szabadsagszobor09.jpgHa „szabadságszoborról” van szó, a legtöbbeknek talán New York egyik fő jelképe, a fáklyát magasba tartó női alak, a Párizsban készült világhírű alkotás ugrik be. Ugyanakkor Európában is találunk ilyen emlékműveket, amelyek legtöbbször az országok függetlenségének állítanak emléket, vagy valamely idegen hatalom uralmának végét jelképezik. Mostani összeállításunkban ilyen szabadságszobrokat gyűjtöttünk össze szerte Európából. Ha ismertek ezeken kívül is hasonló szobrokat, és kiegészítenétek a listát, írjátok meg kommentben!

szabadsagszobor01.jpg

Budapest

Itt van például a jól ismert budapesti, Gellért-hegy tetején feszítő, égnek tartott kezeiben pálmaágat tartó Szabadság-szobrunk, amit viccesen „a város legnagyobb sörnyitójaként” is szoktak emlegetni. Az eredetileg Felszabadítás-szobor névre hallgató emlékmű Kisfaludi Strobl Zsigmond alkotása, amelyhez egy soproni röntgenasszisztens, Thuránszkyné Gaál Erzsébet állt modellt. A szobor 1947 óta magasodik a főváros fölé, emléket állítva a német hadsereget Budapestről kiverő szovjet hadsereg haditettének – azóta Budapest egyik legfőbb szimbólumává vált.

szabadsagszobor02.JPG

Kaunas, Litvánia

A litván nagyvárosban, Kaunasban 1928-ban avatták fel az ország független államiságának 10. évfordulója alkalmából Juozas Zikaras 12,5 méter magas alkotását. A kaunasi szabadságszobrot azonban az ország szuverenitásának elvesztése után, 1950-ben a szovjet rezsim ledöntötte. 1966-ban egy litván szobrász restaurálta a szobrot, és azt egy múzeumban helyezték el. Egykori helyére csak az újbóli litván függetlenség elnyerése után, 1989-ben állíthatták fel újra.

szabadsagszobor03.JPG

Rīga, Lettország

Lettország fővárosa, Rīga szívében is található egy jól ismert szabadságszobor. Az I. Péter cár lovas szobra helyére emelt függetlenségi emlékmű részben közadakozásból, 1935-ben készült el. 56 szoboralakjának legjelentősebbje az oszlopon álló, 3 csillagot a feje fölé emelő, 9 méteres női alak, aki a szabadságot jelképezi. Kārlis Zāle szobrász alkotása összesen közel 43 méter magas, és a három történelmi lett tartomány függetlenségének elnyerése emlékére állították. A szobor szimbolikus jelentőséggel bírt: a szovjet időszakban a lettek rendszeresen virágokkal díszítették a független lett államnak emléket állító szobrot, így a szovjet vezetőknél többször felmerült az eltávolíttatása. Végül csupán megközelíthetetlenné tették a lakosok számára azzal, hogy trolibusz-depót raktak köré. A lett függetlenség újbóli elnyerését követően többször restaurálták a leromlott állapotú emlékművet, és ismét méltó környezetet alakítottak ki körülötte.

szabadsagszobor04.jpg

Valletta, Málta

1989-ben, Málta függetlenségének 25. évfordulójára emelték a máltai szobrász, Ganni Bonnici által készített szabadságszobrot a fővárosban, Vallettában. A márványtalpon álló függetlenségi emlékmű 8,5 méter magas, ezzel a szigetország legnagyobb szobra. Az emlékmű tetején Málta allegóriája, a bronz nőalak a múlt kötöttségeit szimbolizáló szalagoktól megszabadulva tör előre, kezében az ország zászlaját magasba tartva.

szabadsagszobor05.jpg

Nicosia, Ciprus

A másik mediterrán szigetország, Ciprus fővárosában, Nicosiában az 1973-ban emelt szabadságszobrot azok emlékére állították, akik az 1955 és 1959 közötti britek elleni szabadságharcban részt vettek. Az emlékmű tetején levő, szabadságot szimbolizáló női alak az alatta elhelyezkedő két szabadságharcost figyeli, akik egy láncot húznak, amellyel kiszabadítják a cipriótákat a brit rabságból.

szabadsagszobor06.jpg

Mitilíni, Leszbosz, Görögország

A hírekből és irodalmi tanulmányainkból is ismerős Leszbosz szigetének fővárosában, Mitilíniben is látható egy, a New York-ihoz meglepően hasonlító szabadságszobor. Ez nem véletlen: a helyi festőművész, Georgiosz Jakobidesz tervei alapján Gregoriosz Zevgolisz által készített bronzszobor szintén egy fiatal lányt ábrázol, aki égő fáklyát tart a kezében. Az 1930-ban emelt, 15 méter magas szobrot egy helyi lakos rendelte meg, aki a szigetről vándorolt ki New Yorkba, ahol elhatározta, hogy ha hazatér, ott is elkészítteti a számára oly kedves szobor mását. A szobor a görög hazáért életüket áldozó nemzeti hősöknek állít emléket.

szabadsagszobor07.jpg

+1: a New York-i Szabadság-szobor Párizsban

Ahogy már egy korábbi posztunkban is bemutattuk, a világ leghíresebb szabadságszobra Párizsban, Frédéric Auguste Bartholdi szobrász által, Gustave Eiffel szerkezeti terveinek felhasználásával készült. A szobor – amelyet a franciák ajándékba készítettek az Egyesült Államoknak függetlenségének 100. évfordulójára – finanszírozási nehézségek miatt csak közel tíz év alatt, 1875 és 1884 között készült el. A szobrot 350 darabra szétszerelt állapotban szállító hajó 1885-re érkezett meg az Egyesült Államokba, és a következő évben állították fel mai helyén, a New York-i Liberty Islanden.

szabadsagszobor08.jpgÉrdekesség, hogy ennek a szobornak kicsinyített mását ajándékozták az amerikaiak Párizsnak 1889-ben, a forradalom századik évfordulóján, amely ma az Île aux Cygnes szigeten áll, arccal az Egyesült Államok felé, Párizs belvárosában.












Képek forrása:
Budapest(1,2); Kaunas; Riga(1); Riga(2); Valletta; Nicosia; MitilíniPárizs(1); Párizs(2)

---

Az Európa Pont az Európai Bizottság információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan. 

Olvasd el többi bejegyzésünk, iratkozz fel hírlevelünkre, kövess minket a Facebookon és gyere el ingyenes programjainkra!

1 Vissza

nautika2.jpg

Mostani gyűjtésünkben Európa legszebb fekvésű éttermeiből mutatunk párat – közös jellemzőjük, hogy ezeken a helyeken a finom ételekhez lélegzetelállító kilátás is jár. Szintén közös bennük, hogy kevésbé olcsó turistamenüjükről híresek: legtöbbjüknél világhírű séfek készítik a legfrissebb trendek szerint – borsos áron kínált – fogásaikat.

Le Jules Verne, Párizs, Franciaország

Egy ilyen gyűjtésből nem maradhat a francia konyha egyik világhírű párizsi étterme, a Le Jules Verne, amely az Eiffel-torony második emeletén várja vendégeit. Az étterem séfje Alain Ducasse, a francia konyha egyik legnagyobb mai alakja, akinek több mint húsz étterme van a világ minden táján, több Michelin-csillaggal is rendelkezik. Az éttermet nemrégiben felújították, elegáns, kortárs berendezést kapott. Ebédidőben csodálatos kilátás nyílik innen Párizsra, a boulevard-okra, háztetőkre; de a „fény városa” vacsoraidőben is egyedülálló panorámát szolgáltat az ide látogatóknak.



Grotta Palazzese, Polignano a Mare, Olaszország

A dél-olaszországi Grotta Palazzese különlegessége, hogy az étterem tulajdonképpen egy magas sziklafal oldalában, egy barlangban (grotta) működik. Persze ez nem klasszikus értelemben vett barlang: oldalról teljesen nyitott az Adriai-tengerre, amelynek morajlása biztosítja a zenét az ebédekhez és a vacsorákhoz. A csodálatos látvány már évszázadok óta vonzza ide a szépre éhezőket: a helyen már az 1700-as évektől bálokat tartottak a helyi nemesek.


Lycabettus – Oia, Snatorini, Görögország

Szintén sziklára épült a Santorini szigetén működő Lycabettus, amelyet a világ egyik legromantikusabb helyének mondanak. Maga a sziget is egyedülálló szépségű – a klasszikus kék-fehér épületekkel díszített kis szigetet nyaranta közel egymillió turista keresi fel. Az étterem terasza szó szerint egy szikla szélére épült, a korábban (mintegy 3600 évvel ezelőtt) felrobbant helyi vulkán maradványán, a kalderán – pazar kilátással az Égei-tengerre.


Nautika, Dubrovnik, Horvátország

Maradva a Földközi-tengeren: Horvátországnak is megvan a maga tengerparti gasztro-csodája. Ódon városfal, történelmi városkép és egyedülálló tengeri finomságok – ezek mindenképp várnak a Nautikába látogató vendégekre. Az étterem közvetlenül az óváros kapujában fekszik, ahonnan remek kilátás nyílik a Bokar- és a Lovrijenac-erődre is. Horvátország egyik legnevesebb éttermében a helyi hírességek mellett rengeteg világsztár is megfordul évről-évre. Az étterem oldalán büszkén számol be ezen látogatásokról – köztük arról, hogy a II. János Pál pápát is vendégül látták.



Ice Q, Sölden, Ausztria

Ausztriából az Ice Q étterem került a listára, amely nem a tenger látványával, hanem az Alpok hegyláncaival kápráztatja el vendégeit. Az étterem 3048 méterrel a tengerszint felett található, a Gaislachkogl csúcson. Az étterem kialakítása is egyedülálló: olyan, mintha a vendégek üvegkockában ülnének. A hely Sam Mendes brit filmrendezőt is megihlette, aki a legutolsó Bond film egyik fontos jelenetét itt forgatta. A helynek saját bora is van, amelyet három ország borásza közösen jegyez: a német, osztrák és dél-tiroli származású „Pino 3000” bor 3000 méter magasan érlelődik, amely a készítői szerint egészen különleges ízt ad neki.  

 



UFO, Pozsony, Szlovákia

Szintén magasra kell felmennie annak, aki válogatásunk utolsó fine dining éttermében szeretne egy jó estét eltölteni: a pozsonyi UFO étterem a Duna felett átívelő Szlovák Nemzeti Felkelés hídjának tornyában működik, 85 méter magasan. Az étterem névválasztása nem véletlen: aki járt már Pozsonyban, biztosan emlékszik „a szocialista városépítészet diadalának” tartott alkotásra, amely valóban olyan, mint amilyennek egy földönkívüli járművet gondolnánk (mondjuk a hetvenes években). A látvány azonban csak kívülről bizarr: az étterem belsejéből csodás a panoráma, szép időben állítólag 100 kilométerre is ellátni.


A gyűjtés összeállításához a Visit Europe válogatását használtuk fel. Magyarországról mit javasolnátok a listára? :-)

Képek forrása: Le Jules Verne, Grotta Palazzese, Lycabettus, Nautika, Ice Q, UFO

---
Az Európa Pont az Európai Bizottság információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.

Olvasd el többi bejegyzésünket, iratkozz fel hírlevelünkre, kövess minket a Facebookon és gyere el ingyenes programjainkra!

5 Vissza

turizmus_1.jpgJúlius és augusztus a legtöbb európai országban utazási csúcsszezon. Ilyenkor Európa legnépszerűbb turisztikai helyszínei megtelnek zsibongó, fényképező, kezükben útikönyvet tartó vendéggel a világ minden részéről. A túlzott tömeg egy-egy nevezetesebb európai helyszínen az utóbbi időben némi ellenállást is kiváltott a helyiek körében (erről majd később), de a turistákat alapvetően minden ország örömmel várja. Az EU országai és az EU is hatalmas összegeket költ a szektor támogatására és promócióra, ami nem is csoda, hiszen a legtöbb európai ország óriási bevételt könyvelhet el a külföldi látogatók jóvoltából.

Az EU GDP-jének több mint 10%-a

Egyes becslések szerint a turizmus és a kapcsolódó ágazatok összességében az EU teljes GDP-jének tizedét teszik ki, és több mint 12 millió embernek – zömében kis- és középvállalkozásoknak – ad megélhetést. A 2008-as világválság és az azt követő izlandi vulkánkitörés miatt jelentősen megcsappantak a terület bevételei. Mára visszaállt a trend, és az ágazat az uniós GDP folyamatosan növekvő hányadát termeli ki, jelenleg évente több mint 350 Mrd eurót. Ezzel az idegenforgalom – a kereskedelem/értékesítés és az építőipar után – a harmadik legnagyobb társadalmi-gazdasági terület az EU-ban.

A világ első számú turisztikai célpontja: Európa

Az Európai Unió továbbra is a világ első számú turisztikai célpontja maradt: 2015-ben 480 millióan érkeztek az EU országaiba turisták, ami világszinten a turistaforgalom több mint 40%-át jelentette. Ez a szám ugyanakkor legnagyobb részben az „EU-belföldi” turistáknak köszönhető: az unión belüli turistaforgalom 90%-a valamelyik másik uniós országból érkezett. Ugyanakkor az is elmondható, hogy az uniós lakosság kicsit több mint fele (51%) inkább saját hazájában tölti pihenését, míg azok közül, akik elhagyják országukat, mindössze 15%-a megy valamilyen unión kívüli országba. Uniós szinten a legnépszerűbb nem EU-s célországok az Egyesült Államok, Törökország és Marokkó.

„Akik élnek, azok délnek mennek”

Ha megnézzük, hogy mely európai régiókat kedvelik leginkább a turisták, kiderül, hogy egyértelműen három mediterrán ország viszi a prímet. Az első tíz régióban négy Spanyolországban található (1.: Kanári-szigetek; 3.: Katalónia; 5.: Baleári-szigetek; 7.: Andalúzia), három Franciaországban (2.: Île-de-France  / párizsi régió; 8.: Provence-Alpes-Côte d'Azur; 9.: Rhône-Alpes), egy-egy pedig Horvátországban (4.: Adria-part), Olaszországban (6.:Veneto), illetve az Egyesült Királyságban (10.: Belső-London).

Magyarországról Budapest központtal a Közép-magyarországi régió a legnépszerűbb, amely éves szinten kb. 10 millió turistát vonz. Érdekességképpen: a Budapesttel sok szempontból turisztikailag versenyző cseh prágai régió kb. 16 milliót.

turizmus_2.jpg

turizmus_3.jpgMagyar vagyok és turista

A magyarok többsége (az uniós átlagnál kicsit többen, 58%) belföldön tölti szabadságát. Némileg meglepő, de a hivatalos adatok alapján a külföldön pihenők közül 2015-ben a legtöbben Németországba, Ausztriába vagy az Egyesült Államokba utaztak Magyarországról. A szeretet kölcsönös a németekkel: a hozzánk látogató külföldiek legnagyobb hányadát a németek (7,1%) tették ki, a britek (3,2%) és az osztrákok (2,9%) előtt.

Bárhova is utaznátok a közeljövőben, nagyon jó pihenést, és kikapcsolódást kívánunk! :-)

---
Az Európa Pont az Európai Bizottság információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.

Olvasd el többi bejegyzésünket, iratkozz fel hírlevelünkre, kövess minket a Facebookon és gyere el ingyenes programjainkra!

0 Vissza

auto_cover.pngEgy-egy autós európai utazás előtt számos dolgot át kell gondolnunk. Ebben szeretnénk most segíteni. Frissített infografikánkban összefoglaltuk a legfontosabb tudnivalókat a tagállamok szabályozásairól – külföldi nyaralás előtt kötelező! :-)

Ahány ország, annyi szabályozás – például itthon nem vezethet, aki iszik, de ezzel kisebbségben vagyunk a kontinensen. A legtöbb helyen egy pohár sör többnyire még belefér, de fontos ismerni a pontos limitet. Nálunk (virtuális) matricás rendszerben kell fizetni az autópálya-használatért, és ugyanez a helyzet Horvátországot kivételével valamennyi uniós szomszédunknál, valamint Bulgáriában és Csehországban is. Az országok többségében azonban – ahol nem ingyenes a pályahasználat (ami leginkább északon jellemző) – szakaszonként fizetős kapus rendszer a bevett. A német törvényhozás nemrégiben döntött arról, hogy az autópályákon szintén díjakat vezetnek be – az ingyenesség külföldi autóval várhatóan 2019-ben szűnik meg. A mi autópályáinkon 130 km/h sebességgel lehet repeszteni, de például Belgiumban vagy az Ibériai-félszigeten 120 a határ. Sok a különböző szabály, amit figyelembe kell venni: külföldi autós utaknál mindenképp tájékozódjatok utazás előtt! (Nagyításért katt ide!)

auto.png

Arra mindenképpen figyeljetek, hogy már nem lehet büntetés nélkül megúszni, ha másik tagállamban követtek el valamilyen közúti vétséget. A biztonsági előírások és kötelezően előírt szabályok áthágásáért a helyi – sokszor nagyon magas – büntetést vethetik ki magyar rendszámú autótokra. (Az ezzel kapcsolatos tudnivalókat itt foglaltuk össze.)

Hosszabb, több európai országon átvezető túránál hasznos lehet még tisztában lenni az aktuális üzemanyagárakkal. Érdemes ezért figyelni a Bizottság ezzel foglalkozó oldalát, ahol a tagállamok kötelező jelentései alapján heti rendszerességgel frissítik a tagállamokban épp aktuálisan legjellemzőbb benzin- és gázolajárakat.

Mindehhez itt egy kis plusz segítség – valamennyi tagállam autós szabályainak legjobb összefoglalói a Bizottság és a tagállamok hivatalos oldalairól:

 Általános, több tagállamra vonatkozó információs oldalak


Tagállami információk


Megjegyzések: A megengedett véralkoholszint gyakorló (nem kezdő) vezetőkre vonatkozik. A jelzett sebességhatárok autópályán vagy a legmagasabb rendű úttípuson való haladásra érvényesek. Amennyiben a táblán két sebességet is feltüntettünk, úgy az országban évszaktól függően több maximális sebességhatárt is alkalmaznak, a nyári korlátozás általában magasabb sebességet engedélyez. Az adatok az Európai Bizottság kapcsolódó honlapjáról származnak, amely a
közúti közlekedésbiztonsági irányelv alapján a tagállamok által szolgáltatott információkon alapszik.

Ha van okostelefonotok, mindenképpen töltsétek le a Bizottság ehhez kapcsolódó, remekül használható mobil applikációját „Utazás külföldre” címmel – ennek segítségével a legfontosabb közlekedési információi mindig kéznél lesznek európai utazásaitok során!

---
Az Európa Pont az Európai Bizottság információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.

Olvasd el többi bejegyzésünket, iratkozz fel hírlevelünkre, kövess minket a Facebookon és gyere el ingyenes programjainkra!

1 Vissza

romantikus_uticelok01.jpgVannak olyan városok Európában, amelyeket klasszikusan a szerelmesek városának tartanak, ahova rengeteg nászutas és friss kapcsolatban lévő pár utazik, akár csak egy hosszú hétvégére. Az első a sorban egyértelműen Párizs, amely nemcsak a fények, de a szerelem városa is – ezt jól mutatja például a Párizs, szeretlek! című film, amelyben 22 rendező kis etűdjében ismerhetjük meg a város rózsaszín oldalát. Párizs mellett azonban rengeteg ismert és kevésbé ismert romantikus úti célt találunk még Európában, amelyet egy kétszemélyes utazás keretében – mondjuk egy olcsó fapados repjeggyel – érdemes felkeresni. Ebből mutatjuk most a kedvenceinket a legjobb európai úti célokat népszerűsítő és európai turisztikai szolgálatokat összefogó European best destinations válogatása alapján. Ti hova utaznátok legszívesebben a párotokkal? :-)

romantikus_uticelok02.jpg

Párizs

A francia főváros neve egybeforrt a romantikával. Ki ne szeretne egyet sétálni szerelmével a Szajna-parton, kószálni a Montmartre-on, vagy este együtt letekinteni a város fényeire az Eiffel-toronyból? Gyönyörű kirakatok, régi utcák, hangulatos kávéházak, elegáns éttermek – Párizs egyszerűen kihagyhatatlan a szerelmeseknek. Szerencsére a fapados repülőjáratok korában gyorsan és jó áron el is tudunk jutni oda.

romantikus_uticelok03.jpg

Velence

A nászutasok kedvenc úti célja a lagúnák városa, ami a különleges, vízre épített házaival tovább fokozza az olasz városok amúgy is szinte mindenhol érezhető romantikáját. A szerelmeseknek nem kell feltétlenül gondolán siklania a kanálisokon ahhoz, hogy magával ragadja őket Velence egyedülálló atmoszférája. A hangulatos sikátorok között bolyongva, kis hidakon átkelve, a vízparti palotákat csodálva senkit sem hagy hidegen a város romantikus kisugárzása.

romantikus_uticelok04.jpg

Cinque Terre

Az egyébként is magával ragadó Toszkána egyik legromantikusabb helyszíne a tengerparti hegyoldalon található öt kis középkori faluból álló Cinque Terre. Mivel az autóforgalmat kitiltották, a településeket leginkább a 19. században kiépített, közvetlenül a tengerparti nyomvonalon haladó vasútról megközelítve érhetjük el, amivel már eleve a slow life és a romantika hangulatába kerít minket a táj. Ez után nincs is más dolgunk, mint egy helyi bárban egy pohár toszkán bort ízlelgetve csodáljuk a naplementét.

romantikus_uticelok05.jpg

Firenze

Toszkána számtalan szebbnél szebb látnivalója közül kihagyhatatlan Firenze. A reneszánsz város rengeteg kulturális látnivalót és csodás helyeket kínál, elég csak például Brunellesci máig egyedülálló építészeti remekművét, a dómot, vagy a középkori színes „bevásárlóhidat”, a Ponte Vecchiót megemlíteni. A több száz éves firenzei lakóházak, templomok és paloták biztosítják az utazás romantikus színterét.

romantikus_uticelok06.jpg

Santorini

Aki már egyszer is átélte a tengerbe bukó nap látványát a magas sziklatetőre épült Oia városka hófehérre meszelt épületei között, tudja, hogy a görög szigettel romantikában nehéz versenyezni. A vulkáni aktivitás által formált, egyik oldalán meredek sziklafal által határolt sziget nemcsak egyedülálló látnivalót kínál, de remek strandokon pihenhetünk, és hajózhatunk is a sziget körül.

romantikus_uticelok07.jpg

Bruges

Bár Belgiumot szinte biztosan nem az elsők között neveznénk meg a romantikus úti célok között, a Brüsszel, Antwerpen és Gent melletti egyik legnépszerűbb célpont Bruges, amely abszolút rászolgál erre a jelzőre. A keskeny tégla- és mézeskalácsházak, a közöttük húzódó kanálisok és a felettük átívelő hidak hangulatos helyszínt biztosítanak a romantikázásra, akár a jellemző borongós időben, akár szikrázó napsütésben sétálunk a városban.

romantikus_uticelok08.jpg

Sintra

Lord Byron nyomdokain haladni nem rossz recept a hangulatos helyek felfedezésére. Márpedig a romantikus költészet egyik legnagyobb alakjának nagy kedvence volt a hegyek és az óceán találkozásánál fekvő portugál városka. Az egykori mór központ 18-19. századi palotái, villái, parkjai és a lenyűgöző panoráma egész biztosan felejthetetlenné teszik Sintrát az ide utazók számára.

romantikus_uticelok09.jpg

Biarritz

Az aktívabb kikapcsolódást kereső romantikus alkatoknak ideális hely a dél-franciaországi Biarritz. Az Atlanti-óceán hullámai az európai szörfösök Mekkájává tették a baszk települést. A kedvező óceáni éghajlat, a kaszinók és a gyönyörű partszakasz sokat vonz Biarritzba, ahol valódi luxuskörülményeket is találhatunk a romantikázásra.

romantikus_uticelok10.jpg

Madeira

A portugál sziget nemcsak a csipkéről, sztárjáról, a szoborszépségű Cristiano Ronaldóról, az európai hírű gesztenyefesztiváljáról és gyönyörű szikláiról ismert, de nagyon népszerű a szerelmesek közt is. Aki ellátogat Funchal virágpiacára, felmegy siklóvasúttal a hegytetőre, kirándul a magas sziklapartokon, és onnan letekint a végtelen óceánra, azt biztosan megragadja a hely sajátságos atmoszférája.

romantikus_uticelok11.jpg

Róma

Az olasz fővárost valószínűleg senkinek nem kell bemutatni. Az ókor óta napjainkig összegyűlt kulturális látnivalók mellett azonban érdemes kicsit visszavenni a rohanásból, mivel Róma számtalan lehetőséget kínál a nyugalmas romantikázásra is. Nem is lehetne erre alkalmasabb helyszín a Villa Borghesénél – a hatalmas városi parkban kifeküdhetünk a gyepre, csónakázhatunk a tavak egyikén, vagy lenézhetünk a magasból a város régi házaira. Nem is beszélve egy esti sétáról a belvárosban, útba ejtve egy pihenőt a spanyol lépcső tetején.

romantikus_uticelok12.jpg

Porto

Már akár fapadossal is repülhetünk Portóba, Európa egyik kedvenc turistacélpontjába. Az év minden szakában rengeteg látnivalót kínál a számos kulturális és építészeti remekművel rendelkező város, amely dimbes-dombos, kockaköves utcáival, a Douro folyóra néző óvárosával, középkori templomaival és a kis borospincékben elfogyasztott finom boraival hamar romantikus hangulatba hozza az utazókat. 

romantikus_uticelok13.jpg

Budapest

Nemcsak elfogultságból nem hagyhatjuk ki a felsorolásból Budapestet – a romantikus városokat bemutató összes listán bérelt helye van fővárosunknak, amelyet nemcsak legénybúcsúhoz, de nászutakhoz is nyugodt szívvel ajánlhatunk. A régióban Prága és Krakkó mellett Budapest a legnépszerűbb helyszín romantikus utazásokra. Talán nem is kell részleteznünk, miért – elég, ha esti sétát teszünk a budai várban, csónakázunk a Városligetben, sétahajózunk a Dunán, ázunk egy termálfürdőben, vagy piknikezünk a Margitszigeten – a város számtalan lehetőséget kínál a nyugodt időtöltéshez is.

Képek forrása: Párizs; Velence(1); Velence(2); Cinque Terre; Firenze; Santorini; Bruges; Sintra; Biarritz; Madeira; Róma; Porto; Budapest 

---

Az Európa Pont az Európai Bizottság információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.

Olvasd el többi bejegyzésünket, iratkozz fel hírlevelünkre, kövess minket a Facebookon és gyere el ingyenes programjainkra!

1 Vissza

roaming1.jpgEmlékeztek még rá, hogy tíz éve mennyibe került, ha nyaralás közben hazatelefonáltatok? 2007. augusztus 1. előtt akár 650 forintot is fizethettünk egy perc mobilhívásért (!), ha egy uniós országban járva magyar számot hívtunk. Ezt kezdte el felszámolni az EU, amikor első lépésként akkor 144 forintra csökkentette a hívás percdíját. Mostantól nem lesz kellemetlen élmény egy európai út után a telefonszámlát böngészni – a fokozatos csökkentés után mától teljesen megszűnik a roamingdíj!

Az Európai Bizottság kezdeményezésére tíz év alatt több lépcsőben leépített barangolási díjak nagy könnyebbséget jelentenek, amikor külföldről kommunikálunk a mobileszközeinkkel. Óriási eredmény ez, főként, ha az elmúlt évtized során megváltozott mobilhasználati szokásainkat nézzük. Míg korábban kevesen gondolták azt, hogy mobilon akarunk majd internetezni (lásd Uj Péter ominózus cikkét a nagy „Wap-blöffről” :-)), mára ez mindennapjaink része lett. Az okostelefonok elterjedésével hatalmas segítséget kaptunk a nyaralás, utazás alatti tájékozódásban: az online térképek, szálláshelykeresők, menetrendek jelentősen megkönnyítik az utazók életét, az üzleti úton járók kommunikációjáról nem is beszélve.

A mobilhívásokra, üzenetküldésre és adathasználatra vonatkozó plusz díjak eltörlése azt jelenti, hogy ha hosszabb-rövidebb utazás céljából egy másik uniós tagországban használjuk a mobilunkat, akkor az itthoni tarifák szerint fizetünk érte. Bizonyos korlátozások azért vonatkoznak a külföldi mobilkommunikációra. Egyrészt be kell tartanunk a méltányos használat feltételeit, ami azt jelenti, hogy arra alkalmazzák a kedvezményt, amire kitalálták: az utazásra. A négy hónapot meghaladó, állandó külföldi tartózkodás (munkavégzés, tanulás egy másik tagországban) esetén többletdíjat számíthatnak fel a szolgáltatók, ha legalább a kint tartózkodás felében nem a „hazai” hálót használjuk. Előfordulhat, hogy bizonyos szolgáltatói kedvezményeket nem vehetünk igénybe utazásaink során, illetve lehet, hogy nem használhatjuk fel a teljes itthoni adatkeretünket külföldön. Az üzleti előfizetők számára szükség lehet egyedi megállapodásokra is. Mindezekkel fontos tisztában lennünk, ezért javasoljuk, hogy alaposan tanulmányozzátok át a Bizottság erről szóló összeállítását és kiadványát, valamint szolgáltatótok (Telekom, Telenor, Vodafone) tájékoztatóját a roaming pontos feltételeiről.

A roamingdíjak eltörlésével kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat az alábbi infografikán foglaltuk össze, érdemes átböngészni: (a kép kattintásra megnő!)


roaming2.png 

A fenti információkon felül a Bizottság összeállítása és kiadványa alapján kérdés-válaszok formájában még néhány hasznos tudnivalóvalót gyűjtöttünk össze:

Mit jelent pontosan a roaming (barangolás)?

Azt nevezik roamingnak/barangolásnak, ha valaki mobilkészülékét, táblagépét hazai SIM-kártyával egy másik országban használja (telefonál, üzenetet küld vagy internetezik).

Kik tudják mostantól roamingdíj nélkül használni a mobiljukat?

Elsősorban az utazók, akik SIM-kártyájukat a lakóhelyük szerinti országban vagy egy olyan másik uniós országban szerezték be, amelyhez szoros szálak fűzik. A mobiljukat ők ugyanolyan feltételekkel használhatják másik EU-tagországban, mint otthon. (Szoros szálak fűznek jellemzően valakit egy országhoz akkor, ha például ott dolgozik vagy tanul, és ebbe a kategóriába sorolhatók többek között a határmenti ingázók és a kiküldött munkavállalók is.)

Mit kell tenni az aktiváláshoz?

Alapvetően semmit. Nincs szükség pl. regisztrációra ahhoz, hogy valaki többletdíj nélkül használja telefonját külföldi útja során. A szolgáltató automatikusan megszünteti a barangolási díj alkalmazását, amikor 2017. június 15. után egy másik uniós tagállamba utazunk. A szolgáltatók ugyanakkor kérhetik ügyfeleiktől, hogy igazolják, lakóhelyük a mobilszolgáltató működési helye szerinti tagországban van. Más esetben az ügyfélnek azt kell igazolnia, hogy szoros szálak fűzik az adott országhoz – például mert munkaviszonyban áll, vagy tanulmányokat folytat ott –, és emiatt gyakran és huzamosabb ideig tartózkodik az ország területén.


Hogy a legjobban járjak, megvehetem az EU legolcsóbb díjait nyújtó szolgáltató SIM-kártyáját egy másik tagországban?

Alapvetően az EU lakosai a jövőben is vásárolhatnak további SIM-kártyákat bármely tagállamban, és azt a helyi díjszabás szerint használhatják telefonálásra vagy internetezésre, illetőleg barangolásra. Nem biztos azonban, hogy a vásárlás országa szerinti árakon barangolhatnak egy másik országban, ha szokásos tartózkodási helyük nem abban az országban van, ahol beszerezték a kártyát, vagy ha nem tartózkodnak gyakran és huzamosabb ideig a kérdéses országban. (Ha egy előfizető négy hónapból több mint két hónapot külföldön tölt, és ez idő alatt telefonját többet használta külföldön, mint belföldön, a szolgáltatók figyelmeztethetik őt. A figyelmeztetés kézhezvételét követően az előfizetőnek két hete van arra, hogy magyarázattal szolgáljon. Ha továbbra is külföldön marad, a szolgáltató kismértékű többletdíjat számíthat fel neki.)


Akkor itthonról ezentúl olcsóbban hívhatom a másik tagországban dolgozó barátaimat a külföldi telefonszámaikon?

Nem. A belföldről indított hívás nem barangolás. A szabályozás arra vonatkozik, ha az EU más országaiban tartózkodva kommunikálunk. A belföldről külföldre (így az EU-n belülre) irányuló hívás ára nincs szabályozva.


Mától tehát ugyanúgy használhatjuk a mobilunkat az unió területén, mintha otthon lennénk. Nagy vívmány, éljetek vele! Jó nyaralást kívánunk! :-)


Borítókép forrása:
pexels.com

0 Vissza

erasmus30_cover.jpgAz Erasmus az EU vitathatatlanul legnépszerűbb programja. Harminc év alatt összesen 9 millió hallgatónak, oktatónak, önkéntesnek, gyakornoknak vagy fiatal munkavállalónak nyújtott lehetőséget arra, hogy ideiglenesen egy másik országban (tagállamban vagy partnerországban) szerezzen hasznos tapasztalatot. A program ugyanakkor ennél sokkal többet ad a kiutazóknak.

Az idegennyelv magabiztos használata

A magyar oktatási rendszer és benne a nyelvoktatás nem feltétlenül gyakorlatorientált. Egy közgazdasági egyetemen az ember előbb jut el odáig, hogy a csúszó leértékelésről tudjon magyarázni, mint hogy az autóban ülve azt tudja mondani a sofőrnek: „kérlek, húzd fel az ablakot, mert baromi nagy a huzat” (true story). Ezen hatalmasat lendít az Erasmus, mert bár kiutazáskor már viszonylag magas szinten kell tudni az idegen nyelvet, ez mégsem garancia egy mindennapi, gördülékeny beszélgetés képességére. Ezen viszont az Erasmus – megannyi közös programmal, bulival, érdekes emberek megismerésével – rengeteget segít, a félév végére a könyvszagú nyelvtudásból biztosan kipróbált, életközeli és használható tudás lesz, amire Magyarországon nagyon nagy szükség van.

Önismereti kurzus

Az Erasmus alapvetően egy másik ország, egy másik kultúra megismerését is jelenti, ez magától értetődő. Amire azonban a kiutazó Erasmus-újoncok nem gondolnak: a szülőotthontól, a biztosan ismert környezettől és barátoktól távol ők tiszta lappal indulnak, hogy kik és milyenek ők, azt kint senki nem tudja. Ha valakinek jó a humora, elképesztően udvarias, zseniálisan főz vagy épp hatalmas bulicsászár, az nem egyértelmű senkinek elsőre. Az ösztöndíjasnak így „feladata” az is, hogy megismertesse magát másokkal, és eközben saját magáról is fontos felfedezéseket tehet. Szóval egy Erasmus ösztöndíjjal érdekes utazást tehetünk – önmagunkban is. 

A látókör szélesítése

Aki volt valamerre Erasmussal, valószínűleg egyetért abban, hogy a félév során hihetetlenül sok – nem feltétlenül tanulmányokhoz vagy szakmához kapcsolódó – tudásra és tapasztalatra lehet szert tenni. Hogyan gondolkodnak bizonyos fontos kérdésekről egy másik országban, amiről otthon mondjuk teljesen eltérő a közgondolkodás, vagy milyen alternatív módokon kezelnek mindenki számára égető problémákat. Felüdítő és izgalmas ilyen új nézőpontokat megismerni. Azt is nagyon érdekes megtapasztalni, hogy hogyan bánnak az idegenekkel – legyen szó külföldi diákról, vagy az adott ország kisebbségeiről. Aki megtapasztalja az „Erasmus-létet”, sokat lát és tanul a közvetlen programjának témáján kívül is, akár a helyiektől, akár egy másik Erasmus-társtól. Ezek mindenképpen nyitottabbá, érzékenyebbé, kíváncsibbá, és végső soron toleránsabbá és szolidárisabbá teszik a résztvevőket. Talán ez az Erasmus egyik legfontosabb eredménye, amely az Erasmus-generáció nagyon fontos erénye, és az egész EU egyik legfontosabb értéke is.

Hatalmas nemzetközi bulik

Erasmusosként aligha van olyan, aki kimaradt volna a híres Erasmus partikból… Aki látta például a Lakótársat keresünk című francia filmet, tudja, miről van szó. De ezzel nincs is gond: az ilyen közös élményeket maradandó emlékként őrzi mindenki. Nincs is annál európaibb, amikor a svédországi klubhelyiségben a spanyolok rendezte Sangría-partin egy cseh filmből idézget versenyt a német és a magyar, mindezt angolul… :-)

Szerelem, család

És persze ott vannak az új, akár élethosszig tartó barátságok vagy éppen szerelmek: nagyon sokan vannak, akik egy erasmusos ösztöndíj alatt találták meg párjukat. Egy átfogó Erasmus-hatástanulmány szerint közel egymillió(!) Erasmus-bébi köszönheti megszületését a programnak – és ez a szám folyamatosan nő. Mi maradunk továbbra is feltétlen rajongói a programnak, és kívánjuk a fiataloknak, hogy minél többen, minél több területen éljenek az Erasmus – és a sok egyéb plusz – lehetőségével.

--------------------------------------------------

Az Erasmus-párokról nemrégiben kiállítás is készült, ami például az Európa-napon, a Szabadság téren is látható volt – mindegyik képpár az egykori erasmusos fiatalokat és a mai közös családban élő párokat mutatja be. A kiállítás képeiből és a kapcsolódó történetekből mutatunk párat (további képeket és sztorikat itt találtok).

Linda és Mads

Linda termékfejlesztési osztályvezetőként dolgozott egy életbiztosítónál Budapesten, amikor megismerte dán párját, aki a Copenhagen Business Schoolon folytatott európai tanulmányok után a CEU MBA képzésén vett részt Erasmusszal 2009 őszén. Mindketten 33 évesek, és majdnem nyolc éve vannak együtt. Néhány hónappal megismerkedésük után, 2009 végén költöztek össze Budapesten. Most várják két és fél éves Mia lányuk kistestvérét. Mads fejvadászként dolgozik, Linda pedig már termék- és üzletfejlesztési igazgatóként dolgozik ugyanannál az életbiztosítónál.

erasmus30_1.jpg

erasmus30_2.jpg

(Fotó: Tuba Zoltán / Képszerkesztőség)

Petra és Zoltán

Petra a csehországi Zlín város Tomaš Baťa Egyeteméről, Zoltán pedig a Pécsi Tudományegyetemről érkezett 2004 őszén az osztrák Fachhochschule Steyrbe, ahol mindketten a közgazdasági szakon hallgattak marketinget. 2004 októberétől vannak együtt, két év távkapcsolat után 2007 januárjában költöztek össze Prágában, majd két évre rá Budapestre költöztek. Petra 34 éves és brand menedzserként dolgozik, Zoltán 35 éves, szervezetfejlesztési tanácsadó. Hat éves Dóra és két éves Laura lányukkal Dunakeszin élnek.

erasmus30_3.jpg

erasmus30_4.jpg

(Fotó: Ancsin Gábor / Képszerkesztőség)

Borítókép forrása: pexels.com

---

Az Európa Pont az Európai Bizottság információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.
Olvasd el többi bejegyzésünk, iratkozz fel hírlevelünkre, kövess minket a Facebookon és gyere el ingyenes programjainkra!

0 Vissza

rep.jpgEmlékeztek, mennyibe került egy repjegy a kilencvenes években Európa nagyvárosaiba? Többszöröse annak, mint amennyiért ma kapnánk oda jegyet – harminc éve a repülés még nagyon kevesek kiváltsága volt itthon és Európa más országaiban is. Az EU régebbi tagállamaiban valamivel korábban, Magyarországon nagyjából a csatlakozásunk körüli időszaktól köszöntött be a fapadosok és az olcsó repjegyek kora.

Ma, ha résen vagyunk és jó időben csapunk le a jegyekre, már akár egy autós utazásnál is olcsóbban elrepülhetünk Európa számos nagyvárosába (nem beszélve az autóhoz képest megtakarított időről). Az utóbbi évtizedekben ilyen szempontból nagyon kiszélesedtek a lehetőségek a turisták számára, ehhez az internet elterjedése, a roamingdíjak fokozatos eltörlése és a közösségi szálláshelykínálat megjelenése szintén hozzájárult. Sokan talán nem tudják, de ebben nagyon nagy szerepe volt az EU-nak.

Egységes belső piac a levegőben is

A fapadosok térhódításához, az éles piaci versenyhez és ezáltal a repülőjegyárak jelentős mértékű letöréséhez elsősorban az Európai Unió szabályozása teremtette meg az alapot. Az addig védett nemzeti piacok által uralt légiközlekedés volt az első olyan közlekedési ágazat, amely teljes mértékben élhetett a közös piac előnyeivel. Az Európai Bizottság 1987-ben kezdte meg a légiközlekedés liberalizálását az első, majd 1990-ben a második intézkedéscsomaggal. 1993-tól, a harmadik intézkedéscsomag eredményeként létrejött az Egységes Európai Légiközlekedési Piac, lebontva a légitársaságok piacra lépési és viteldíjképzési korlátait. Emellett szükség volt az állami támogatások korlátozására is a nemzeti légitársaságok piactorzító állami újratőkésítésének elkerüléséhez. Az addig a piacot uraló, állami kézben tartott nagy nemzeti repülőtársaságok mellett megjelentek a fapados járatokat működtető, kisebb, több országban is működő vállalatok is, illetve megkezdődött a nemzeti társaságok privatizációja is.

Az 1997-ben érvénybe lépő szabályozás nyitotta meg véglegesen a piacot – innentől kezdve bármelyik európai légitársaság nyújthatott bármelyik tagországban szolgáltatást –, és változtatta meg az addigi jellegzetességeket. Mivel az uniós szabályozásnak köszönhetően a légitársaságok bármelyik két repülőtér viszonylatában indíthatnak járatokat, erős verseny kezdődött az 1990-es évek második felétől a társaságok, illetve az egyes repterek között is. Ennek következményeként az addigi jelentős légiközlekedési árak hatalmasat estek az EU-n belül (1992 és 2000 között átlagosan 41 százalékkal), emiatt egyre többen és egyre gyakrabban repülhettek.  A légiutasok száma ma is folyamatosan nő: az Eurostat adatai szerint 2010 és 2015 között éves szinten 796 millióról 918 millióra, és az előrejelzések szerint 2030-ig a légi közlekedés 2010-hez képest további 70 százalékkal (!) fog bővülni.

Utasjogok repülőn is

Az EU nemcsak a repülés piacát szabályozta, de fontos szabályozásokat vezetett be a díjak átláthatóságával és az utasok jogaival kapcsolatban is. Emellett elsődleges a légiközlekedés biztonsága: az Európában működő légitársaságok nemcsak pontosak, de biztonságosak is, ugyanis a Bizottság folyamatosan figyelemmel kíséri az Európából vagy Európába utasokat szállító légitársaságokat, hogy azok teljesen megfelelnek-e a szigorú biztonsági előírásoknak. Amely társaság nem képes betartani az előírásokat, azt korlátozzák, vagy kitiltják Európa légteréből.

A repülőjegyek mára már megfizethetővé, szerencsés esetben hihetetlenül olcsóvá váltak. Ha tehetitek, ne hagyjátok ki a lehetőséget egy fapados városlátogatásra, nyaralásra – Európa végtelenül sok látnivalót kínál!

A fapadosok hozta repülési szabadság csak az egyik eredmény abból a rengeteg előnyből, amelyet az európai uniós integrációnak köszönhetünk. A Római Szerződés hatvanadik évfordulójához kapcsolódóan ezek közül mutat be hatvanat az Európai Bizottság „60 érv az EU mellett” gyűjtése, köztük a légiközlekedés szabályozása kapcsán a diszkont légitársaságok elterjedését.

---

Az Európa Pont az Európai Bizottság információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan. Olvasd el többi bejegyzésünk, iratkozz fel hírlevelünkre, kövess minket a Facebookon és gyere el ingyenes programjainkra!

0 Vissza