Az Európai Unióban szabadon utazhatunk, vásárolhatunk, vállalhatunk munkát, uniós tagságunknak köszönhetően számos nemzetközi programban (például csere- és ösztöndíjprogramokban) vehetünk részt, amellyel egyedülálló tapasztalatokra tehetünk szert. Az EU rengeteg lehetőséget biztosít az uniós állampolgárok számára – kérdés ugyanakkor, hogy ki mennyire tud élni ezekkel az előnyökkel. Ehhez az első lépés az, hogy tudjunk ezekről: megfelelő információkkal kell rendelkeznünk arról, mit is kínál számunkra az EU. A fiataloknak például számos mobilitási program áll rendelkezésre, amelyekről már mi is részletesen beszámoltunk, ilyen az Erasmus, az Európai Önkéntes Szolgálat, vagy a fiatal vállalkozók számára meghirdetett Erasmus – ezek csak példák, mindezek mellett számos egyéb lehetőség nyitott valamennyi generáció előtt.

Ahhoz, hogy mindezeket megfelelően ki is tudjuk használni, az első tehát a pontos tájékozódás – ebben nyújtanak segítséget az országszerte 16 városban működő Europe Direct Irodák is, akik június végétől egy különleges programsorozatban vesznek részt. Mivel a nyári időszakban természetesen sokkal inkább vízpartra vágyunk, mint tájékoztató irodákba, ezért az Európai Bizottság új programja a nyári szezonhoz igazítva „strandra viszi” az uniós információt az Europe Direct irodák segítségével. A Csobbanj Európával országos kampány keretében 2012. június 23. és augusztus 19. között 36 magyarországi strandon ügyelnek a tájékoztató irodák munkatársai Velencétől Tiszaújvároson vagy Orfűn át egész Siófokig, ahol bármilyen uniós lehetőséggel kapcsolatos kérdést feltehettek az irodák munkatársainak – legyen az uniós utazással, továbbtanulással, munkavállalással, pályázatokkal, támogatásokkal vagy éppen nyugdíjakkal kapcsolatos. Az országos roadshow keretében nemcsak uniós kérdéseitekre kaphattok választ, de sokféle szórakoztató uniós játék – és persze kis ajándék – is vár a kitelepülő uniós standoknál, érdemes felkeresni őket! :-)

Az iskolások számára ehhez egy fotópályázat is kapcsolódik, amelynek segítségével ingyenes strandbelépőket lehet nyerni az országos turné állomásaira. Ehhez olyan képeket várnak a szervezők, amelyek megmutatják, milyen jól jönnek ki a gyerekek a nagyszüleikkel (az idei generációk közötti párbeszéd európai évéhez kapcsolódóan), vagy olyat, amelyen az látható, hogy mennyire szereti gondozni a kertet (az idén 50 éves KAP-hoz kapcsolódóan).

Az alábbi időpontokban és strandokon „ügyelnek” a nyáron az uniós tájékoztató irodák:

Június 27. Lipóti Termál- és Élményfürdő
Jún. 28-29. Hajdúszoboszló, Hungarospa Gyógyfürdő
Június 30 - július 1. Orosháza, Gyopárosfürdő
Július 5. Velence, EFOTT
Július 6. Siófoki Nagystrand
Július 7. Abádszalók, VIII. Nagy Strandkönyvtár
Július 10. Tamási Termálfürdő
Július 11. Paks, Városi Strand
Július 12. Eger Termálfürdő
Július 13. Fadd-Dombori Strand
Július 14. Harkányi Gyógy- és Strandfürdő
Július 15. Orfűi Aquapark
Július 18. Kecskeméti Élményfürdő és Csúszdapark
Július 19. Mezőkövesd, Zsóry Gyógy- és Strandfürdő
Július 20. Cserkeszőlői Gyógy- és Strandfürdő, Cserke Vitéz Napok
Július 21. Thermal Spa Siklós
Július 22. Szigetvári Gyógyfürdő
Július 24. Szekszárdi Strand
Július 26. Nyíregyháza – Sóstógyógyfürdő
Július 27. Ráckevei Strandfürdő
Július 28. Szécsény, Robinson Szigetek
Július 29. Sukoró, Északi evezős pálya (VVSI Strand)
Július 30. Tiszakécske, Tisza-parti Termálfürdő
Augusztus 1. Kisújszállás, Erzsébet Gyógyvizű Strandfürdő
Augusztus 2. Tiszaújvárosi Termálfürdő
Augusztus 3. Gárdony, Sport Beach
Augusztus 4. Kiskunmajsa, Jonathermál Gyógy- és Élményfürdő
Augusztus 8-12. Sziget Fesztivál
Augusztus 14. Bükfürdő, Büki Gyógyfürdő
Augusztus 15. Sárvári Gyógy- és Wellnessfürdő
Augusztus 16. Cegléd Gyógyfürdő és Szabadidőközpont
Augusztus 18. Siófoki Nagystrand
Augusztus 19. Bükkszéki Termálstrand

Lehet tehát készíteni a fürdőruhákat – csobbanjatok EUrópával! :-)

Nagy várakozással készült a világ a múlt héten állam- és kormányfői szinten megrendezett riói ENSZ-csúcsra, amely 20 évvel követte a mára ikonikussá vált 1992-es, szintén Rio de Janeiróban megrendezett Föld-csúcsot. Akkor, 20 éve valóban nagyot lépett előre a világ a fenntartható fejlődés és a klímaváltozás világszintű kezelésének ügyében, ám a csoda ezúttal elmaradt. Bár a konferencia záródokumentuma tartalmaz néhány újdonságot, mégis mind a környezetvédő szervezetek, mind a fejlődő országok csalódottak. A zöldek leginkább a konkrét kötelezettségvállalásokat, számon kérhető célok nevesítését, egy cselekvési terv és konkrét menetrend elfogadását hiányolják, a fejlődő országok vezetői pedig úgy érzik, nem kaptak kézzelfogható segítséget problémáik enyhítéséhez.

A konferencián született megállapodás – a közel 50 oldalas „A jövő, amit akarunk” címet viselő záródokumentum – egyik fontos újdonsága ugyanakkor az, hogy a résztvevők kinyilvánították, hogy szükség van általánosan elfogadott „fenntartható fejlesztési célok” meghatározására az élelmiszerbiztonságtól kezdve a víz- és energiagazdálkodásig, amelynek menetrendjét 2013-ig meghatározzák. Emellett 50 milliárd dollárnyi felajánlás gyűlt össze annak az ENSZ-kezdeményezésnek a javára, amelynek célja, hogy 2030-ra a világ teljes népessége hozzájusson az áramszolgáltatáshoz, a Fenntartható energiát mindenkinek néven futó terv szerint pedig globálisan a jelenlegi nagyjából 15%-os megújuló energiaforrás arányt meg kell duplázni (30%-ra) 2030-ig – bár ez a célkitűzés sem kötelező érvényű, így nem is számon kérhető.

Látva az országok közötti nagy nézetkülönbségeket a tárgyalásokon, a konferencián felmerült, hogy a fenntartható zöld gazdaság kiépítésében a kormányok helyett nagyobb szerepet kellene adni a magánszektornak, például a természeti erőforrások (víz, levegő, erdők stb.) beárazásával és a jelenlegi széndioxid-kreditekhez hasonló kereskedési rendszerhez hasonló piacosításával. Bár a kvótakereskedelem működése sem zökkenőmentes, de egyesek szerint ez segíthetne elmozdítani a tárgyalásokat a holtpontról.

Egy héttel a konferencia után a konferencia megítélése vegyes: a zöld szervezetek elhatárolódtak a záródokumentum szerintük üres politikai állásfoglalásától, míg a konferencia szervezői azzal védekeznek, hogy a tanácskozásnak nem is volt célja kötelező érvényű egyezmények kidolgozása, hanem sokkal inkább egy folyamat elindítása, amelynek végén a nemzetközi közösség elfogadja a fenntartható fejlődés és a környezetvédelem új alapelveit. Hogy mennyire jelent ez a találkozó előrelépést egy fenntarthatóbb világ megteremtésében, vagy mennyire jelzi a jelenlegi rendszer cselekvőképtelenségét, még korai lenne megítélni. Bízzunk benne, hogy ez a mostani csúcs valóban egy hosszabb folyamat része, amely előbb-utóbb elvezet egy megnyugtatóbb és fenntarthatóbb jövőhöz.

Fotó: a konferencia idejére zöld fénybe öltöztették a Megváltó Krisztus szobrát, forrás: http://www.nature.com/ 

Már csak négy csapat van versenyben a foci EB-n, de a legizgalmasabb meccsek még hátravannak – erre készülve utánanéztünk egy-két érdekességnek az Európa-bajnokságok történetével kapcsolatban.

Bár maga a foci jóval idősebb, és vitathatatlanul európai találmány (bármennyire is a „csatornán túliakhoz” kötődik a sport megjelenése), mégis, a mai Futball Európa-bajnokság közvetlen elődjét először 1960-ban rendezték meg, még „Európai Nemzetek Kupája” néven (az Európai Labdarúgó-szövetséget, az UEFA-t is csak a FIFA után 50 évvel, 1954-ben hozták létre). Akkor még csak 4 csapat játszott mérkőzéseket az Európa-bajnoknak járó elismerésért, ám ez a szám az idő előrehaladtával, nem kevésbé az Európai országok számának növekedésével folyamatosan nőtt. Mára hosszas előselejtezők és selejtezők után a kontinens 16 legjobb nemzeti válogatottja vívhatja ki az EB-n való szereplés jogát – idén összesen 53 ország vett részt a selejtezőkön – ez a 16 csapat a torna folyamán összesen 31 meccset játszik.

A bajnokságok eddigi győzteseit összegző tabellát eddigi három győzelemmel Németország vezeti (ebből kettőt még mint NSZK nyert meg). A futballértők szerint a németeknek idén is jó esélye van a végső győzelemre. Németországot két eddigi győzelemmel a mostani címvédők, a spanyolok követik a sorban. A mostani spanyol csapatot szintén a legnagyobb esélyesek között tartják számon – sokan várnak német-spanyol döntőt. Emellett kétszer volt Európa-bajnok a francia válogatott is (ők idén már ezt a számot nem gyarapíthatják), és egy-egy győzelemmel rendelkezik még Csehország (még Csehszlovákiaként), a volt Szovjetunió (amely csapat a legelső, 1960-as viadalt nyerte), Olaszország, Hollandia, Dánia és Görögország. Mi, magyarok eddigi legjobb eredményünket, egy harmadik helyezést 1964-ben értünk el, és egyszer lettünk negyedikek, 1972-ben. 1984 óta az elődöntő vesztesei az UEFA szabályozása alapján sajnos nem játszanak a harmadik helyért, pedig a döntőt elbukó, ugyanakkor éppen ezért a nagy nyomás alól felszabaduló csapatok játéka különösen izgalmas meccseket hoz például a foci VB-ken. A magyar válogatott legutóbb 1972-ben vett részt az EB-n. A legutolsó selejtezőn a hollandok és svédek mögött a harmadik helyen végeztünk – így sajnos ebben az évben sem tudtunk a magyar válogatottnak drukkolni az EB-n.

Egy ilyen jelentős sporteseményt megszervezni nem egyszerű feladat, viszont nagy dicsőséggel jár.  A házigazda egyben automatikusan bekerül a bajnokság 16 válogatottja közé is. Az idei az első kelet-európai rendezésű EB. A lengyel-ukrán szervezőgárda hatalmas fejlesztéseket hajtott végre, hogy a bajnokság meccseit zavartalanul le tudják bonyolítani – még ha nem is tűnt zökkenőmentesnek a felkészülés – a szervezés megfelel az előzetes kívánalmaknak.

És hogy melyik csapat a legesélyesebb arra, hogy kapitánya idén magasba emelje a Henri Delaunay-ről elnevezett kupát? Ha a tabellát nézzük: a németek, ha a fogadóirodákat nézzük: a németek, ha a közhelyes focis mondást nézzük („a futball az a sport, melyet huszonketten játszanak, és a végén mindig a németek nyernek”), akkor is a németek. Lesz-e vajon meglepetés? :-)