iro.pngIdén huszonkettedszerre várja az érdeklődőket Budapesten – ezúttal is a Millenárison – a Nemzetközi Könyvfesztivál amely az elmúlt évek alatt a régió egyik legkiemelkedőbb szakmai fórumává és közönségtalálkozójává nőtte ki magát. A fesztivált hagyományosan április 23. körüli időszakra, a könyv és a szerzői jog világnapjára – egyben Shakespeare és Cervantes halálának évfordulójára – időzítik. Idén április 23. és 26. között alakul át a Millenáris a könyv fővárosává, ahol közel félszáz kiváló külföldi íróval, félezer hazai és határon túli magyar íróval, tudóssal, művésszel találkozhatnak az érdeklődők a több mint négyszáz program – dedikálások, író-olvasó találkozók, felolvasások, irodalmi estek, kerekasztal-beszélgetések, koncertek – keretében.

Az idei év díszvendége a kortárs irodalom egyik legjelentősebb írója, az amerikai Jonathan Franzen, a világsikert arató Erős rengés, Szabadság és Javítások szerzője. Egy másik, mostanra hagyományossá vált kezdeményezés keretében az érdeklődők megismerkedhetnek az európai irodalom legújabb alkotóival: tizenötödszörre rendezik a Könyvfesztivál keretein belül az Európai Unió tagországainak fiatal prózaíró tehetségeit bemutató Európai Elsőkönyvesek Fesztiválját, amikor 18–20 tehetséges pályakezdő európai prózaírót látnak vendégül az EU-s országok budapesti nagykövetségeivel és kulturális intézeteivel közösen.

Ahogy a korábbi években, úgy idén is külön programmal várja az érdeklődőket az Európa Pont: Európai Írótalálkozónkon közel húsz kortárs írót látunk vendégül. Az Írótalálkozó idei témája a Fejlesztés Európai Éve, amelyet négy szempontból, négy panelben járunk körül meghívott vendégeinkkel.

sm-1012-014c-vlikovsky_rw.jpgAz első, 10 órakor kezdődő beszélgetés során a modernizáció és hagyományok, az európai fejlesztés témájáról beszélgetnek meghívott vendégeink Barna Imre, az Európa Könyvkiadó igazgatójának vezetésével. A beszélgetésre eljöna Helsinkiben élő, svéd nagypolgári családból származó és svédül alkotó Kjell Westö. Westö 1986-ban debütált költőként, utána hamar áttért a novella- és regényírásra, írásainak központi témája Helsinki. Az északi országok irodalmi nagydíjával jutalmazott Hägring 38 (Délibáb) az idei Könyvfesztiválon mutatkozik be. A panel résztvevője lesz a kortárs szlovák próza élő klasszikusa, a hatvanas években indult prózaíró-generáció egyik legmarkánsabb képviselője, Pavel Vilikovský, valamint Afonso Cruz Portugáliából, aki nem csak író, hanem kiváló grafikus és ismert zenész is. 2012-ben Kokoschka babája című regényével elnyerte az EU irodalmi díját. A beszélgetésen Magyarországot Dalos György képviseli, akinek „kávéházba és zsinagógába jártak a gyökerei, kabaréba járt a gerince, könyvtár a feje, azért él különböző országokban, mert a különböző országokban más és más a betű, csupa betű az egész ember, a betevő betű áráért rója a betűket, belehalni a betűbe, ez a romantikája”.

rakusa.jpgA délben kezdődő beszélgetés azt vizsgálja, mennyiben lehet napjainkban európai vagy nemzetek feletti irodalomról beszélni, a beszélgetőpartnereket Csordás Gábor, a Jelenkor kiadó igazgatója terelgeti kérdéseivel. A beszélgetésen részt vesz Andrej Nikolaidis montenegrói író, a régió egyik legbefolyásosabb értelmiségije. Nikolaidis egyike annak a néhány fiatal montenegrói írónak, akik hazájuk irodalmát „egy mozdulattal átemelték a tizenkilencedik századból a huszonegyedikbe.” 2011-ben elnyerte az Európai Unió Irodalmi Díját Fiam című regényéért, amely „ mágikus éjszakai utazás egy ősi városban, olyan úton, amely az emberi létezés legmélyére vezet”. Szintén elnyerte az Európai Unió Irodalmi Díját a panel román résztvevője, Ioana Pârvulescu, akinek regénye, Az élet pénteken kezdődik korunkkal figyelemre méltó hasonlóságokat mutató régmúlt világba kalauzolja az olvasót. Ez volt Pârvulescu első szépirodalmi munkája, aki egyébként a Bukaresti Egyetem Irodalmi Tanszékének docense, ahol modern irodalmat oktat. Svájcot képviseli a beszélgetésen Ilma Rakusaköltő, író, műfordító, aki szlovén-magyar szülőktől született a felvidéki (Szlovákia) Rimaszombaton. Gyermekkorát Budapesten, Ljubljanában és Triesztben élte, már hatévesen négy nyelvet beszélt. 1951-ben a család Svájcba költözött. Anyanyelve magyar, a gyermekkor, az otthon, a mindennapok nyelve, fiával is magyarul beszél, de németül ír. Rengeteg tenger című önéletrajzi könyve kapcsán írták róla: „otthon van Közép-Európában, következésképp nincs otthon Szlovákiában, Magyarországon, Horvátországban vagy Szerbiában. Svájcban sincs, hiányzik neki a tenger. Az is igaz, hogy számára nincsenek határok, ahogy legtöbbünk számára csak azok léteznek”. A beszélgetés negyedik résztvevője, Horváth Viktor szintén nemrég, 2012-ben kapta meg az Európai Unió irodalmi elismerését első regényéért. Díjazott könyve, a Török tükör egy másik országba és időbe kalauzolja az olvasót. A történet a török hódoltság korában játszódik Magyarországon, amelyhez Horváth Viktor újrateremtette az ötszáz évvel ezelőtti magyar nyelvet.

kinnu.jpgA harmadik beszélgetés, amely fél háromkor kezdődik, az „Egyenlőtlenség a városi és vidéki társadalmak, gazdag és szegény országok között” címet viseli, a beszélgetést Gács Anna irodalomkritikus vezeti. A panelbeszélgetés valamennyi résztvevője a közelmúltban jelentette meg első regényét. A beszélgetésre várjuk Tommi Kinnunent, akinek első regénye, az Ahol négy út összefut három generáción át meséli el egy finn család történetét. A négyes szám ismétlődik a címben, a struktúrában és a szimbolikában: az elbeszélés konkrét útkereszteződést ír le, négy életutat mutat be, és szerkezetileg négy részből áll, minden résznek más a főszereplője. A más-más nézőpontból ábrázolt események érdekes képet rajzolnak mintegy száz év finn társadalmáról hihetetlen empátiával. Eljön Karin Peschka is Ausztriából, akinek első regénye, a Pofozóbábúhárom olyan ember kapcsolatáról mesél, akik stabilitást és tartást adnak egymásnak, és akik ragaszkodnak a reményhez”. Fabio Deotto olasz újságíró első regénye, Az R39-es társasház címmel jelent meg 2014-ben. A könyv alaphelyzetében egy milánói külvárosi házból öt kómában lévő embert és egy zavart elmeállapotú fiút hoznak ki – ebből bontakozik ki a két szálon a cselekmény, amely az ezt követő nyomozást és a lakók előző napját mutatja be. Az elsőkönyvesek közt Magyarországot Mán-Várhegyi Réka képviseli, aki a Boldogtalanság az Auróra-telepen című első kötetéért JAKkendő-díjat és Horváth Péter-ösztöndíjat kapott. A könyvről Németh Gábor írta: „mindenkit megmért, és senkit sem talált elég nehéznek. Éles és csúfondáros pillantást vetett a világra, amely ezekben a történetekben pont olyannak látszik, amilyen. Rémületesnek és nevetségesnek.”

bouke-billiet.jpgAz utolsó, negyedik beszélgetés címe „A Nyugat és a többiek – A fejlesztés dilemmái Európában és Európán kívül”, a társalgást Bán Zsófia író vezeti, szintén zömében elsőkönyves írók részvételével. Bouke Billiet flamand regényíró első regénye, a TízTeve nevében olyan súlyos témákat érint derűvel és empátiával, mint az illegális bevándorlás és a diszkrimináció. TízTeve, az árva kislány egy idősek otthonában nő fel, amíg csak ki nem rakják onnan, mert hivatalosan nem létezik. Dél-Európába menekül, ahol megpróbál új életet kezdeni más kitaszítottakkal együtt. A normann apától és dunai sváb anyától származó francia Mathias Menegoz első könyve kalandregény a Bécsből a 19. század eleji Erdélybe érkező földesúrról, aki azért tér vissza a családi birtokra, hogy visszaszerezze idealizált földesúri szerepét. Határozott jellemével azonban tragédiák sorozatát okozza, magánháborút kezdeményez, s ezzel a térség valamennyi lakóját véres kalandba sodorja. Bruno Vieira Amaral portugál újságíró első regénye, Az Amélia-lakótelep Lisszabon külvárosában élő emberek történeteit meséli el. A városrész „tele van érdekesebbnél érdekesebb történetekkel, elvetélt emberi sorsokkal, a kispolgári lét peremére szorult, bizarr figurákkal, a reménytelenség melankóliájával, nagyívű vágyakkal és ábrándokkal, feloldatlan társadalmi és ideológiai feszültségekkel.” A panel negyedik résztvevője Péterfy Gergely már korántsem mondható elsőkönyvesnek, legelső regénye 1998-ban megjelent B oldal címmel, amely önéletrajzi elemekből építve beszéli el a hetvenes-nyolcvanas évek Budapestjének értelmiségi tapasztalatát. Azóta több műve megjelent külföldön is, legutóbbi regénye, a Kitömött barbár tíz év munkájának eredménye, Kazinczy Ferenc és Angelo Soliman barátságát meséli el – Solimant halála után a császár parancsára kitömték. A kritikusok szerint a könyv egy „mesterien komponált, megrázó és az olvasó érdeklődését mindvégig fenntartó mű”.

Az Európai Írótalálkozón a részvétel ingyenes, míg a Könyvfesztiválra 500 forintos belépőjegyet kell váltani, amely teljes egészében levásárolható.

Az írás a következő források feldolgozásával készült, ahol további részletes információ olvasható a rendezvénnyel kapcsolatban:


A fenti felső kép a 2011-es Európai Írótalálkozón készült.
A képeken Pavel Vilikovský, (kultura.sme.sk), Ilma Rakusa (www.swissinfo.ch) Tommi Kinnunen (blogit.omaaikalehti.fi) és Bouke Billiet (http://www.vrijstaat-o.be) látható.

0 Vissza

A bejegyzés trackback címe:

https://europapont.blog.hu/api/trackback/id/tr147391302

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása