park01.jpgVégre itt a tavasz, kezdődik a parkszezon! Ilyenkor nincs is annál jobb, mint kiülni a város egyik parkjába, leheveredni egy plédre a fűbe, és megtelve az illatokkal élvezni a napsütést. Európa sok nagyvárosában találhatunk felfedezésre érdemes hangulatos parkokat: vannak beláthatatlanul óriásiak, némelyik kocogáshoz, lovagláshoz, focizáshoz, tollasozáshoz ideális, több pedig gazdag növény- és állatvilágáról ismert. Posztunkban most ezek közül a különleges parkok közül mutatjuk a legérdekesebbeket – ha vannak egyéb kedvenc parkjaitok, kommentben osszátok meg velünk!

park02.jpg

Hyde park (London, Egyesült Királyság)

Az egyik leghíresebb városi park Európában kétségtelenül a londoni Hyde Park. Az Egyesült Királyság egyébként is híres páratlan pázsittal borított, ősfás, gyönyörű és hatalmas parkjairól. A metropolisz zsúfoltságához és forgatagához képest erős kontrasztot jelent a város nyolc királyi parkjának talán legjelentősebbje. A 141 hektáron elterülő óriási parkot évente több millió londoni és turista keresi fel, ahol úszni, csónakázni, teniszezni és lovagolni is lehet, valamint a szónoki képességeinket is kipróbálhatjuk a több mint 150 éve működő Speakers’ Corner emelvényén.

park03.jpg

Buttes-Chaumont (Párizs, Franciaország)

Párizs egyik legrégebbi eredeti zöldfelülete az 1867-ben megnyitott Buttes-Chaumont park, amely 25 hektáros területen fekszik. Érdekessége a nagy szintkülönbségből adódó sok meredély, amelyek remek kilátást kínálnak a városra, főként a Montmartre negyedre. Kilátó mellett barlangot, függőhidat és vízesést, kis tavat is találunk a parkban, számos egzotikus fával, növénnyel és különleges vízimadarakkal (többek között gallinulákkal).

park04.jpg

Tiergarten (Berlin, Németország)

Berlin legnépszerűbb parkja a Tiergarten, ahol rengetegen kocognak, sétálnak, grilleznek, vagy csak egyszerűen pihennek a fűben. A főváros közepén helyezkedik el, így tényleg a város zöld tüdeje. Az egykori repülőtérből kialakított közpark, a Tempelhof után a 210 hektáron elterülő Tiergarten Berlin második legnagyobb parkja – és nagyobb, mint a londoni Hyde Park. Az egykori vadászterületet a 17. században nyitották meg a közönség előtt. A park jellege az idők folyamán számos változáson ment keresztül, míg végül Peter Joseph Lenné építész tervei szerint 1833 és 1838 között egy részét angolparkká alakították.

park05.jpg

El Retiro park (Madrid, Spanyolország)

Madrid egyik legnagyobb parkja az El Retiro, amely 125 hektáron terül el. A királyi család 17. században kialakított egykori kertje ma nagyon népszerű a helyiek és a turisták körében. A spanyol nyári forróságban különleges fák adnak árnyékot, a mesterséges tó és szökőkutak pedig hűsítik a park látogatóit, de találhatunk itt rózsakertet, illetve itt van a szépművészeti múzeumnak otthont adó Buen Retiro palota is.

park06.jpg

Villa Borghese (Róma, Olaszország)

80 hektáros területével a harmadik legnagyobb római park a Villa Borghese, amelyet a 17. század elején alakítottak ki, majd a 18. században, Marcantonio Borghese herceg megrendelésére nyerte el mai, angolkert-jellegű formáját. A kis utakkal szabdalt, ősfákkal övezett zöldterületen számos – főként múzeumként funkcionáló – villát, lóversenypályát és állatkertet is találunk.

park07.jpg

Phoenix Park (Dublin, Írország)

Összeállításunkból kihagyhatatlan a dublini Phoenix Park, mely 707 hektáros kiterjedésével Európa leghatalmasabb parkja. A 17. század közepén eredetileg királyi szarvasparknak kialakított területen ma is rengeteg szarvas él, ez adja a park fő látnivalóját az állatkert, a viktoriánus virágkert, a dísztavak és egy 15. századi vár, az Ashtown Castle mellett. A terület közel egyharmadát borítják fák, a szarvasok mellett számos egyéb állatnak ad otthont.

park08.jpg

Park Güell (Barcelona, Spanyolország)

A barcelonai Güell park fontos színhelye a város legismertebb művésze, Antoni Gaudí munkásságának. Az Eusebi Güell üzletember által megrendelt, eredetileg lakónegyednek szánt park 1900 és 1914 között épült Gaudí tervei alapján, a tervezett hatvan ház közül azonban csak kettő épült fel. Az 1926-tól látogatható, 17 hektáros területen így nem csak zöld felületet, hanem számos érdekes építészeti megoldást is találunk. A város magas részén fekvő parkból csodálatos kilátás nyílik Barcelonára és a tengerre.

park09.jpg

Vondelpark (Amszterdam, Hollandia)

A legnagyobb amszterdami zöld terület, a 47 hektáron fekvő Vondelpark nagyon népszerű a helyiek és a turisták körében is. Sétálni, fűben pihenni, kutyát sétáltatni, sportolni vagy előadásokat hallgatni egyaránt lehet az 1865-ben, lovasparkként átadott területen. A szabadtéri színház és rózsakert mellett éttermeket és kávézókat is találunk a számos növény- és állatfajnak otthont adó parkban. A hippimozgalom számára a Vondelpark a szabadság szimbóluma volt, ahol mindent meg lehetett tenni. A terület harmincévente teljes átépítésre szorul, mivel folyamatosan süllyed a szintje, és beavatkozás nélkül hamarosan víz borítaná el az egész parkot. 

park10.jpg

Kungliga Nationalstadsparken – Királyi nemzeti városi park (Stockholm, Svédország)

Igazi természetközeli élményben lehet részünk a Stockholm belvárosához közel, de a főváros határán már túlnyúló Kungliga Nationalstadsparkenben. Természetes erdőkben barangolhatunk, piknikezhetünk, sétálhatunk, úszhatunk a tengerben, színházi előadásokat látogathatunk, több királyi kastélyt és múzeumot is meglátogathatunk, vagy csak egyszerűen csodálhatjuk a természet gazdagságát. Rengeteg állat- és növényfajnak ad otthont a királyi park, amelyet a 18. században nyitottak meg a közönség előtt – él itt például szarvas, róka, rénszarvas és több mint száz fészkelő madárfaj.

park11.jpg

Margitsziget (Budapest)

Válogatásunkból nem maradhat ki a budapestiek egyik kedvenc pihenőhelye, a Margitsziget, mindenféle sportolás, strandolás, andalogva sétálás, a réten és a parton napozás, kutyasétáltatás népszerű helyszíne. A szigeten fekvő szállodákban akár meg is szállhatunk, vagy felkereshetjük a szabadtéri színházat, éttermeket, sörözőket és bárokat.  A szigetet a 19. században, több kis sziget egyesítésével és elkotrásával építették ki, de még a 20. században (pl. a Margit és az Árpád híd építésekor) is módosítottak az alakján. Az egykori Nyulak szigete a 17-18. században Árpád-házi Szent Margitról kapta mai nevét. A szigeten különleges növények mellett japánkert és egy kis vadaspark is található.

Képek forrása: Címlap – Vondelpark; Hyde park, Buttes-Chaumont, Tiergarten, El Retiro, Villa Borghese, Phoenix Park, Park Güell, Vondelpark, Kungliga Nationalstadsparken, Margitsziget

---

Az Európa Pont közösségi tér a budapesti Millenárison. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat és beszélgetésekhez ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.

Olvasd el többi bejegyzésünk, iratkozz fel hírlevelünkre, kövess minket a Facebookon és gyere el ingyenes programjainkra!

0 Vissza

aarhus1.jpg2017-ben a ciprusi Páfosz mellett a dániai Aarhus lett Európa kulturális fővárosa. A dán város hivatalosan január 21-én este, egy megaesemény keretében indította el programsorozatát. Aarhus mottója a „Let’s rethink”, vagyis „Gondoljuk újra”. Ennek szellemében az egész közép-dániai régiót egyfajta kulturális laboratóriumnak tekintik az év során, ahol a művészeten és a kultúrán keresztül alternatív ötletek és gondolatok születhetnek korunk kihívásaira válaszul.

A kulturális programsorozattal Aarhus bizonyítja, hogy Dániában nem csak Koppenhága lehet vonzó és modern hely, hanem a második legnépesebb város is – sőt, akár frissebb és menőbb is lehet a fővárosnál. Az évad során progresszív művészeti események és vonzó helyszínek csalogatják a látogatókat, hogy fedezzék fel a kulturális fővárost és környezetét. Aarhus a Jylland-félszigeten fekszik, és romantikus csatornáival, szép és rendezett utcáival és kikötőivel, egymástól séta- és biciklitávolságra eső látnivalóival elsőre talán álmos kisvárosnak tűnhet. Ugyanakkor már az évad egyik jelképeként ismert Aros múzeum is azt sugallja, hogy itt sokkal többről van szó, mint skandináv nyugalomról: a város fölött „lebegő”, szivárványszínű üvegkörfolyosóról egy modern város panorámája tárul elénk.

aarhus2.jpgAarhus három – klasszikusan dán – fő téma köré építi idei programját: ezek a fenntarthatóság, a sokszínűség és a demokrácia.  Fenntarthatóság alatt a dánok az egymással szoros kölcsönhatásban álló környezeti és a társadalmi szempontokat is értik. A sokszínűség alatt a sokféle kultúrára, és ezek – dán társadalmon belüli – együttélésére fókuszálnak, amelyet toleráns gondolkodásmóddal és innovatív ötletekkel biztosítanak. A demokráciát pedig a hagyományos dán értékeket megalapozó, minden közösség és együttműködés alapját jelentő elvként definiálják.

aarhus3.jpg

Az aarhusi kulturális fővároshoz kapcsolódó programokban – különböző művészeti alkotásokon, színházon, táncon, zenén, irodalmon, gasztronómián, építészeten, designon keresztül – a hagyományos és a modern dán kultúra is bemutatkozik.

A programhelyszínek közül érdemes kiemelni a korábbi ipari kikötő egyik új épületét, a Dokk1 nevű modern kulturális központot, amellyel a korábbi ipari területet bevonták a város körforgásába.

aarhus4.jpg

Az EU egyik kulturális fővárosaként Aarhus természetesen számtalan érdekes és értékes, szórakoztató és elgondolkoztató programot kínál, ahol minden érdeklődő talál magának vonzó eseményt.  A honlapon többféle bontásban válogathatunk a közel 350 program közül, időpont, helyszín, művészeti ág, belépődíj, vagy ajánlott korosztály alapján. Sokat segít a látogatóknak az eligazodásban az aarhusi programsorozat programfüzete és hivatalos mobilalkalmazása, amelyek praktikus információkat tartalmaznak az eseményekkel kapcsolatban.

aarhus5.jpg

A hatalmas programkínálatból pár különösen érdekesnek mutatkozó programra hívjuk fel a figyelmeteket. A Jorn Múzeumban két kiemelkedő, az ember és a modern társadalom viszonyát vizsgáló skandináv művész, Asger Jorn és Edvard Munch közös kiállítását látogathatjuk meg.

aarhus6.jpg

Az Oscar-díjas Susanne Bier filmrendező filmtrilógiáját (Testvéred feleségét – Brothers; Hogy szeretsz? – Open Hearts; Esküvő után – After the wedding) először viszik színpadra Aarhusban, ráadásul három különböző műfajban: operaként, táncelőadásként és musicalként.

aarhus7.jpg

Dán és nemzetközi kortárs művészek átértelmezték és a mai társadalomra vonatkoztatva korszerűsítették a korai keresztény időszakból származó hét főbűnt, és bűnönként elosztva, hét különböző múzeumban szerveznek kiállítást és programokat a témában.

aarhus8.jpg

A kortárs norvég művész, Marit Benthe Norheim női alakokra formált „élethajói” az évad során Jylland partjainál közlekedve várják a látogatókat. A három mitikus vízi szobor elektromos motorral hajtva halad a part mentén és a vágy, élet és emlékek által meghatározott tematika mentén különböző élményekben részesíti az érdeklődőket.

aarhus9.jpg

Vízizene címmel Randers régi kikötőjéből varázsolnak hipermodern teret 3D világítással, hangjátékkal, légi akrobatákkal és a vízen táncoló hajókkal. A hatást fokozza, hogy a hajók használaton kívüli öreg daruk és silók díszletei között siklanak.

aarhus91.jpg

Aki Aarhus történelmére kíváncsi, az Aarhus Story elnevezésű interaktív program keretén belül ismerheti meg a város életének változásait a vikingek korától kezdve a középkoron és az iparosodáson keresztül egészen az elmúlt hatvan év eseményeiig, a mai Aarhus kialakulásáig. 

aarhus92.jpg

Aarhus közterei, utcái, parkjai, lépcsői, pincéi és szobái időnként meglepő előadásoknak, performanszoknak és művészeti eseményeknek adnak majd teret. Opera, tánc, városi szafari, színház és még számtalan forma.Ezek a „kis lázadásoknak” elnevezett, a látogatókat nem várt élményben részesítő előadások.

Izgalmas és különleges programból még rengeteg található Aarhus programjában.Ha tehetitek, érdemes egy dániai utazást az idei évre időzíteni.

Képek forrása: Aarhus 2017 logo; aarhusi utcakép; Szivárvány panoráma; Dokk1; Jorn-Munch kiállítás; Bier Trilógia; A hét főbűn; Élethajók; Vízizene; Aarhus Story; Kis lázadások;

1 Vissza

vakaciotervezes.pngNem lehet elég korán kezdeni az utazások szervezését, ezért, ahogy a korábbi években, idén is elkészítettük ehhez nagy európai segédletünket a munkaszüneti napokról.

Nem mindegy, hogyan tudunk gazdálkodni szabadnapjainkkal: érdemes figyelembe venni, melyik országban mikor vannak olyan hosszabb-rövidebb szünetek, amikor például az üzletek és hivatalok is zárva tartanak. Ha vásárolni is szeretnénk, ez nem a legmegfelelőbb időpont, ugyanakkor számos nemzeti ünnep a hozzá kapcsolódó rendezvényekkel akár az utazás célja is lehet.

2 Vissza

siklo8.jpgEgy meredek hegy- vagy domboldalra – akár városon belül, vagy a természetben – fárasztó felsétálni, villamos vagy vonat pedig nem képes felvinni oda az utasokat. Erre nyújt megoldást a már a kötöttpályás közlekedés korai szakaszában elterjedt, különleges megjelenésű közlekedési eszköz, a Budapesten is jól ismert siklóvasút.

A nagy dőlésszögű, rövid pályára épült vasúti síneken közlekedő siklókocsikat sodronykötéllel vontatják. A különleges látványt nyújtó kocsik kialakítása általában lépcsőzetes, így padlója a meredek emelkedő ellenére is vízszintesen áll. A siklóvasutakat utas- és áruszállításra használják, mind a mai napig az egyik legpraktikusabb szállítóeszköz a meredek vidékeken. Az első siklóvasútpályát a franciaországi Lyonban építették meg, ahol 1862-től 1968-ig közlekedtek a siklókocsik.

Posztunkban a European Destinations összeállítása nyomán a legszebb környezetben közlekedő, legérdekesebb európai siklóvasutak közül mutatunk be néhányat. A lista természetesen bővíthető, várjuk javaslataitokat! :-)

siklo1.jpg

Montmartre – Párizs, Franciaország

Hogy a párizsi polgároknak ne kelljen a rengeteg lépcsőn felmászni az akkor beépülő Montmartre-ra, 1900-ban megépítették az azóta már kétszer felújított siklóvasút-pályát, a Funiculaire de Montmartre-ot. Ezzel jóval kényelmesebben, napjainkban már másfél perc alatt megközelíthető az 1875 és 1919 között épült Sacré-Cœur bazilika.

siklo2.jpg

Budavári sikló – Budapest

Az 1870-ben átadott Budavári sikló a siklóvasutak kialakításának hajnalán, az elsők között épült meg a mai Clark Ádám tér és a Budai Vár között. A Várban lakó, dolgozó, vagy színházba látogató lakosok közlekedését 1928-ig egyetlen tömegközlekedési eszközként segítette a sikló. A 95 méter hosszú pályán járó, 50 méter szintkülönbséget leküzdő sikló 1944-ben bombatalálatot kapott, és egészen 1986-ig nem közlekedett. A mai két kocsi, Gellért és Margit kinézetében megidézi a háború előtt használt elődeit: három, lépcsőzetesen egymás felett elhelyezkedő fülkéből áll.

siklo3.jpg

Elevador da Bica – Lisszabon, Portugália

Lisszabon ikonikus járműve, az első pillantásra villamosszerű Bica siklóvasút 1892 óta működik a portugál fővárosban. Egy szerencsétlen baleset következtében – egy elszabadult kocsi lerombolta az alsó végállomást – 1916 és 1926 között nem közlekedett. A nemzeti örökségvédelem alatt álló sikló közel 12%-os meredekségű, 245 méter hosszú pályán jár.

siklo4.jpg

Elevador do Bom Jesus – Braga, Portugália

Portugáliában még mindenképpen érdemes megemlíteni a bragai Bom Jesus siklóvasutat is. A Bom Jesus do Monte rend által üzemeltetett felvonó Braga városát köti össze a hegyen álló Bom Jesus szentéllyel. Az Ibériai-félsziget legrégebbi siklóját 1882-ben adták át, meredek, 274 méter hosszú pályája 116 méter szintkülönbséget hidal át.

siklo5.jpg

Zagrebačka uspinjača – Zágráb, Horvátország

A zágrábi siklóvasút közlekedik a legrövidebb pályán a világ siklói közül, mindössze 66 métert tesz meg a horvát főváros alsó- és felsővárosa között, ám így is több mint 30 métert emelkedik. A két kocsit üzemeltető siklóvasút 1890 óta üzemel, és ma is őrzi egykori megjelenését. 

siklo6.jpg

Funiculaire de Pau – Pau, Franciaország

A Pireneusok északi oldalán található Pau siklóvasútja a városközpontot és a királyi palotát köti össze a völgyben található vasútállomással. Az 1908-ban átadott sikló 1970 és 1978 között biztonsági okokból nem közlekedett. Egy felújítást követően azonban ismét üzembe állt: 103 méter hosszú pályája 26 méter szintkülönbséget hidal át. A paui siklóvasút kiemelkedően népszerű: évente közel félmillió utast szállítanak vele.

siklo7.jpg

Gelmerbahn – Grimselwelt, Bern, Svájc

Európa legmeredekebb siklóvasúti pályája a Gelmerbahn. Az 1028 méter hosszú pálya 448 métert emelkedik, a kocsiknak néhol 106%-os emelkedőt (több, mint 45 fokos szöget!) kell leküzdeniük. A tízperces út így az átlagos siklózásnál sokkal több izgalmat ígér. Bár a vonalat 1926-ban, a Gelmersee víztározó építésének megkönnyítése céljából fektették le, a nagyközönség számára csak 2001-ben nyitották meg. 

Képek forrása: Funiculaire de Montmartre; Budavári sikló(1); Budavári sikló(2); Elevador da Bica; Elevador do Bom Jesus; Zagrebačka uspinjača; Funiculaire de Pau; Gelmerbahn

0 Vissza

portugalia1.jpgPortugália a magyarok szemében általában egy kicsit misztikus és fura, ugyanakkor szerethető, és nagyon vonzó vidék; izgatja a fantáziánkat, és vágyunk rá, hogy eljussunk ebbe a különleges országba. Ezt sugallja például Egressy Zoltán Portugál című drámája, a Honeybeast Portugál című száma, vagy az utóbbi évek egyik legsikeresebb filmes alkotása, a „Van valami…” is, ahol a főhősnek egyértelmű, hogy Portugáliába kell utaznia az Erasmus ösztöndíjjal. Az irodalmi, filmes és zenei példák mellett, megerősíti ezt az ELTE portugál szakának vezetője is: Portugália az, ahova Magyarországról általában mindenki szívesen, kíváncsisággal és izgalommal telve utazik, és onnan soha nem tér vissza csalódottan.

Portugália sok szempontból – lakosság és összterület, vagy épp a „sírva vígadás” (fado) különleges képessége miatt – hasonlít Magyarországra. A portugálokról általában tudjuk, hogy erősek fociban, hogy fővárosuk hangulatos utcáin aranyos kis villamosok járnak, vagy hogy a borosüvegünk parafa dugója jó eséllyel tőlük származik. De mi egyebet lenne még érdemes tudnunk erről a távoli és vonzó országról és lakóiról? És ők mit tudnak és gondolnak rólunk? Egy csésze Európa sorozatunk legutóbbi estjén Szederkényi Olga vendégeivel ezekre a kérdésekre kereste a választ, annak apropóján, hogy az unió legnyugatibb országa idén ünnepli EU-s csatlakozása harmincadik évfordulóját.

Az óceán…

portugalia2.jpgMaria José Teixeira de Morais Pires nagykövet asszony elsőként az óceán jelentőségét emelte ki: a portugálok életét mindig meghatározta a víz közelsége. Az óceán az, ami Portugáliát elválasztja másoktól, egyben összeköti más nemzetekkel és a világgal, ami az élelmét és megélhetését adja, és amely segítségével egykor világot hódított. Portugália – Magyarországhoz hasonlóan – nagyon sok támogatást kapott az EU-tól. Az ország uniós csatlakozása segített konszolidálni az 1986-ban még nagyon fiatal demokráciát, a fejlesztési források pedig az ország infrastruktúráját, intézményeit segítettek modernizálni és megerősíteni. A portugálok ezzel tisztában vannak, és általánosságban pozitívan vélekednek országuk uniós tagságáról. Persze EU-kritikus hangokat ott is hallani, kiváltképp az eurozóna stabilitása érdekében korábban bevezetett megszorítások miatt, de ez a komorabb időszak „lassan, úgy tűnik, véget érhet”.

Magyarországon talán kevesen tudják, de Lisszabon mai arculatának kialakításához jelentősen hozzájárult egy magyar származású építész, Carlos Mardel (Mardell Károly). Mardel a Lisszabon belvárosát 1755-ben leromboló földrengés után tagja volt annak az építészi csapatnak, amely a főváros képét újraszabta. Nevéhez kötik a korábban Lisszabonban bevett lapos tető helyett a manzárd-típusú, ablakos kialakítás elterjesztését. A portugál és magyar nép közös történelmének egy másik fontos közös mozzanata volt, amikor Portugália a második világháború, illetve az 1956-os események után sok magyar menekültet fogadott be. Aki nem állt tovább az Egyesült Államokba, vagy nem tért vissza Magyarországra, azok a portugál közösség megbecsült tagjai lettek, és hozzájárultak a portugálokban élő pozitív magyar-kép kialakításához.

A foci…

portugalia3.jpg„Jó foci, jó zene és paprika” – közel negyven évvel ezelőtt így summázta Joaquim Pimpão édesapja, hogy mi vár a fiára Magyarországon, amikor megtudta, hogy a fia hazánkban szeretne továbbtanulni. Pimpão azóta 37 évet töltött el nálunk, ma a portugál kereskedelmi kirendeltség (AICEP) magyarországi vezetője, felesége magyar, akivel Budapesten nevelik négy gyermeküket. Megfogalmazása szerint még mindig ismerkedik a magyar néppel: bár kitűnően beszél magyarul, szerinte a magyarok meglehetősen zárkózottak, amit nagyon nehéz volt megszoknia. Szerinte mi, magyarok ebben túlteszünk a „legszomorkásabb és legzárkózottabb latin népen”. Nagyra becsüli a magyar oktatási rendszert, amely véleménye szerint sokkal erősebb a portugálnál, ugyanakkor a gyerekek szigorúbb fegyelmezése, a megengedő nevelés hiánya először nagyon furcsa volt neki.

Pimpão is úgy gondolja, hogy a portugálokban általában pozitív kép él a magyarokról. Ehhez szerinte jelentősen hozzájárultak a Portugáliában dolgozó magyar sportszakemberek is, akik első sorban a vízi- és kézilabda területén tevékenykednek. Szerinte foci nélkül nem lehet érteni Portugáliát, ami élet-halál komolyságú kérdés szülőhazájában; a szurkolói hűség pedig mindenek felett áll. Ahogy a portugál mondás tartja: „inget, vagy feleséget lehet cserélni, de csapatot nem” – utalva arra, hogy élhet bárhol, a legjobb csapat számára mindig a Sporting CD marad.

A nyelv és az irodalom…

portugalia4.jpgAz est harmadik vendége, Pál Ferenc, az ELTE Portugál Tanszékének vezetője a hetvenes évek óta foglalkozik a portugál nyelvvel, amikor még nagyon „ritka madárnak” számított ezzel az érdeklődésével. Ma az ELTE-n azt tapasztalja, hogy Portugália (a bevezetőben említett misztikussága és vonzósága miatt) és a portugál nyelv rendkívül népszerű a fiatalok körében. A nyelvszakra nem ritka a tíz-tizenötszörös túljelentkezés. Pál Ferenc egyúttal a portugál irodalom, és a sokarcú portugál költő, Fernando Pessoa egyik legjelentősebb magyarországi ismerője és fordítója, akitől az est végén kedvenc versét, az Autopszichográfiát is felolvasta. Sokáig kutatta, hogy miért mondja a magyar, hogy „vígan dudál a portugál”. Vizsgálódása kimutatta, hogy a magyarok e szólásban testet öltő portugálképét valójában egy 19. századi francia operettslágerből önállósodott szállóige ferdítette el.

Ha egy pár napos felfedező túrára készülnénk az országba, akkor szerinte Lisszabon Belém kerülete mindenképpen kötelező. Innen származik a különlegesen finom, tejkrémes Pastéis de Belém sütemény, és ugyanitt látható a Belém-torony, amely egy 16. századi erődítmény az óceán partján. Feltétlenül ajánlja, hogy tegyünk meg pár megállót a híres 28-as villamossal is a fővárosban. Szerinte érdemes még felkeresni a királyi család nyári pihenőhelyét a Lisszabontól kb. 30 kilométerre fekvő Sintrában. Nagyobb kiruccanáshoz pedig Madeira csodálatos szigetét ajánlja, ahol a strelícia (papagájvirág) „úgy nő, mint a gyom”.

Az esten készített képek megtekinthetők Flickr oldalunkon.


Fernando Pessoa: Autopszichográfia

(Kukorelly Endre fordítása)

A költő mindig tettető.
Oly pompásan csinálja,
Ha szenved is, csak úgy tesz ő,
Mintha valóban fájna.

S érzi a fájdalmat, aki
Csak kiolvassa innen.
Nem valódi, s nem tetteti,
Azt érzi, ami nincsen.

És így köröz, és így tolat,
Hogy szolgáljon az észnek
Ez a felhúzós kis vonat,
Amit szívnek becéznek.

0 Vissza

bor.jpgLassan úgy tűnik, az időjárás is őszre vált Magyarországon és Európában; javában zajlanak a szüreti mulatságok mindenfelé. Az idei szüreti szezon már július végén elkezdődött, amikor Ordacsehiben Európában elsőként leszüretelték a Csabagyöngyét, a szezon végéig pedig még jó pár hétvége hátravan. Aki még nem kóstolta az idei mustot, egy kis ideje még van rá, az első idei borokra azonban egy kicsit még várni kell. Az itthoni gazdák idén mennyiségileg vegyes, minőségileg erős évjáratra számítanak, hasonlót várnak összeurópai szinten is.

0 Vissza

224-estacasbento02.jpgA nyár legtöbbünknek az utazás időszaka, és sokan szállunk szívesen vonatra – akár hosszabb utakra indulunk, vagy közelebbi állomást célzunk meg. Utunk során sok különleges pályaudvart láthatunk, ezért mostani gyűjtésünkben Európa legszebb vasútállomásaiból mutatunk egy válogatást. Ha úgy érzitek, hogy további érdekes állomásépületekkel egészítenétek ki a listát, írjátok meg nekünk!


Atocha állomás, Madrid

Madrid legnagyobb vasútállomása az 1851 óta működő Atocha állomás (Estación de Atocha), ahol éves szinten kb. 80 millió utas fordul meg. Helyi és regionális, valamint intercity és nagysebességű (AVE) vonatok is megállnak itt, a vasútállomás egyben forgalmas metrómegálló is. Az állomást megnyitása óta többször át kellett építeni. Először egy jelentős tűzvész után a XIX. század végén, a forgalom növekedésére reagálva a múlt század végén pedig jelentősen kibővítették. , Jelen formájában 1992 óta működik. Érdekessége, hogy a közepén egy kisebb botanikus kert található, hatalmas pálmafákkal és egyéb trópusi növényekkel és állatokkal (köztük számtalan vízi teknőssel).

12_3.jpg


23_1.jpg


A toledói vasútállomás

Spanyolországban maradva feltétlen említést kell tennünk a toledói vasútállomásról, amely a mór építészet hatását példázza. A helyen már 1858-ban vasútállomás állt, ennek helyére a város vezetése a XX. század elején egy új, „a város építészeti nagyságával összhangban lévő” állomást terveztetett. Jelen épületet Narciso Clavería y de Palacios építész tervei alapján neo-mudéjar (az ún. „arab gótika”) stílusban építették, az épületet 1919-ban adták át az utasoknak. 2005 óta nagysebességű vonatok is megállnak az állomáson, amely 30 percre rövidítette az utat a főváros és Toledo között. Jellegzetes az állomás óratornya, amely a toledói templomok stílusát idézi.

34_1.jpg

45.jpg

 

São Bento pályaudvar, Porto

A Porto központjában található Sao Bento állomása (Estação de São Bento) a jellegzetes portugál mázas mozaikcsempék (azulejo) felhasználásának egy csodálatos példája. A kék-fehér, több ezer mozaik darabból álló képek Portugália történetét mutatják be. A csempéket Jorge Colaço, a korszak legismertebb azulejo festője készítette. Bár már a XIX. század végén megálltak állomásán a vonatok, az épületet hivatalosan 1916-ban adták át, a mozaikképek 1905 és 1916 között kerültek mai helyükre.


56.jpg

67.jpg

 

A strasbourgi vasútállomás

Kelet-Franciaország egyik legnagyobb pályaudvara a Gare de Strasbourg-Ville közel 60 ezer embert szolgál ki naponta. Az eredeti épületet egy berlini építész, Johann Jacobsthal tervei alapján építették és 1883-ban adták át a forgalomnak. Az épületet 2008-ra átépítettek és modernizálták, ekkor került az épület köré egy modern üvegkupola, az állomás ekkortól már nagysebességű TGV-ket is fogad. A látványa kicsit olyan, mintha a Keleti Pályaudvart egy átlátszó Papp László Sportarénába rejtették volna.

 

78.jpg

89.jpg

 

Az antwerpeni központi pályaudvar

Belgium egyik legjelentősebb vasútállomását (Antwerpen-Centraal Station) eredetileg 1905-ben nyitották meg a forgalom előtt, a főépületet egy brugge-i építész, Louis Delacenserie tervezte. Stílusában számtalan korszak hatása fellelhető, a főépület jellege miatt „vasúti katedrálisként” is emlegetik.  Ez a pályaudvar is átesett egy jelentős felújításon, közel 10 évnyi felújítási munka után 2007-ban nyitották meg a modernizált, minden igényt kielégítő felújított emeletes épületet, ahová a vonatok négy szintre (!) érkezhetnek. A felújítás 2011-ben kulturális örökség megőrzése kategóriában Europa Nostra elismerésben részesült, a „történelmi és modern elemek tökéletes összhangja” miatt.


910.jpg

1011.jpg



Liège-Guillemins állomás, Liège


Szintén Belgiumból, de egy ultramodern állomás: Belgium harmadik legnagyobb városa, Liège forgalmas utazási csomópont már évszázadok óta, az első állomást még 1838-ban nyitották meg ezen a helyen, amelyet az 1905-ös világkiállításra kibővítettek és modernizáltak. Újabb átépítés következett 1958-ban, majd ennek az épületnek a helyére került a jelenlegi, Santiago Calatrava spanyol építész által tervezett monumentális acél-üveg építmény 2009-ben.

1112.jpg

1213.jpg 

St Pancras állomás, London

Az 1868-ban megnyitott St Pancras vasútállomás a viktoriánus kor egyik mérnöki mesterműve, amelyet a világ egyik legelegánsabb állomásaként tartjanak számon. A kastélyszerű épületet 2004 és 2007 között némileg át kellett építeni a nemzetközi vasúti forgalom megfelelő színvonalú kiszolgálása érdekében, ekkor nevezték át St Pancras International-re. A vágányokat fedő, kovácsoltvas szerkezetű üvegcsarnok több mint 70 méter széles és 210 méter hosszú, ezzel a világ akkori legnagyobb fesztávú vasszerkezete volt, melyről számos ország pályaudvarát mintázták a későbbiekben. 1876-ban az állomás egyik végébe egy azonos építészeti stílust képviselő hotelt is építettek.

1314.jpg

1415.jpg

Nyugati pályaudvar, Budapest

Az 1846-ban felépített indítóház helyére 1877-ben, hároméves munka után felépült budapesti Nyugati pályaudvar impozáns épülete az osztrák August de Serres, valamint  a francia Gustave Eiffel tervei alapján valósult meg. A kor stílusjegyeit hordozó elegáns acélszerkezetes nyeregtetős üvegcsarnok és a tornyos épület Budapest akkor kialakulóban levő, új központjában helyezkedett el, és nem csak az utasforgalmat látta el, hanem a Nagykörút épületeihez is tökéletesen illeszkedett. A megnyitásakor még Budapesti pályaudvar nevet viselő állomás a Keleti pályaudvar megépülése után, 1891-ben, az építtető vasúttársaságról kapta mai nevét. A legemlékezetesebb baleset 1962-ben történt a Nyugatiban, amikor egy vasúti kocsi az állomás üvegfalát kitörve a Nagykörúton állt meg.


1516.jpg

1617.jpg

1718.jpg 

Keleti pályaudvar, Budapest

Az eredetileg szintén a Nagykörútra, a mai Blaha Lujza térre tervezett Keleti pályaudvar építését ugyan már 1868-ban elhatározták, az építkezés mégis csak 1881-ben, Rochlitz Gyula (épület) és Feketeházy János (csarnok) tervei alapján indulhatott meg. A végül a Kerepesi út tengelyében, az egykor mocsaras területre felhúzott állomás a mai napig cédruscölöpökön alapszik. Az 1884-ben, Magyar Királyi Államvasutak indóháza néven megnyitott állomás Európa egyik legkorszerűbb, elsőként villanyvilágítással rendelkező pályaudvara volt, mai nevét 1892-ben, a fenntartó vasúttársaságról kapta. A Keleti épületét Lotz Károly festményei, illetve Than Mór freskói díszítik, jelenleg az ország legforgalmasabb vasúti csomópontja.

1819.jpg

1920.jpg


A képek forrása: Atocha, Antocha (2); Toledo, Toledo (2), Porto, Porto (2), Strasbourg, Strasbourg (2), Antwerpen, Antwerpen (2), Liege, Liege (2), St Pancras, St Pancras (2), Nyugati, Nyugati (2), Nyugati (3), Nyugati (4), Keleti, Keleti (2), Keleti (3), Keleti (4)

vilagito_cover.PNGA tengerparton sétálva, autózva, vagy főleg hajózva tűnnek fel azok a főként romantikus filmekből ismerős építmények, amelyek elsődleges funkciójukon, a hajóknak nyújtott fényjelzésen túl misztikus jelenségként emelkednek a magasba a part vagy egy-egy sziget szikláján. Mostani írásunkban az Európa-szerte található legszebb világítótornyokból mutatunk egy válogatást, összeállításunk alapjául a legjobb európai úti célokat népszerűsítő European best destinations oldala szolgált. Ha európai utazásaitok során esetleg találkoztatok olyan különleges világítótoronnyal, amelynek e gyűjteményben lenne a helye, mindenképp írjátok meg nekünk!

2 Vissza