chain-bridge-111326_960_720.jpgSokan gondolják úgy, hogy a kulturális és kreatív ipar Európa gazdaságának egyik kitörési pontja lehet. A szektor már jelenleg is az uniós munkaerő közel 7,5%-át foglalkoztatja az EU-n belül. Az ötletekre, innovációra, kreativitásra épülő vállalkozások munkahelyeket teremtenek, befektetőket vonzanak, valamint a világon egyedülálló know-how-t építenek. Legutóbbi estünkön a budapesti kreatív szcénát formáló oktatókkal és mentorokkal beszélgetett Gyárfás Dorka arról, hogyan látják Magyarország, Budapest és általában a kreatív magyar fiatalok lehetőségeit ezen a területen.

Kreatív ipar mindenhol

A „kreatív ipar” meghatározásra számos megközelítés létezik: általában ide értjük azokat a tevékenységeket, amelyek kulturális és gazdasági értékkel is bírnak. Ide tartozik az építészet, a zene, általában a művészetek, a bölcsészettudományok, a dizájn, de a reklámszakma, a szórakoztató ipar és sok szempontból akár a szoftvertervezés is. Mint Ács Zoltán, a Design Terminál szakmai igazgatója megjegyezte: a kreatív ipar két legjelentősebb húzóágazata jelenleg a dizájn és a szoftverfejlesztés, illetve az ezekhez kapcsolódó tevékenységek. Megfigyelhető, hogy ez a két ágazat egyúttal valamennyi más iparág „esszenciális részévé kezd válni” – elég csak az autógyártásra gondolnunk. E kettő foglalkoztatja az egész kreatív szektor 60%-át, ezek növekednek a leggyorsabban, és hatalmas lehetőség rejlik bennük.

Hasznos digitális tudás a kezdetektől

Abban valamennyi vendégünk egyetértett, hogy a digitális eszközök manapság nélkülözhetetlenek a kreatív iparágakban. A mostani tízévesek a digitális világba már „belenőnek”, ugyanakkor mindezek okos használatára az iskola nem feltétlenül tanítja meg őket. Ezt a problémát orvosolja többek között a SKOOL kezdeményezése, amelyben tizenéves lányokat tanítanak programozni. A programról Guzsaly Péter, a SKOOL egyik vezetője beszélt. A mai magyar iskolarendszer kevés figyelmet fordít a valóban hasznos informatikai tudás átadására. A lányok még kevésbé találkoznak ilyen lehetőségekkel, holott a programozás előttük is rengeteg kaput nyithat meg. Az elmúlt két évben több mint 1200 fiatal lány vett részt a SKOOL képzésein. A visszajelzések alapján a legnevesebb magyar startupok és hazai techcégek segítségével létrehozott program hatalmas élményt jelent nekik. Hatására többen tervezik, hogy valamilyen informatikai pályára lépnek – amely egyenes utat jelenthet számukra valamely kreatív ágazatba.

Több bátorság kell

Tizenéves korukban a fiatalok még nagyon kreatívak és bátrak, a későbbiekben azonban ez a kezdeményezőkészség és vállalkozószellem mintha kiveszne belőlük. Ezt hasonlóan látja a kreatív fiatalokkal főiskolai / egyetemi szinten foglalkozó dr. Szentpéteri Márton, a MOME docense és dr. Uhl Gabriella, a Budapesti Metropolitan Egyetem oktatója is. Uhl szerint a tehetséges diákok bátortalanságában nagy szerepet játszik az, hogy a fiatalok félnek ötletük sikertelenségétől, a bukástól, és ehhez nem feltétlenül kapnak praktikusan felhasználható tudást az oktatási rendszertől.

Dr. Szentpéteri Márton a többiekkel egyetértett abban, hogy Magyarország legfőbb tőkéje a helyiek „szürkeállománya” lehet. A magyar művészeti egyetemek világszínvonalú kreatív alkotókat képeznek, de ezek a fiatalok sokszor nem tudják a piacon értékesíteni a tudásukat. Szerinte korai tehetséggondozással, több vállalkozási ismerettel lehetne elősegíteni, hogy a fiatalok bátrabban merjenek belevágni valamilyen kreatív vállalkozásba.

Van pár igazán jó példa (Prezi, Ustream, LogMeIn, NNG) arra, hogy Magyarországról is lehet világsikereket elérni egy-egy izgalmas ötlettel. Bár itthon uniós összehasonlításban nagyon alacsony a vállalkozói kedv, a magyar startupok sikerei és a Design Terminál mentorprogramjához hasonló kezdeményezések hatására ez folyamatosan nő.

Budapest, mint régiós kreatív ipari központ

Ács Zoltán a Design Terminál egyik vezetőjeként nagyon optimistán látja Budapest lehetőségeit. Utalt egy friss amerikai tanulmányra, amely a legsikeresebb amerikai kreatív központok létrejöttének feltételeit vizsgálta; azt, hogy miért éppen adott városokban nő a legjobban az átlagfizetés és a foglalkoztatás. A kézenfekvőnek tűnő magyarázatokon kívül (pl. magas színvonalú infrastruktúra és képzések, ösztönző adórendszer, képzett munkaerő) kimutatták, hogy az is fontos, hogy a város változatos kulturális életet is tudjon biztosítani. Ez vonzza ugyanis a kreatív alkotókat és a vállalkozó kedvű kisvállalkozásokat, startupokat. A legjobban teljesítő kreatív központokban a technológiai és a kulturális szegmens egyaránt nagyon erős.

Budapest ilyen szempontból szerinte egyedülálló adottságokkal rendelkezik régiós összehasonlításban. Nemcsak a jól képzett mérnökök, társadalomtudósok, dizájnerek vannak nagy számban jelen, de a kulturális élet is kimagaslóan sokszínű. Ezt igazolják a számok is: a kreatív iparágban dolgozók aránya sehol nem nő olyan ütemben az EU-n belül, mint Magyarországon, a terület évről-évre több embernek ad megélhetést. Mindez azt mutatja, hogy minden adott ahhoz, hogy Budapest – amely szerinte ma olyan, amilyen Berlin volt 10 évvel ezelőtt – rövid időn belül valódi kreatívipari központtá váljon.

 

 

0 Vissza

A bejegyzés trackback címe:

https://europapont.blog.hu/api/trackback/id/tr7311843359

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.