program_janfeb5.jpgItt az újév, amelynek első hónapjaiban az uniós alapértékeket járjuk körbe – januárban a menekültválság kapcsán a szolidaritás, februárban pedig a demokrácia és sokszínűség kerül fókuszba. A komoly témák mellett persze könnyedebb hangulatú rendezvényekkel is várunk benneteket: Tompos Kátya és Hrutka Róbert zenés európai kalandozásra invitál, és teszünk egy rövid kiruccanást Várnába, az idei év ifjúsági fővárosába is.

Az Európai Unió célja olyan közös menekültpolitika kialakítása, amely egyszerre veszi figyelembe az emberi jogokat és a menekültek helyzetét, valamint az európai polgárok és az uniós határok védelmét is. A válság megoldásához nem csak a tagállamok kompromisszuma szükséges, hanem a harmadik országokkal való szoros együttműködés is. A Lumière Filmklub filmje, a Tűz a tengeren (Fuocoammare) és az azt követő beszélgetés a menekültválság különböző szempontjait mutatja be január 30-án.

program_janfeb1.jpgA 2016-os olasz-francia dokumentumfilm Aranymedve-díjat nyert tavaly a Berlinalén. A film Lampedusa szigetén játszódik, mely az Afrikából és a Közel-Keletről érkező menekültek első állomása, így a menekültkrízis egyik központja. A film készítője, Gianfranco Rosi többek között a 12 éves Samuele életén keresztül mutatja be Lampedusa mindennapjait és a reménykedő, szabadságra és békére vágyó menekültek világát, akik szerencsétlenül járt társaik halálával napi szinten szembesülnek. A vetítést követően Melegh Attila szociológussal és Orbán Balázzsal, a Századvég kutatási igazgatójával beszélgetünk arról, hogy a menekültválságnak milyen hatása van rövid és hosszú távon az európai polgárok életére és mindennapjaira. A Lumière Filmklub háziasszonya Gyárfás Dorka, kurátora Bujdosó Bori újságíró.

program_janfeb2.jpgFebruár 16-án, csütörtökön 20 órától zenés programra várunk benneteket: „Keresztül Európán” című estünkön Tompos Kátya és Hrutka Róbert lesz vendégünk. Tompos Kátya végigkalauzol minket Európán, Angliától egészen Oroszországig. Kátya kitűnő nyelvérzékének köszönhetően nem csupán a stílusokban, de a nyelvekben is országról országra haladunk, hiszen egyaránt énekel angolul, franciául, bolgárul, magyarul és oroszul. Dalait Hrutka Robert kíséri gitáron. A koncert alapját Kátya Keresztül Európán című albuma adja, de az előadók további, a közönség számára még újdonságnak számító dalokkal is készülnek.

program_janfeb3.jpgFebruár 21-én, kedden 18 órakor folytatódik Egy csésze Európa sorozatunk, amelynek idei első vendége 2017 Európa Ifjúsági Fővárosa, a fekete-tengeri bolgár város: Várna. Bulgária harmadik nagyvárosa több egyszerű üdülőhelynél. Beszélgetünk a látnivalókról: a világ legrégebbi aranykincséről, a római kori fürdőkről, az egyedülálló természeti képződményekről, a királyi nyaralóról, a katedrálisról és a népszerű Retro Múzeumról. Megfejtjük, mi az oka annak, hogy Várna 340 ezer lakójából 158 ezer 35 év alatti fiatal. Érintjük emellett Európai Ifjúsági Fővárosának céljait és programjait is. Közben kóstolófalatokat kapunk a bolgár konyha remekeiből. Az est díszvendége Ulyana Bogdanska, a Bolgár Köztársaság Magyarországi Nagykövete, az est műsorvezetője Szederkényi Olga újságíró. A rendezvényen való részvétel szokás szerint ingyenes, de regisztrációhoz kötött, az eseményre február 10-től lehet jelentkezni.

program_janfeb4.jpgFebruári filmklubunkban 23-án, csütörtökön 19 órától a Spotlight – Egy nyomozás részletei című filmet vetítjük. A 2016-ban bemutatott film igaz történet alapján készült, egy bostoni újságíró oknyomozó munkájával ismerteti meg a nézőket egy olyan ügyben, amellyel érzékenysége miatt régóta nem foglalkoztak. A csapat egyre mélyebben megy bele az ügy részleteibe, újabb és újabb elképzelhetetlennek tűnő, megrázó tényekre bukkanva. És amit a végén találnak, az nem csak rájuk van óriási hatással, hanem az egész világot is megváltoztatja. A vetítés után vendégünkkel, Pethő Andrással, a Direkt36 oknyomozó újságíró központ alapító szerkesztőjével beszélgetünk.

Az Európa Pont januári és februári programjainak részletes leírása az Európa Pont Facebook oldalán olvasható. Valamennyi program ingyenes, szeretettel várunk benneteket!

Képek forrása: Tűz a tengeren; Várna; Spotlight

0 Vissza

sziget1.jpgIdén is Sziget, és idén is EU Meeting Point – ahol az Európa Pont nyári szünideje alatt is találkozhattok velünk, számos uniós és nemzetközi kérdésekkel foglalkozó szervezet társaságában. A bulik előtti időszakra továbbra is ajánljuk magunkat – ha érdekelnek az uniós témák, aktuális kérdések; vagy ha csak tesztelnétek EU-s tudásotokat kisebb ajándékokért, akkor nálunk a helyetek!

A Szigetre millió dolog miatt érdemes kilátogatni, amelyből az egyik természetesen a zenei felhozatal. Ahogy korábban már írtunk róla, legutóbb épp idén nyert a fesztivál a European Festival Awards-on a legjobb program (Best line up) kategóriájában. Idén is óriási neveket találunk a fellépők között, és nagy örömünkre ismét van külön Európa színpad ismertebb és feltörekvő európai előadókkal. Emellett a civil szigeten megjelenő szervezetek sátrainál akár napokat is el lehetne tölteni, annyi program, játék és beszélgetés vár a kíváncsi fesztiválozókra. Nagyon erős lesz a színházi és cirkuszi vonal, a szigetes mozi korábbi hagyományát új formában élesztik újjá a szervezők, és lesz egy szuper TedX-es helyszín is. Érdemes előre tanulmányozni az újításokat, programokat.

A European Meeting Point helyszínen idén is számos hasznos dolgot megtudhattok kollégáinktól, legyen szó akár európai továbbtanulásról, uniós munkavállalásról vagy uniós jogokról – mindezek kapcsán többféle játékot, kvízt is kipróbálhattok majd nálunk. Minden nap 14 órától egy-egy beszélgetésen is részt vehettek a Corvinus Külügyi és Kulturális Egyesület jóvoltából, amelyeken magyar és külföldi diplomaták osztják meg tapasztalataikat, véleményüket aktuális uniós kérdésekről, uniós politikákról, Európa jövőjéről, valamint beszélnek majd az adott uniós vagy nemzeti intézmény munkájáról is. Ilyen beszélgetésen lesz vendégünk augusztus 12-én Zupkó Gábor, az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének vezetője, de többek között eljön Iain Lindsay brit nagykövet is. Takács Szabolcs európai uniós ügyekért felelős államtitkár augusztus 11-én lesz a vendégünk.  Emellett kilátogat a helyszínre három európai parlamenti képviselő is: Ujhelyi István augusztus 11-én 16 órától, augusztus 12-én 15 órától Meszerics Tamás, ugyanezen a napon 16 órától Jávor Benedek válaszol kérdésekre.  

A bulik előtt feltétlenül nézzetek be hozzánk! A Tábortűz közelében, 24-es számmal keressétek a European Meeting Pointot, a fesztiválon szerdától minden nap 12 és 20 óra között várunk benneteket! :-)

A European Meeting Point programjait az Európai Bizottság Magyarországi Képviselet az Európai Parlament Tájékoztatási Irodájával közösen, 12 szervezettel (AEGEE Budapest, AFS Magyarország Nemzetközi Csereprogram Alapítvány, Corvinus Külügyi és Kulturális Egyesület, Együtt Európáért Alapítvány, Erasmus+ Programiroda, Erasmus Student Network Hungary, Café Babel Budapest, JEF-Hungary, Ifjúsági Konzultációs Kör – OneEuropeSzólj Bele!, Pillar Alapítvány, Szubjektív Értékek Alapítvány, UEF Hungary) együttműködésében valósítja meg.

sziget2.jpg

sziget3.jpg

sziget4.jpg



Képek forrása: sziget.hu  / Europa Pont Flickr

0 Vissza

feszti1.jpgMájus végén már általában tudni szoktuk, hogy mit tervezünk a nyárra, hova szeretnénk ellátogatni, nyaralni, aktívan vagy passzívan pihenni. Sokaknak a nyár kihagyhatatlan elemét jelentik a szabadtéri fesztiválok – a zene, hangulat, barátok és barátságos idegenek sokasága, érdekes helyszínek mind olyan vonzó tényezők, amelyekre rengeteg színvonalas fesztivál épít minden évben. Nekünk csak az a dolgunk, hogy ízlésünknek és érdeklődésünknek megfelelően kiválasszuk a számunkra megfelelőt.

0 Vissza

ep_20160113.jpg

Adele, Katie Melua, Lykke Li, Mø, John Newman… Ivan and the Parazol, Middlemist Red, Ocho Macho, Budapest Bár? Ma adják át az EU legrangosabb könnyűzenei díját, a nemzetközi sikerekre törő, feltörekvő zenekarok elismerését, a European Border Breakers Awardst. A díjjal a felsorolt előadók első felét már kitüntették – a második csapaton viszont most Európa szeme, hogy mit tudnak: ezek a magyar együttesek lehetőséget kaptak, hogy fellépjenek a díjátadóhoz kapcsolódó, most zajló többnapos zenei fesztiválon Groningenben.

0 Vissza
Címkék: zene kultúra ebba

Annus mirabilis: a Szolidaritás győz Lengyelországban, újratemetik Nagy Imrét, a berlini falat vésővel és csákánnyal ostromolják, Prágában, a Vencel téren pedig óriási tömegek tüntetnek – ezek a képek járták be a világsajtót a „csodák évében”. Kelet- és Közép-Európán végigsöpört a forradalom szele, megindult a demokratikus átalakulás hosszú folyamata, amely a mai egyesült Európához vezethetett. Tallinntól Ljubljanáig, Berlintól Szófiáig megteltek az utcák tüntetőkkel, akiknek minden országban megvoltak a maguk, szimbolikus, mozgósító dalai. Énekeltek a hazájukról, a hazugságról és elnyomásról és a vágyaikról. Ezekből a rendszerváltó dalokból mutatjuk be nektek a legismertebbeket – első válogatásunkban a visegrádi országokból.

 

Csehország

 

Modlitba pro Martu (Ima Mártáért)

Zene: Jindrich Brabec; szöveg: Petr Rada, Marta Kubišová


A dal eredetileg az 1968-as prágai tavasz himnusza volt, és a nemzeti ellenállás szimbólumaként később ez lett a cseh bársonyos forradalom egyik legjelentősebb dala is. Kubišová a hetvenes évek művészi ellenállásának egyik fontos alakja volt, a Charta 77 ellenzéki felhívás egyik aláírója, amiért 1989-ig nem léphetett fel Csehszlovákiában. Ma Prágában él, színésznőként és énekesként tevékenykedik.


Ať mír dál zůstává s touto krajinou.

 

Zloba, závist, zášť, strach a svár,

ty ať pominou, ať už pominou.

Teď když tvá ztracená vláda věcí tvých
zpět se k tobě navrátí, lide, navrátí.

Legyen végre béke ebben az országban

 

Harag, irigység, gyűlölet, félelem és viszály,

tűnjenek el, gyorsan tűnjenek.

Ha az eltévelyedett kormány visszaadja,

amit elvett, az emberek visszatérnek.

 Havlícku, Havle (Kedves Havlícek, kedves Havel)

Zene, szöveg: Jaroslav Hutka

 

Az ikonikus dal a cseh rendszerváltás egyik főszereplőjét ünnepli. Himnusz Václav Havel íróhoz, az rendszerváltó ellenzék és a bársonyos forradalom vezéralakjához, későbbi köztársasági elnökhöz. Érdekes, hogy a címben szereplő „Havlíček” csehül azt is jelenti, hogy „kis Havel” / „Havelkám”, de egyben egy reformkori cseh író (Karel Havlíček Borovský) neve is. A dal kétértelműen utal Havel-re „hivatalosan” a XIX. században élt költőről, Havlíčekről szól (akit valóban élt Brixenben 1848 után, száműzetésben) – a dal szerzője ezért maradhatott szabadlábon. 1989 novemberében és decemberében a demonstrációk klasszikus rigmusa volt a „Havel na Hrad”, azaz „Havelt a várba” – utalva a cseh köztársasági elnökök megszokott rezidenciájára. 1989 december 29-én valóra válhatott a tüntetők követelése: Havelt Csehszlovákia negyven év utáni első nem kommunista köztársasági elnökévé választották.


V Brixenu na rynku holky si šeptají

Zavřeli Havlíčka, lidi ho nedají

Vždyť uměl hezky říct, nač my jen myslely

Že pěknej mužskej byl, proto ho zavřeli

 

A podle litery Paragraf šavle

Teď dumej o pravu Havličku Havle

Brixenben a piacon a lányok azt suttogják:

Bezárták Havliceket, és nem engedik

Igaz, szépen tudta elmondani, amit mi csak gondoltunk

De ugye szép férfi volt – ezért zárták be.

 

„Nyakadon a paragrafusainkkal

most dumálj az igazságról, Havlicek Havel!"

 Szlovákia

 

Do batôžka (Tölts meg egy hátizsákot)

Zene: Jaroslav Filip; szöveg: Milan Lasica; előadók: Jaroslav Filip, Milan Lasica, Július Satinský

 

A dal a bársonyos forradalom himnusza volt a szlovákoknál, elsősorban a Milan Lasica-Július Satinsky komikus duónak köszönhetően. A páros nagyon népszerű volt a hatvanas években, de a prágai tavasz után (1968-tól) politikai hangvételű szövegeik miatt nem léphettek fel, egészen 1982-ig. „Humoros ellenzékiként” jelentős szerepet játszottak 1989 eseményeiben. A duó a nyolcvanas években kezdett együtt dolgozni Jara Filip zongorista-énekessel, aki a dal zenéjét is szerezte.

 

Do batožka si nalož

pretvarku, lož a faloš

a potom ich hoď z mosta do vody

Bez pretvarky a falše

hneď by ti bolo krajšie

hneď by tu bolo viacej pohody

Tölts meg egy hátizsákot

képmutatással, csalással és hazugsággal

majd dobd le egy hídról a vízbe.

Képmutatás és hazugság nélkül,

minden egyből szebb lesz

minden egyből jobb lesz.

 
Sl’úbili sme si lásku (Megígértük, hogy szeretni fogjuk egymást)

Zene, szöveg, előadó: Ivan Hoffman

 

A dal azonnal sláger lett, miután először elhangzott egy 1989 novemberi tüntetésen, amely később, élőben vagy felvételről szinte minden megmozduláson felcsendült szerte az országban.

 

Videli sme tych, ktori vystierali ruky

Mali ich prazdne a ešte bola tma

Po našich uliciach odvtedy prešli veky

Zobudili sme sa zo zleho sna

Sľubili sme si lasku

Sľubili vravieť pravdu len

Sľubili sme si vydržať

Sľubili sme si novy deň

Láttuk, akik kezüket nyújtották felénk

Kezeik üresek és sötétek voltak

Azóta utcánkon sok év nyomot hagyott

és felébredtünk a rémálomból

Azt ígértük, hogy szeretni fogjuk egymást

azt ígértük, hogy csak igazat szólunk

azt ígértük, hogy kitartunk

új napot ígértünk magunknak.

 Lengyelország

 

Mury (falak)

Zene: L. Llach Grande; lengyel szöveg: Jacek Kaczmarski

 

Jacek Kaczmarski 1978-ban írta – Lluís Llach katalán zeneszerző dala (L'Estaca) alapján – Falak (Mury) című dalát, amely az 1980-as években a lengyel antikommunista mozgalom szimbólumává, a Szolidaritás mozgalom „himnuszává” vált. Ezt énekelték a tüntetők és a fiatalok, refrénje pedig az underground Szolidaritás rádió szignálja lett. Ennek hatására Kaczmarskira mint a Szolidaritás bárdjára emlékeznek.

 

Wyrwij murom zęby krat!

Zerwij kajdany, połam bat!

A mury runą, runą, runą

I pogrzebią stary świat!

Tépd ki börtönöd rácsait! 

Szakítsd szét a bilincset, törd el a korbácsot!

És a falak leomlanak, leomlanak

És eltemetik a régi világot! 

 

Ballada o Janku Wisniewski (Ballada Janek Wisniewskiről)

Zene: Jacek Kaczmarski; előadó: Krystyna Janda

 

A Janek Wisniewski balladája a gdanski és gdyniai hajógyárakban kitört sztájk utáni vérengzéseknek állít emléket, amelyben a hajógyári munkások és a pártállami erőszakszervezetek csaptak össze. A zavargások legendás alakjává vált Janek Wisniewki – pedig ilyen nevű áldozat nem is volt. A dalban szereplő Wisniewki valójában Zbigniew Godlewski, aki tizennyolc évesen odaveszett a harcokban. 1970 decemberének legismertebb képe, amelyen egy ajtón viszik Zbigniew Godlewski holttestét. A dal a Szolidaritás egyik ikonikus dala lett, amelynek ma legismertebb változatát az 1970-es évek eseményeit feldolgozó Andrzej Wajda-film, a Vasember (1981) egyik szereplője, Krystyna Janda adta elő.

Nie płaczcie matki, to nie na darmo

Nad stocznią sztandar z czarną kokardą

Za chleb i wolność, i nową Polskę

Janek Wiśniewski padł

Ne sírjatok anyák, nem volt hiábavaló

A hajógyár felett fekete kokárdás zászló

Kenyerünkért és a szabadságért és az új Lengyelországért

Janek Wisniewski elesett

(fordítás forrása: http://lengyelorszagma.blog.hu/2011/03/03/czarny_czwartek)

 

 

(Ez a változat a 2011-ben bemutatott, szintén az 1970-es eseményeket feldolgozó Fekete csütörtök című filmhez készült – magyar felirattal)

 

 

Magyarország

 

Ha én rózsa volnék (Bródy János)

 

A magyar rendszerváltás ikonikus dala, a „szabadság himnusza”, a Bródy János által Koncz Zsuzsának írt Ha én rózsa volnék című dal volt. A dal eredetileg a boltokból – rendszerkritikus hangvétele miatt – 1973-ban visszarendelt és bezúzott Jelbeszéd című albumon szerepelt. A dalban Bródy egy népdalt dolgozott fel, szövegében rejtettebb és egyértelmű szimbólumokkal, a szabadság szeretetéről.

 

 

„Ha én zászló volnék, sohasem lobognék,
Mindenféle szélnek haragosa lennék,
Akkor lennék boldog, ha kifeszítenének,
S nem lennék játéka mindenféle szélnek.”

 

Szavazz rám! (URH / Európa Kiadó)

Zene: Menyhárt Jenő, Gasner János, Müller Péter; szöveg: Müller Péter

 

Az Európa Kiadó a nyolcvanas évek undergoundjának kultikus együttese, amely 1981-ben alakult, lényegében az egykori, mindössze fél évet működött URH utódzenekaraként, Müller Péter Sziámi nélkül. Az eredetileg még az URH 1981-es fennállása alatt íródott számot később az Európa Kiadó játszotta, 1989-es albumuknak is ez a címadó dala. A zenekar a ’90-es évektől nem koncertezett, de 2004-ben, a magyar uniós csatlakozás estéjére újra összeálltak. Azóta hosszabb-rövidebb kihagyásokkal újra koncerteznek, nemrégiben új számmal jelentkeztek.

 


„Szavazz rám!
Beváltom minden reményed.
Nincs hangod?
Használd az enyémet!
Elindulok,
Ha harc, legyen harc!
Szavazz rám,
Régóta engem akarsz!

Pokoli népszerű vagyok!
Iszonyú szavahihető vagyok!
Gyönyörűen fogok énekelni,
Ha kapok még egy szavazatot!
Szavazz rám!”

 

A válogatás, és a leírások a Bundesstiftung zur Aufarbeitung der SED-Diktatur és az Európai Bizottság Kommunikációs Főigazgatósága által kiadott „Sound of Revolution” válogatás CD-jén és kiadványán alapszik.

 

(A szövegek magyarra átültetése a legtöbb esetben szabad, nem irodalmi igényű fordítás, amelynek célja, hogy a szövegek egy-egy jellemző része megismerhető legyen magyarul is – természetesen örömmel fogadjuk a szebb vagy pontosabb változatokat)


A fordítások ellenőrzéséért köszönet Ancsának, Évának és Gergőnek.

 

0 Vissza

Aki még nem látta a nyár közepére teljesen lilába öltözött provence-i levendulamezőket, az okkersárga hegyekre épült kis városkákat vagy az Olympique Marseille stadionját, ahol a város szülöttje, Zinedine Zidane is kezdte pályafutását, annak most több mint kilencszáz kulturális érvvel is szolgálunk arra, hogy idén pótolja ezt az elmaradást. Idén ugyanis nemcsak a közeli Kassa, de Marseille-Provence is az európai kulturális főváros címét viseli. A két város földrajzilag és éghajlatilag meglehetősen különbözik, de egyéb jellemzőket tekintve korántsem esik olyan messze egymástól: mindkét városban fontos szerepet játszik a különböző népek együttélése, a multikulturalizmus. Míg a kelet-közép-európai Kassa történelmén a magyarok és a szlovákok osztoznak, addig a Mediterráneum egyik kapujaként számon tartott Marseille számos helyről (elsősorban Észak-Afrikából) vonzza a bevándorlókat, ami sokszínű és izgalmas várossá formálta Marseille képét.

A marseille-i kulturális évadban kiemelt helyett kapott, és az éves programban számtalanszor felbukkan a Földközi-tenger felé nyitott kikötőváros imázsa. E tekintetben van min javítania a gyakran „rebellisként, hangosként vagy erőszakosként” emlegetett Marseille-nek. A városról az utóbbi években sokszor szinte csak bandaháborúk, kelet-európai illegális bevándorlók vagy korrupciós ügyek kapcsán lehetett hallani. A kulturális program lebonyolítói a város erodált hírnevén is szeretnének javítani. Ambícióban nincs hiány – az év során mintegy tízmillió (!) látogatót várnak a dél-franciaországi régió kilencven településén rendezett közel ezer kulturális rendezvényre. A rendezvénysorozatba a francia szervezők bevonták Provence több városát (Arles-tól Aix-en-Provence-on át Aubagne-ig), így nemcsak Franciaország legnagyobb kikötővárosa, de egyik legszebb és legismertebb tájegysége, Provence is kiveszi a részét a kulturális év programkínálatából.

mars1.jpgTermészetesen lesznek kiállítások – például Picasso kevésbé ismert, ám annál különlegesebb kerámiáival, Rodin anticizáló szobraival, vagy Camus életéről –, táncos programok a modern tánctól Preljocaj kortárs ballettjéig, vagy épp koncertek az operától a fúziós nemzetközi zenei projektekig. Emellett – a  kassai programhoz hasonlóan – a francia program is nagyban épít az utcai művészetekre, a járókelők bevonására, ehhez kapcsolódóan is számos programot találunk a hivatalos műsorrendben. Aki ismeri és szereti a francia Cirque de Soleil művészetét, annak a cirkuszi kultúrára épülő programok nem okoznak majd csalódást.

mars2.pngNehéz kiemelni néhányat a sok száz programból – lesz még például operafesztivál Aix-en-Provence-ban, táncfesztivál Marseille-ben, kiállítás Van Gogh, Bonnard, Cézanne, Matisse, Raoul Dufy vagy Le Corbusier remekeivel…) Ezért is ajánljuk mindenkinek, hogy saját érdeklődése és ízlése szerint böngéssze az eseménysorozat hivatalos honlapját, ahol időpont, város, illetve programtípus alapján kereshetünk a programok között. Bár egyelőre csak franciául, kis fordítási segítséggel ez sem lehet leküzdhetetlen akadályt. (A honlap kezelése talán picit szokatlan elsőre, de ez ne ijesszen el senkit – amint hozzászoktunk, kincsesbánya. Jól kereshető még az eseménysorozathoz kapcsolódó másik kereső is, itt is érdemes szétnézni.)

Aki követni akarja az évad eseményeit, annak a már említett forrásokon kívül figyelmébe ajánljuk a kulturális főváros Facebook, Flickr, Pinterest, vagy Youtube oldalát – idén különösen érdemes odafigyelni Marseille-re és Provence-ra!

mars3.jpg

0 Vissza

Március 21-i programunkon a rasszizmus elleni küzdelemmel foglalkozunk. Ezt a napot az ENSZ 1966-ban nyilvánította a rasszizmus elleni küzdelem világnapjának, emléket állítva egy 1960-as, közel hetven halálos áldozattal járó apartheid-ellenes tüntetésnek. Az apartheid rendszere Dél-Afrikában azóta összeomlott, de a faji, származási, illetve egyéb külső vagy belső jellemzők alapján történő megkülönböztetés sajnos a mai napig jellemző a világ és az élet számos területén – így Európa országaiban is.

Bár az EU alapvetően gazdasági és nem emberi jogi szervezet (amilyen például az Európa Tanács), az etnikai hovatartozáson alapuló megkülönböztetés tilalma az Európai Uniónak is fontos alapelve. Az unió is határozottan fellép a nemen, faji vagy etnikai hovatartozáson, valláson vagy hiten, fogyatékosságon, életkoron és szexuális irányultságon alapuló hátrányos megkülönböztetés ellen, a szerződések mindemellett tiltják az állampolgárságon alapuló hátrányos megkülönböztetést is. A diszkriminációmentességhez való jogot erősíti az Alapjogi Charta is, amely a szerződésekkel azonos jogi súllyal bír. Az EU, valamint az Európa Tanács számos program keretében támogatja a rasszizmus, illetve az előítéletesség elleni küzdelmet. Mostani írásunk két most induló, e területhez kapcsolódó európai programot mutat be.

ucare.jpgA pénzügyi válság Európa legtöbb országát komolyan megviselte, és sok helyen vezetett a szélsőjobboldali, kirekesztő vagy Európa-ellenes gondolatok megerősödéséhez, rasszista és diszkriminatív megnyilvánulásokhoz, jelentősen megnehezítve a bevándorlók vagy kisebbségi csoportok helyzetét. E jelenséggel foglalkozik az EU támogatásával megvalósuló U-CARE – Urban culture against racism in Europe (szabad fordításban: „Városi kultúrával az európai rasszizmus ellen”) elnevezésű program is. A program nyolc ország tizenegy művészeti szervezetének szoros együttműködésében valósul meg, amelyben a különböző hátterű (nemzetiségű / kisebbséghez vagy többséghez tartozó) fiatalok a városi művészetekre és a médiára épülő projekteket hoznak létre. A program célja, hogy különböző szemináriumok és nemzetközi képzések segítségével olyan művészeti területen tevékenykedő „U-CARE Junior Coach”-okat képezzenek, akik a program során megszerzett tudásukat fiatalok további csoportjainak adják át. A coachok további workshopok, kampányok keretében, terjesztik a kölcsönös megértésen alapuló együttműködések, a tolerancia és a diszkriminációmentesség üzenetét. A projekt magyarországi koordinátora, a Szubjektív Értékek Alapítvány folyamatosan várja olyan fiatal művészek jelentkezését (a zene, tánc, média, illetve hasonló területekről), akik szeretnének a kampány során alkotóműhelyekben, nemzetközi csereprogramokban részt venni.

hatespeech.pngAz online felületeken rengetegen – névvel vagy névtelenül – szítanak feszültséget etnikai hovatartozás alapján és buzdítanak kirekesztő magatartásra. Ezzel a jelenséggel foglalkozik 2013-14-ben a Fiatalok az Online Gyűlöletbeszéd ellen (Young People Combating Hate Speech On-line) elnevezésű európai szintű ifjúsági projekt, amelyet az Európa Tanács hívott életre. A kampány célja, hogy felhívja a figyelmet az emberi jogok fontosságára az online térben, és segítse a fiatalokat és az őket tömörítő szervezeteket, hogy azok kellő háttértudással és készségekkel felvértezve fel tudják venni a harcot az emberi jogok online megsértői ellen. Ehhez segítségül hívja azon szereplőket, akik már maguk is fellépnek vagy szeretnének fellépni az internetes kirekesztés és jogsértések ellen. Az Európa Tanács hagyományosan, például az „All Different – All Equal” kampányhoz hasonlóan a civil szervezeteket és az ifjúságot mozgósítva kampányol és az érdeklődőknek tréningeket szervez.

A kampány a The No Hate Speech Movement, azaz a Gyűlöletbeszéd-elleni Mozgalom keretében valósul meg, amely az Európa Tanács 47 országában, már 13 éves kortól mindenki számára nyitott. A mozgalom online közösségeken alapul, amelyeket nemzeti kampánybizottságok koordinálnak, a kampányt az Európa Tanács részéről pedig az EYF (Európai Ifjúsági Alap) Budapesti és Strasbourgi Irodája segíti. Európában a kampány március 21-i indulása után folyamatos akciókra és rendezvényekre lehet számítani egészen 2014. áprilisig, a nemzeti kampányok ezután is folytatódhatnak. Ehhez a kampányhoz is folyamatosan várják a szervezők a csatlakozókat – akinek felkeltette az érdeklődését a kezdeményezés, azt szeretettel várjuk 21-én az Európa Pontba, ahol további részleteket tudhatnak meg az érdeklődők a Magyar Kampánybizottság képviseletében a Szubjektív Értékek Alapítvány munkatársától, valamint az EYF budapesti szakértőjétől. A kampány hivatalos oldala itt olvasható.

A programon a U-CARE programról és az európai roma stratégiákról is további információkat kaphattok, az estet pedig a Romani Design ruhakiállítással, valamint  a Szilvási Gypsy Folk Band koncertjével zárjuk. Várunk mindenkit szeretettel!

0 Vissza

sebmart1.jpgBálint-napon a zene és a magyar kultúra egyik nagykövetét, Sebestyén Márta világszerte elismert népdalénekest láttuk vendégül az Európa Pontban. Márta – Andrejszki Judit csembalóművésszel és énekessel – a szerelmesek napjához illő, régi időkbe és változatos európai tájakra kalauzoló dalesttel jött el hozzánk. Előadásuk előtt Gyárfás Dorka beszélgetett a művésznővel.

Sebestyén Márta már kiskorában rengeteg benyomást szerzett különböző, akkor még inkább egzotikusnak számító országról vagy kultúráról – azok zenéin keresztül. Közgazdász kutatóként dolgozó édesapja ugyanis számos nemzetközi útjáról mindig a különböző tájak népzenéivel tért haza a hatvanas-hetvenes években; ő úgy gondolta, a népzene képes igazán megmutatni egy-egy népcsoport vagy tájegység igazi lényegét. Márta zenei érdeklődésének, tehetségének kibontakoztatásában természetesen zenepedagógus édesanyja is jelentős szerepet játszott, de nagyon nagy hatással volt rá édesapja hozzáállása és az a sokféle különleges muzsika, amelyek segítségével bejárhatta Görögországtól Türkmenisztánon át egész Dél-Amerikát – képzeletben.

Képzelőerejére sokáig szüksége is volt hasonló nagy utazásokhoz – az előző rendszerben ő sem kapott könnyen útlevelet, amellyel nemzetközi fellépésekre mehetett volna. Persze voltak visszautasíthatatlan külföldi felkérései „baráti országokba”, de nyugatra még nemzetközileg elismert művészként sem mehetett minden esetben. Sosem felejti, milyen tortúra volt egy-egy külföldi utazás még neki is, milyen volt gyomorgörccsel átlépni a határt, ha egyáltalán utazhatott – ez persze azoknak, akik a mai Európában nőnek fel (mint például fiai), szinte elképzelhetetlen.

sebmart2.jpgAztán idővel ő is eljutott olyan minden szempontból (földrajzilag és gondolkodást tekintve is) távoli országokba, mint Ausztrália, vagy Új-Zéland – sokan várták volna, hogy nem tér haza az akkor számos kötöttséggel és korlátozással működő Magyarországra, de ő sosem gondolt erre. Ahogy fogalmazott: „Itt a hazám, itt vannak a gyökereim, ahol feltöltődök, és nekem az a dolgom, hogy ezt a kultúrát elvigyem és megmutassam másoknak.” A művésznő szerint talán nem is hinnénk, hogy micsoda tisztelet és szeretet övezi a magyar kultúrát külföldön – erről sajnálatosan kevés szó esik manapság, pedig szerinte erre kellene koncentrálnunk, és azon kellene dolgoznunk, hogy tovább öregbítsük ezt a jó hírünket.

Sebestyén Márta 2010-ben ehhez kapcsolódó munkájához az egyik legrangosabb elismerésben részesült: megkapta az UNESCO Művész a békéért kitüntető címét. A díjjal egyedülálló zenei munkásságát ismerték el, amelynek keretében több évtizede a Kárpát-medence népzenei örökségét a legmagasabb művészi színvonalon képviselve támogatja a magyar kultúra és a világ kultúrái közötti párbeszédet, valamint a kulturális sokszínűség eszméjét. A díj átvételekor munkásságának egyik legnagyobb ihletője és ösztönzője, „az első igazi világzenész”, Bartók Béla 1931-ben papírra vetett gondolatait idézte, amelyet ő is teljesen magáénak érez és követendőnek tart ma is a zene kulturális különbségeket áthidaló természetéről és elhivatottságáról:

„Az én igazi vezéreszmém, amelynek… tökéletesen tudatában vagyok; a népek testvérré válásának eszméje, a testvérré válásé minden háborúság és minden viszály ellenére. Ezt az eszmét igyekszem - amennyire erőmből telik – szolgálni zenémben; ezért nem vonom ki magam semmiféle hatás alól, eredjen az szlovák, román, arab vagy bármiféle más forrásból. Csak tiszta, friss és egészséges legyen az a forrás.”

0 Vissza