Az év elején kezdődő ír elnökséghez kapcsolódóan mi is körbejárjuk az ír szigetet, és bemutatunk egy-két igazán ír témát. Bár a közel négy és fél milliós Írország kis országnak számít, számtalan nagy embert, alkotást vagy élményt adtak a világnak – G.B. Shawtól a Guinness sörön át az ír sztepptáncig.

Gael.pngAz írek egyik legfontosabb nemzeti büszkesége a nyelvük, amelyet 2007-ben az EU is hivatalos nyelveként fogadott el. Alapvetően ebben nincsen semmi furcsa, hiszen minden ország saját nyelve egyben az EU hivatalos nyelve is, az ír nyelvet azonban mindössze 90 ezren használják aktívan (bár 1,3 millióan megértik), elsősorban Írország Gaeltacht nevű részében. Az írek ősi nyelvét a mindennapi életben és a mindenki által beszélt angol mellett igyekeznek megőrizni. (Bár az uniós intézmények és a köznyelv is úgy utal az írek tradicionális nyelvére, mint „gael” - ejtsd: „gél” - a pontos megfogalmazás „ír gael”, ugyanis a gael nyelvet beszélik Skócia egyes részein is.) Az írek egyszerűen „ír nyelv”-ként hivatkoznak hagyományos nyelvükre, megkülönböztetve a minden ír által beszélt angoltól; egészen pontosan az ír nyelv írül Gaeilge” (gélgö).

Hasonlóan a legtöbb európai nyelvhez, az ír is az indoeurópai nyelvcsaládba tartozik, annak kelta ágába. Ez Európa egyik legrégebbi nyelve, amelynek már a VI. századból maradtak fent írásos emlékei. A nyelv vezető szerepét az angol uralom törte meg – I. Erzsébet korában az ír nyelvet és kultúrát „barbárnak” tartották, amely fenyegetést jelent az angol nyelvre, és tudatos kampányt folytattak az ír kultúra ellen – beleértve a viseletet, a hagyományokat és a nyelvet is. Az angolok által meghonosított oktatási rendszer is ezt támogatta, a XIX. század nagy éhínsége és a tömeges ír kivándorlás pedig tovább csökkentette az ír anyanyelvűek arányát a lakosságon belül.  Az angol uralom végére a lakosság kevesebb mint 15 százaléka beszélt írül. Azóta is nagy kihívást jelent e nyelv életben tartása, habár az 1922-es függetlenség óta ez Írország első hivatalos nyelve, és azóta is minden ír fiatal kötelezően tanul az iskolában gaelül. A mindennapi életben azonban az angol maradt az írek elsődlegesen használt nyelve,  valamennyi ismert ír író és költő is (Jonathan Swift, James Joyce, Oscar Wilde, G.B. Shaw vagy Samuel Beckett) angolul alkotott. Az írek számos szimbolikus pozíciót szándékosan ír nyelven használnak, az elkövetkező ír elnökségi félévben például gyakrabban találkozhatunk majd a „taoiseach” (ejtsd: „tísah”) kifejezéssel: az írek ugyanis így hivatkoznak miniszterelnökükre – gondosan elkerülve az angol „prime minister” kifejezést. (A szó egyébként klánfőnököt jelent).

Írország vezetői a függetlenedés óta igyekeznek mindent megtenni annak érdekében, hogy az ír nyelv ne haljon ki (ez az ún. „gael újjászületés”). Habár az angol egyeduralkodó szerepét soha nem fogják megtörni, az utóbbi években pozitív tendencia figyelhető meg a nyelvet rendszeresen használók tekintetében.  Ebben nagy szerepet játszik az 1996-ban alapított a TG4 nevű ír csatorna, amely modern, minőségi műsorokat sugároz ír nyelven. Emellett az online média is nagy szerepet  játszhat abban, hogy az ír nyelv újra „menő” lett a fiatalok körében - újabban például számos mobiltelefonos applikáció is elérhető azok számára, akik meg szeretnék tanulni ezt a nyelvet.

Az ír nyelv maga nem túl egyszerű: kezdve azzal, hogy a leírt betűk jellemzően nem egy-egy hangot jelölnek, hanem betűcsoportok írnak le egy-egy fonémát. Például az ír „könyv” szóban (leabhar) az „eabha” ejtése /əu/ – így már az írott ír nyelv felolvasása sem túl egyszerű. A főnevek írben is lehetnek hím- vagy nőneműek, és öt esetük lehet (alany, tárgy, birtokos, részes, megszólító). Érdekesség, hogy az ír mondatok szinte mindig igével kezdődnek, amelyek két ragozási osztályra oszlanak. Van jelen, múlt, régmúlt és jövő idő, feltételes, felszólító és kötőmód – könnyebbség viszont, hogy nagyon kevés a rendhagyó módon ragozandó ige. Hasonlóság a magyar nyelvvel, hogy találhatók benne olyan személyragos elöljárószavak, amelyek funkciója nagyon hasonló a magyar személyragos határozószavakéhoz (pl.: nálam, veled, neked).

Ha részletesebben érdekel az ír nyelv, számos online fórumon olvashatsz még a nyelv érdekességeiről, több oldalon online nyelvleckéket is vehetsz. Sokszor lehet találni futó ír nyelvtanfolyamokat Magyarországon is, a budapesti Országos Idegennyelvű Könyvtárban pedig számos ír témájú könyvet és szakkönyvet találhatsz. Sokan küzdenek az ír nyelvvel – így sok Írországba érkező politikus is megbirkózik egy-egy ír mondattal – az írek nagy örömére. Itt például Barack Obama mondja írül híres jelmondatát, akit meg is dicsértek jó kiejtéséért: „Is féidir linn” – azaz „Yes we can”.

0 Vissza

Január 10-én hivatalosan is elstartolt a Szóval?! Országos Vitaverseny, amelynek fordulói során középiskolás csapatok mérhetik össze disputa-tudásukat. Február 4-ig várják a csapatok jelentkezését a vitaversenyre, ahol csakis a színtiszta érv számít.

 

A vitasorozatot elindító eseményen újságírók, sportolók és színészek szópárbajoztak arról, hogy be kell-e vezetni női kvótákat az Európai Parlamentben. A szópárbaj csataterén Pepe és Kapa, vagyis Mucsi Zoltán és Scherer Péter, a Jancsó-filmek híres párosa, Mészáros Antónia Minőségi újságírásért díjjal kitüntetett újságíró, Stumpf András Junior Príma díjas újságíró, Nagy Tímea kétszeres olimpiai bajnok párbajtőröző és Gergely István kétszeres magyar olimpiai bajnok vízilabdázó kapus küzdött. 

 

scherer.jpgA vitát a tételmondat mellett érvelő Scherer Péter kezdte, aki úgy vélte, „cáfolhatatlan, hogy a nők alkalmasabbak a vezető szerepre”, majd azt mondta, nemhogy női kvóta kell, hanem „ki a férfiakkal mind az Európai Parlamentből, mind pedig a magyar Parlamentből!”. Az ellenző oldal valamennyi tagja kiemelte, hogy a pozitív diszkrimináció is diszkrimináció. "Nincs szükségünk mesterséges segítségre, magunktól is meg tudjuk haladni a férfiak teljesítményét” – tette hozzá Mészáros Antónia.

 

A Szóval?! olyan különleges tanulmányi verseny, ahol nem a tényanyagon van a hangsúly, hanem a tudnivalók prezentálásán. A résztvevő háromfős csapatoknak egy-egy adott téma, azaz tételmondat mellett és ellen kell kiállniuk egymással szemben. A csapatok egyes tagjai fix koreográfia szerint, azaz adott sorrendben és időkereten belül érvelhetnek, cáfolhatnak és kérdezhetnek egymástól. A kezdeményezés célja megismertetni és megszerettetni a fiatalokkal a vitázás művészetét és megteremteni a vitakultúrát Magyarországon. A program felkészítést nyújt a csapatokat támogató tanárok számára is, így segítve azt, hogy a későbbiekben ők is át tudják adni a disputatudásukat a fiatalabb generációknak. A verseny az elmúlt két évben igen nagy népszerűségre tett szert, tavaly Magyarország száz középiskolájából közel 150 diákcsapat jelentkezett.

 

Az idei verseny február 4-ig teljesítendő első fordulójában a versenyzőknek online műveltségi játékot kell megoldaniuk, illetve el kell készíteniük egy érvelő esszét. A regionális döntőkbe az előválogatón legjobban szereplő csapatok juthatnak tovább, és azok, akik a legjobbak a Karl Popper-i vitában, egészen az országos döntőig menetelhetnek. Az első helyezést elérő legjobb disputa csapat tagjainak és felkészítő tanárának nyereménye egy-egy Apple Ipad mini tablet. A döntőbe jutott két csapat és a felkészítő tanárok jutalma egy háromnapos szlovákiai tanulmányút lesz a 2013-as év Európai Kulturális Fővárosába, Kassára.

 

A Szóval?! az egyetemistákat sem hagyja kihívások nélkül. Számukra a szervezők Vitaakadémia-sorozatot indítanak, ahol izgalmas előadásokon sajátíthatják el a vitázás elméletét, fejleszthetik érvelőképességüket, és gyakorolhatják a nyilvánosság előtti beszédet. Kiemelt cél ugyanis, hogy a kezdeményezés minél szélesebb körhöz jusson el, és később fenntarthatóan, önműködően folytatódjon. Az eseménysorozatot éppen ezért május végén Disputa Fórum zárja, ahol a kezdeményezés jövőjéről tartanak konferenciát.

 

A vitaversenyt két éve hívta életre közösen a Külügyminisztérium, az Európai Bizottság és az Európai Parlament. A verseny három fordulóból áll – előválogatás, regionális döntők és országos döntő –, amelyek során az Európai Unióval kapcsolatos vitatémákban mérettetnek meg a résztvevők. A versennyel kapcsolatos tudnivalókat, híreket, a korábbi versenyek videofelvételeit a www.szoval.eu honlapon nézhetik meg az érdeklődők.érdemes követni az eseménysorozat Facebook oldalát is.

Vitára fel! :-)

0 Vissza
süti beállítások módosítása