Egy kérdés, amelyről mindenkinek van véleménye – és most mindenki el is mondhatja. Jelenleg uniós szinten harmonizált, hogy a tagállamokban van nyári és téli időszámítás, és az, hogy ezek között az országok azonos időben váltanak. A külön nyári és téli időszámítás mellett szóló korábbi érveket nem minden esetben igazolta az idő, ugyanakkor egyértelmű kellemetlenséget is okoz sokaknak. Az EU tudni szeretné, mit akarnak az uniós polgárok, azaz mi. Mondjuk el!
Miről szól a konzultáció?
Egy nagyon rövid kérdőív kitöltésével arról mondhatunk véleményt, hogy szeretnénk-e hogy továbbra is maradjon az EU-ban nyári és téli időszámítás, tehát március utolsó vasárnapján áttérjünk-e a nyári időszámításra, hogy majd október utolsó vasárnapján ismét visszaállítsuk az órákat az EU-ban mindenhol a téli időszámításra. (Az „eredeti” időszámítás a téli, ettől térünk el az átállításkor.) Ezt jelenleg a 2000/84/EK uniós irányelv szabályozza minden tagállamban. Eleinte nem minden uniós ország váltott, és nem is egy időben – ezt rendezte a fent említett irányelv azzal a céllal, hogy az EU belső piacán ne okozzon károkat a nem harmonizált óraátállítás.
Egy kis történelem
A nyári és téli időszámítást először az első világháború idején és azután vezették be a Német Császárságban és az Osztrák-Magyar Monarchiában, és utána onnan terjedt el több helyre Európában (követte az Egyesült Királyság, Franciaország vagy Olaszország is). A háború végével az országok visszaálltak a normál időszámításra, majd a második világháborúval ismét több helyen bevezették – a Német Birodalom például exportálta a szokást a megszállt területekre, Dániába vagy Lengyelországba. A második világháború végeztével ismét elhagyták a nyári időszámítást.
A legtöbb mai uniós ország az 1960-as, 70-es években állt át a nyári időszámításra. A szokást az ébrenlét és a nappali világos időszak egymáshoz közelítése érdekében vezették be egyes országokban, és a mesterséges világítás csökkentésével jelentős energiamegtakarítást vártak tőle. Tanulmányok szerint az energiaspórolás ugyanakkor nem egyértelmű, sokan pedig az átállítás negatív egészségügyi hatásaira panaszkodnak (megzavarja a kialakult bioritmust, munkahelyi produktivitást, emellett sokkal több közlekedési baleset történik ilyenkor).
Miről nem dönt a konzultáció?
A konzultáció nem dönt arról, hogy személyesen milyen időzónát preferálunk az országunknak, ebben a kérdésben minden tagállam maga dönthet. A kérdőív csak az uniós szinten harmonizált kérdésben, azaz abban kéri ki a véleményünket, hogy támogatjuk-e az évi két váltást, vagy inkább egyetlen időszámítást szeretnénk, óraátállítások nélkül. Azt viszont megjelölhetjük, hogy egyetlen időszámítás esetén a jelenlegi nyári, vagy a jelenlegi téli időszámítást támogatnánk.
Emellett mindenki szabadon elmondhatja egyéb kapcsolódó véleményét, és csatolva elküldhet különböző érvanyagokat véleménye alátámasztására.
Lehetséges kimenetelek
Az EU jelenleg kétféle kimenetelt lát reálisnak – a kérdés kezelése a továbbiakban is mindenképpen egységes lesz az EU-ban, ezt megköveteli az egységes belső piac. A Bizottság abban a két alternatívában gondolkodik (és ezek lehetőségét vizsgálja majd meg a válaszok alapján), hogy vagy mindenhol marad a nyári és a téli időszámítás, vagy mindenhol eltörlik. Eltörlés esetén természetesen minden tagállam maga dönthet róla, hogy a két időszámítás közül melyikre tér át.
Hasznos háttérinformációk a mérlegeléshez
Egy korábbi posztunkban összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat, ahogy a konzultációhoz készített tájékoztató oldal is nagyon jól és tömören összefoglalja a kérdés hátterét magyar nyelven, és sok kapcsolódó felmérést is összegez (ezek többsége angolul érhető el).
A legjelentősebb kapcsolódó felmérések:
- Irányelv a nyári időszámításra vonatkozó rendelkezésekről
- Javaslat a nyári időszámításról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre (indokolással)
- A Bizottság közleménye a nyári időszámításra vonatkozó rendelkezésekről szóló 2000/84/EK irányelv 5. cikkének megfelelően
- A Bizottság közleménye a nyári időszámításra vonatkozó rendelkezésekről szóló 2000/84/EK irányelv 4. cikke értelmében A nyári időszámításra való átállás és a visszaállás időpontjai
- A nyári időszámítás alkalmazása Európában: jelentés az Európai Bizottság Mobilitáspolitikai és Közlekedési Főigazgatóságának (DG MOVE), ICF International, 2014. szeptember
- Bilanz der Sommerzeit: Endbericht zum TA-Projekt, TAB, Office of Technology Assessment at the German Bundestag, Report No 165, February 2016
- Az Európai Parlament Kutatószolgálatának utólagos hatásvizsgálata, 2017. október
A konzultáció magyar nyelven elérhető oldalát itt találjátok.
Ha van véleményetek, itt az idő, hogy elmondjátok, augusztus 16-ig tehetitek meg! Ti mit szeretnétek?
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
szepipiktor 2018.08.14. 18:32:01
De ugye ezt nem azok generálják, akik melóznak és így kapnak nyaranta egy plusz órányi időt, hanem akik eleve nem kötött szabályok szerint élnek.
A humán alapú Y generáció érdekei ismét mindenek felettiek.
ⲘⲁⲭѴⲁl ⲂⲓrⲥⲁⲘⲁⲛ ⲔöⲍÍró · http://bircahang.org 2018.08.14. 19:02:34
Alick 2018.08.14. 20:03:14
Ez egyik háttérprobléma az, hogy a mai életmód nem igazodik a nap nyugtához és keltéhez, így a nyári 4 órás napfelkelte túl korán van, viszont este igény van még az aktivitásra.
Ha mondjuk 5-kor kezdődne egy átlagos nap és 21 órakor már takarodó/műsorzárás lenne, a nyári időszámítás kérdése fel se merülne.