Pénteken Budapesten jelentette be Kristalina Georgieva, az Európai Bizottság humanitárius segítségnyújtásért és válságkezelésért felelős biztosa az Európai Önkéntes Humanitárius Segítségnyújtási Hadtest felállítását. A bonyolult név vonzó projektet takar. Az egyik legnépszerűbb biztossal a konferencia után beszélgettünk.

Kristalina GeorgievaValójában mit takar az Európai Önkéntes Humanitárius Segítségnyújtási Hadtest, angol rövidítéssel EVHAC?

Jaj, ne is mondja ezt az EVHAC-ot. Ön szívesen venne részt egy olyan programban amit EVHAC-nak hívnak? Szörnyű, néhány héten belül muszáj lesz egy jobb nevet kitalálnunk.

Ez szerencsére a program érdemeiből semmit nem von le. Az EVHAC hátterében részben törvényi kötelezettség áll, részben pedig az Unió humanitárius politikájának irányát mutatja. A Lisszaboni Szerződés rendelkezett a Segítségnyújtási Hadtest létrehozásáról, melynek célja, hogy az európai fiatalokat önkéntes alapon bevonja a válságkezelésbe és segítségnyújtásba. A biztosi kinevezésem után szembesültem vele, hogy bár a kötelezettség adott, a megvalósítással kapcsolatban az átlagosnál is több a kérdőjel. Ezeket próbáljuk most eltüntetni.

A Segítségnyújtási Hadtest a gyakorlatban nagyon röviden azt jelenti, hogy európai fiatalok részt vehetnek mondjuk egy természeti katasztrófa utáni helyreállítási munkákban.

Ma délután 4 órakor élő Facebook chat Kristalina Georgievával a Segítségnyújtási Hadtestről. Ha kérdésed van, ne hagyd ki! Kattints ide!


Ez akár veszélyes is lehet.

Ezt mindenképpen szeretnénk elkerülni, három eszközzel is. Egyrészt a Segítségnyújtási Hadtestet nem “forró pontokon” vetjük be, hanem olyan helyeken, amik már nem szerepelnek az esti híradókban. Ezeknél a válságoknál általában sokkal nehezebb is utánpótlást találni, mert az erőforrásokat elszívják a friss problémák. Másrészt tapasztalt mentorszervezetek irányítják ezeket az akciókat, harmadrészt pedig nagy hangsúlyt fektetünk az önkéntesek képzésére, beleértve akár a pénzügyi és projektmenedzsment felkészítést, vagy a kulturális földrajzot is.

Hol tart jelenleg a Segítségnyújtási Hadtest felállítása?

Nem szeretnénk fejet ugrani a medencébe, hogy aztán közben derüljön ki, nem is tudunk úszni. Meggyőződésem, hogy ebben a témában a civil szervezetek sokkal jobban látják a jó szabályozás követelményeit. Ezért is örültem nagyon, hogy a magyar elnökség nem hagyományos konferenciát rendezett, hanem igazi eszmecserét, ahol kávéházi asztalok mellett beszéltük át a kérdéseket.

A konferencián végül három mintaprojekt beindításáról állapodtunk meg, a Francia Vöröskereszt, a Save the Children és az Önkéntes Tengerentúli Szolgálat mentorálásával. Ezeknek a 6 hónapos – egy éves projekteknek a tapasztalatait szeretnénk alaposan kielemezni jövő nyáron, ősszel pedig benyújtjuk a részletes szabályozást a Parlament és a Tanács elé. Ha a tervek szerint haladunk, jövő télen már felállhatnak az első hadtestek.

Abban mindenesetre megállapodtunk a magyar kollégákkal, hogy tíz év múlva megint leülünk a kávéházi asztalok mellé, és átbeszéljük a projektet.

Magyarországon az önkénteskedés hiába vonzó, sokak számára luxus. Ezt megpróbálja orvosolni a program?

Bulgáriában nőttem fel, pontosan tudom, milyen egy viszonylagosan szegény ország állampolgárának lenni az Unióban. Nálunk sok egyetemista külföldre, akár Amerikába megy dolgozni nyaranta, hogy finanszírozni tudja a következő félévét. Ezzel nem tudunk versenyezni, de abban tudunk segíteni, hogy az önkéntesség ne legyen anyagi teher.

Terveink szerint az Európai Önkéntes Szolgálathoz hasonlóan az Unió fizetné az önkéntesek utazását, szállását és ellátását. Emellett komolyan dolgozunk azon, hogy az önkéntesként eltöltött hetek-hónapok egyetemi kreditként is elszámolhatók legyenek. A fiatalok életre szóló, akár szakmai tapasztalatokat szereznek egy-egy ilyen akció alatt, nekünk pedig meg kell találnunk a módját, hogy ezt hivatalosan is elismerjük.

Milyen tudásra, tapasztalatra lesz szükség ahhoz, hogy valaki bekerüljön egy Segítségnyújtási Hadtestbe?

A legkülönbözőbb tudásra. Nem csak a terepen dolgozókra van szükségünk, de olyanokra is, akik akár munka mellett tudnak támogatni egy-egy projektet adminisztrációval, marketinggel, weblapfejlesztéssel. Kutatásaink szerint az uniós állampolgárok 80 százaléka támogatja a humanitárius akciókat, így nem félünk attól, hogy nem lesz elegendő jelentkező.

Mindenki ismeri a békefenntartó kéksisakosokat. Ezentúl lesznek uniókék kabátos segítségnyújtók is?

Pontosan erről van szó. A program egyik része az önkéntesek bevonása, a képzések, a háttérinfrastruktúra megszervezése. A világ Európán kívüli része ebből annyit fog látni, hogy európai fiatalok, európai zászló alatt segítenek a bajbajutottaknak tekintet nélkül az állampolgárságra, nemre, etnikai vagy vallási hovatartozásra és politikai meggyőződésre. Európaiként akár még jemeni hadurak közé is jó elmenni tárgyalni (leszámítva az ilyen “meetingek” alatt nekünk is kötelező khatrágást), mert tudják, hogy komoly és segítő szándékkal érkezünk.

Az Unió a világ gazdaságának mintegy 20 százalékát adja, a humanitárius segítségnyújtásnak viszont több mint a felét. Itt az ideje, hogy ezt megmutassuk. Arcot szeretnénk adni Európának, méghozzá szerethető és segítő arcot, amivel a világ összes polgára képes azonosulni.

0 Vissza

A bejegyzés trackback címe:

https://europapont.blog.hu/api/trackback/id/tr463005515

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.