kulturalis_orokseg_eve_01.jpg„Örökségünk: a múlt és a jövő találkozása” – így hangzik 2018 szlogenje. Az EU 1983-ban vezette be a tematikus éveket azzal a céllal, hogy egy adott területre, kérdésre felhívja a figyelmet, és párbeszédet ösztönözzön az adott témával kapcsolatban. Idén a kulturális örökség európai évét tartjuk Európa-szerte, aminek középpontjában a kulturális események és az oktatás állnak. Az év során számos uniós szintű ünnepségen, több ezer tagállami, regionális és helyi rendezvényen vehetünk részt.

0 Vissza

paris-359503_960_720.jpgA városok évszázadok óta a fejlődés legfontosabb színterei: a vidéki területeknél fejlettebb infrastruktúrával, kulturális, oktatási, egészségügyi tudományos és gazdasági központokként vonzzák a lakosságot, akik a vidéki életmódot gyakran váltják városira. Jelenleg az európai lakosság közel háromnegyede él városi területeken (nagyvárosokban, városokban vagy külvárosi területeken), míg az 1950-es években még a fele-fele arány volt jellemző. Ez a trend – világszinten is – folyamatosan nő.

varos_videk_2.jpg


Egy városban mindig szélesebb lehetőségek állnak rendelkezésre munkavállalás vagy fogyasztás szempontjából, ugyanakkor ennek az életformának megvan a hátulütője is. A bűnözés, a társadalmi egyenlőtlenségek, a megélhetés és a lakhatás magasabb költségei vagy a környezetszennyezés fokozottabban vannak jelen a városokban, mint a vidéki területeken. A fenntarthatóság kiemelt szempont lett a XX. század városfejlesztéseinél, amit kiemelten támogat az EU is eszközeivel.

Az alábbiakban pillanatképet mutatunk a városi életforma elterjedtségéről az egyes tagállamokban. Érdekes, hogy a két végpontot két kisebb állam jelenti: míg Máltán szinte a teljes lakosság városokban él, addig Luxemburgban igen jellemző a városi élettől távolabbi, vidéki életforma. Jó bogarászást! :-) (A kép kattintásra megnő)

varos_videk_infografika.png


Forrás és további információ a városi életformáról, kapcsolódó felmérésekről és összefüggésekről:
Urban Europe

Az EU-s fővárosokról egy nagyon érdekes interaktív összeállítást készített az Eurostat: My capital in a bubble

---

Az Európa Pont az Európai Bizottság információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.

Olvasd el többi bejegyzésünk, iratkozz fel hírlevelünkre, kövess minket a Facebookon és gyere el ingyenes programjainkra!

0 Vissza

akadalym1_1.pngA fogyatékkal élők érvényesülését a mindennapi életben még fizikai és mentális korlátok akadályozzák, de a helyzet sokat javult az utóbbi években. Köszönhető ez például olyan kezdeményezéseknek, amelyek kapcsolódást és találkozási lehetőséget teremtenek köztük és azok közt, akik nem élnek hasonló nehézségekkel. Lehet ez közös edzés a Margitszigeten, kerekesszékes szépségverseny, szemléletformáló előadás felnőtteknek vagy óvodásoknak: ezek mind nagy hatással vannak arra, hogy a jövő Magyarországán akadálymentesebb legyen az élet – mind az emberek fejében, mind a valóságban. Pásztory Dóri paralimpikonnal, Gusztos Péterrel, a Suhanj! Alapítvány vezetőjével és Kazány Tiborral, a Spinner kerekesszékes szépségverseny alapítójával McMenemy Márk beszélgetett januári programunkon.

akadalym2.pngPásztory Dóri kétszeres paralimpiai bajnok úszó, újságíró jelenleg Londonban él főállású anyukaként. Ahogy ő fogalmaz: valószínűleg kétszer állt sorba, amikor az önbizalmat osztogatták – többek között ennek, és családja pozitív hozzáállásának és eltökéltségének is köszönheti azt, hogy ilyen sikereket tudott elérni és másokat is tud támogatni.

Sportolókarrierje mellett és után számos fórumon igyekszik tenni azért, hogy erősítse a nyitottságot és elfogadást az emberekben, hogy le tudják küzdeni előítéleteiket – merjenek kérdezni és legyenek nyitottak a tőlük különbözőkre. Fontosnak tartja az inkluzív oktatást, és azt, hogy az óvodások a rájuk jellemző nyitottságot és előítéletmentességet meg tudják tartani. A Gondolkodj egészségesen programmal rengeteg óvodában járt, válaszolt a gyerekek kérdéseire, akik pár perc érdeklődés után teljesen felülemelkednek azon, hogy Dóri öt ujjal éli az életét. Véleménye szerint, ha a gyerekeknek lehetőségük van a világ sokszínűségét megtapasztalni, akkor sokkal kevesebb dologra fognak gyanakodva, előítéletekkel tekinteni, sokkal elfogadóbbak és toleránsabbak tudnak maradni. Szerinte ebben kulcsfontosságú a befogadó közösségek szerepe.

Dóri nagyon hisz a kis közösségek erejében: saját londoni tapasztalata mutatja, hogy mennyi előítéletét tudja maga is legyőzni, ha valamilyen közös cél vagy élethelyzet tőle nagyon különböző – más vallású vagy beállítottságú – szülővel hozza össze. Magyarországon szerinte az aktív civil szférának köszönhető, hogy a fogyatékkal élők helyzete sokat javult az utóbbi időben. A hatalmas tettvággyal rendelkező, kreatív itthoni civil szervezetek – amilyen például a Suhanj! Alapítvány is (amelynek ő is önkéntese) – rengeteget tesznek értük.

akadalym3_1.pngGusztos Péter 2010 óta a Suhanj! Alapítvány vezetője, amelynek legfontosabb célja a látás-, értelmi vagy mozgássérült gyermekek és családjuk bevonása a tömegsportba. Számos figyelemfelhívó és szemléletformáló kampányt vezetnek a fogyatékkal élőket sújtó előítéletekkel szemben, és nemrégiben Magyarországon teljesen egyedülálló, látás- és mozgássérülteknek egyaránt akadálymentesített, épek számára is látogatható integratív fitnesztermet nyitottak.

Egyetért Dórival abban, hogy az előítéletek forrása sokszor az információhiány – ezért nagyon fontosnak tartja, hogy alkalmat teremtsenek a találkozásra, hogy a különböző emberek egymással kapcsolatba léphessenek, beszélgethessenek. Találkozás és személyes tapasztalat nélkül ugyanis az emberek nem tudják, hogyan viszonyuljanak a mássághoz, az ilyen szituációktól inkább tartanak, és távol is tartják magukat tőlük. Ilyen találkozás lehet például az, amikor egy-egy edzésen vagy versenyen ép önkéntesek támogatják fogyatékkal élő társaikat az edzésben, de ilyen teljesen akadálymentesített fitnesztermük is, amely látogatói teljesen vegyesen kerülnek ki épek és fogyatékkal élők közül.

Kezdeményezésüket egyre inkább felkarolják futóversenyek és cégek – marketingértéke lett annak, ha valaki ilyen kezdeményezést támogat. Ez persze alapvetően jó, és ennek is köszönhető, hogy az utóbbi évben sokat javult a csoport társadalmi reprezentációja – egyre inkább teret kapnak a fogyatékkal élők a médiában és a közéletben.

akadalym4.pngAz est harmadik vendége, Kazány Tibor 2002-ben kényszerült kerekesszékbe egy baleset után. Előtte is vállalkozóként dolgozott, ma pedig saját fejlesztésű kerekesszéket forgalmaz, amelyet a klasszikus, több tízkilós modellek könnyű és könnyen használható alternatívájaként fejlesztett ki. Magyar Termék Nagydíjat nyert kerekesszékei aktív életet és valódi mobilitást tesznek lehetővé – emellett nagyon vagányak és önbizalmat adnak használóiknak.

Másik fontos kezdeményezése a Miss Spinner kerekesszékes szépségverseny, amely ismét csak kapcsolódási pontot jelent mozgássérültek és épek között – a verseny küldetése, hogy bebizonyítsa, hogy kerekesszékes lányok is lehetnek akár divatcégek reklámarcai. A versenyt 2017-ben már negyedszerre rendezték meg, és a média egyre nagyobb figyelme övezi, amely jót tesz az ügynek – hogy a lányokat „ne csak azért nézzék meg, mert kerekesszékben ülnek”. A kerekesszékeseknek nem sajnálatra van szükségük, hanem elfogadásra – ő is nagyon fontosnak tartja, hogy a gyerekeknek már az óvodában, iskolában mutassuk meg, hogy sokan élnek másképpen, mégis ugyanolyan emberek, mint ők.

A fogyatékkal élők integrációját sokféleképpen lehet támogatni. Számos civil szervezethez lehet önkéntesként csatlakozni és munkával segíteni őket, de pénzügyi támogatás is mindig jól jön. Az SZJA 1%-a is minden évben sokat jelent a mindig forráshiánnyal küzdő NGO-knak, de már egy Facebook megosztás is hírét viheti kezdeményezésüknek. Elsősorban azonban nyitottság kell és elfogadás – a többi már jön magától, hogy fejben is akadálymentesítsünk.

Képek forrása: Capabilitychannel, Suhanj!

---

Az Európa Pont az Európai Bizottság információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.

Olvasd el többi
 bejegyzésünk, iratkozz fel hírlevelünkre, kövess minket a Facebookon és gyere el ingyenes programjainkra!

0 Vissza

bg1.jpg2018. január elsejétől Bulgária vette át a tagállamokat képviselő Európai Unió Tanácsának vezetését Észtországtól, mostantól fél éven át irányítja elnökként az intézmény munkáját. Ez az első alkalom, hogy Szófia tölti be ezt a tisztséget, 11 évvel az ország uniós csatlakozása után kerül erre sor. Az elnökség január 11-i hivatalos megnyitóján elhangzott: az elkövetkező hat hónapban Bulgária elnökként elsősorban Európa és a fiatalok jövőjére, a Nyugat-Balkánra, a biztonságra és stabilitásra, valamint a digitális gazdaságra összpontosít majd.

0 Vissza

amsterdam-988047_960_720.jpgÉv eleji programjainkban azok a kezdeményezések kerülnek fókuszba, amelyek valamilyen társadalmi vállalkozás keretében a mindennapok nehézségeire, kihívásaira adnak fenntartható választ – erről szól február közepén a „TTT – Támogass tudatosan!” című rendezvényünk. Lumière filmklubunkban vetítjük az utóbbi évek egyik legizgalmasabb animációs filmjét, A Vörös teknőst és a díjat díjra halmozó A négyzet című Ruben Östlund filmet is, amely legutóbb épp az Európai Filmakadémia díjátadóján tarolt. Elutazunk még egy csésze erejéig 2018 holland, pontosabban fríz kulturális fővárosába, Leeuwardenbe is, és Bérczesi Robival is beszélgetünk, aki koncertet ad nálunk február végén. Lesz miért beugrani hozzánk idén is, mutatjuk a részleteket.

0 Vissza

lamia1.pngAz Európa Pont Szaharov estjén a megszokott rendezvényeinktől eltérően minden egy kicsit más volt – és nemcsak a kivételes biztonsági átvilágítás miatt. Egy fiatal lány olyan borzalmakról beszélt, amelyeket elképzelni is nehéz, hallgatni is fáj – és ezek a borzalmak személyesen vele történtek meg. A közönség néma csöndben hallgatta, ahogy az Iszlám Állam (vagyis a Daesh) kegyetlenségeiről, családja és saját tragédiájáról beszélt. Az Európai Parlament emberi jogi díjával, a Szaharov-díjjal kitüntetett Lámia Adzsi Bassár volt a vendégünk, akivel Perger István, az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének képviseletvezető-helyettese beszélgetett.