EURES.jpgHogyan tudunk külföldön bankszámlát nyitni? Miért kell helyi SIM-kártya? Mire figyeljünk a lakásbérlésnél? Európai munkavállalási fórumonkon többek között erről is szó volt, ahol az érdeklődők külföldön dolgozóktól és a téma szakértőitől kaphattak praktikus munkavállalási tippeket és tanácsokat.

 

Olyan emberek meséltek külhoni tapasztalataikról, akik hosszabb-rövidebb ideig dolgoztak az Európai Unió valamely tagállamában. Azért őket kérdeztük, mert a gyakorlatban a szabályozás és a bevett tagállami „szokásjog” sokszor nem ugyanaz. Emellett vannak olyan praktikák, amelyeket csak az tudhat, aki már szembesült azzal, hogy milyen nehéz például bejelentett lakcím nélkül bankszámlát nyitni.

 

A fórumon többek között megtudhattuk: érdemes úgy nekivágni, hogy itthonról már találtunk munkahelyet és szállást. Fontos az is, hogy nem kell azonnal „életünk állását” keresni vagy a legmenőbb lakást kibérelni, a lényeg, hogy az első biztos lépéseket megtegyük. Fontos tudni, hogy a kezdéshez és a regisztrációhoz szinte mindig szükség van bejelentett lakcímre. Fel kell készülni arra, hogy a lakásbérleti díjak általában igen borsosak külföldön, többen azt javasolták, hogy az első időszakban – ha tehetjük – lakjunk ismerősnél vagy barátnál, és csak akkor béreljünk lakást és fizessünk kauciót, ha már biztosan látjuk, hogy elegendő forrással fogunk rendelkezni hozzá.

 

Fontos, hogy megbízható forrásokból tájékozódjunk, és csak olyan ajánlatot fogadjunk el, ami biztosnak mondható; ahol a munkáltató bejelent, és a munkánk révén lesz biztosításunk az adott tagállamban. A fórumra meghívott EURES tanácsadó is felhívta arra a figyelmet, hogy soha ne fizessünk munkaközvetítőnek, ilyen szolgáltatásért ugyanis nem kérhetnek pénzt az európai országokban – ha mégis kérnek, mindenképpen kezdjünk gyanakodni.

 

Meghívott vendégeink – akik között volt hollandiai au-pair, strasbourgi jogász, skóciai vendéglátós és uniós kommunikációs szakember is – többek között azt tanácsolták még, hogy ha külföldre jelentkezünk egy állásra, szerezzünk be SIM-kártyát egy helyi mobilszolgáltatótól, ugyanis a munkaadók szívesebben hívnak fel helyi számot. Abban is egyetértettek, hogy vannak olyan helyzetek, amikor nélkülözhetetlen a biztos nyelvtudás: akár lakásbérleti szerződésről, akár saját munkaszerződésünkről van szó, fontos tudnunk, hogy pontosan mit írunk alá.

 

Ha a külföldi tartózkodás során megbetegszünk, nyugodtan forduljunk a külföldi orvosokhoz, mivel a munkája révén mindenki biztosítva van az adott országban, így ugyanolyan jogok illetik meg, mint a tagállami állampolgárokat. Arra azonban nagyon oda kell figyelni, hogy nem minden ellátást fedez a kinti biztosítás, és úgy, ahogy Magyarországon is, a magánorvosok külföldön is igen magas árat kérhetnek az ellátásokért. Érdemes tehát alaposan tájékozódni az adott ország egészségügyi rendszeréről, hogy aztán ne kelljen egy többszáz eurós ellátás számláját kifizetünk.

 

Sajnos sok honfitársunk számára a külföldi munkavállalás nem sikertörténetként ért véget – többen esnek a jóhiszeműség csapdájába, és szerződés vagy bármilyen biztosíték nélkül vágnak bele. Érdemes tehát minél alaposabban, minél több forrásból tájékozódni, hiszen a külföldi tapasztalat igen sokat ér.

0 Vissza

Talán a legtöbben programjaink miatt ismertek minket, így lehet, hogy csak munkaidő után jártatok még nálunk a Millenárison. Pedig érdemes hozzánk napközben is betérni, legalább öt okot is tudunk, amiért ez jó ötlet:

 

k.jpgElőször is: nálunk választ kaphattok uniós témájú kérdéseitekre: minden hétköznap 10 és 18 óra között tapasztalt szakértőink segítenek válaszaikkal és iránymutatásukkal, bármilyen EU-val kapcsolatos kérdésetek lenne. Mostanában a leggyakrabban a külföldi munkavállalásról és az ehhez kapcsolódó praktikus információkról faggatják tanácsadóinkat, de sokan érdeklődnek utazással, illetve EU-s támogatásokkal, vagy épp az Európai Bizottság, illetve a hazai Képviselet tevékenységével kapcsolatban is. Aki elveszne az EU-s információk labirintusában, nálunk pontos választ, vagy biztos kiindulási pontot kaphat, szóval ha kérdésetek van, gyertek el vele hozzánk! :-) (Ha személyesen nem tudtok eljönni, e-mailben is válaszolnak személyes kérdéseitekre tanácsadóink, írjatok az euinfo@eu.hu címre.) 

 

Másodszorra nemcsak szóbeli tájékoztatást kaphattok, de számos ingyenes kiadványt, brosúrát is megtaláltok nálunk szinte valamennyi EU-s témakörben, és a készlet folyamatosan bővül. Ha az EU-s továbbtanulási vagy ösztöndíj-lehetőségek érdekelnek, az egységes piac előnyeire lennél kíváncsi (akár mint utazni szerető uniós polgár, akár mint vállalkozó), ha csak a nyaraláshoz kellene biztos utazási információ, vagy valamilyen európai témájú gyerekkiadványt keresel – mind találsz hozzá nálunk hasznos, elvihető anyagokat. De ugyanígy a komolyabb szakpolitikai területekhez kapcsolódóan is találtok rövid, aktuális tájékoztató kiadványokat, amelyek tömören elmagyarázzák egy-egy terület legfontosabb szabályozásait és uniós lehetőségeinket.

 

kis.jpgHa tanulmányaidhoz van szükséged segítségre, elméletibb kérésedben is tudunk segíteni. Tanácsadóink válaszai mellett nálunk egyedülállóan széleskörű EU-s szakkönyvtár is rendelkezésre áll, ahol közel kétezer európai, illetve EU-s kiadvány elérhető a helyszínen olvasásra. A folyamatosan bővülő könyvtárban szakkönyvek, az uniós intézmények kiadványai mellett többek között megtaláljátok az Európai Tükör és az Európai Unió Hivatalos Lapját is CD, illetve elektronikus formában, a könyvtár rendszerezett katalógusát bárhonnan böngészhetitek online. Ha EU-s témában írnátok szakdolgozatotokat, az Európa Pont ideális hely a kutatásokhoz is – az Európa Pont ingyenesen használható wifije az online kutatást is lehetővé teszi.

 

Végül: az Európa Pont gyermekbarát hely – amíg tanácsadóinkkal beszélgettek, kutattok, vagy csak megisztok egy kávét, a picik számára kialakított gyermeksarokban játékok várják a legkisebbeket.

 

Mindezek mellett futnak még nálunk EU-s tanórák is, amelyeken általános és középiskolás osztályokat látunk vendégül előre egyeztetett időpontban. Az órákra folyamatosan lehet jelentkezni, januárban még több osztályt tudunk fogadni (jelentkezés és további információ a tanórákról a képzésben együttműködő partnerünk honlapján található).

 

Tájékoztató tevékenységünkhöz kapcsolódik november végi fórumunk is, ahol a külföldi munkavállalással kapcsolatban tudhattok meg sok hasznos információt. A rendezvényen Londonban, Madridban, Brüsszelben (EP), Strasbourgban (Emberi Jogi Bíróság), Skóciában, Hollandiában és Németországban munkatapasztalatot szerzett vendégeink mesélnek majd élményeikről – elsősorban arról, hogy milyen nehézségekkel kellett szembenézniük kint; hogyan tudtak ügyeket intézni, beilleszkedni külföldön, illetve általánosan mi jellemző az adott ország munkaerő-piacára.

 

Reméljük, meggyőztünk benneteket, hogy érdemes hozzánk ellátogatni (címünk: Millenáris Park, 1024 Budapest, Lövőház u. 35.) – akár erre az eseményre, akár más miatt jöttök, szeretettel várunk benneteket! :-)

0 Vissza

car_check_at_border_post_hu_1.jpgAz egységes piac idén ünnepli fennállásának huszadik évfordulóját. „Egységes piac” – rideg szakkifejezésnek hangzik, amellyel nehéz azonosulni, ugyanakkor mégis az EU egyik legnagyobb vívmánya, amelynek számtalan pozitív hozadékát nap mint nap érezhetjük, még ha nem is feltétlenül tudunk róla. Magyarország még csak nyolc éve tagja az EU-nak, ugyanakkor sok mindent ma már természetesnek veszünk. Az idősebb generáció – és sok fiatal is – emlékszik még arra az időre, amikor külföldre utazva kisebb gyomorgörccsel közeledett az országhatárhoz (amikor persze már lehetett utazni), és szemlesütve drukkolt, hogy a határőr semmibe ne kössön bele, ne kelljen kipakolni az egész csomagtartót…

Ez az EU belső, egységes piacán szerencsére már csak emlék, az EU-n belül teljesen szabadon utazhatunk, sem csomagjainkat, sem minket nem ellenőriznek a határnál – mára autóval szinte észre sem lehet venni, amikor egy másik (schengeni) tagállamba érkezünk. Az utazás szabadsága csak egy az egységes piac előnyei közül, bár kétségkívül ez az a terület, ahol a legszembetűnőbben érzékeljük annak előnyeit. Ennél még jelentősebb vívmány, hogy akár le is telepedhetünk egy másik tagállamban, ott szabadon munkát vállalhatunk, a fiatalok a helyiekkel azonos feltételekkel tanulhatnak. A cégek is értékesíthetik termékeinket, a vásárlók pedig a sok-sok, különböző országból származó áru közül válogathatnak – a korábbinál jóval nagyobb, biztonságosabb választékból és olcsóbban. Az EU egységes piaca nemcsak egy vámunió, de magába foglalja a határok nélküli schengeni zónát, a közös valutát használó eurozónát, és még számos olyan eredményt, amely lehetővé teszi, hogy a tagországokban hasonló eséllyel tudjunk érvényesülni, mint hazánkban – hogy érezzük, az országhatárok nem korlátozzák lehetőségeinket. Ez a mai fiataloknak már természetes, de rengeteg erőfeszítés és egyeztetés kellett ahhoz, hogy mindez így lehetővé váljon az EU egységes piacán.

Az Európai Gazdasági Közösség hat alapító tagállama már a kezdetekkor, a Római Szerződések 1957-es aláírásakor célul tűzte ki a vámok nélkül működő közös piac megteremtését. 1968-ra létrejött a vámunió, amelyben egymás között felszámolták a vámokat, és kifelé közös vámtarifákat alkalmaztak. Ám az egységes belső piac létrejöttét továbbra is különböző protekcionista akadályok – például eltérő műszaki szabványok, egészségügyi és biztonsági előírások – nehezítették. A nyolcvanas évek végén a Jacques Delors vezette Bizottság adott új lendületet a folyamatnak, amely a Közösségen belüli szabad mozgás valamennyi fizikai, technikai és adóügyi akadályának megszüntetésére törekedett. Nagyszabású jogalkotási program segítségével 1993-ra végül létrejött az EU egységes piaca, amelyen belül felszámolták az áruk, személyek, a tőke és szolgáltatások útjában álló legfontosabb akadályokat.

Az egységes piac 1992 óta rengeteg hasznot hozott, és számtalan új lehetőséget teremtett. A fent említett szabadásokon túlmenően az egységes piacnak, az egységes vagy harmonizált szabályoknak köszönhetjük, hogy számos végzettséget kölcsönösen elismernek a tagállamok, hogy turistaként nem kell minden egyseges_piac2.jpgvagyonunkat orvosra költenünk egy baleset esetén, hogy a boltok polcain termékek széles skálájából válogathatunk, hogy biztosak lehetünk abban, termékeink megfelelően működnek, hogy európai nyaralásunk során egyre olcsóbb a mobiltelefonálás… aA szabad mobilitáshoz még pénzügyi támogatást is kaphatunk – például uniós programokban való részvétellel. A külföldi szakmai gyakorlat megszerzését, egyetemi áthallgatást, önkénteskedést, vállalkozásfejlesztési tapasztalatszerzést mind támogatja valamilyen EU-s program, amelyet érdemes kihasználni.

Közvetve vagy közvetlenül tehát rengeteg dolgot köszönhetünk az idén húszéves európai egységes piacnak. Ezekről a lehetőségekről is tájékozódhattok, ha eljöttök az egységes piaci hét közönségnapjára október 17-én, ahol a programokat hazánkban menedzselő szervezetek tanácsadói segítenek az eligazodásban, Litkai Gergely stand-up showja pedig abban, hogy az egységes piac humorosabb oldalát is megismerjük.

0 Vissza

A Kutatók Éjszakájának második előadásán újabb tippet kaptunk a sikerességhez: nem csak álmodozni érdemes (ahogy azt Mérő László tanácsolta), de hibázni is – a sikerhez ugyanis nem vezethet út hibák nélkül. Ezt a tanácsot már a legsikeresebb magyar startup cégek (Ustream és Prezi) képviselőitől kaptuk, akikkel arról beszélgettünk, hogyan lehet egy jó ötletből világsiker.

A két világszerte elismert fejlesztés közül a Ustream olyan szolgáltatást hozott létre, amely segítségével egyszerre akár több százezer néző számára is közvetíthetünk élő videótartalmat az interneten. A Prezi pedig a szoftveres alapú prezentációk világát forgatta fel, fejlesztésük a korábbi kétdimenziós, dia-szerű előadást zoomolással, térbeli mozgással és dinamikus, izgalmas grafikákkal tette izgalmasabbá. A két fejlesztésben közös, hogy mindkettő egy-egy innovatív ötletre épülő, kis tőkebefektetéssel induló startupként indult. Mindkét cég továbbra is jelentős magyarországi bázissal működik, és képviselőik szerint bár forgalmukat tekintve már mindkettő nagy céggé nőtte ki magát, mégis máig sikerült megőrizniük a stratupos munkakörülményeket, lendületüket.

fehergy.jpgA sikeresség titkával kapcsolatban Fehér Gyula, a Ustream egyik alapítója kiemelte, hogy  fejlesztésük nemcsak annak újszerűsége miatt tarolhatott, de szerencséjük is volt („jó időben voltunk, jó helyen”). Mindezek mellett óriási kitartás, bizonyos fokú „bolondság” és persze naivitás is kellett ahhoz, hogy ne adják fel túlságosan hamar, már rögtön a kezdeti nehézségek után. Egy jó ötlethez a kezdetekben mindig nehéz támogatót találni, ezzel ők is megküzdöttek, de mint megjegyezte, ebben a tekintetben 2007-es indulásukhoz képest már sokkal jobb a helyzet Magyarországon, hiszen számos új lehetőség (pl. új kockázati tőkealapok, inkubátor-programok) nyílt meg az innovatív kezdő vállalatok támogatására.. Nagy kihívást jelent még szerinte a kezdő vállalatoknál az, hogy Magyarországon nincs olyan hagyománya az üzleti készségek egyetemi szintű fejlesztésének, mint mondjuk az Egyesült Államokban. Itthon lehet valaki nagyon jó műszaki szakember, de az üzleti gondolkodást még külön meg kell tanulnia.

 udvardy.jpgA Prezi sikerében szintén kulcsszerepet játszott az amerikai jelenlét, fordulópontot jelentett az, mikor a TED alapítója felfigyelt a fejlesztésre – mondta Udvardy Dávid, a Prezi vezető dizájnere.  A Prezi ráadásul egy olyan területen hozott újítást, ahol jó húsz éve nem történt semmilyen jelentős változás – a diafilmes (ppt-s) stílus a Prezi megjelenéséig gyakorlatilag egyeduralkodó volt az előadások világában. A térbeli vizuális memóriát is használó, ezért a figyelmet jóval intenzívebben lekötni képes Prezi sikeréhez persze a „hipszter-effektus”, a zoomolás is jelentősen hozzájárult. A Prezi amerikai megjelenése nagy áttörést jelentett, hiszen egy olyan országban szerzett jelentős elismerést, ahol az előadásoknak, az „önmegjelenítésnek” egyébként is nagy hagyománya van. Udvardy Dávid szerint az is nagyon fontos tényező a cég sikerességében, hogy sikerült megőrizniük a kezdeti „startupos feelinget”, ahol a felelősség ugyan egyre nagyobb, de fontos, hogy mindig lehet hibázni, ugyanis csak kockáztatással lehet előbbre jutni, amiben mindig benne van a hibázás lehetősége is. 

A két előadó egyetértett abban, hogy egy jó ötleten alapuló vállalkozás beindításához, hatalmas bizalom szükséges – az újítások ötletgazdái ugyanis sokszor nem merik megmutatni a fejlesztésüket azoknak, akik például anyagiakkal támogathatnák a projekt beindulását. Félnek ugyanis attól, hogy ötletüket még azelőtt ellopják, hogy saját maguk üzletet csináltak volna belőle. Az előadók szerint viszont muszáj előre menni, és bizalommal fordulni az esetleges befektetőkhöz.

csop.jpg A beszélgetésen még elhangzott, hogy az igazán nagy sikerek elsőre általában egyáltalán nem tűnnek jó ötletnek, de „talán van bennük valami”. Az egyértelműen jó ötleteket ugyanis már biztos feltalálta valaki, míg egy első hallásra furcsának tűnő ötlet lehet igazán nagy dobás, amire korábban nem gondolt senki. Erre példa a legutóbbi ifjúsági „Tudósolimpián” negyedik helyen végző Énekes Péter és Köpenczei Gergő ötlete is, akik szintén részt vettek a beszélgetésen. Ötletük egy kódolásnál korábban nem használt matematikai algoritmus használatával forradalmasíthatja a titkosítást és kódfejtést. A fiatal kutatók egyelőre leginkább tanulmányaikkal vannak elfoglalva, de drukkolunk, hogy ötletükkel hasonló sikereket érjenek el, mint a Prezi vagy a Ustream.

0 Vissza

Az Európa Bizottság nemrégiben kiterjesztette az Erasmus program tevékenységét, 2008-tól a program nemcsak a felsőoktatásban hallgatók mobilitását támogatja, de a fiatal vállalkozók külföldi tapasztalatszerzését is. Az elv és a program működése is hasonló a már jól ismert Erasmus programhoz, de itt a középpontban nem a formális tanulás, hanem az üzleti életben hasznosítható külföldi gyakorlatszerzés van.
 

eye.jpgA programban bárki részt vehet, akinek saját vállalkozása van, vagy ilyen létrehozását tervezi, a részvétel nincs életkorhoz, vagy bármilyen végzettséghez kötve. A program keretében a fiatal vállalkozó 1-6 hónapot tölthet valamelyik partnerországban egy fogadószervezetnél – egy vállalkozásnál, amelynek tevékenysége kapcsolódik a vállalkozó itthoni tevékenységéhez vagy tanulmányaihoz. Az érdeklődőknek először a nemzeti kontaktpontokkal érdemes felvenniük a kapcsolatot. Önéletrajzra, motivációs levélre és egy konkrét üzleti tervre mindenképpen szüksége van a jelentkezéshez, a helyi koordinátorok segítenek megtalálni a megfelelő fogadószervezetet a vállalkozó számára. Ha egy vállalkozó és egy külföldi cég egymásra találnak, a résztvevő kint tartózkodásához támogatást / ösztöndíjat is kap, ennek összege 560 és 1000 euró között mozog, függően a fogadó állam árszínvonalától.
 

A létrejövő cserekapcsolat mindkét fél számára hasznos: a kiutazó új tapasztalatokat szerez egy működő vállalkozásnál, üzleti terveinek megvalósításához segítséget és tanácsokat kap tapasztalt szakemberektől, üzleti kapcsolatokat építhet ki, amellett hogy vállalkozói képességeit „élesben” próbálgathatja és kamatoztathatja, a kint töltött időhöz pedig támogatást is kap. A kapcsolat a fogadó vállalkozás számára is előnyös: a fiatal vállalkozó személyében egy újfajta szemlélet, elképzelés érvényesülhet vállalkozásában, aki az üzleti kapcsolatok, piacok kiépítésében is nagy segítségére lehet.
 

Ezt mutatja be az alábbi kisfilm is, amelyben Irma Vilniusból egy svédországi dokumentumfilmeket készítő vállalkozásnál szerzett hasznos tapasztalatot, amelyre otthon elmondása szerint nem lett volna lehetősége:
 


A program évről évre egyre több tapasztalatcserét támogat, mostanra több mint ezer cserekapcsolat jött létre a program keretében. A programban résztvevő cégek jellemzően kis- vagy középvállalkozások 2-10 munkatárssal, tevékenységi körük szerint sokan jelentkeznek a média, kommunikáció, tanácsadás, turizmus vagy az infokommunikáció területéről.
 

Mind a vállalkozó kedvű fiatalok, mind fogadó vállalkozások jelentkezését folyamatosan várják a program koordinátorai, Magyarországon több szervezet is segíthet az eligazodásban: jelenleg a Nemzeti Külgazdasági Hivatal, a Magyarországi Olasz Kereskedelmi Kamara, a Közép-Dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft. és a Demokratikus Jogok Fejlesztéséért Alapítvány vesz részt közvetítőként a programban (ez a kör várhatóan hamarosan bővül). A szervezetek, illetve a kontaktszemélyek elérhetősége a program hivatalos honlapján található.
 

Vállalkozó kedvűek, hajrá! :-)

0 Vissza