cover.PNGEurópa tájai hihetetlenül sokszínűek: a kiterjedt tóvidékektől a hatalmas erdőségekig; a mélyföldektől a tenger által formált homokos vagy sziklás partokig – vagy épp a több ezer méter magas hegycsúcsokig. Mostani gyűjtésünkben Európa legkülönlegesebb tengerparti szikláit és hegyszirtjeit gyűjtöttük össze, sorvezetőnk a Visiteurope.com volt.
EDIT: a gyűjteményt a visszajelzések alapján bővítettük – köszönjük a tippeket! :-)

cover2_1.PNGA nyár a vakáció, a nagyobb utazások időszaka. Ilyenkor, aki teheti valamilyen nyugis hely, mondjuk vízpart felé veszi az irányt akár belföldön, akár külföldön. De sokan ilyenkor indulnak nagyobb felfedezőútra, és célba veszik Európa valamelyik híres – történelmi, művészeti, szórakoztató vagy épp szakrális – látványosságát. Vajon mely helyszínek a legnépszerűbbek Európában? Ennek jártunk most utána – az eredményeket az alábbi infografikán (nagyobb méretben a kép tetejére kattintva, vagy itt) láthatjátok.

top_latvanyossag_eu.png

Törekedtünk a pontosságra, de a lista nem tekinthető hivatalosnak. Az egyes látványosságok adatait nagyon nehéz összehasonlítani, hiszen sok esetben ezek (kötelezően megváltandó jegyek hiányában) csak becsléseken alapszanak, amelyeket az üzemeltetők különböző időközönként ismertetnek. Ahol elérhető volt, mindenhol a legfrissebb hivatalos adatokat vettük alapul.

A lista alapjául a Travel and Leisure magazin gyűjtése szolgált, a legfrissebb adatok forrásai: az Olasz Turisztikai Hivatal, a Notre Dame, a Disneyland Paris, a francia külügyminisztérium hivatalos oldalai.

Coverkép: a Bizottság infografikájának felhasználásával

Egy kis vizuális túrára invitálunk benneteket az elnökségtől búcsúzó országba, görög turisztikai témájú plakátok segítségével.

Görögország épp az év legintenzívebb időszakába lép: aki egyszer már járt ott, az érti, mi mozgatja a több százezer turistát Európából és a világ minden tájáról minden nyáron, hogy meglátogassák ezt a csodálatos látnivalókban és kulturális örökségben gazdag országot. Korábbi írásainkkal is igyekeztük bizonyítani: nagy jelentősége van, hogy egy-egy ország milyen képet sugároz magáról külföldi megjelenéseiben. Legyen szó akár egy ország „márkájáról”, azaz vizuális identitásáról, vagy épp egy EU-s elnökségének logójáról, hasonlóan sokatmondó és érdekes, mit üzen magáról egy ország a turistákat csalogató idegenforgalmi plakátjain. A leköszönő elnökség és a nyári szezon kezdetére időzítve mi most a Görög Nemzeti Turisztikai Hivatal („GNTO") múlt századi plakátjaiból válogattuk össze a legjobbakat egészen a harmincas évektől. Melyik a kedvencetek? :-)

(Pineterest oldalunkon egy nagyobb gyűjteményt találtok.)



Akit érdekel a plakátművészet, figyelmébe ajánljuk az Iparművészeti Múzeum egyik aktuális kiállítását, amely a magyar plakát egyik legizgalmasabb időszakát, a kereskedelmi plakát megjelenésének időszakát mutatja be a húszas-harmincas évekből, amikor a magyar plakátművészet igazán a világ élvonalába tartozott.

 

1 Vissza

sverige1.jpgNovember elején mutatták be Svédország vadonatúj, már használatban lévő országlogóját. Az alkotók az új identitáshoz egy új, saját betűtípust is terveztek.

Hogy mi az országlogó? Egy ország brandjének központi vizuális eleme, amely megjeleníti az országot külföldön, utalva annak valós vagy sugallni kívánt tulajdonságaira. Brandje, saját márkája ugyanis nemcsak a különböző fogyasztási cikkeknek lehet, de egy-egy országnak is. Az országmárkák erősségét értékeli például a FutureBrand felmérése – többek között a nemzetek kultúrája, gazdasági vitalitása, közpolitikai intézkedései alapján. E márka erőssége akár döntően befolyásolhatja, hogy az adott ország mennyire vonzó a turisták vagy a befektetők számára – nem mindegy, hogyan nyúl egy-egy ország ezekhez az elemekhez. Országlogó egyrészt az országok hivatalos turisztikai logója, de sok helyen külön az országok központi (kormányzati / információs) portálja saját logóval rendelkezik. Svédország is két külön logót használ e két funkcióra, a napokban a központi svéd információs portál logója újult meg (amelyet az új logótól és svédes elfogultságunktól eltekintve is szuper oldalnak tartunk – érdemes tanulmányozni nemcsak a svédfileknek!)

sverige_font.pngAz új logó elkészítésével a svéd kormány a Söderhavet tervezőirodát bízta meg (persze pályáztatás után). Az új logó középpontjába hosszas keresgélés után nem került más, mint Svédország egyik legrégebbi és legegyértelműbb szimbóluma, a kék-sárga zászló, amely kiegészül az ország nevével svéd nyelven („Sverige”), valamint azon az idegen nyelven, ahol a logót épp felhasználják. Az új identitás saját betűtípussal rendelkezik, ez a font a „Sverige Sans”, amelyet Svédország legismertebb betűtervezője, Stefan Hattenbach készített. Az alkotók szándéka szerint ez az identitás kellően rugalmasan alakítható, szabad és kötetlen (az alap arculati elemek alkalmazására és kombinálására a felhasználók kellően szabad kezet és inspirációt kapnak egy online arculati kézikönyv formájában), emellett minden írott és digitális platformmal kompatibilis.

Az eredmény egy végtelenül egyszerű, letisztult és tartós arculat, amely mellőz mindenféle felesleges sallangot, esetlegesen könnyen „elfáradó” elemet, amely így hosszú távon használható maradhat. Emellett tökéletesen jelképezi a svéd dizájn, és tágabb értelmezésben a svéd gondolkodás egyszerűségét és letisztultságát. A kritikusok ugyanakkor épp ezen egyszerűség láttán fanyalognak, mondván nem nagy kaland összerakni egy ország zászlóját, és mellé írni a nevét – ennél sokan többet várnának egy országimázst formáló arculattól. Ti mit gondoltok?

Összehasonlításképp nézzétek meg az alábbi gyűjteményt (a Designtagebuch gyűjtése) az európai országok (turisztikai) logóiról! Látható, hogy az országlogók szinte mindegyike az alábbi szimbólumokkal operál: zászló / szív motívum / jellegzetes vidék vagy táj / természeti jelenségek (víz) / nap / jellegzetes növény vagy állat / az ország neve / absztrakt grafika – ahogy azt például az országbrandeket is kutató Papp-Váry Árpád is tipizálta. (A lenti kép kattintásra megnő.)

Szerintetek milyen a jó országlogó?

tourism-logos-national-branding_design_tagebuch_k.jpg

1 Vissza

éjszaka1.jpg


Európa különböző tájai nemcsak nappal, de éjszaka is izgalmas mintákat rajzolnak – légifelvételeket bemutató sorozatunk utolsó részében ilyen, elsősorban a NASA által készített légifelvételeket mutatunk be. Felismeritek, hogy Európa mely tájait és nagyvárosait látjátok a képeken?  :-)

További izgalmas, nem csak európai és nem csak éjszakai felvételeket találtok a NASA kapcsolódó projektjének fotóalbumában.

(A képek után, a poszt alján megtaláljátok a megfejtéseket).

éjszaka2.jpg
éjszaka3.jpg

éjszaka4.jpg

éjszaka5.jpg

éjszaka6.jpg

éjszaka7.jpg

0 Vissza

A légi felvételeken hihetetlenül izgalmas, néha meseszerű tájakká és mintákká állnak össze az európai tájak. A természet sokszínű és izgalmas mintákat rajzol, míg az ember építette környezet a magasból sokszor megdöbbentő formákat ad. A Time és egyéb online magazinok gyűjtéséből, a NASA légi felvételeiből és a Google térképei közül válogattunk össze egy érdekes sorozatot, melynek első részében a földi mintázatokból válogattunk össze néhányat. (A képekre kattintva a megnyílik a képek eredeti forrása.)

1_Alpok.jpgAz osztrák Alpok Paul Bourke képén

2_spanyol.jpgSpanyol táj, szintén Paul Bourke képén

3_gronland.jpgGrönland (Paul Bourke)

4_spanyol.jpg

Spanyolország (Juan Luis Varona képe)

5_izland.jpg

Észak-Izland (A Time gyűjtéséből)

6_vezuv.jpg

A Vezúv (Olaszország) az RT magazin gyűjtéséből

7_Olasz.jpgLago di Brugnette, Olaszország (Google Maps)

0 Vissza

Ismét egy menő lista, amiről nem lehetett lehagyni Budapestet: budapest_bath_cs.jpgezúttal nem Európa legmenőbb bárja, a legszebb városi ünnep, vagy a legjobb európai nagy- vagy közepes fesztivál miatt írnak Budapestről, hanem egyenesen a legszuperebb európai úti célok között említik. Nem is akárki teszi ezt, hanem a világ talán legismertebb és egyik legmegbízhatóbbnak tartott útikönyveit forgalmazó Lonely Planet – 2013-as top 10-es listájukon Budapest a második helyen szerepel! :-)

A Lonely Planet publicistája a legfrissebb menő helyek között említi Budapestet, amit a számos európai nagyágyú (pl. London vagy Amszterdam) mellett vagy helyett mindenképpen érdemes idén felkeresni. Az író Budapestről elsők között a nyáron igazán virágzó hangulatos romkocsmákat (itt mindig a Szimpla Kert az etalon) és kerti kocsmákat, a kicsi magyaros étkezdéket említi – természetesen a török kori termálfürdők mellett. De nem maradnak ki a felsorolásból olyan izgalmas helyek sem, mint a XIX. századi palotából (Bródy ház), vagy a Zichy Palotából átalakított szállók.

porto_jpg.jpgNekünk, magyaroknak is érdemes átnézni a listát, mert Budapest mellett sok olyan izgalmas úti célt ajánl még, amelyekre talán európai utunk során elsőként nem gondolnánk. Porto és a Douro völgye szerepel a lista élén, amely ma már nemcsak boráról jól ismert, de a szerző szerint igazi kortárs művészeti központtá nőtte ki magát. Számtalan szabadtéri koncert, kiállítás vár az ide látogatókra a város és a régió festői folyóvölgye mellett. A szerző külön kiemeli a népszerű Casa da Músicát a meglátogatandó helyek között, ahol számos izgalmas kulturális program várja az érdeklődőket egész nyáron.

cinque_terre_cs.jpgHa már kultúra, akkor Marseille (és Provence) nyilvánvaló választás, hiszen a várost kulturális fővárosként már mi is ajánlottunk figyelmetekbe – idén a több száz programmal, új izgalmas helyekkel tényleg érdemes oda ellátogatni. Maradva a Mediterráneumnál, Olaszországból a Cinque Terre partszakaszt emelte ki a szerző – aki járt arra, soha nem feledi a sziklafalra épült házak képét, amelyet a 2011-es áradások után szinte újjá kellett építeni. Szintén a Földközi tenger mellől ajánlja a szerző Horvátországot – az egész országot, amely júliustól az EU 28. tagállama – több ezer kilométeres tengerpartjával, apró szigeteivel, nemzeti parkjaival és Zágráb hangulatos kávézóival vagy Dubrovnik gyönyörű óvárosával. A listáról nincs messze Morvaország sem (Moravia) – Prágával ellentétben a régió nyugalmát, családias hangulatát, kellemes bicikliútjait és finom borait emeli ki elsősorban. Észak-Európából nem maradhatott le a listáról a zöld és kerékpáros főváros Koppenhága ahol érdemes felkeresni  a színvonalas jazz fesztiválokat is.

A listán találjuk még Észak-Írországot gyönyörű sziklás partjaival, izgalmas városaival és a Titanic Múzeummal, valamint Európa talán legalulértékeltebb fővárosát, Bernt, vagy az év sláger úti célját, myvatn_cs.jpgIzlandot, ahonnan a szerző első sorban nem Reykjavíkot, hanem a második legnagyobb várost, az északi Akureyrit ajánlja.Aki ilyen messze is ellátogat, annak gejzír, lávaföld és vízesés látványában nem lesz hiánya.

Van esetleg nektek is tippetek hasonló, talán kevésbé ismert, de izgalmas úti célra?

A cikk és a képek forrása: Lonely Planet

0 Vissza