fake2.pngÁlhírek / fake news – nagyjából két éve, az amerikai elnökválasztási kampány alatt került (ismét) fókuszba a fogalom, holott a műfaj a nyomtatott sajtóval egyidős. A szándékos félretájékoztatást szolgáló hamis hírek a villámgyors online kommunikáció és közösségi média korában nagyon gyorsan okozhatnak hatalmas károkat. Rajtunk is múlik, hogy minek dőlünk be, de az EU is igyekszik tisztítani a helyzetet és szabályozni ezt a különösen nehéz területet.

 

El sem olvassuk, de megosztjuk

Manapság az európaiak közel fele (46%), a magyarok pedig több mint fele elsősorban a közösségi médiában olvassa és onnan osztja meg a híreket – általában anélkül, hogy leellenőrizné a forrásukat. Riasztó, hogy felmérések szerint tízből hat (!) hírt elolvasás nélkül osztanak meg. Ez különösen nagy probléma a politikai propaganda és a gyűlöletbeszéd esetében, mert a hamis információk és az álhírek így egyre könnyebben és gyorsabban terjednek.

Motivációk a fake news mögött

A valódi hírnek tűnő félretájékoztatásnak és álhíreknek több célja is lehet. Egyik az, hogy manipulálják az olvasókat, például politikai céllal – ez történt például a 2016-os amerikai elnökválasztás idején is, amikor többen kattintottak a kampányokat övező hamis információkra a Facebookon, mint az igazi hírekre. Egyesek szerint már egy „posztfaktuális”, azaz igazság utáni korban élünk („post-truth era”: az oxfordi angol szótár 2016-ban ezt választotta az év szavának). Ez annyit jelent, hogy a közvélemény formálásában a tények másodlagosak, és az érzelmek és személyes meggyőződések számítanak igazán.

A kamuhírek születhetnek szimplán profitszerzési szándékkal is: a szenzációhajhász („clickbait”) címek és leadek célja, hogy minél több kattintást vonzanak adott oldalra, és így minél több olvasót szállítsanak különböző hirdetéseknek.

Mindezek egyértelműen káros hatással járnak, megtévesztik az olvasókat, amelynek nagyon komoly – akár pénzügyi, egészségügyi, pszichikai – következményei is lehetnek. Éppen ezért az álhírekkel szemben mindenképpen fel kell lépni, de úgy, hogy közben a fontos alapvető szabadságjogok – a sajtó- és szólásszabadság, a médiapluralizmus – ne sérüljenek. Ezt hangsúlyozta az EU digitális gazdaságért és társadalomért felelős biztosa, Mariya Gabriel is, amikor nemrégiben vendégünk volt az Európa Pontban, ahol az álhírekkel szembeni fellépés fontosságáról beszélgetett vendégeinkkel.

Az EU a szabályozás útján

A fake news elleni fellépés megfelelő kontroll nélkül könnyen átcsaphat cenzúrába, az álhírek megregulázása sokakat emlékeztethet az Orwell-féle Igazság-minisztérium tevékenységére – figyelmeztetnek a szabadságjogokat féltő hangok. Elég az online írástudás fejlesztése vagy a gyűlöletbeszéd és az illegális tartalmak bejelentésének megkönnyítése? Önkéntes vagy kötelező szabályozásra van szükség? Jó minta lehet a gyűlöletbeszéd ellen már kialakított közös magatartási kódex? Töröltetni kell minden álhíreket tartalmazó anyagot a netről? Az Európai Uniónak meg kell találnia a válaszokat és a köztes utat e kényes terület szabályozására.

A témáról nemrég tartottak nyilvános uniós konzultációt, amely felmérte a mostani álhírek elleni akciókat, azok eredményességét. A konzultáció tanulságai fontos alapanyagkényt szolgálnak majd az idén tavasszal elkészülő uniós szintű stratégia kialakításához. A témával az év eleje óta magas szintű munkacsoport foglalkozik. A csoport munkájában a magyar Dzsinich Gergely, a CyAN (CYbersecurity and cybercrime Advisors Network) elnökségi tagja is részt vesz.

Legyünk résen!

Az álhírek gyors terjedése mögött gyakran az áll, hogy sokan, akik az interneten olvasnak híreket, nincsenek tisztában az információk ellenőrzésének fő szabályaival, eszközeivel és lehetőségeivel. Alábbi összeállításunkkal (nagyobb méretben itt) ebben igyekszünk segíteni. Legyetek résen!

fake3.png

(Az anyag az International Federation of Library Associations and Institutions, az Európai Parlament és a Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesülete Álhírvadász oldala anyagai alapján készült.)

---
Az Európa Pont az Európai Bizottság információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.


Olvasd el többi
 bejegyzésünket, iratkozz fel hírlevelünkre, kövess minket a Facebookon és gyere el ingyenes programjainkra!

3 Vissza

A bejegyzés trackback címe:

https://europapont.blog.hu/api/trackback/id/tr4213736292

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

MRodrigó 2018.03.25. 14:06:18

Hasonló téma, amikor nem álhírek, hanem egyoldalú és torzított információkkal találkozunk. Honnan tudjuk hogy egy forrás független vagy manipulatív propaganda?
hu.alternativgazdasag.wikia.com/wiki/Propaganda-blokkol%C3%B3_ellen%C5%91rz%C5%91lista

ppppalika 2018.03.30. 16:22:41

"hamis információk"

Az információ sohasem hamis. A hír, az üzenet lehet valótlan tartalmú, de az azáltal lesz információ, hogy miképpen épül be valaki ismeretei közé. Ha azt mondja a hír, hogy Béla szereti Emmát, az lehet információ, ha ismerjük őket, de még nem tudtuk ezt (ha tudtuk, már nem információ). Simán beépül ismereteink közé. De ez a hír más ismeretet is felépíthet, ha egy új ismerős mondja, aki nem ismeri még igazán őket, de a látványos külső máz megtévesztette. Információ ez is, de korántsem ugyanaz, mint az előbbi esetben (ja, hogy ő is megtéveszthető). Ha fogalmunk sincs arról, hogy kik ők, akkor pedig nem tudunk érdemben dönteni.

A lényeg, hogy az ajánlott sablon használatának "eredménye" igencsak függ attól, hogy használójának milyen előismeretei vannak. Ennek alapján ugyanazt a hírt simán elfogadja az egyik, míg álhírnek minősíti a másik. Magyarán nem sokat ér... :(

Fedor · http://fedor.blog.hu/ 2018.05.10. 14:11:51

+1 pont az álhírek felismeréséhez: Ne olvass kormányzati médiát.