va1.pngEurópában a születéskor várható élettartam egyre nő, ugyanakkor ezzel nem hosszabbodik arányosan az egészségben töltött évek száma. Az embereknek fel kellene ismerniük, hogy az egészség nem egyenlő a betegség hiányával, hanem testi, szellemi és szociális jólétet jelent – és aktívan tenniük is kellene egészségük megőrzéséért. Az egészségesebb élethez az ellátórendszer fejlesztése mellett eredményes megelőzésre, egyéni szintű tudatosságra, szakpolitikai szinten pedig hatékony szemléletformálásra lenne szükség.


A fenti megállapítások az uniós Párbeszéd a polgárokkal beszélgetéssorozat budapesti eseményén hangzottak el, ahol Vytenis Andriukaitis egészségügyért és élelmiszerbiztonságért felelős uniós biztos és magyar kollégája, Ónodi-Szűcs Zoltán államtitkár beszélgetett az EU és Magyarország előtt álló egészségügyi kihívásokról, célokról és lehetőségekről. Abban nincs vita az uniós és magyar szakpolitikus között, hogy az egészségügyi szektor támogatását érdemes lenne növelni. Míg Andriukaitis elsősorban a megelőzés fontosságát emelte ki a kezelések támogatásával szemben, addig Ónóni-Szűcs Zoltán emellett a rendszerszintű változtatás, a kapcsolódó „rendrakás” jelentőségét hangsúlyozta.

„3+1 P”: hangsúly a megelőzésen

va2.pngVytenis Andriukaitis a civil párbeszédhez kapcsolódó rövid prezentációjában kiemelte: az egészség nemcsak a betegség hiányát jelenti, hanem ennél sokkal komplexebb jólétre utal. Az egészségügy kapcsán, nem(csak) az ellátórendszerről, kórházakról, betegségekről kell beszélnünk, hanem inkább azokról a tényezőkről, amelyek az egészség megőrzését biztosítják: fizikai aktivitásról, oktatásról, lakhatásról, stresszmenedzsmentről. Ahogy a biztos fogalmazott, ő  az egészségügyért, és nem a „betegségügyért” felel a Bizottságban – ennek megfelelően programjában az egészséges életmód, mint szemlélet terjesztésére („promotion”), egészségvédelemre („protection”) és megelőzésre („prevention”) koncentrál. Mindegyik területnek megvannak a maga eszközei: az élelmiszerminőség biztosításától a jövedéki adók szabályozásán át akár a közúti biztonsági előírásokig. De ami igazán elengedhetetlen az előrelépéshez, az a részvétel („participation”): hogy az egyes emberek maguk is felismerjék a megelőzés fontosságát, és aktívan tegyenek is egészségükért. Megelőzéssel rengeteg kiadás megspórolható a kezelések oldalán, és nemzetgazdasági szempontból is sokkal előnyösebb, ha inkább arra költ az állam, hogy ne alakuljon ki betegség, és a munkaképes lakosság valóban tudjon dolgozni.

Magyarország: fókuszban a rendrakás

va3.pngEzzel egyetértett Ónodi-Szűcs Zoltán is, kiemelve, hogy az elvesztett életévekért elsősorban nem az ellátórendszer felelős, hanem sokkal inkább az egyes emberek. Az egészségügy akkor érhet el komoly eredményeket, ha képes megértetni a lakossággal a saját felelősségét az egészség megőrzésében, hogy az emberek ne csak egy betegség megjelenésekor kezdjenek el foglalkozni az egészségükkel. Bár Magyarországon is számtalan ingyenes szűrés áll rendelkezésre, ezekre az emberek többsége nem megy el.

A támogatások növelése kapcsán elmondta: Magyarországon az utóbbi években közel 200 milliárd forinttal nőtt az ellátórendszer költségvetése, ám a lakosság mégsem elégedett. A fekvőbeteg-ellátás területén megfeleződött a jelentős műtétek várakozási ideje, a dohányzás elleni harcban is jelentős sikereket ért el az állam, és a felesleges sóbevitellel is felvette a harcot – a magyarok mégsem érzékelik a pozitív változásokat. Sőt, sokszor hatalmas csatákat kell megvívnia pont ezek miatt a lakossággal. Szerinte többek között ezért is elsődleges fontosságú, hogy az esetlegesen bevont plusz források valódi betegigényeket szolgálják ki, ne csak az egészségügyi ellátórendszert támogassák. Az államtitkár szerint a változásoknak emiatt együtt kell járniuk egy komolyabb „rendrakással”, amely hosszú távú, valóban érzékelhető eredményekkel járhat. Ennek következő terepe a magyar egészségügyben a járóbeteg-ellátás átalakítása lehet, amely a rendelések felkeresésekor rögtön érezhető változásokat hozhat a páciensek életébe.

A média, az ipar és az e-egészségügy szerepe

A megelőzés és az egészség megóvása érdekében az egyéni szemléletváltás mind európai szinten, mind Magyarországon kiemelten fontos. Ahhoz, hogy az ezzel kapcsolatos üzenetek célt érjenek, kulcsfontosságú lehet a média szövetségesként való bevonása, és az, hogy az egészségügyi ipar érdekeltté váljon hosszú távú eredményekkel kecsegtető beruházásokba is befektetni. Ezt jó lenne elérni az egészségügyi kutatásoknál is, például a Horizont 2020 program kiírásainál. Ez az uniós program támogatja többek között nemzetközi együttműködések keretében új e-egészségügyi megoldások fejlesztését, amelyek szintén nagyban hozzájárulhatnak az szektor modernizálásához.

Az EU napirendjén

Az EU sok akciót tervez az egészségügy területén: egyrészt például az antibiotikumok túlzott használata ellen, amely legyőzhetetlen szuperbaktériumok kifejlődéshez vezet, ezek pedig több tízezer ember halálát okozták csak tavaly. Másrészt a laboratóriumok alaposabb ellenőrzése mellett hamarosan felveszik a harcot a transzzsírokkal is, emiatt akár egyes termékeket be is tilthatnak az EU-ban. Emellett csökkentenék az ételek só-, cukortartalmát is.

va4.png

0 Vissza

A bejegyzés trackback címe:

https://europapont.blog.hu/api/trackback/id/tr8612267922

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.