rep.jpgEmlékeztek, mennyibe került egy repjegy a kilencvenes években Európa nagyvárosaiba? Többszöröse annak, mint amennyiért ma kapnánk oda jegyet – harminc éve a repülés még nagyon kevesek kiváltsága volt itthon és Európa más országaiban is. Az EU régebbi tagállamaiban valamivel korábban, Magyarországon nagyjából a csatlakozásunk körüli időszaktól köszöntött be a fapadosok és az olcsó repjegyek kora.

Ma, ha résen vagyunk és jó időben csapunk le a jegyekre, már akár egy autós utazásnál is olcsóbban elrepülhetünk Európa számos nagyvárosába (nem beszélve az autóhoz képest megtakarított időről). Az utóbbi évtizedekben ilyen szempontból nagyon kiszélesedtek a lehetőségek a turisták számára, ehhez az internet elterjedése, a roamingdíjak fokozatos eltörlése és a közösségi szálláshelykínálat megjelenése szintén hozzájárult. Sokan talán nem tudják, de ebben nagyon nagy szerepe volt az EU-nak.

Egységes belső piac a levegőben is

A fapadosok térhódításához, az éles piaci versenyhez és ezáltal a repülőjegyárak jelentős mértékű letöréséhez elsősorban az Európai Unió szabályozása teremtette meg az alapot. Az addig védett nemzeti piacok által uralt légiközlekedés volt az első olyan közlekedési ágazat, amely teljes mértékben élhetett a közös piac előnyeivel. Az Európai Bizottság 1987-ben kezdte meg a légiközlekedés liberalizálását az első, majd 1990-ben a második intézkedéscsomaggal. 1993-tól, a harmadik intézkedéscsomag eredményeként létrejött az Egységes Európai Légiközlekedési Piac, lebontva a légitársaságok piacra lépési és viteldíjképzési korlátait. Emellett szükség volt az állami támogatások korlátozására is a nemzeti légitársaságok piactorzító állami újratőkésítésének elkerüléséhez. Az addig a piacot uraló, állami kézben tartott nagy nemzeti repülőtársaságok mellett megjelentek a fapados járatokat működtető, kisebb, több országban is működő vállalatok is, illetve megkezdődött a nemzeti társaságok privatizációja is.

Az 1997-ben érvénybe lépő szabályozás nyitotta meg véglegesen a piacot – innentől kezdve bármelyik európai légitársaság nyújthatott bármelyik tagországban szolgáltatást –, és változtatta meg az addigi jellegzetességeket. Mivel az uniós szabályozásnak köszönhetően a légitársaságok bármelyik két repülőtér viszonylatában indíthatnak járatokat, erős verseny kezdődött az 1990-es évek második felétől a társaságok, illetve az egyes repterek között is. Ennek következményeként az addigi jelentős légiközlekedési árak hatalmasat estek az EU-n belül (1992 és 2000 között átlagosan 41 százalékkal), emiatt egyre többen és egyre gyakrabban repülhettek.  A légiutasok száma ma is folyamatosan nő: az Eurostat adatai szerint 2010 és 2015 között éves szinten 796 millióról 918 millióra, és az előrejelzések szerint 2030-ig a légi közlekedés 2010-hez képest további 70 százalékkal (!) fog bővülni.

Utasjogok repülőn is

Az EU nemcsak a repülés piacát szabályozta, de fontos szabályozásokat vezetett be a díjak átláthatóságával és az utasok jogaival kapcsolatban is. Emellett elsődleges a légiközlekedés biztonsága: az Európában működő légitársaságok nemcsak pontosak, de biztonságosak is, ugyanis a Bizottság folyamatosan figyelemmel kíséri az Európából vagy Európába utasokat szállító légitársaságokat, hogy azok teljesen megfelelnek-e a szigorú biztonsági előírásoknak. Amely társaság nem képes betartani az előírásokat, azt korlátozzák, vagy kitiltják Európa légteréből.

A repülőjegyek mára már megfizethetővé, szerencsés esetben hihetetlenül olcsóvá váltak. Ha tehetitek, ne hagyjátok ki a lehetőséget egy fapados városlátogatásra, nyaralásra – Európa végtelenül sok látnivalót kínál!

A fapadosok hozta repülési szabadság csak az egyik eredmény abból a rengeteg előnyből, amelyet az európai uniós integrációnak köszönhetünk. A Római Szerződés hatvanadik évfordulójához kapcsolódóan ezek közül mutat be hatvanat az Európai Bizottság „60 érv az EU mellett” gyűjtése, köztük a légiközlekedés szabályozása kapcsán a diszkont légitársaságok elterjedését.

---

Az Európa Pont az Európai Bizottság információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan. Olvasd el többi bejegyzésünk, iratkozz fel hírlevelünkre, kövess minket a Facebookon és gyere el ingyenes programjainkra!

0 Vissza

eu1.jpgLassan itt a vakációszezon, sokan már tervezgetik az idei nyaralást. Külföldi utaknál a szálláshelyek, útvonalak tervezgetése mellett érdemes gondolni a kinti biztonságra is. Fontos, hogy tudjuk, mire számíthatunk, ha otthontól távol esetleg baj ér bennünket.

0 Vissza

utazas2.jpgA roamingdíjak csökkentése után újabb hasznos információval szolgálunk a nyaraláshoz: ezúttal az utasok jogait védő uniós rendelkezéseket mutatjuk be. A légi utasok jogait védő, a késések és más – a légitársaság hibájából bekövetkező – kellemetlenségek esetén alkalmazandó rendelkezések már ismerősen hangzanak, hiszen közel egy évtizede, 2004-ben vezette be ezeket az EU. Ettől az évtől kezdve azonban már hasonló szabályok védik a többi közlekedési eszközzel, azaz az autóbusszal, vasúton vagy hajón utazó európai utasokat is. De mit is garantálnak az utazóknak az uniós előírások?

 

Általánosságban elmondható, hogy a közlekedési társaságoknak az utazás előtt és alatt megfelelő tájékoztatást kell nyújtani az utazásról, az esetleges késésekről, az igénybe vehető szolgáltatásokról, valamint az utasok jogairól. A társaság hibájából bekövetkező, jelentős időtartamú késés esetén kártérítés jár, az utazás meghiúsulása esetén pedig az utas igényt tarthat a jegy árának visszatérítésére, vagy arra, hogy a közlekedési cég más módon – további költségek felszámítása nélkül és hasonló feltételek mellett – elszállítsa a célállomásra. A közlekedési társaságok kártérítést kötelesek fizetni a poggyász elvesztése vagy megrongálódása, és a sérüléssel vagy halállal járó balesetek estén is. Természetesen a fenti alapelveket nem teljesen azonos módon alkalmazzák az egyes közlekedési ágazatokban.

 

A légi utasokat járattörlés, visszautasított beszállás vagy három órát meghaladó késés esetén kártérítés illeti meg, melynek összege – az út hosszától, valamint a kiindulási és célállomás helyszínétől függően – 250-600 euró között mozog. A kártérítés összege csökken, ha a légitársaság végül 2 illetve 4 órát meg nem haladó késéssel vagy alacsonyabb osztályra áthelyezve eljuttatta az utast az eredeti úticéljára. A kártérítés nem jár akkor, ha a késést vagy járattörlést rendkívüli körülmények okozták, ugyanakkor a segítségnyújtás (telefonálási lehetőség, élelem, szükség esetén újbóli transzfer a reptérről/reptérre, szállás) ebben az esetben is kötelező a légitársaságok számára, ha a késés időtartama – a járat hosszától függően – a 2-4 órát meghaladta.

 

A vonaton utazókat védő uniós előírások jelentős része csak az EU-n belül közlekedő nemzetközi vonatokra érvényes, azonban a tagállamok ezeket az előírásokat a belföldi vonatokra is kiterjeszthetik. 1 órát meghaladó késés esetén a vasúttársaságnak élelmet és frissítőket, szükség esetén szállást kell biztosítania, emellett kártérítést is fizetni kell: ennek mértéke egy órát meghaladó késés esetén a jegyár 25 százaléka, két óra fölötti késés esetén a jegyár 50 százaléka. Az utasnak ilyenkor lehetősége van az utazásról való elállásra is, ekkor a teljes jegyár visszajár.

 

Az uniós védelem a hajóval utazókra is kiterjed, függetlenül attól, hogy tengeri vagy belvízi útról van-e szó, amennyiben a hajó az EU területén található kikötő területéről indul vagy oda érkezik meg. (Bizonyos kisebb hajótípusok és rövidtávú utak azonban nem tartoznak a rendelet hatálya alá.) Ezeknél az utaknál 90 percet meghaladó késés esetén a várakozási idővel arányos mértékű élelmet és frissítőket, valamint szükség esetén szállást kell az utasoknak biztosítani, de az utasok akár le is mondhatnak ekkor az utazásról, visszaigényelve a jegy teljes árát. 25 vagy 50 százalékos kártérítésre jogosultak az utasok, ha egy órát meghaladó késéssel érkeznek meg a célállomásra.

 

Az autóbuszos utasokra vonatkozó uniós előírások jelentős részét csak a 250 kilométernél nagyobb távolságra közlekedő járatokra kell alkalmazni. Fontos megjegyezni, hogy a tagállamok átmenetileg (2017-ig) mentesíthetik az előírások alól a csak belföldön közlekedő járatokat. Ha a tervezett út hossza a 250 kilométert, időtartama pedig a három órát meghaladja, a busztársaságnak 90 percen felüli késés esetén élelmet és frissítőket, valamint szükség esetén szállást kell biztosítania az utasok számára. Emellett két órát meghaladó késés esetén az utas elállhat az utazástól, és ekkor a menetjegy teljes összege visszajár, vagy igényelheti, hogy a társaság más módon, külön díj felszámítása nélkül, a lehető leghamarabb jutassa el a célállomásra. Ha a társaság nem ajánlja fel ezeket a lehetőségeket, az utas később panaszt tehet és igényt tarthat a jegy árának visszatérítésére, valamint a jegy árának 50%-át kitevő kártérítésre.

 

Az utasjogok érvényesítésének javítása érdekében, az elmúlt évek tapasztalatait felhasználva, az Európai Bizottság már kezdeményezte az uniós szabályozás módosítását. Tervek szerint a 12 órát meghaladó késés esetén, ha a légitársaság nem tudja saját másik járatára átfoglalni az utasokat, akkor másik társaság járatára való átfoglalással köteles biztosítani, hogy az utas eljusson a célállomásra. Az új szabályozás egyértelművé tenné továbbá, hogy milyen esetekben mentesülhet a légitársaság a kártérítés- megfizetése alól. Jelenleg ez gyakran vita tárgyát képezi az utasok és a társaságok között, azonban a tervezet egyértelműen kimondaná, hogy pl. a jármű meghibásodása nem jelenthet kibúvót a légitársaságok számára. Az utasok észrevételei alapján az új szabályozás azt is rögzítené, hogy a légitársaságok nem tagadhatják meg a retúrjeggyel rendelkező utasoktól a visszaúton való részvételt, ha az utas nem használta fel az odaútra szóló jegyét. Az Európai Bizottság által idén tavasszal javasolt módosításokról jelenleg is tárgyalnak az uniós intézmények, így azok leghamarabb 2014-ben léphetnek hatályba.

Külön szabályok garantálják a mozgáskorlátozott utasok jogait annak érdekében, hogy csökkent mozgásképességük ne akadályozhassa meg az utazásukat. A közlekedési társaságoknak segítséget kell biztosítaniuk a ki- és beszálláskor, nemcsak a járművön, hanem már a beszállást megelőzően a reptéren vagy az állomáson is. Fontos tudni ugyanakkor, hogy a belföldi vasúti járatokra a tagállamok átmeneti mentességet kérhettek, illetve, hogy autóbuszos utazás esetén csak a 250 km-nél hosszabb utazásoknál és a kijelölt állomásokon kötelező a segítség biztosítása.

További információ

 

Fenti összefoglalónk csak az utasok jogait védő EU-s szabályok legfontosabb elemeire terjedt ki, részletes, magyar nyelvű információt az Európai Bizottság utasjogi portálján, illetve az Európa Önökért oldalon találhattok. Ha pedig utazás előtt letöltitek az okostelefonotokra az Európai Bizottság ingyenes alkalmazását, villámgyorsan képbe kerülhettek arról, mire vagytok jogosultak, ha a repülőtéren rekedtetek vagy elvesztették a csomagjaitokat. Ha a közlekedési cégek mégsem az EU-s előírások szerint jártak el, panasszal az Európai Fogyasztói Központ magyarországi kirendeltségéhez fordulhattok.

0 Vissza