A baszk kulturális fővároshoz, Donostiához / San Sebastiánhoz kapcsolódóan már írtunk a spanyol kulturális évad kisebbségi nyelvekhez kapcsolódó programjairól és Spanyolország nyelvi sokszínűségéről; ezúttal kisebb kitekintésként az európai kisebbségi nyelvekről készítettünk egy rövid összefoglalót.

Az EU-nak jelenleg 24 hivatalos nyelve van, amely mellett több mint hatvan nyelvet regionális vagy kisebbségi nyelvként tartanak számon (a tagállamok többsége által ratifikált Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Kartája alapján 79-et). Ezek közül a baszk, a katalán, a galíciai, a skót a gael és a walesi „hivatalos társnyelvnek” minősül, amelyeknek hivatalos használata bizonyos esetekben engedélyezett az EU intézményeiben. Az Európa Tanács égisze alatt elfogadott Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Kartája rögzíti a kisebbségi nyelveket, valamint felsorolja az azokat használó kisebbségeket vagy nyelvi csoportokat. Fontos megemlíteni, hogy nem minden ország ismeri el a területén beszélt nyelveket kisebbségi nyelvként. Franciaországban vagy Portugáliában például kizárólag egy nyelvet ismernek el hivatalosan. Az 1998-ban életbe lépett és az Európa Tanács számos tagállama által elfogadott Karta által felsorolt 79 regionális vagy kisebbségi nyelvet összesen 203 nemzeti kisebbség vagy csoport beszéli. A Karta logikájából adódóan előfordul, hogy amíg egy nyelvet hivatalos nyelvként is elismernek az EU-ban (pl. a magyart), ugyanúgy a regionális vagy kisebbségi nyelvek sorában is számon tartják, hiszen Magyarország határain kívül, a környező országokban kisebbségi nyelvként beszélik.

Érdekes nyelveken is megakadhat a szemünk a lista böngészésekor: az egyértelmű regionális vagy kisebbségi nyelveken (pl. katalán, walesi, fríz, stb.) kívül helyett kapott a listán a beás (Magyarország), krími tatár (Ukrajna), bunyevác (Szerbia), inari számi (Finnország), tatár (Finnország, Lengyelország, Románia), jiddis (Bosznia és Hercegovina, Finnország, Hollandia, Lengyelország, Románia, Szlovákia, Svédország, Ukrajna), a karjalai (Finnország), vagy éppen az alsó-szász nyelv (Hollandia).

Infografika az EU országaiban hivatalosan elismert regionális nyelvekről (nagyobb méretben itt tanulmányozható):

*A térképen azokat a regionális nyelveket jelöltük, amely nyelveket az adott EU-tag elismer regionális nyelvként és amelyek egyértelműen valamely térséghez vagy régiókhoz köthetők; és amelyekre jellemző, hogy nem valamely másik ország elsődleges hivatalos nyelve; az egyes országokban elismert valamennyi nyelvet a poszt végi táblázatban foglaltuk össze.

Érdekesség, hogy a régi tagállamok közül csupán Spanyolországban haladta meg a kisebbségi vagy regionális nyelveket használó lakosságarány a 10%-ot (elsősorban a katalán és a baszk nyelvnek köszönhetően).  Az új tagok által behozott új regionális vagy kisebbségi nyelveket beszélők– pl. a balti országokban jelentős arányú (1,2 millió főt kitevő) orosz kisebbség (Lettországban közel 40%), illetve a roma nyelveket beszélő kisebbség – magas száma viszont erősen megváltoztatta a korábbi arányokat, és jelentősen megemelte a beszélt nyelvek számát a regionális vagy kisebbségi nyelvhasználók tekintetében. Talán meglepő, hogy az Európai Unióban a német a legelterjedtebb kisebbségi nyelv, a tagállamok kétharmadában, 18 országban élnek németül beszélő nyelvi kisebbségek.

Az UNESCO definíciója szerint „a nyelv akkor van veszélyben, ha beszélői már nem használják. Ha egyre kevesebb kommunikációs helyzetben használják, és már nem adják tovább nemzedékről nemzedékre. Tehát nincsenek új, gyermek vagy felnőtt beszélői.” Az EU és az Európa Tanács kiemelt figyelemmel támogatja a nyelvi sokszínűség fenntartását Európában és számos módon támogatják a nyelvi sokféleséget, legfőképp bevált nyelvoktatási módszerek átadásával. Erre példa a grazi székhelyű Élő Nyelvek Európai Központjának (ECML/CELV) tevékenysége, amelynek céljait az alábbi videó mutatja be:

Egyéb hozzájárulásként az EU a kisebbségi és regionális nyelvek fennmaradását szolgáló, azok megismertetését és tanítását támogató tevékenységet is végez, ilyen az EU területén beszélt nyelvek sokszínűségéről beszámoló Euromosaic-tanulmányok, vagy a Hálózat a Nyelvi Sokszínűség Előmozdításáért (NPLD) működtetése. Jó példa a Többnyelvű Nyelvátadás (MELT) elnevezésű projekt is, amely során az iskola előtti nevelésben a kisebbségi nyelvek tanításához szükséges szakértelem fejlesztését támogatták 2009 és 2011 között.

Az EU tagállamainak hivatalosan elismert, a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Kartája által védett kisebbségi vagy regionális nyelvek (2015 május 1-i állapot szerint):

 
Első kép részlet a Római Szerződések aláírásának 50. évfordulójára készített plakátból.