Kiránt-beránt

A Magyar néprajzi lexikon (szerk. Ortutay Gyula, Budapest : Akadémiai K., 1977-1982) szerint: "(a) rántás zsiradékban pirított liszt, ami folyadéktartalmú főtt ételek (leves, főzelék, mártás) sűrítésére szolgál. ... A régi nyelvben a ránt, rántás szó sütési műveletet jelentett, a legkülönbözőbb élelmiszereknek – köztük vöröshagymának is – zsiradékban való megsütését, pirítását..."

A mai szóhasználatban is rántásnak nevezzük a főzelékek sűrítését, de rántottnak nevezzük a forró zsíradékban kisütött húst, stb. is. - a lexikon megmutatja a két szó közös eredetét.

A két főzési mód számtalan alapanyag esetén alkalmazható és előszeretettel élnek is vele a háziasszonyok. Kirántanak szinte mindent, amin a panír megtapad, ezzel egyforma bundába, egyenruhába vagy ha úgy tetszik, kamuflázsba kényszerítik az élelmiszerek formagazdag sokaságát. A főzelékek esetében más a helyzet: alapanyagként csak zöldségfélék jönnek szóba, és itt többé-kevésbé megmarad a szín, ellenben elveszni látszik a forma, és ezzel együtt az állag, a halmazállapot egységesül.

(A képeken rántott brokkoli, csirkeszárny, hagymakarikák, csirkecomb, gomba, párizsi, palacsinta, cukkini, csirkemáj, camembert, tőkehalfilé, karfiol, ponty, padlizsán, zeller, sajt, hús, halrudacskák; illetve spenót-, finom-, lencse-, krumpli-, szárazbab-, sárgaborsó-, paradicsomos káposzta, karfiol-, sóska-, zöldborsó-, tök-, és kelkáposztafőzelék látható.)

Ez a dupla képpár a Magyarország Szubjektív Atlasza projekt keretében készült 2010-ben.







0 Vissza
Címkék: magyarness

A bejegyzés trackback címe:

https://europapont.blog.hu/api/trackback/id/tr892900275

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.