koppenhaga1.jpgMúltkor egy posztban összefoglaltuk, hogy az egyes európai városok milyen eszközökkel korlátozzák az autósforgalmat. A korlátozás akkor lehet sikeres, ha emellé a városok rendelkeznek stratégiával a környezetbarát közlekedés támogatására is. Koppenhága ilyen szempontból jó példa – inspirációként összegyűjtöttünk pár érdekességet arról, milyen ma a közlekedés a dán fővárosban.

A környezetkímélő megoldások sokszor körülményesebbek vagy éppen drágák – ezért gyakran elhangzik, hogy foglalkozzon az a zöld szempontokkal, aki megteheti, aki elég tehetős ahhoz, hogy zöld megfontolásból a drágábbat válassza. Ez azonban nem igaz általánosságban, és az sem, hogy az egyes emberek ne tehetnének maguk is valamit a fenntarthatóbb jövőért. Dánia és Koppenhága vitathatatlanul élen jár a környezetvédelemben, akár közlekedését, energiagazdálkodását, akár az emberek általános hozzáállását nézzük.

Első a bicikli

Koppenhága a világ egyik, ha nem a legnagyobb biciklis fővárosa. Erre a címre Amszterdammal van hatalmas versenyben. , A sokak által idézett Copenhagenize legutóbbi felmérésén számos szempont alapján már elhódította ezt a címet a holland fővárostól. Aki járt már a városban, biztos emlékszik a metró- vagy vonatállomások bicikliparkolójában felgyülemlett több ezer biciklire… Persze ehhez a dán fővárosnak vitathatatlanul jók az adottságai: a biciklizőknek a városban nem kell nagy emelkedőket leküzdeniük, és a városban mindenhol tökéletes minőségű kerékpárútvonalakat találunk.

Jobb az autónál

Azt, hogy biciklivel gyorsabban lehet sokszor közlekedni csúcsforgalomban, mint autóval, Budapesten is gyakran tapasztalhatjuk. Koppenhágában összesen kb. 400 km-nyi (!) bicikliút van, ennek köszönhetően tavaly például már több biciklit számoltak a forgalomban, mint autót, amely egyre inkább eltűnik a városi forgalomból. Ez történelmi fordulat volt, a hetvenes évek óta – mióta számolják a forgalmat – ilyen eredményt még nem mértek. Sőt, a legújabb felmérések alapján jelenleg a koppenhágaiak 62 százaléka jár iskolába vagy munkába kerékpárral, 21 százaléka használ közösségi közlekedést (busz, metró, vonat) és mindössze kilenc százalékuk (!) autót. Mindezt úgy, hogy a lakosság 25 százalékának van kocsija. 

koppenhaga2.jpg

Fejlődési lehetőségek

Környezetvédelmi szempontból hatalmas eredmény, hogy a városlakók többsége (91 százaléka) valamilyen környezetkímélő megoldást választ a napi munkába járáshoz – és ez a világ egyik leggazdagabb országának fővárosában történik. Ugyanakkor ez az arány még mindig nem tükröződik megfelelően a helyi infrastruktúrán. Erre hívja fel a figyelmet a Copenhagenize is, amely kimutatásokat készített arról, hogy a jelenlegi városi közlekedési felületeknél arányosan még mindig túl sok teret tartanak fent az autóknak. Miközben az autóközlekedés már tényleg nem számottevő, a legtöbb területet még mindig az azoknak fenntartott úttestek és parkolók teszik ki (66%). A felmérést készítők szerint ezen érdemes lenne változtatni, hosszú távon akár a parkolók lakóövezetté alakításával.

koppenhaga3.jpg

koppenhaga4.jpg

Turistabarát közlekedés

A biciklizés Koppenhágában nemcsak a helyiek legfontosabb közlekedési formája, de turistaként is minden lehetőség adott (és nagyon ajánlott!), hogy két keréken fedezzük fel a várost. Nagyjából minden sarkon találunk biciklikölcsönzőt, a helyi BuBi (Bycyclen) is nagyon fejlett, és számos egyéb közbringa-megoldás is rendelkezésre áll. Rengeteg biciklis városnéző túra közül lehet válogatni, amivel gyorsan, egy helyi vezetésével és igazi dánként nyeregből lehet felfedezni a várost – ezt feltétlenül érdemes kipróbálni! :-)

koppenhaga5.jpgNincsenek kivételek!

Azt pedig, hogy ez a környezetkímélő és biciklibarát szemlélet teljesen általános, nagyon jól példázza a kép, amely az elmúlt héten körbejárta az internetet: a dán trónörökös, Frederik (Frigyes) épp a gyerekeit szállítja valamerre Koppenhága belvárosában. :-)

---

Az Európa Pont az Európai Bizottság információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.
Olvasd el többi bejegyzésünk, iratkozz fel hírlevelünkre, kövess minket a Facebookon és gyere el ingyenes programjainkra!


0 Vissza

essen1.jpg2017-ben a németországi Essen viselheti a leginkább környezettudatos városnak járó „Európa zöld fővárosa” címet. A korábban szénbányászatra és acéltermelésre épülő Ruhr-vidéki nehézipari központ évtizedek óta dolgozik az arculatváltáson, hogy a várost egészségesebb, fenntarthatóbb élőhellyé változtatassa. Komplex, zöld programja jó példával szolgálhat sok európai város számára.

0 Vissza

szatyor.jpgIdén augusztus 8-ra esett az a nap, amikorra az emberiség a Föld éves erőforrásait felhasználta (ez az ún. „túlfogyasztás napja”). Innentől kezdve az év hátralevő időszakában gyakorlatilag a „jövő hitelét” költjük. Ennek enyhítésére, és a folyamat megfordításához szemléletváltásra, erőforrás-hatékony életmódra való áttérésre lenne szükség – egyéni és közösségi szinten egyaránt. Legyinthetnénk rá, hogy mit számít az egyén felelőssége, de igenis fontos, hogy olyan szemléletet valljunk és terjesszünk, amely a természetet védi és a Föld erőforrásait tartalékolja. Az alábbiakban néhány nemzetközi példát mutatunk be arra, amelyek már ezt a szemléletet tükrözik, és amelyeket bárki követhet – mind fontos lépés a környezetünk óvása és kizsákmányolásának megakadályozása szempontjából.

0 Vissza

balint_gyuri_bacsi_kezfogas.PNGFriss, naprakész, szellemes, láthatóan boldog és a szó igazi értelmében vett úriember, akitől fiatalok és idősek is rengeteget tanulhatnak. Ilyen volt legutóbbi vendégünk, akitől nemcsak kertészkedésről, de általános életszemléletről és fenntartható gondolkodásról is rengeteget lehet tanulni. Szinte hihetetlen, de idén már 96 év tapasztalatát tudhatja magáénak – van tehát miből merítenie. Bálint Gyuri bácsival, azaz Bálint gazdával McMenemy Márk beszélgetett a Föld napján.

0 Vissza

life.jpgAz Európai Unió költségvetésének közel 90 százalékát fordítja különféle támogatásokra, amelyekre a tagállamok vállalkozásai, állampolgárai, önkormányzatai vagy civil szervezetei pályázhatnak. Ez évente 120-130 milliárd eurót jelent, amelyből – jelenlegi kiemelt témánkhoz kapcsolódóan – a környezetvédelemre szánt támogatási lehetőségeket és megvalósult projekteket mutatjuk be.

 

Magyarország az EU nélkül nem lenne ugyanaz – hangzott el egy közelmúltbeli, az EU-tagság eredményeit bemutató kampány szlogenjeként, amelynek egyik videójában éppen a környezetvédelmi támogatások magyarországi felhasználását hozták fel példaként. Nem véletlenül: a természet megóvása fontos szerepet játszik a fenntartható és intelligens növekedés megvalósításában, amely az Európai Unió egyik legfontosabb célkitűzése. Ez a törekvés – közvetetten vagy közvetlenül – az uniós támogatási lehetőségekben is megfigyelhető.

nature.jpgAz EU-s támogatások legnagyobb részét az elmaradottabb régiók felzárkózására fordított kohéziós politika, valamint a mezőgazdasági támogatások teszik ki. Mindkettő keretében jelentős számmal támogatnak környezetvédelmi tárgyú beruházásokat is. Előbbire az uniós forrásokból megvalósuló épületenergetikai korszerűsítéseket vagy csatornázási projekteket lehet szemléletes példaként hozni, azonban a fenntarthatósági és környezetvédelmi szempontok szinte valamennyi projektnél jelen vannak. A mezőgazdasági támogatások esetében is hasonló a helyzet: a közvetlen agrártámogatásokból csak azok a termelők részesülhetnek, akik földjeiket bizonyos környezetvédelmi előírásokat betartva gazdálkodnak. Ezen túlmenően az agrártámogatások második pillérét jelentő uniós vidékfejlesztési programban a környezetvédelem ennél is hangsúlyosabb szerepet játszik.

 

A fentiek mellett létezik továbbá egy kifejezetten környezetvédelmi projektek finanszírozására szolgáló európai uniós kezdeményezés: az 1992 óta működő LIFE program. A 2007 és 2013 közötti időszakban évente írnak ki pályázatot a természet és biodiverzitás megőrzését szolgáló, a környezetvédelmi célkitűzések megvalósítását elősegítő fejlesztések és mintaprojektek, valamint információs és kommunikációs célú programok támogatására.

 

vipera_k.jpgMagyarország 2001 óta vesz részt a LIFE (illetve 2007 óta LIFE+) programban, amelynek keretében az Európai Unió 45 hazai természetvédelmi és környezetvédelmi projektet támogatott összesen 47 millió euróval, nagyban segítve legértékesebb területeink, legféltettebb növény- és állatfajaink megőrzését. A magyar projektek közül kiemelkedik a csak Magyarországon előforduló, rendkívül ritka rákosi vipera LIFE-programja, amelyet 2009-ben Európa 5 legsikeresebb LIFE finanszírozású természetvédelmi programja közé választottak. De uniós forrásból támogatták az ősi magyar mondavilágban turulmadárként ismert kerecsensólyom kárpát-medencei populációjának megőrzését is. A szorosan a természethez kapcsolódó projekteken túl kutatások és fejlesztések finanszírozására is találhatunk példákat, így például azt a LIFE+ forrásból megvalósított kísérleti létesítményt, amely a dél-magyarországi felszín alatti arzéntartalmú vizek megtisztítására szolgál. (Ebben az alprogramban más tagállamok is igen aktívak.) A LIFE-program támogatásával megvalósult magyarországi projektek részletesen böngészhetők az alábbi kiadványban, a nyertes hazai pályázatok listája pedig itt olvasható. Emellett az Európai Bizottság is évente elkészíti a legjobb kezdeményezéseket bemutató kiadványát.

 

Ezek a projektek kevésbé látványosak, valószínűleg nem övezi őket olyan élénk érdeklődés, mint más EU-s fejlesztéseket. Azonban a gazdasági válság idején, amikor a kevésbé fontosnak ítélt céloktól vonnak el támogatásokat, fontos, hogy a LIFE program és a további uniós támogatási lehetőségek révén – a hangzatos célkitűzések mellé – kézzel fogható pénzügyi forrás is társul. Hiszen környezeti értékeink nélkül Magyarország (és Európa) nem lenne ugyanaz.

 

A LIFE+ program magyarországi kapcsolattartó pontját a Nemzeti Környezetvédelmi és Energia Központ Nonprofit Kft. működteti.

 

0 Vissza