Aki járt már Szlovákiában, a klasszikus helyi ételek között biztos találkozott már a bryndzové haluškyval (brindzás galuskával), amit mi magyarok sztrapacska néven ismerünk. A juhsajttal (brindza) és finom szalonnás pörccel készített krumplis galuska tipikus – és laktató – szlovák étel, amelyet nagyon könnyű elkészíteni. Bár az autentikus juhtúró beszerzése okozhat némi nehézséget, erre vannak helyettesítő lehetőségek.

„A szlovákoknak a halušky olyan, mint az olaszoknak a pizza, vagy a japánoknak szusi” – írja a hivatalos szlovák turisztikai portál. Persze ahogy Közép-Európa legtöbb országára igaz az, hogy a nemzeti ételek kis változtatással ismertek és kedveltek a szomszédos országokban is, nincs ez másképp a haluškyval sem. Maga a liszttel és vízzel készített, forró vízbe szaggatott tészta, a nokedli elterjedt és kedvelt étel már évszázadok óta szerte Európában. Az általános gabonahiány vagy a szegénység miatt sok helyen olcsóbb helyettesítő került a liszt helyére a galuska receptjébe: a mai Szlovákia elsősorban hegyvidéki területein ez nyers vagy főtt burgonya volt, így a galuska azon a tájon burgonyás-lisztes lett. Más, gazdagabb (főleg alföldi) területeken a tésztát tojással gazdagították – így már a XVIII. században többféle változata volt ismert.

A klasszikus étel meghatározó hozzávalója még a brindza, amely erjesztett juhtúróból készül. Az ételt erdélyi vlach (román) pásztorok vitték a 14-17. században a felvidéki területekre, készítése során eredetileg a juhtúrót sóval összegyúrták, juhbőrbe varrták, majd felfüstölték.

A haluškynak sokféle változata kedvelt Szlovákiában – kerülhet rá többek között túró, párolt savanyított káposzta, pirított hagyma. A haluškynak külön fesztiválja („világbajnoksága”) is van, 1995 óta minden nyáron Turecká (magyar nevén Török) településére gyűlnek az ételt kedvelő érdeklődők – ott biztosan minden változatát végig lehet kóstolni, idén július 15-16-án.

Hozzávalók:
- 70 dkg burgonya
- 50 dkg liszt
- 12-15 dkg juhtúró (szlovák brindza)
- 50 dkg kockára vágott szalonna
- só

A krumplit hámozd meg és reszeld le apró lukú konyhai reszelőn. A lereszelt burgonyából és a lisztből keverd ki a tésztát, sózd ízlés szerint. A szalonnát kockázd fel és egy lábasban pirítsd meg. Tegyél fel egy fazékban sós vizet forrni, a tésztát a nokedlihez hasonlóan szaggasd a lobogó vízbe, és főzd ki. Ha feljöttek a galuskák a felszínre, főzd még további 2-3 percig. Szűrd le, és apróra morzsolt brindzával tálald. Ha a boltban nem találsz brindzát, helyettesítheted valamilyen feta sajt, tejföl és tej keverékével. Szórd meg a serpenyőben zsírjára lesütött szalonnakockákkal. Díszítésként és ízesítésül kaprot, petrezselymet vagy snidlinget is szórhatsz a tetejére.

Dobrú chuť! :-)

Kép forrása: Flickr.com / Alpha (CC BY-SA 2.0 license)

Az étel történetének és receptjének leírásához a Food and Wine gasztromagazin, a hivatalos szlovák turisztikai portál és a Visit Europe anyagait használtuk.

Ahogy áprilisban a természet végre ébred és minden zöldell, a Földet ünnepeljük, és számot vetünk azzal, hogyan áll kontinensünk a környezetvédelemmel. Vendégünk lesz a francia természetfotós, Yann Arthus-Bertrand és eljön hozzánk Ökoanyu is számos hasznos zöld tippel. Emellett az irodalomnak is teret adunk: vendégünk lesz Nádasdy Ádám, Térey János, és az underground zenei költészet egyik hazai nagyja, drMáriás is beköszön egy beszélgetés és egy Tudósok-koncert erejéig.


Április 12-i programunk igazi kreatív mix, egy nemzetközi kortárs táncprodukcióval, drMáriással és zenekarával, a Tudósokkal. A Beyond Front@ Bringing New Territories a Kreatív Európa program egyik nyertes művészeti projektje. Ennek legizgalmasabb eleme egy improvizációs táncműhely, amely öt ország (köztük Magyarország) kortárs táncosainak és koreográfusainak teremt lehetőséget a közös munkára. A táncosok a műhelymunka lezárásaként kultúrákon átívelő táncestre invitálják a közönséget. Az Európa Pontban összesen három ország hat táncművésze és zenésze mutatkozik be. Ezt követően drMáriással, a Tudósok együttes frontemberével arra keressük a választ, milyen történelmi tényezők járultak hozzá ahhoz, hogy a keleti és nyugati emberek közötti különbségek olyan hétköznapi dolgokban is megnyilvánulnak, mint egy kép, fénykép interpretálása. Az estét Tudósok jazz-punk-underground koncertjével zárjuk.

Európai gondolkodók sorozatunk következő vendége, 13-án a világhírű francia természetfotós és környezetvédő, Yann Arthus-Bertrand lesz. A fotóművész berepülte és lefényképezte szinte az egész világot. Szerinte a „Föld maga a művészet – a fotós csak szemtanú”, de a természet sokszínű arca mellett bemutatja az ember keze nyomán változó világot. Nálunk karrierje és legérdekesebb munkái mellett beszél majd arról is, hogy miként tehetjük jobbá, élhetőbbé a világot. A program nyelve angol, magyar szinkrontolmácsolást biztosítunk. A rendezvényre érkező jelentkezések száma az előzetes regisztráció során elérte az Európa Pont maximális befogadóképességét, így sajnos további jelentkezéseket már nem tudunk fogadni az estre.

Idén, április 21-én, a Föld Napja alkalmából Ökoanyu meghívja barátait az Európa Pontba, akikkel a fenntarthatóságról beszélget, előadást tart a hétköznapi kozmetikumainkban lévő anyagokról, és közben érdekes foglakozások is várják az érdeklődőket. Mindenképpen érdemes átgondolni, milyen anyagokat is juttatunk a bőrünkön át a szervezetünkbe nap mint nap – a beszélgetés utáni interaktív előadás segítségével mindenki megismerheti, mely összetevőket lenne érdemes elkerülni.

Az április nem múlhat el nálunk költészet, kortárs irodalom nélkül: 27-én kortárs magyar írók lesznek vendégeink, akik egyben műfordítók is. Eljön hozzánk a Dante Isteni színjátékát lefordító Nádasdy Ádám, és Szophoklész, Calderón, Schiller és Puskin fordítója, Térey János, akikkel a közélet és az irodalom kapcsolatáról lesz szó. Szóba kerül, hogy a műfordítók hogyan járulnak hozzá a közös európai kulturális értékeink megőrzéséhez, hogy egy‐egy európai darab magyarra fordítása miként mozdítja elő Európa kulturális és nyelvi sokszínűségét. Az esten Gaborják Ádám irodalomkritikus moderál.

---

Az Európa Pont közösségi tér a budapesti Millenárison. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat és beszélgetésekhez ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.

Olvasd el többi bejegyzésünk, iratkozz fel hírlevelünkre, kövess minket a Facebookon és gyere el ingyenes programjainkra!

2017 első félévében az EU Tanácsának soros elnöke Málta. Korábbi programunkon már megtudtuk a szigetországról és lakóiról, hogy igazi depresszióűző életstílust képviselnek, amelyet érdemes minél inkább megismerni, megtapasztalni és eltanulni. A Tanács máltai elnökségének legfontosabb feladatait is bemutattuk már blogunkon. Ezúttal annak néztünk utána, hogy elnökségükhöz kapcsolódóan mit szeretnének magukról és uniós szerepükről elmondani – minderről sokat elárul az elnökség hagyományos brüsszeli mini-kiállítása.

Az Európai Unió Tanácsa központi épülete, a Bizottság főépületével szemközti Justus Lipsius mindig az aktuális elnökséghez kapcsolódó dekorációt kap. Ennek már hagyománya van a Tanácsban, a soros ország így kiállításokon, díszítéseken keresztül be tudja mutatni hagyományait és történelmét, ez által otthonosabbá is teszi féléves aktív munkájának fő színtereit. A dekoráció persze nemcsak a homlokzatra rakott molinókra és plakátokra korlátozódik. Málta a Tanács főépületén belül ezúttal egy nagyméretű, átjárható, hullámvonal alakú művészeti installációt állított fel, amely a „Víz és só” (Ilma u Melħ) címet viseli.



A víz és a só, a tenger az elnökségi dekoráció visszatérő motívuma. Utal a Málta történelmét és nemzeti identitását meghatározó Földközi-tengerre, amely az országot elválasztja és össze is köti a szomszédos országokkal és Európával – hangsúlyozta a kiállítás megnyitásakor Arien Berg, a Máltai Egyetem professzora. A tenger a máltaiak számára ilyen kettősséget szimbolizál: egyszerre szétválaszt és összeköt; élővilágával és kincseivel megélhetést ad, ugyanakkor fenyeget is. Ahogy egy máltai közmondás is tartja: „a tenger hasa puha, de kemény a feje” (Il- bahar zaqqu ratba, w'rasu iebsa).

Ezzel szembesülnek a bevándorlók és menekültek is, akik a jobb élet reményében tengerre szállnak Európa felé – Málta kiemelten foglalkozik ezzel, az EU előtt álló egyik legjelentősebb kihívással elnökségi féléve során. Ezt a kettősséget kívánták visszaadni az installáció készítői is. A máltai egyetem alkotócsoportjának fő installációja, a hullámzó alagút felülről megfigyelve egy szemet formál. Ez a hagyományos máltai halászhajók (Luzzu) orrát idézi, amelyen ugyanez a szemforma figyelhető meg. A szem a hagyomány szerint megvédi a halászokat a tengeren rájuk leselkedő veszélyektől. Az alagúton áthaladva interaktív hanginstallációval tudják személyessé tenni a kiállítást – belépve mindenki más-más hangokat szólaltathat meg.





A koncepció folytatásaként az elnökség során helyszínül szolgáló tárgyalókba, valamint az új Európa épület közösségi tereibe is jutott az elsősorban természetes anyagokból és sok zöld növényből álló máltai dekorációkból. A nyitott közösségi terekbe helyezett növények folyamatos gondozást és törődést igényelnek, a sok foglalkozást pedig meghálálják. Az alkotók szerint éppen ilyen az EU is: folyamatosan ápolni kell és tenni kell érte, amelyet a közösség meghálál – Málta eltökélt, hogy ezért az egészséges növekedésért mindent megtegyen elnökként.



Képek forrása: Máltai elnökség Facebook-oldala