Tony Lakatos, D. Tóth Kriszta, Varga Livius, Busa Pista – a hónapban többek között az ő segítségükkel vizsgáljuk meg, mennyire befogadó Európa, és mit lehet tenni, hogy Európában és Magyarországon csökkenjen a társadalom peremére szorultak aránya.
Az Európai Unióban jelenleg több mint 80 millió személy – azaz a munkaképes lakosság 8 százaléka – él az elszegényedés határán, amelyből 20 millió (!) még gyerek. Az EU egyik nagyon fontos célkitűzése, hogy 2020-ig legalább 20 millióval csökkenjen a szegénységben és társadalmi kirekesztettségben élők száma. Ahhoz, hogy ezek az emberek a társadalom teljes jogú, aktív tagjaivá válhassanak, komoly gazdasági intézkedésekre és társadalmi összefogásra van szükség – és ebben nem feledkezhetünk meg az egyének felelősségéről sem. Ezekkel a célokkal összhangban a hónap folyamán olyan hátrányos helyzetű csoportokat mutatunk be és hozunk közelebb a közönséghez, mint a szegénységben élő gyermekek és a társadalmi kirekesztettségben élő hajléktalanok.
Mindjárt a hónap elején, február 8-án (kivételesen szombaton) a gyerekek és gyerekjogok kerülnek egész napos programunk középpontjába, amelyben elsőként egy igazi világsztár lesz segítségünkre. Délután 3 órától Tony Lakatos világhírű szaxofonművész tart hangszeres foglalkozást a gyerekeknek, akik egy kis közös gyakorlás után együtt mutatják be az elkészült művet az Európa Pont színpadán. Az előadást követően, 5 órától az UNICEF egyik magyarországi nagykövete, D. Tóth Kriszta olvas fel a Zinka és Hugó – A rejtélyes üzenet című gyermekkönyvből, amely játékos formában ismerteti meg a gyerekeket a legfontosabb gyerekjogi kihívásokkal. (A programon való részvétel ingyenes, de előzetes regisztrációhoz kötött: euinfo@eu.hu.)
Még mindig 8-án, este 7 órától komolyabban foglalkozunk a gyerekjog kérdésével, amikor az UNICEF és az Igazgyöngy Alapítvány képviselőivel beszélgetünk az európai gyermekek helyzetéről. Gyerekjogi napunkat jazz-zel zárjuk, este ismét Tony Lakatos lép az Európa Pont színpadára. A számos nemzetközi elismeréssel rendelkező roma származású szaxofonművész a világ szinte minden jelentős jazzfesztiválján fellépett már, több mint 350 albumon működött közre, sok éve ő az egyik legtöbbet foglalkoztatott szaxofonos Európában.
Ahhoz, hogy az EU elérje ambiciózus célkitűzését, és legalább 20 millióval csökkentse azoknak a számát, akik szegénységben vagy társadalmi kirekesztettségben élnek, nagyon fontos, hogy lehetőséget nyújtson a társadalom peremére kerülteknek a visszailleszkedésre. Erről beszélgetünk vendégeinkkel február 13-án. Az est során fellép az Underdog zenekar, tagjai közt korábban könnyű- és komolyzenészként tevékenykedő és egykor hajléktalan előadóval. Az est zárásaként a Quimbyből jól ismert Varga Livius, valamint Dorogi Péter formációja, a Menhely zenekar, Busa Pistával, az Irie Maffia tagjával kiegészülve lép az Európa Pont színpadára.
Február 19-én egy kicsit csendesebb vizekre, Málta szigeteihez evezünk Szederkényi Olga vezényletével az Egy csésze Európa sorozatunkban. Az apropót a szigetország ötvenéves függetlensége adja – szó lesz a máltai lovagokról, az Azúr Ablakról, a Kék Lagúnáról és egy megalitikus templomról is… Emellett bejárjuk a csodatévő helyeket, és bemutatjuk Málta fővárosát, Vallettát, amely az UNESCO világörökség része, és 2018-ban Európa Kulturális Fővárosa lesz – mindezt persze az elmaradhatatlan helyi finomságok kóstolása mellett. (A részvételhez előzetes regisztráció szükséges az euinfo@eu.hu címen keresztül, regisztrálni február 10. és 17. között lehet. A regisztrációról minden esetben megerősítő e-mailt küldünk, kérünk mindenkit, hogy ezt hozza magával!)
Február 21-én újabb kávéval folytatjuk programjainkat. Új sorozatunk, a „Café + Mindenki benne van!” elsősorban az ifjúsági mobilitási lehetőségek után érdeklődőknek nyújt segítséget. A sorozatban mindig egy-egy kiemelt témához kapcsolódó, már megvalósult projekteket mutatnak be a szervezők aktuális vendégeik segítségével. Ezúttal a társadalmi befogadás témája köré szerveződő hazai és nemzetközi programokat lehet megismerni. Arról beszélgetünk majd a megvalósítókkal és ifjúsági szakemberekkel, hogy mivel járulhat hozzá az európai mobilitás, a nem formális tanulás és az aktív részvétel a hátrányos helyzetű fiatalok társadalmi beilleszkedéséhez, egyéni fejlődéséhez, érvényesüléséhez. (A programsorozatot az Eurodesk Magyarország és az NCSSZI Fiatalok Lendületben Programirodája szervezi, akik az aktuális ifjúsági mobilitási lehetőségekkel kapcsolatban is szívesen eligazítást nyújtanak.)
Lumière Filmklubunk aktuális filmje 25-én sem szakad el a hónap témájától, a Polisse című, számos nemzetközi díjjal elismert francia film a párizsi rendőrség gyermekvédelmi osztályának zárt világáról ad képet. A film valós események feldolgozásán alapszik és nem fukarkodik a megrázó, érzelmileg intenzív szituációkkal: erőszakos képet fest a gyermekvédelmisek zárt világáról, munkájuk kegyetlenségéről. Az est háziasszonya Gyárfás Dorka, a vetítés kurátora Bujdosó Bori újságíró, az est vendége Dr. Jánoskúti Boglárka gyermekjogi szakértő.
Részletesebb információt a programokról Facebook oldalunkon találtok. Az Európa Pont valamennyi programja ingyenes – de némelyik regisztrációhoz kötött –, szeretettel várunk benneteket rendezvényeinken!
Illusztrációk: Tony Lakatos hivatalos oldala, D. Tóth Kriszta FB, Menhely FB, Visit Malta
Évtizedes hagyomány, hogy az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét betöltő állam logót és hozzá kapcsolódó vizuális identitást választ. Ez végigkíséri az elnökségi félév hivatalos kommunikációját, ez jelenik majd meg a hat hónap során valamennyi elnökségi kiadványon, és többek között a Tanács brüsszeli központi épületére, a Justus Lipsiusra is felkerül. A logó hivatott szimbolizálni az elnökséget adó országot, az ország számára fontos értékeket, vagy a félév legfontosabb célkitűzéseit, üzeneteit. Sok esetben köszönnek vissza a nemzeti lobogó színei vagy egyéb nemzeti jelképek: Szlovéniánál például a Triglav hármas hegycsúcsa, a korábbi ír elnökségi logókban pedig a hárfa vagy a kelta spirális motívumok.
Görögországnál sincs ez másképp: a logó egy hajót ábrázol, amely dagadó vitorlákkal tart egy irányba, a kék tenger felszínén. Evangelosz Venizelosz görög külügyminiszter és miniszterelnök-helyettes szerint letisztult, mégis kifejező, egyúttal görögös szimbólumot kerestek az elnökségnek. A logón megjelenő vitorlás az Európai Unió stilizált kezdőbetűiből áll össze. Az alkotók szándéka szerint ez a félkör alakú forma egyben az EU közös alapjának tekintett demokráciára utal (felidéződik általa a parlament vagy egy görög színház), és utal a közös kulturális örökségre is, amelyben persze kitüntetett szerepe volt a görög művészeteknek és a demokráciának. A logó fontos eleme a kék tenger, amely a görög identitás egyik meghatározó tényezője, egyben az európai országok összekötője – erre a görög elnökség programjában komoly hangsúlyt fektet.
A hajó szimbólumként felfedezést, átmenetet, mozgást fejez ki. Az elnökség hivatalos kommunikációja alapján a hajó egyben a kommunikáció és egység szimbóluma, amely utal az európai országok közös útkeresésére, és arra, hogy „Európa közös küldetésünk, és utazásunk, és csak egyesülve hajózhatunk tovább”, amely rövidítve az elnökség mottójában is megjelenik: „Európa a közös küldetésünk”.
Bár a logó kiválasztásakor bevett gyakorlat a pályáztatás – a legtöbb tagállamban legtöbbször profi grafikusok vagy művészeti szakokon tanuló hallgatók számára kiírt versenyen választják ki a nyertes logót –, a görög elnökség azonban nem így járt el. Az elnökség a számos díjjal kitüntetett tesszaloniki Beetroot ügynökséget kérte fel a feladatra, amely a megszokottnál olcsóbban, 12 ezer euróért készítette el az elnökség vizuális identitását. Athén egyébként 50 millió euróban maximalizálta az félév megszervezéséhez kapcsolatos kiadásokat – ez kiugróan alacsony a korábbi elnökségekkel összevetve.
Nézzétek meg a logót bemutató kisvideót, amelyben elhangzanak az elnökség legfontosabb üzenetei:
Nektek hogy tetszik? Mit gondoltok a logóról, összevetve Athén legutolsó, 2003-as elnökségi logójával?
Idén – a svéd Umeå mellett – Lettország fővárosa viseli az Európa Kulturális Fővárosa címet. A program hatalmas élőláncos könyvtárköltöztetéssel, Wagner-operával és tűzijátékkal vette kezdetét Rīgában (ejtsd: Ríga). Lettország számára 2014 más szempontból is jelentős: január elsejétől a régi fizetőeszközt, a latot az euró váltotta fel.
Rīga a balti államok legnagyobb városa, a Hanza-szövetség jelentős hídfőállásaként már a középkortól jelentős regionális kereskedelmi, ipari és a kulturális központ. Szecessziós belvárosát az UNESCO 1997 óta világörökségi listáján jegyzi. (A remekül dokumentált szecessziós mementók megérnek legalább egy virtuális sétát a helyi Szecessziós Múzeum oldalain.) Ahogy Inese Vaidere, Rīga korábbi alpolgármestere, jelenleg néppárti EP-képviselő fogalmazott: „Rīgában a modernitás és a történelem, a kortárs művészek és a múlt nagyszerű alkotói találkoznak a szecesszióban és a modern építészetben.”
A kulturális főváros programjában fontos szerepet tölt be a könyv és a könyvnyomtatás: a rendezvénysorozat nyitásaként Rīgában helyiek és idelátogatók alkottak élőláncot, és kézről-kézre adva költöztették a nemzeti könyvtárak köteteinek egy részét a most megnyíló, „Fény kastélyának” (Gaismas pils) nevezett új, nemzeti könyvtárba. Az élőláncban a zord időjárás ellenére több mint 14 000 önkéntes vett részt. Ezzel emléket állítottak a balti államok 1989-ben alkotott több mint hatszáz kilométeres láncának is, amelyben Észtországtól Litvániáig több százezer balti tüntetett békésen országuk függetlenségéért. Az új könyvtár megítélése Lettországban elég vegyes: a Gunārs Birkerts lett származású amerikai építész által megálmodott épületet sok támadás érte a beruházás költségei és az épület kinézete miatt. Az új könyvtár a kulturális főváros programjának központi helyszíne és jelképe. A könyv főszerepet kap a könyvtárban hamarosan megnyíló, a könyvnyomtatás ötszáz éves történetét feldolgozó kiállításon.
A megnyitóünnepség másik főszereplője Richard Wagner volt, aki karmesterként több éven át élt és dolgozott a városban. Itt kezdte el komponálni Rienzi, az utolsó tribunus című operáját, amely a megnyitón is felcsendült a rigai operaházban. A komolyzene fontos szerepet kap az évadban, számos lett származású karmester, zenész, operaénekes ad majd koncertet a „Rīgában született” sorozat keretében.
Nagy erőkkel készül a város a júliusi Világ Kórus Játékokra, a világ legnagyobb nemzetközi kórusversenyére, amelyre kilencven ország több mint húszezer énekesét várják. A nyár másik nagy eseménye a napforduló ünnepéhez (Līgo) kapcsolódik, ahol az európai szokások sokszínűsége kerül előtérbe. Novemberben a Staro Rīga elnevezésű fesztivált Észak-Európa legnagyobb fény köré szerveződő ünnepségének szánják, amikor fényművészek sokasága tölti majd meg az utcákat. Decemberben pedig az európai film legnagyobb alakjai érkeznek Rīgába, ahol átadják az Európai Filmdíjakat. A „nagy nevek” között még fontos kiemelni Isaiah Berlin huszadik századi politikai gondolkodót, aki itt született, de családja még gyerekkorában áttelepült Angliába – hozzá is több program kapcsolódik az évben.
Rīga emellett a római korban kialakult, az Észak-Európát a Földközi-tengerrel sok évszázadon át összekötő kereskedelmi útvonal, a borostyánút névadójára is épít programjában. (Az útvonal a térségből dél felé szállított borostyánkőről kapta a nevét.) Számos kiállítás mutatja be a borostyánt kulturális, képzőművészeti, geológiai, gyógyászati és történelmi szempontból a város múzeumaiban és galériáiban. A borostyánút emellett jól szimbolizálja az út menti városok és országok kortárs kulturális csereprogramjait. A programok kulcsszava a „bevonás” – a szervezők különös hangsúlyt fektetnek arra, hogy a mai művészeti alkotásokról, előadásokról párbeszéd kezdődjön –, számos workshop és előadás vizsgálja e témát.
Az évad során Rīga több mint kétszáz programot szervez, részben a fővárosban, részben Siguldában, Rīga helyi partnervárosában. A program megismerhető a kulturális főváros hivatalos honlapján, az eligazodásban és ráhangolódásban tökéletes útmutatót jelentenek az évadhoz készített, angol nyelven is elérhető magazinok.