Ma Európában a nők és a férfiak helyzete és lehetőségei sokkal kiegyenlítettebbek, mint a világ más területein, vagy akár mondjuk száz évvel ezelőtt ugyanitt. A felvilágosodás, a világháborúk okozta gazdasági szükségszerűség, az emberi jogi és nőjogi mozgalmak küzdelme sok egyéb tényező mellett fokozatosan vezettek el ahhoz, hogy mára egy gyermek lehetőségei nem előre meghatározottak már születésekor – kizárólag a neme miatt.
A nemi esélyegyenlőség ugyanakkor még mindig nem teljes – ennek számos jelét láthatjuk a mindennapokban. Ma a nők Európában átlagosan 16,2 százalékkal keresnek kevesebbet, mint a férfiak (Magyarországon ez az arány 18 százalék közül mozog), azaz ugyanazért a bérért egy nőnek éves szinten 59 nappal többet kell dolgoznia. Ez a bérszakadék – amely szerencsére, ha lassan is, de csökken – több összetevőből áll össze. A nő ugyanazért a munkáért általában kevesebb fizetést kap, a nők általában felülreprezentáltak olyan területeken, amelyeken alacsonyabb az átlagfizetés, és jóval kisebb számban jutnak el vezető pozíciókig, mint a férfiak (ez az ún. üvegplafon).
Jóval kevesebb nőt találunk a politikai döntéshozók között is, legyen szó akár nemzetközi szervezetek vagy épp az EU vezetéséről, miniszterelnökökről vagy elnökökről, a nemzeti parlamentekben való képviseletről. A tagállamok végrehajtó hatalmának vezetői között ma mindössze három nőt találunk: Németországban Angela Merkel, Dániában Helle Thorning-Schmidt, Litvániában Dalia Grybauskaitė. Az uniós tagállamok parlamentjeiben pedig a képviselők közül csak minden negyedik (a képviselők 26 százaléka) nő. Míg Svédországban, Finnországban vagy Hollandiában ez az arány 43-41 százalék között mozog, addig Magyarországon 100 képviselőből mindössze 9 (!) nő – és ezzel az aránnyal sajnos a legutolsók vagyunk az EU-ban. Ha az üzleti világot nézzük, ott sem jobb a helyzet. A nagyvállalatok vezetőinek elenyésző hányada nő, az Európa legnagyobb vállalatainak vezetőtestületeiben csak minden hetedik tag nő (13,7% - Magyarországon 7%), a testületek elnökei között pedig mindössze 3,2 százalék (Magyarországon 0%).
Mindez nemcsak a társadalmi szolidaritás szempontjából fontos kérdés, de komoly gazdasági következményekkel is jár. Egy ország annál sikeresebben teljesíthet gazdaságilag, minél jobban tudja kiaknázni a rendelkezésére álló humán erőforrást. Az Európai Bizottság ezért számos kezdeményezéssel, jó példák terjesztésével igyekszik mérsékelni az egyenlőtlenséget – nemrégiben pedig női kvóta bevezetésére tett javaslatot a nagyvállalatok vezetőségében. A Bizottság szeretné elérni, hogy minden tagállam vezessen be olyan intézkedéseket, amelyek elősegítik hogy a tőzsdén jegyzett vállalatok vezetőtestületeiben az alulreprezentált nem aránya legkésőbb 2020-ig elérje a 40 százalékot. Amennyiben ez nem teljesül, úgy akár szankciókat is alkalmazhatnának az adott cégekkel szemben.
A javaslat nem ellentmondásoktól mentes: már beterjesztését is nagy vita előzte meg, és ahhoz, hogy uniós jogszabályban rögzítsék ezt az elvárást, még az Európai Parlamentnek és a tagállamokat képviselő Tanácsnak is jóvá kell azt hagynia. A kvóta bevezetésének támogatói szerint a női felsővezetők arányának növekedésével termelékenyebbé és innovatívabbá válhat a munkahelyi környezet, amely jobban leképezi a társadalmat, és mindezek következtében növekedhet a vállalkozás általános teljesítménye. Ez elsősorban a sokszínűbb és kollektívebb gondolkodásnak tudható be, amely egyúttal hozzájárul a kiegyensúlyozottabb döntéshozatalhoz. Több tanulmány igazolja, hogy a nemek aránya szempontjából kiegyensúlyozott vezetőtestületek képesek a vállalatok pénzügyi teljesítményének javítására. Emellett a friss diplomások 60 százaléka nő, de csak kevesen kerülnek be közülük a vállalatok felső vezetésébe. A vezető pozíciók megszerzésének lehetővé tétele ösztönzőleg hat a nőkre, hogy belépjenek a munkaerőpiacra és a foglalkoztatásban maradjanak, segítve ez által a női foglalkoztatási arány növelését. Norvégiában (már megint a skandinávok!) már korábban bevezették ezt a fajta kvótát, ott jelenleg a tőzsdei cégek vezetőtestületeiben 40 százalékos a női arány.
Az ellenzők – akik között férfiakat és nőket is találunk – ugyanakkor arra hivatkoznak, hogy ez a fajta diszkrimináció, amely elvileg pozitív, ugyanannyira káros, mint az egyéb hasonló megkülönböztetések. Ahogy Nigel Farage, a britek híresen jó előadó EP-képviselője fogalmazott: a diszkrimináció soha nem lehet jó, mert a meritokrácia (az érdemek elismerésén alapuló rendszer) ellenében hat. Más női kritikusok azért nem támogatják ezt a rendszert, mert nem nemük miatt, hanem érdemeik alapján szeretnének minél feljebb jutni – erre pedig jó pár példa van előttük.
A témáról most is heves vita folyik az uniós intézményekben, demokratikus vitafórumokon, a média hasábjain. Ahhoz, hogy a javaslatból jogszabály legyen, még rengeteg érvet és ellenérvet hallhatunk erről. Bárhogy is alakul, mi drukkolunk azért, hogy – így vagy úgy – de a nők életük során fokozatosan egyre kevesebb nehézséggel szembesüljenek, csak azért, mert ők nők. Emellett megszavazunk legalább 40 százalékkal több kedvességet is nekik – de nem csak ma, nőnapra, hanem az év minden napján! :-)
Ha részletesebben érdekel a női esélyegyenlőség vagy a tervezett kvóta háttere, nézz szét ezeken az oldalakon:
- A Bizottság esélyegyenlőséggel foglalkozó kampányoldala (magyarul)
- Tájékoztató kiadvány a bérszakadékról (magyarul)
- Nemek Közötti Esélyegyenlőség Európai Intézete (EIGE): elemzések, statisztikák a nők helyzetével kapcsolatban (angolul)
- A kvótáról bevezetéséről szóló bizottsági javaslat számos elemzéssel, statisztikákkal (részben magyarul)
Az íráshoz felhasznált illusztráció forrása: Pixabay.com
Márciusban ünnepeljük a nőket (március 8-án, a nőnapon), és ebben a hónapban van az antirasszizmus világnapja is – e két esemény, illetve az ehhez kapcsolódó diszkriminációmentesség és jogi egyenlőség adja a hónap fő témáját az Európa Pontban. Több szuper koncerttel is várunk benneteket – Herczku Ágnes Sinha Róbert gitárművésszel ad különleges koncertet a hónap elején, de a táncos lábúak örömére a hagyományos roma népzenét balkáni és latin elemekkel is vegyítő Szilvási Gipsy Folk Band is vendégünk lesz.
Az Európa Pont is csatlakozott a Mindenütt NŐ – Nőnap reloaded című rendezvénysorozathoz. Az idén először, hagyományteremtő céllal megrendezett esemény célja, hogy új tartalommal töltse meg a nőnapot. Ennek keretében Budapesten és vidéki nagyvárosokban – több mint 12 város száz rendezvényén – a nőké lesz a főszerep. A program keretében március 8. és 10. között színházi előadásokon, koncerteken, kerekasztal-beszélgetéseken, kiállításokon és filmvetítéseken vehetünk részt, ahol mind különböző női alkotókat, női sorsokat ismerhetünk meg. Az Európa Pontban ehhez, illetve a nőnaphoz kapcsolódóan, 9-én Babarczy Eszter publicista lesz a vendégünk, aki arról beszél majd, mitől boldogok a nők a társadalomban. Az estét Herczku Ágnes, Magyarország egyik legkiválóbb népdalénekese, a Magyar Állami Népi Együttes szólistája és az indiai-magyar gitárművész-zeneszerző Sinha Róbert koncertjével zárjuk, amelyen különleges népdalfeldolgozásokat hallhattok.
A másik nevezetes nap a hónapban 21-e, az antirasszista világnap. Ezt a napot 1966-ban jelölte ki az ENSZ, hogy emléket állítson egy 1960-as dél-afrikai, vérfürdőbe torkollott apartheid-ellenes demonstráció 69 áldozatának. Az Európa Pontban „Romák és stratégiák Európában” című kerekasztal-beszélgetéssel, a faji megkülönböztetés ellen küzdő uniós projektek bemutatásával, Romani Design ruhakiállítással és szociofotó-kiállítással emlékezünk erre a napra. Az est végén pedig Magyarország egyik legnépszerűbb roma zenekara, a Szilvási Gypsy Folk Band ad koncertet. A zenekar a zenei igényességet szem előtt tartva a hagyományos roma népzene némiképp felújított változatát játssza, elegánsan és gördülékenyen keverve azt a balkáni dallamokkal, a latin hatásokkal, időnként némi rappel.
Egy csésze Európa sorozatunk következő estjén, március 27-én nem megyünk messzire – ez alkalommal közkívánatra Budapest lesz a témánk. Az idén 140 éves fővárossal kapcsolatban beszélünk majd egy grófról, aki nélkül nem lenne Lánchíd, Magyar Tudományos Akadémia és Nemzeti Kaszinó, bemutatjuk Ady Endre, Rejtő Jenő, Molnár Ferenc kedvenc kávéházát, Arany János Margitszigetét, a világ második metróját, a „kisföldalattit”… Megkérdezzük az itt élő külföldieket, mit gondolnak Budapestről – közben igazi zserbót és sós meglepetést kínálunk vendégeinknek. Az est házigazdája Szederkényi Olga újságíró.
A hónap végén, 28-án nagyon érdekes témát beszéljük ki vendégeinkkel. A közérdekű bejelentők fontos szerepet játszanak a korrupció leleplezésében, mivel az ilyen esetek igen ritkán kerülnek napvilágra. A közérdekű bejelentés ugyanakkor számos dilemmát vet fel: „hős” vagy „áruló”, aki ilyet tesz? A program célja, hogy ezeket a dilemmákat megvitassuk meghívott vendégeinkkel, akik között lesz rendőr alezredes, a Transparency International egyik vezetője, újságíró, egy visszaélés-kockázatkezelési szakértő, és egy „közérdekű bejelentő”. A beszélgetés után, negyed 9-től „Az informátor!” című amerikai vígjátékot vetítjük, Matt Damon főszereplésével.
Mindezek mellett a hónapban 13-án egy kerekasztal-beszélgetés keretében bemutatjuk a legfrissebb (EB78) Eurobarométer nemzeti jelentését – amelyből kiderül többek között, hogy mit gondolnak ma Magyarországon az emberek az Európai Unióról, milyen elvárásaik, elképzeléseik vannak saját és Magyarország jövőjéről az Európai Unióban. Az est során a Nézőpont Intézet, a Medián és a Policy Solutions egy-egy szakértőjével beszéljük meg a felmérés legfrissebb eredményeit, a program során magyar / angol szinkrontolmácsolást biztosítunk.
Az Európa Pont minden márciusi programjának részletes leírása az Európa Pont Facebook oldalán olvasható. Valamennyi program ingyenes, szeretettel várunk minden érdeklődőt!