gazpacho2.jpgAz idei augusztus különösen meleg, és egyes előrejelzések alapján a forróság a hónap végével sem enyhül. Ilyen időben nagyon jól esik egy-egy frissítő fogás, mondjuk hideg, tápláló leves friss alapanyagokból. Bár a magyar konyha inkább az édes, gyümölcsös leveleseket ismeri ebben a műfajban, érdemes kipróbálni a sós, paradicsomos változatot is.

 

A paradicsomnak még mindig szezonja van, és ha már elég lecsót – vagy korábbi javaslatunkra ratatouille-t – készítettetek belőle, érdemes kipróbálni a spanyol, pontosabban az andalúz konyha egyik specialitását: a nagyon könnyen elkészíthető gazpachót.

 

Sok száz éve az andalúz asztalokon

 

A gazpachónak számtalan verziója létezik, Andalúziában már legalább a középkor óta kedvelt étel, elsősorban a paraszti konyhákban terjedt el. Igaz, akkor még nem a ma mindenhol ismert paradicsomos verziót fogyasztották, az amerikai eredetű élelmiszer csak az Újvilág felfedezése után válhatott a klasszikus recept meghatározó részévé. A gazpacho alapreceptje három fontos összetevőt tartalmaz: szikkadt kenyeret, finom olívaolajat és valamilyen ecetet. Ezekhez különféle receptvariációkban csatlakozott paradicsom, uborka, paprika, hagyma, vagy más változatokban mandula, szőlő vagy épp sárgadinnye.

 

Eredetileg mozsárban törték össze a hozzávalókat, de manapság leginkább botmixerrel vagy valamilyen konyhai aprítógéppel dolgozzák össze őket – mindenki ízlése szerint készítheti darabosabbra vagy épp krémesen sima állagúra. A levest főzni sem kell, legfeljebb hűteni, és a kenyeret kicsit beáztatva pihentetni. Ugyanakkor a recept nagyon megengedő: bármit bele lehet tenni, amit a szakács épp jónak tart hozzá, vagy aminek éppen szezonja van. A lényeg, hogy a zöldségek kellően érettek legyenek, és a kenyér ne maradjon ki belőle. Így a recept kezdő vagy lusta szakácsoknak ideális! :)

 

Hozzávalók (4 személyre)

 

1 kg érett paradicsom, megpucolva

2 kisebb uborka

1 gerezd fokhagyma

100 g kenyér

fél csésze extraszűz olívaolaj

2 evőkanál sherry

ecet (vagy akár balzsamecet)

forralt víz

 

 

Opcionális kiegészítők „levesbetétnek”

 

fél zöldpaprika kimagozva és finomra kockázva

fél uborka, meghámozva és felkockázva

egy csésze crouton

fél vörös- vagy fehérhagyma felkockázva

egy kis paradicsom kimagozva és felkockázva

 

gazpacho2.jpg

 

Elkészítése

 

A kenyeret helyezzük egy tálba, és öntsük le vízzel, hogy teljesen ellepje. Hagyjuk így állni kb. fél órán át, majd nyomjuk ki belőle a felesleges vizet.

 

Közben pucoljunk meg minden zöldséget, aprítsuk fel őket, és távolítsuk el a paradicsom és az uborka magjait is. Helyezzük a zöldségeket a felaprított fokhagymával együtt egy tálba, ahol ízlés szerint sózzuk, és locsoljuk meg az ecettel és az olívaolajjal. Fedjük le a tálat, és fél órára hagyjuk állni a hűtőben.

 

Öntsük össze egy tálba az összes összetevőt fél csésze vízzel (vizet még adhatunk hozzá, attól függően, milyen állagúra szeretnénk a levest), és aprítógéppel vagy botmixerrel pürésítsük ízlés szerint, majd szűrjük át egy nagyobb lyukú szűrőn. Tegyük hűtőbe legalább két órára, majd az apróra kockázott kiegészítőkkel tálaljuk.

 

Jó étvágyat!

 

A recepthez a Taste Atlas és a hivatalos spanyol turisztikai iroda leírását használtuk.

---

Az Európa Pont az Európai Bizottság információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.

 

Olvasd el többi bejegyzésünk, iratkozz fel hírlevelünkre, kövess minket a Facebookon és gyere el ingyenes programjainkra!

0 Vissza

A bejegyzés trackback címe:

https://europapont.blog.hu/api/trackback/id/tr1214207609

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.