kkalacs1.jpgKarácsony környékén a vásárokban nagyon gyakran találkozni a téli szezon egyik kedvenc édességével, a kürtőskaláccsal. A kalácsra hagyományosan magyar / székely eredetű finomságként gondolunk, ám a fellelhető dokumentumok alapján (ha nem az ókori görögöktől származtatjuk :-)), a legnagyobb valószínűséggel német eredetű a legelső ilyen jellegű sütemény. Ez később, a 15. századtól német / szász / székely közvetítéssel szinte egész Európában elterjedt. A nyílt tűz felett, forgatott dorongon sült finomságok, a dorongsütemények európai családját mutatjuk most be röviden.

A kürtőskalács is egy olyan különlegesség, amelyre sok nemzet büszke sajátjaként, ugyanakkor kisebb-nagyobb változtatásokkal ismert és kedvelt több másik tagállamban. A „kié az igazi” vitába semmiképp nem mennénk bele – éppen ez az, ami azt mutatja, hogy mennyire sok mindenre igaz, hogy közös, „európai” gyökerekkel rendelkezik. Mindig van egy közös alapja ezeknek a különlegességeknek, amelyek aztán sok tíz vagy száz év alatt különböző helyeken más és más jellegzetességeket vesznek fel, terjednek el, és lesz belőlük helyi jellegzetesség.

Ugyanezt láthatjuk a népszokásoknál is: elég csak a sok különböző nemzeti, de végeredményben nagyon hasonló télbúcsúztató rituálékra, a közel azonos funkciót betöltő farsangi szörnyek köré kapcsolódó szokásokra, vagy épp az európai karneválokra gondolni. Ugyanez a „sokféleképpen ugyanaz” jelleg figyelhető meg az európai népek közmondásaiban is (erről is több gyűjteményt készítettünk már), de ennek az igazán látványos színtere az európai gasztronómia. Ilyen példa a finn nemzeti finomságként számon tartott Laskiaispulla (amelyet szintén sajátjuknak tartanak a svédek semla néven), vagy a ciprusi nemzeti süteménynek tartott baklava, amelyet saját nemzeti ételének tekint több más ország is (arab országok, törökök, görögök, örmények, bolgárok). A hasonló példákat nagyon sokáig lehetne sorolni az osztrák Gugelhupftól a Wienerbrødig – épp ezen sorba illeszkedik a kürtős kalács is.

A mai – immár Hungarikumként is számon tartott – kürtőskalács ősét kutatva a sütemény legelső európai írásos említése az 1450-es évekből származik, a Speissekuchen (dorongsütemény) elkészítését egy heidelbergi kézirat írta le: „ha dorong-süteményt (kuchen an eyne spiss) akarsz készíteni... a kőttestésztát egy fa dorongra tekerjél és tojás-sárgájával kenegesd... így egyben marad és ne süsd túl forrón”. A süteménycsalád fejlődése a 16. században több ágra vált, amely jellegzetességek a család mai – lengyel, litván, svéd, német, stb. – változatánál is megfigyelhetők. Ezek a nagy csoportok a tésztacsíkokból készített; a folyékony tésztából készült; és az összefüggő tésztalapból készített dorongsütemények.

A poszt (szövegének és képi anyagának) forrásául a Nemzetközi Kürtőskalács Szaktestület www.kurtos.eu oldalát használtuk. További részletek a kürtős kalácshoz hasonló süteményekről (történetük, elkészítésük módja, receptek, kapcsolódó szakirodalom, képgyűjtemény) ezen az oldalon található.

Borítókép forrása: Wikipedia / Kurtos.eu

0 Vissza

gyak1.jpgAz Európai Bizottság gyakornoki programja egy igazi „win-win” kezdeményezés: előnyös a fogadó intézménynek, amely minden évben számos lelkes és motivált jelentkező munkájával számolhat; és hasznos a jelentkezőknek is, akik első kézből szerezhetnek tapasztalatot az EU egyik legfontosabb intézményében. A program uniós és hazai hátteréről, praktikus információkról, hasznos tippekről is esett szó a legutóbbi információs délutánunkon – erről olvashattok az alábbiakban egy rövid összefoglalót.

Mire jó a gyakornoki program?

A program felügyeletével megbízott uniós biztos, Navracsics Tibor szerint a gyakornoki program egyaránt hasznos a Bizottság megismertetésére és népszerűsítésére, és remek lehetőség a pályakezdőknek is. Szerinte egy sikeres gyakornoksághoz két motivált ember találkozása szükséges. Fontos, hogy a jelentkező lelkes legyen, és valóban akarjon tanulni, fejlődni és dolgozni az öt hónap alatt; de ugyanilyen fontos, hogy a fogadó részlegben kijelölt mentornak is legyen elképzelése arról, hogy mit vár el a gyakornoktól, találjon egy öt hónap alatt elvégezhető, hasznos feladatot a jelentkezőnek.

Zupkó Gábor, az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének vezetője szerint a Bizottság gyakornoki programja egy egyedülálló lehetőség arra, hogy az érdeklődők megismerjék belülről az unió működését és egy sokszínű nemzetközi környezetben szerezzenek gyakorlati tapasztalatot. Mindezek nemcsak uniós karrierépítésnél jelenthetnek hatalmas előnyt, de bármilyen nemzetközileg aktív cég, vagy akár az államigazgatás számára is vonzó lehet egy ilyen háttérrel rendelkező munkavállaló.

A gyakornoki programot a magyar kormány is remek lehetőségnek tartja – hangsúlyozta Takács Szabolcs európai uniós ügyekért felelős államtitkár. Az uniós ügyek kapcsán esetlegesen megfogalmazott kritikus álláspont, tagállami különvélemény nem azt jelenti, hogy a magyar kormány ne hinne az uniós integrációban, vagy az EU gyengítését akarná. A magyar kormány is egyértelműen egy erős és sikeres, a tagállamok együttműködésén alapuló unióban érdekelt. A nemzeti érdekek hatékony érvényesítéséhez ugyanakkor az EU belső működésének és az együttműködési logika minél alaposabb ismerete szükséges, a Bizottság gyakornoki programja pedig éppen ilyen tudást ad a programban résztvevőknek. A kormány éppen ezért abban érdekelt, hogy minél többen vegyenek részt a programban, és Magyarországra visszatérve személyes tapasztalataikkal segítsék az államigazgatás munkáját.

gyak2.png

Gyakorlati tudnivalók a jelentkezésről

A programhoz minimálisan egy legalább hároméves képzés során, felsőfokú intézményben szerzett diploma szükséges, emellett erős és biztos nyelvtudás az EU valamelyik munkanyelvén (C1 vagy C2 szint angol / német / francia nyelvből). A kiválasztás alapjául szolgáló jelentkezési anyagban mindezek mellett be kell számolni:

- egyéb nyelvek ismeretéről;

- korábbi munkatapasztalatokról;

- nemzetközi környezetben szerzett tapasztalatokról;

- informatikai tudásról, szervezési képességekről, esetleges publikációkról;

mindezeket pedig egy rövid motivációs levél kíséretében kell a jelentkezéshez csatolni.

A jelentkezés online történik a gyakornoki program központi oldalán keresztül, minden évben egy-egy hónap áll rendelkezésre a jelentkezés benyújtására. Adott év januárjában az azonos év októberében induló öthónapos időszakra, augusztusban pedig a következő év márciusában induló gyakornoki szemeszterre lehet jelentkezni. A következő jelentkezési időszak 2017. január 1-jén indul, és január 31-ig lesz elérhető. A pályázati anyagot többször újra lehet nyitni szerkesztésre, lehet vele részletekben haladni véglegesítés és elküldés előtt – de mivel sok kis részből tevődik össze, érdemes a jelentkezési feltételekkel és felülettel minél korábban megismerkedni. A jelentkezéskor még nem kell igazoló okiratok másolatát benyújtani; erről később, az előzetes kiválasztást követően kell gondoskodni.

A kiválasztási folyamat

A beérkezett jelentkezéseket két független szakember értékeli, a jelentkezők anonimitásának megőrzésével. Az ő értékelésük alapján áll össze az aktuális jelentkezők közül a legjobbakat tartalmazó kétezres lista, az úgynevezett „Kék könyv” (Blue Book). A gyakornokokat fogadó bizottsági főigazgatóságok, kabinetek és képviseletek innen választják ki az adott öt hónap 650 gyakornokát. A Kék könyvbe való bekerülésről minden jelentkező értesítést kap, ezután már csak várnia kell, hogy felfigyel-e rá valamelyik fogadó hely – a Bizottság a közvetlen lobbizást nem támogatja.

A tapasztalat alapján a kiválasztásnál nagyon nagy jelentősége van a jelentkezésnél beadott motivációs levélnek, amelyben mindenképpen érdemes kidomborítani a jelentkező különlegesebb területekkel kapcsolatos tapasztalatait, érdeklődését vagy tanulmányait. Az, hogy valaki a nemzetközi ügyek iránt érdeklődik, vagy ilyen szakra jár az egyetemen, teljesen átlagos a jelentkezők között. Valamilyen speciális szakterület (a versenyjogtól az agráriumon át egészen a környezetvédelemig) alaposabb ismerete mindenképpen növeli a kiválasztási esélyeket a témában illetékes terület szervezeti egységeinél.

A kintlét

Bár a Bizottság központja és legtöbb épülete Brüsszelben található, fontos hangsúlyozni, hogy nem csak Brüsszelbe kerülhetnek a kiválasztott jelentkezők. Luxembourgban is nagyon sok gyakornok dolgozik, emellett a Bizottság tagállamokban működő képviseletei is rendre fogadnak gyakornokokat.

A kiválasztott gyakornokok jelenleg havi 1120 euró összegű ösztöndíjat kapnak, némi utazási támogatással és biztosítással kiegészítve. Az összeg nem kimagasló, de elegendő egy kisebb lakás / szoba bérlése mellett a helyi megélhetés fedezésére. A program résztvevői számos formális és informális programon vehetnek részt. A legtöbben szervezett keretek között ellátogatnak Strasbourgba, az Európai Parlament székhelyére, de emellett Brüsszelben például a legjobb bulik is jellemzően a gyakornokokhoz kötődnek („stagiaire parties”).

Gyakornoki programok a Bizottság ügynökségeinél és más uniós intézményeknél

Fontos megjegyezni, hogy nem csak az Európai Bizottság fogad gyakornokokat, bár kétségkívül az egyik legismertebb és legnagyobb múltra visszatekintő program a „legeurópaibb uniós intézmény” gyakornoki programja. A Bizottság különböző tagállamokban működő ügynökségei, valamint a legtöbb egyéb uniós intézmény is alkalmaz gyakornokokat. A jelentkezés feltételei (férőhelyek, ösztöndíj, időtartam) eltérőek intézményenként, ezért a részletekkel kapcsolatban mindenképpen érdemes az egyes szervezetek saját honlapján tájékozódni. Az alábbi összefoglalóban összeszedtük a fontosabb tudnivalókat a legjelentősebb uniós gyakornoki lehetőségekről. További részleteket, az egyes intézmények kapcsolódó oldalainak elérhetőségét megnézhetitek egy korábbi blogposztunkban

gyak3.jpg

0 Vissza
süti beállítások módosítása