A Duna, mint folyó, közlekedési útvonal, ivóvízbázis kiemelt szerepet kap és kapott a magyar EU elnökség alatt. A Duna azonban sokkal több, mint földrajzi fogalom: kultúrákat összekötő kapocs. És most ne a megszemélyesített Duna terebélyességéről szóló népdalokra gondoljunk.



A Duna integrációs szerepének fontossága sokadszor kerül elő Magyarország és Európa történelmében. Íme néhány kiragadott momentum, ami azt bizonyítja, hogy – József Attilával szólva – a Duna „múlt, jelen és jövendő”.

Dunai Szövetség (1850)

Kossuth Lajos már 1850-ben felismerte, hogy a Duna mellett élő nemzeteknek közös a sorsa. A dolog szépséghibája, hogy a közös sors Kossuthnál főleg közös ellenséget jelentett: a Dunai Szövetség Magyarország (Erdéllyel), Horvátország, Szerbia és a román fejedelemségek összefogása lett volna a Habsburgok ellen. A terv az 1848-49-es szabadságharc bukásával természetesen érvényét vesztette, de maga a gondolat tovább élt, és számos eszmei utódot inspirált.



Dunai Egyesült Államok (1912)

Jászi Oszkár, a Károlyi-kormány nemzetiségi minisztere, Magyarország területi integritásának megőrzését látta a „Dunai Egyesült Államok” létrejöttében. A modern, polgári gondolkodású politikus a nemzetek és az azon belül élő nemzetiségek együttélésének megoldását várta a föderációtól, amely öt ország szövetségeként jött volna létre: Ausztria, Magyarország, Csehország, Lengyelország és a jugoszláv népek (Illíria) összefonódásával. Jászi jól érzékelte a Monarchia belső problémáit, és előre látta a helyzet tarthatatlanságát, ám tervét a nagypolitika soha nem vette igazán komolyan.



Tardieu-terv (1932)

A világgazdasági válság közepette is születtek ötletek Közép-Kelet Európa összekapcsolására, ráadásul nem is a régióból. Tardieu, a francia miniszterelnök terve szerint a Duna vízgyűjtő területein élő nemzetek, köztük Ausztria, Csehszlovákia, Magyarország, Jugoszlávia, Románia és Bulgária vámuniót hoztak volna létre. Mivel azonban Ausztriának derogált volna „az öt koldus ország” szövetsége, az olasz és a német érdekekkel pedig ellentétes volt a terv, a Duna menti országok ismét nem közösködtek egymással.



Duna-stratégia (2011)


Bár maga a terv megelőzi a magyar elnökséget, a Duna-stratégia a legfontosabb elnökségi prioritások egyike. 2011 lévén a terv már nem az ellenség kitúrását, nem a nemzetiségek kérdésének megoldását és nem is a rég megoldott vámok ügyét szolgálja, hanem a manapság sokkal aktuálisabb, környezetvédelmi, közlekedési, infrastruktúra-fejlesztési, és kulturális projekteket öleli fel. Ez az első terv a témában, mely hivatalos elfogadást nyert: az Európai Parlament 549 igen szavazattal áldását adta rá, és már „csak” a megvalósításra vár. Jelenleg is külön munkacsoport dolgozik a tervezet gyakorlatba ültetésén. Ha a stratégia sikeresnek bizonyul, akkor az egész Unió számára modellé válhat, és az európai belső piacot újabb, szorosabb integrációk erősíthetik. A régióból Ausztria, Bulgária, Csehország, Németország, Románia, Szlovákia, Szlovénia, valamint a közeli vagy távoli jövőben a csatlakozásban reménykedő Horvátország, Szerbia, Bosznia-Hercegovina, Montenegró, Moldova és Ukrajna lesznek a társaink a nagy terv véghezvitelében.

161 év után így valósulhat meg a nagy terv: ha a Dunai Szövetség nem is jöhetett létre (itt van helyette a sokkal nagyobb Európai Unió), mégis minden eddiginél szorosabbá válik a Duna-menti népek összefogása. Kevesen gondolnak bele, de a Duna a világ egyik „legnemzetközibb” folyója. 10 országon halad át, vízgyűjtő területe pedig 7 további országot érint. Eltérő nyelvű, kultúrájú, vallású népcsoportokat kovácsol össze gazdasági régiók, kulturális kölcsönhatások mentén. Ha lehet, akkor az első folyónak járó Nobel-békedíjat neki adjuk ☺.

4 Vissza

A bejegyzés trackback címe:

https://europapont.blog.hu/api/trackback/id/tr222961091

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

kilobike 2011.06.06. 20:48:21

És a Duna-forrásnál (ami egyébként nem a Duna valódi forrása) csak magyar nyelven nincs emléktábla, minden más Duna által érintett ország nyelvén közlik, merre is indul ez a kis patak:-).

A nép fia 2011.06.06. 21:26:36

Ez tetszetős írás, bár kissé utópisztikus elképzelés ez a Duna-menti egységesítés - noha teljesen időszerű. Bízunk a szebb jövőben!

aeidennis 2011.06.06. 21:33:43

A Duna Stratégia céljairól, pilléreiről, határidős vállalásairól kissé bővebben: dunaiszigetek.blogspot.com/2011/04/duna-strategia-rovid-osszefoglalo.html

Nyomek 2011.06.07. 08:20:14

Ami a Duna soknemzetiségű jellegéről először az eszembe jut, az a vízlépcső hősies megakadályozása a rendszerváltás hajnalán.
Ha valaki ránéz az Európa-térképre, érdemes a szlovákiai Duna szakaszt alaposan szemügyre venni (figyelem, nagyító ajánlott!). De annyi eszük volt, hogy amikor büszkén felrúgtuk a megállapodást, szépen eltereljék.
Mi meg nagyon vigyázunk rá, nehogy erőművet építsünk! Jó nekünk a C-variáns!
Mi vagyunk az EU nettó leghülyébb nemzete, nem tudom, hogy tényleg nincs-e magyarul szöveg a forrás-táblán, de nem csodálom.

Lehetne egy jó cikk még a Rábáról is. Hogy mennyire fékezett habzású.
Meg a ciánozott Tiszáról esetleg.

Ez a poszt 1989-ben még elment volna, akkor még azt hittük, hogy 10 év múlva utolérjük Ausztriát, 20 év múlva meg lehagyjuk! :-)))))

Méghogy vámunió! Méghogy közös sors! Ha valaki belehuggyozik az előtte folyó patakba, akkor közös a sorsa az alatta lévőkkel?