sv_mozi.jpgFolytatjuk „Öt legjobb film” sorozatunkat – ebben könyvek után filmklasszikusokat ajánlunk a figyelmetekbe. Célunk egy-egy ország öt jelentős filmjének rövid bemutatása. Olyan listát igyekeztünk összeállítani, amelyek képet adnak az ország filmművészetéről, közelebb viszik a nézőt kultúrája megismeréséhez, és sokat mondanak az ország lakóiról, történelméről is. Természetesen minden ilyen lista szubjektív – vitassátok, egészítsétek ki saját ötleteitekkel, kedvenceitekkel, ajánljatok további filmeket! A személyes vélemények és a témában íródott hasonló válogatások alapján íme svéd listánk:

#1: Jan Troell: Emigránsok (Utvandrarna, 1971)

Válogatásunkat egy nagy klasszikussal kezdjük, amely könyvként is a kötelezők között kap mindenhol helyet. A Vilhelm Moberg négykötetes nagy svéd eposzából készült kétrészes film első részét 1971-ben öt Oscar-díjra is jelölték, köztük a legjobb külföldi filmnek járó kategóriában. Jan Troell rendezése sokáig a valaha készült legdrágább svéd filmnek számított, főszerepben a svéd filmművészet két emblematikus színészével, Max von Sydowval és Liv Ulmannal.

A történet az 1850-es évektől az 1930-as évekig hazájukat elhagyó több mint egymillió svédnek állít emléket. Egy smålandi csoport emigrációját követi Svédországból Minnesotába, középpontban Karl Oskar Nilson, felesége, Kristina és gyerekeik történetével. A kivándorlók közt mindenki másért hagyja el szülőföldjét: van, aki vallási hovatartozása miatt, van, aki a jobb megélhetés reményében, az éhínség elől, van, akit hatalmas ambíciói hajtanak az új világ felé.


#2: Ingmar Bergman:
Fanny és Alexander (Fanny och Alexander, 1982)

A listából természetesen nem hagyható ki a svédek legelismertebb rendezője, Ingmar Bergman, akinek munkássága az egész világ filmkészítésére nagy hatással volt. Nincs olyan jelentős svéd filmrendező, akit valamilyen kontextusban ne hasonlítanának hozzá, vagy ne mondanák el róla, hogy mit gondolt Bergman az adott művészről. 59 aktív éve alatt 60 filmet készített. „A 70-es évekre neve egybeforrt az európai szerzői filmmel, komplett nemzedékek számára jelentette a nagybetűs Művészt, a skandináv borongósságot pedig azóta is az ő fekete-fehér beállításai nyomán képzeljük el. Leborult előtte Cannes és Hollywood is.”

Az idén 100 éve született mesternek ez talán egy könnyedebb vagy közérthetőbb filmje, amelyet „tettetés nélkül” mindenki valóban szeret, „nem annyira elvontan boncolgatja a problémákat”. A film számtalan nemzetközi elismerést kapott, több Oscarra jelölték, amelyek közül a legjobb idegen nyelvű alkotásnak járót (harmadszorra) hozhatta Svédországba Bergman. A film Bergman egyik egyértelműen önéletrajzi filmje, amely gyerekkorát és édesapja hagyatékát dolgozza fel. Az 1907-ben Uppsalában játszódó történetben egy jómódú családot követhetünk: az apa halála után Fanny és Alexander édesanyja hozzámegy egy lutheránus püspökhöz, aki idővel rátelepszik a családra, konfliktusba kerülve első sorban a kisfiúval. „A történet sok mindenről szól: Isten kereséséről, a boldogság kereséséről, hitről és hitetlenségről, az emberi kapcsolatok gyakran felszínes mivoltáról, >> az élet értelméről<<".

Extra ajánló: Bergman születésének századik évfordulójára idén mutattak be egy svéd dokumentumfilmet Bergman 100 címmel, amely nemrégiben az Európai Filmakadémia díjában is részesült – a filmet még látni a magyar mozikban.

BERGMAN 100 / hivatalos előzetes (12) from ELF Pictures on Vimeo.


#3: Lukas Moodyson: Együtt (Tillsammans, 2000)

Lukas Moodyson 1998-ban, 29 évesen robbant be a filmvilágba Redvás Åmål című filmjével, amely egy klasszikus szerelmes sztori – két tinédzser lánnyal a főszerepben Åmål unalmas kisvárosában. A rendezőt sokan ismerhetik még Lilja 4-ever című filmjéről, amely az emberkereskedelem és gyermekprostitúció kegyetlen világát mutatja be egy fiatal, Svédországba érkező orosz lány történetén keresztül. Az Együtt ennél sokkal könnyedebb: igazi szórakoztató film, amelyből ugyanakkor mégsem hiányzik a mélység. „Moodyssont szokás Bergmanhoz hasonlítgatni, ám kettejükben csak annyi a közös, hogy szereplőiket sebészi pontossággal rajzolják fel. Modysson inkább mutat közösséget az elsősorban dánokhoz köthető északi mozivilággal: eszköztelen rendezés, színházi színészek, erős téma, humor és filozófia.”

Az Együtt egy hippikolónia életét mutatja be 1975-ből, rengeteg humorral, ahol „nem a másság vagy a lenge öltözködés, hanem a hús és a televízió a tabu”. „Elisabeth megelégeli férje faragatlanságát, összecsomagol, fogja a gyerekeit, és a fivéréhez, Göranhoz költözik, egy kaotikus házba, tele hosszú hajú hippikkel, akik a politikáról vitatkoznak, a szabad szerelem hívei, zöldséget termesztenek és rengeteg vörösbort isznak. E két külön világ találkozása olyan kalamajkába torkollik, amely mindannyiuk életét megváltoztatja.”



#4: Roy Anderson: Dalok a második emeletről (Sånger från andra våningen, 2000)

A Dalok a második emeltről látszólag összefüggéstelen városi epizódok láncolata, amely úgy mesél el egy történetet, hogy közben mégsem mond sokat. Az egyes jelenetekben a kamera meg sem mozdul, valóban sokszínű tablót szemlélhetünk, beleshetünk mindennapi emberek életébe – egy hálószobába, az őrültek házába, a metróba, a taxiba, az állomásra, „és aztán továbbállunk, senkit nem sajnálunk, senkinek sem örülünk.” A sokszor szürreális jelenetek nyomasztó hangulatú, apokaliptikus filmmé állnak össze, de a jeleneteket azért a finom humor is összeköti.

Van, aki „Bergman bohózatnak” nevezi Anderson filmes látásmódját – de művészetében Chaplin, Buñuel és Jacques Tati is visszaköszön. „A Dalok a második emeletről is tipikusan svéd, vagy inkább skandináv film, abban az értelemben, hogy setét egy világról mesél, dalol, amely rideg és hideg, embertelen és lélektelen, élettelen és élhetetlen. Ezt azonban valami pókháló-finomságú abszurd humorral teszi.”

A film Cannes-ban 2000-ben elvitte a zsűri különdíját, és ebben sokak szerint oroszlánrésze van a magyar származású operatőr, Borbás István szuggesztív képeinek.


 

#5: Ruben Östlund: Lavina (Turist, 2014)

A film egy idilli családi síelés képeivel indít, ám ebbe hamar belerondít a lavina, amely nem feltétlenül fizikai, inkább lelki sérüléseket okoz, illetve hív elő a szereplőkben. A szituációt mindenki túléli, de az rávilágít az apa gyengeségére és önzésére – így az igazi dráma akkor kezdődik, amikor szembesülnek a férfi gyávaságával. Az apa mindent megpróbál, hogy visszaállítsa magát az apa és a férj szerepébe.

Östlund nagyjátékfilmjeinek állandó szereplője a skandináv jóléti társadalom céltalanul tengődő, ám a saját személyét mégis végtelenül fontosnak ítélő embere. Olyan személy, akinek soha semmit nem kellett nélkülöznie az életben, ám a kegyetlen rendező egy játékfilm erejéig mégis megfosztja őt valami fontos dologtól.  A Lavinában ez nem más, mint a családi élet idillje.”

A Lavina a cannes-i Un Certain Regard szekcióban megkapta a zsűri díját. Östlund utolsó filmje, A négyzet pedig 2017-ben épp Enyedi Ildikó csodaszép filmjével, a Testről és lélekről című filmmel versengett a legjobb idegen nyelvű filmnek járó Oscar-díjért (a díjat végül egy chilei film kapta).

 

Öt hely nagyon kevés. A listára most csak egyetlen film került rá Bergmantól, nincsenek rajta olyan klasszikusok, mint Gyilkos a tetőn, a Hollónegyed, de ezúttal nem kapott rajta helyet a modernkori svéd krimi egyik alapműve, A tetovált lány sem, vagy az utóbbi évek svéd közönségfilmjei közül Az ember, akit Ovénak hívnak, vagy a A százéves ember, aki kimászott az ablakon és eltűnt. Ti melyik klasszikust tennétek még a listára?

-----
Az Európa Pont az Európai Bizottság információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.

Olvasd el többi
 bejegyzésünk, iratkozz fel hírlevelünkre, kövess minket a Facebookon!

A bejegyzés trackback címe:

https://europapont.blog.hu/api/trackback/id/tr4114518920

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Gerardus A. Lodewijk 2018.12.29. 17:12:31

A nap vége: az idő és az élet alapvető kérdéseit feszegető, filozófiai szempontból sem elhanyagolandó művészi alkotás.

Picasso kalandjai: a 20. sz. első 70 évének egyszerre felhőtlenül nevettető és mélyértelműen elgondolkodtató metszete.

balfaszokkal sáncoló 2018.12.29. 17:27:27

Ne látok négereket, afgánokat, és bizonytalan nemi identitású személyeket a képeken. Én itt bizony fasizmust orrontok..:)

Gevlekte Salamander 2018.12.29. 18:21:52

Nem klasszikus, de nagyon jó film: Hallonbåtsflyktingen / Vadelmavenepakolainen,(magyar címe: "Transzsvédita"). Svéd-finn vígjáték.

Amator 2018.12.29. 18:24:22

@Gerardus A. Lodewijk: Így van, a 2 legjobb svéd filmet említetted.

α Ursae Minoris · http://noreg.blog.hu/ 2018.12.29. 18:54:03

Nagyon jó válogatás, fontos, jelentős rendezők, meghatározó filmek.
Nyilván egy alkotó esetén nehéz meghatározni egy-egy konkrét legfontosabb filmet.
Bermgan esetén a @Gerardus A. Lodewijk: által is említett Nap vége (Smultronstället), de akár a kegyetlenül derpessziós Úrvacsora (Nattvardsgästerna), de talán még inkább az ikonikus Hetedik pecsét (Sjunde inseglet) is szóba jöhetett volna.
A Dalok a második emeletről egy trilógia része – a másik két rész is hasonlóképpen jó. :-)

A korábbi hozzászólásban említett Picasso kalandjai Magyaroszágon kultuszfilm lett, Svédországban viszont korántsem ugyanolyan ismert és népszerű (ha meg igen, akkor inkább csak úgy, mint ”Hasse och Tage” számos műve közül az egyik), a téma sem különösebben svéd, szóval azt nem feltétlenül venném fel a listára.

Szóba jöhetne viszont még a Hétköznapi mennyország (Så som i himmelen), és – bár nem film, hanem sorozat – Harisnyás Pippi kalandjai is.

Mr. Neutron 2018.12.29. 18:59:37

Az Ádám almái is megemlítendő, mert vannak benne poénos momentumok, leszámítva a vonalasan píszi migránsárázolást.

α Ursae Minoris · http://noreg.blog.hu/ 2018.12.29. 19:04:05

@Mr. Neutron: Az inkább dán film, úgyhogy ennyiből egy kicsit kakukktojás lenne ezen a listán. :-)

Annamaria Ahlm 2018.12.29. 20:03:15

Hianyolom a listarol a Picasso kalandjait, ami a legjobb film szerintem. Sajnos a föszereplö, Gösta Ekman, tavaly meghalt.
Bergman valamennyi filmje a listara kerulhetne.
A ”szazeves....” filmek nagyon gyengek, sajnos, mert a könyvek viszont szenzaciosak.

satie · http://321.hu/sas 2018.12.29. 22:22:34

Sjöström: A halál fuvarosa, Bergman: A nap vége

Legfelelősebben gondolkodó felelőtlen ember · http://elmenypark.net 2018.12.29. 22:27:40

@balfaszokkal sáncoló: 100 év múlva már nézhetjük az elsőrendű európai állampolgár svéd feketék filmjeit, amiben még talán látható lesz a fehér ember. Mert csak nekik szabad ilyet, fordítva már rasszizmus.

ungabunga 2018.12.29. 22:28:17

Ha Bergman, akkor nekem A hetedik pecsét, A nap vége és a Persona, a Fannyt én Bergman tíz legjobb filmje közé se venném be, de hát ízlések és pofonok.

Viszont méltatlanul feledkeztünk meg a zseniális svéd némafilmekről, például a Phantom Carriage-ről vagy a Häxan-ről.

Drago Brutic1 2018.12.30. 08:40:09

Jó ez a lista, csak szűk. Bergmanntól mindenkinek van egy kedvence, nekem az Úrvacsora. Az én listámon az Engedj be is szerepelne (Alfredson, 2009), egy nagyon különös hangulatú vámpirfilm.

Field64 · https://moviecops.blog.hu/ 2018.12.30. 11:19:48

Természetesen lehetetlenség egy ötös listára minden fontos és jelentős filmet feltenni. Bergmantól én a Suttogások, sikolyokat választanám. Az újabb filmek közül Az ember, akit Ovénak hívnak mindenképpen rajta lenne a listámon. Nem tudom, hogy listásak lennének-e, de mindenképpen fontosnak érzek olyan filmeket, mint az Egy nyáron át táncolt (Arne Mattsson), a Drága John (Lars-Magnus Lindgren), az Elvira Madigan (Bo Widerberg), a Kíváncsi vagyok két része és a Maréknyi szerelem (Vilgot Sjöman). És végül egy abszolút nem filmtörténeti alkotás, de számomra mégis kedves emlék: Kéjutazás Las Palmasba (Lasse Åberg).

Oregon88 2018.12.30. 11:54:23

Sziasztok!
Ha már svéd filmek...láttam egyszer a tv-ben egy Svédországban játszódó filmet(gondolom a film készítői is svédek),csak közben kapcsoltam oda és már nagyon régen volt,így nem emlékszem mindenre pontosan.
Arról szólt,hogy egy afrikai fiú bevándorolt Svédországba és megy valahová,útközben összeismerkedik egy muzulmán kinézetű emberrel és együtt folytatják az utat valahová.
Nem tudja esetleg valaki,hogy mi a címe ennek a filmnek?

α Ursae Minoris · http://noreg.blog.hu/ 2018.12.30. 14:19:38

@Oregon88: Hát, ha lehetseges az, hogy az "afrikai" fiú inkább libanoni, akkor Zozo.
Volt vele egy beszélő csibe? :-)

Jossarian 2018.12.30. 14:28:41

@α Ursae Minoris: aztakurva, ez aztan ott volt:) A poszternek meg: TiLLsammans, tudom, nyelvtannaci de ha mar leirod... Irom en, ekezetek nelkul :D

Oregon88 2018.12.30. 16:11:16

@α Ursae Minoris: Nem :)
Biztosan néger volt a fiú.Ő a főszereplő.A másik bevándorló pedig egy középkorú férfi volt.

Oregon88 2018.12.30. 18:00:19

@α Ursae Minoris:
Mindegy,azért köszi.
lassan már kezdem azt hinni,hogy valójában nem is létezik a film :D
Lehet mai fejjel nem is érdekelne,de akkoriban eléggé érdekesnek tűnt,valószínűleg nem lehet olyan nagy szám,ha évek óta nem találtam olyan embert,aki tudna róla... :)

α Ursae Minoris · http://noreg.blog.hu/ 2018.12.30. 18:27:09

@Oregon88: Ismerni nem ismertem, de a megadott paraméterek alapján találtam egy filmet, ami talán megfelel a leírásodnak:
Det nya landet (Az új ország)

www.youtube.com/watch?v=1oB5VRYFzrU

en.wikipedia.org/wiki/The_New_Country

Oregon88 2018.12.30. 19:23:31

www.imdb.com/title/tt0188350/?ref_=ttpl_pl_tt
Egész jó értékelést kapott.
Van egy vélemény is:
The movie is really funny and nice. The message of the movie is about how foreign people have it in Sweden. The actors act very good but some lines are too long. Lia Boysen fits in very good. Some jokes is not funny, but most of the jokes are fun. The script is good, but very long, it could have been shortened. The environments are beautiful and typical Swedish. The movie is good for all taste, both for children and adults. If you like little odd comedies is this a movie you must see. I like the movie because it was good actors and it was so funny. The script was long, as I said before, but anyway it was good. This is a movie you remember well after you've seen it.
Az utolsó mondatot meg tudom erősíteni :D

Európa Pont 2018.12.30. 21:15:44

Nagyon köszönjük a plusz javaslatokat, szuper filmeket említettetek! Külön köszi a kis háttérsztorikért! :-)
Heja Sverige och svenksa filmerna!

Európa Pont 2018.12.30. 21:18:39

@Jossarian: Upsz, du har rätt, ursäkta. Javítva! :-)

balfaszokkal sáncoló 2018.12.31. 10:24:06

@Oregon88: Nem tudom, de kellett lennie benne olyan jelenetnek, amelyben egy szőke svéd nő beleül a csokifaxba. Egyébként nem pc..

kolomparlole1114 2019.02.22. 17:09:46

Hol a Tetovált lány? Ez így 0!

David Bowman 2019.02.22. 21:50:11

A Redvás Amál nagyon tetszik.