parizs_utan_1.jpgAz elhatározás nem elég: ahhoz, hogy kézzelfogható eredmények szülessenek a klímavédelem területén, nemzetközi összefogás, jövőbe mutató kezdeményezések és kutatások mellett jelentős pénzügyi segítségre is szükség van. Nemzetközi szervezetek, államok erőfeszítései mellett pedig a magántőkét is be kell vonni a megvalósításba – erre vannak jó példák Európában és a világ más részein is.

Több mint két éve, 2015 decemberében sikerült tető alá hozni az éghajlatvédelem szempontjából fordulópontot jelentő párizsi klímaegyezményt. A világ országai ekkor jogilag kötelező erejű megállapodást fogadtak el az üvegházhatású gázok kibocsátásának globális csökkentéséről. Az EU – amely élen jár a klímavédelmi erőfeszítésekben – vállalta, hogy kibocsátását 2030-ig 40 százalékkal csökkenti a 1990-es szinthez képest.

parizs_utan_2.jpg

Azóta a világ 170 országa ratifikálta az egyezményt és tett vállalásokat a cél érdekében. A kibocsátás jelentős részéért felelős Egyesült Államok kormánya ugyanakkor – a klímaszkeptikus Trump elnök vezetésével – tavaly nyáron írásban értesítette az Egyesült Nemzetek Szervezetét (ENSZ) a párizsi klímaegyezményből történő kilépési szándékáról. Az USA egyoldalú lépése nemcsak rossz üzenetet jelentett az együttműködőknek, de a klímavédelmi erőfeszítések finanszírozása szempontjából is hatalmas visszaesést hozott. A klímavédelmi intézkedésekért ugyanakkor nemcsak az államok felelősek – a zöldre váltást magántőke és magánberuházások nélkül lehetetlen megvalósítani. Ez a téma, a klímafinanszírozás került előtérbe a párizsi klímacsúcs kétéves évfordulóján, december 12-én megrendezett „Egy Bolygó” (One planet) című párizsi konferencián, ahogy Emmanuel Macron francia elnök vezetésével a világ ötven országa tekintette át a klímafinanszírozás lehetőségeit.

parizs_utan_3.jpg

A találkozón – ahol a világ 50 országa mellett képviseltette magát az ENSZ, a Világbank-csoport, az OECD, az EU és vállalati szektor is – számos jó példát mutattak be a világ minden részéről, eredményes helyi és globális klímavédelmi kezdeményezésekről. Ezen projektek többsége vegyes pénzügyi támogatással valósult meg, nemzetközi szervezetek, államok, magánvállalatok vagy civil szervezetek forrásainak felhasználásával. Itt bemutatták az EU Beruházási tervét is (Juncker terv), amely a magántőkét is mozgósítva jelentős forrásokat biztosít a fenntartható megoldások támogatásának. Az EU egyébként jól halad vállalásai teljesítésében: míg 1990 óta több mint kétszeresére nőtt a tagállamok GDP-je, addig az üvegházhatású gázok kibocsátását közel negyedével (23%-kal) sikerült csökkenteni 2016-ra. Az EU a csúcshoz igazítva ismertette tíz kezdeményezését, amely a korszerű és környezetkímélő gazdaságra történő átállást segíti – az európai városfejlesztési támogatásoktól a távoli országokat segítő külső beruházási terven át az intelligens épületek építésének támogatásáig. Az EU szintén bejelentette, hogy külső beruházási terve részeként 2020-ig 9 milliárd euróval támogat fenntartható energiagazdálkodási, mezőgazdasági és városi élethez kapcsolódó megoldásokat Afrikában. (Az egyik ehhez kapcsolódó beruházásban az EU a Bill & Melinda Gates Alapítvánnyal működik együtt.)

A párizsi csúcs eredményeképp a résztvevők egy tizenkét pontos, konkrét intézkedéseket tartalmazó vállalási csomagot is elfogadtak. Ebben többek között vállalást tettek a karibi térség újraépítésére, egyben a világ első okos klímazónájának létrehozására, elsivatagosodott területek helyreállítására, a széndioxidkibocsátás-mentes közlekedés mielőbbi megvalósítására, a fejlesztési bankok mobilizálására vagy éppen a szén árának szabályozására és emelésére, de ösztöndíjprogramot is létrehoztak fiatal kutatók bevonására. (A tizenkét vállalásról itt olvasható egy rövid, magyar nyelvű összefoglaló.)

A mostani párizsi klímacsúcs után úgy tűnik, az USA váratlan lépése nem zilálta szét a klímaváltozás elleni nemzetközi összefogást, és a küzdelem finanszírozásához szükséges magánforrások, vállalatok is hajlandóak szerepet vállalni a küzdelemben. Az út azonban még hosszú – egy év múlva, a következő párizsi csúcson kiderül, mennyit sikerül megvalósítani a mostani vállalásokból.

parizs_utan_4.jpg

Képek forrása: www.klimabarat.hucop21.gouv.fr; www.elysee.fr

---

Az Európa Pont az Európai Bizottság információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.

Olvasd el többi bejegyzésünk, iratkozz fel hírlevelünkre, kövess minket a Facebookon és gyere el ingyenes programjainkra!

 

0 Vissza

A bejegyzés trackback címe:

https://europapont.blog.hu/api/trackback/id/tr6013642832

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.