esc1.pngHarminc alatt vagy? Szeretnél itthon vagy külföldön tapasztalatot szerezni, mindezt úgy, hogy anyagilag is támogatják? Nem bánnád, ha ezzel még valami társadalmilag hasznosat is tennél? Akkor neked is érdekes lehet az Európai Szolidaritási Testület (ESZT), ahova az elmúlt egy év alatt már több mint 40 ezer fiatal jelentkezett.

Egy fiatal(os) program az EU lényegéről

Nemrégiben ünnepeltük az EU egyik legrégebbi mobilitási programja, az Erasmus harmincadik születésnapját, és most december 7-én a legfiatalabb is ünnepelhetett. Egy éve indították útjára a kezdeményezést, amelynek legfontosabb célja, hogy szerte Európában közhasznú, szolidaritási tevékenységeket támogasson fiatalok bevonásával. Az ESZT igazi win-win-win szituációt teremt azzal, hogy összehozza a tapasztalatszerzésre vágyó fiatalokat a munkaerőt kereső kezdeményezésekkel, akik együttműködésükkel valamilyen társadalmilag hasznos feladatot is elvégeznek. Ez lehet komoly környezeti katasztrófa utáni helyreállítási munka, erdők megtisztítása a vegetációtüzek megelőzése érdekében vagy épp fogyatékos vagy idős személyek ellátása szociális otthonokban.

És a kezdeményezéssel nyer az EU is: talán nincs még egy ilyen program, ahol az európai eszme, a szolidaritás és együttműködés ennyire egyértelműen megjelenik: a résztvevők közvetlen tapasztalatot szerezhetnek arról, milyen az, amikor egymástól teljesen különböző emberek valamilyen közös jó cél érdekében együtt dolgoznak.

esc2_1.jpg

Európai Önkéntes Szolgálat vagy Európai Szolidaritási Testület?

Sok a hasonlóság a mobilitási programok egyik méltán népszerű és nagy múltú programjával, a mára az Erasmus+ programba betagozódott Európai Önkéntes Szolgálattal. Mindkét kezdeményezés lehetőséget ad arra, hogy a fiatalok önkéntes munkájuk felajánlásával akár egy évig valamilyen társadalmi szervezetet támogassanak külföldön, amelyért még anyagi támogatást is kapnak. Van azonban néhány különbség e két lehetőség között. A Szolidaritási Testületnél

- nemcsak önkéntes, hanem szakmai munkát is végezhet a résztvevő;

- nemcsak civil szervezetnél, NGO-knál lehet tevékenykedni, hanem vállalkozásoknál is;

- nemcsak támogatást, hanem fizetést is kaphatnak a résztvevők;

- nincs szükség küldő és fogadó szervezetekre, tehát nem civil szervezetek közötti együttműködésen alapul, csupán regisztrálni kell az ESZT oldalán;

- nemcsak külföldön, hanem országon belül is részt vehetünk a programban.

A részvételről

 

Az ESZT által támogatott projektek 2-12 hónapos időszakra szólnak. A társadalmi, humanitárius vagy környezetvédelmi célú munkavégzés megvalósulhat önkéntesként, gyakornokként, tanulószerződéses gyakorlati képzésként, vagy fizetett állás keretében. A programra jelentkezőknek el kell fogadniuk az Európai Szolidaritási Testület küldetésnyilatkozatát és alapelveit. Ezek olyan uniós alapértékeken alapulnak, mint a szolidaritás, az emberi méltóság és az emberi jogok tiszteletben tartása, a jog- és esélyegyenlőség, a pluralizmus, a diszkriminációmentesség vagy a tolerancia.

A programban önkéntesként részt vevők nem kapnak a munkájukért fizetést, de fedezik nekik a szállás, utazás, étkezés költségeit és az egészségbiztosítási kiadások egy részét vagy egészét. A napi kiadásaikhoz valamennyi költőpénzt is kapnak – így a gyakorlatban a megélhetésüket fedezi a program.

esc3_1.jpg

Az első év: csak a kezdet

Akit érdekel a lehetőség, az a Szolidaritási Testület honlapján tud regisztrálni. A résztvevőket a regisztráltak közül az akkreditált szervezetek keresik meg és kérik fel a projektjeikben való részvételre, önkéntesként, munkavállalóként vagy gyakornokként. Az első év alatt összesen több mint negyvenezren jelentkeztek, akik közül több mint kétezer jelentkező már szervezetére talált és meg is kezdte a munkáját. Az egyik első jelentősebb akció, ahol az ESZT résztvevői segítettek, a 2016-os közép-olaszországi földrengés utáni helyreállítási munkálatokat támogatta. Magyarországról eddig 843-an regisztráltak a programba, és 57 fiatal már el is kezdte a munkát valamilyen szervezetnél.

Az első tapasztalatok nagyon jók, és az Európai Bizottság azt szeretné, hogy 2020-ig százezer európai fiatal vegyen részt az Európai Szolidaritási Testület tevékenységében. Emellett tervben van az is, hogy a jövőben nemcsak önkéntes vagy szakmai munkára lehet majd jelentkezni az ESZT-hez, de saját szolidaritási projektet is létrehozhatnak a fiatalok, illetve csapatként is jelentkezhetnek önkéntes munkára.

További információ

Az alaposabb tájékozódás érdekében érdemes áttanulmányozni Az Európai Szolidaritási Testület regisztrálásra szolgáló weboldalát, az eddig felmerült kérdésekre adott válaszokat, illetve az ESZT programról szóló kiadványt. Aktuális információk a témában az Európai Szolidaritási Testület hivatalos Facebook oldalán olvashatók.


Képek forrása: az ESZT Facebook oldala

---

Az Európa Pont az Európai Bizottság információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.

Olvasd el többi
 bejegyzésünk, iratkozz fel hírlevelünkre, kövess minket a Facebookon és gyere el ingyenes programjainkra!

0 Vissza

internet_biztonsag_v5-01.png
Biztonságunk az online térben egyre fontosabb. Adataink védelméért az EU, de mi magunk is sokat tehetünk – erről is szól a kiberbiztonsági hónap.

A dolgok internete: hatalmas lehetőségek…

Nincs már távol az a jövő, amikor valamilyen online kommunikációra képes eszközzel, mindenféle papírozás nélkül egyszerűen intézhetünk minden egészségügyi szolgáltatással kapcsolatos ügyet, akár okostelefonról. Vagy amikor okos autóink maguktól tájékozódnak és önmagukat vezetik; amikor az energia- és közlekedési hálózataink, bankjaink és az állami szervezetek hálóba kapcsolva működnek, a mi kényelmünket szolgálva. Az 5G világa ez, amelyről nem is olyan régen mi is írtunk – az 5G számtalan, ma még talán nem is ismert lehetőséget nyújt majd számunkra a legmodernebb telekommunikációs technológia segítségével. Előrejelzések alapján 2020-ra a dolgok internetét (IoT) alkotó több tízmilliárd (!) eszköz fog csatlakozni az internethez.

…és hatalmas veszélyek

Ez ugyanakkor rengeteg kihívással, lehetséges biztonsági fenyegetéssel is jár – az adatok védelmét ebben a nagyon gyorsan fejlődő és változó térben, a kibervilágban is biztosítani kell. Ahogy egyre inkább használjuk a digitális technológia által nyújtott lehetőségeket, úgy vagyunk egyre inkább kitéve ezeknek a modern biztonsági támadásoknak. A kockázatok exponenciálisan növekednek. Az internet sötét oldala, a dark web – amiről szintén írtunk korábban – segíti ezeket az illegális akciókat, de nem kizárólagos forrása ezeknek. Magán- és állami szereplők egyaránt egyre több kísérletet tesznek az adatlopásra, a csalásra, sőt, akár a kormányzatok destabilizálására. Csupán 2016-ban naponta több mint 4 000 zsarolóvírusos támadásra került sor, az uniós vállalkozások 80 százaléka már legalább egyszer szembesült kiberbiztonsági eseménnyel. Egyes számítások alapján a kiberbűnözés gazdasági hatása csak az elmúlt négy évben ötszörösére nőtt, 2019-ig pedig ez az érték újból megnégyszereződhet. A zsarolóvírus-támadások terén különösen nagy növekedés tapasztalható, pusztán az elmúlt négy év során az ötszörösére emelkedett.

Uniós együttműködés a kiberbiztonság erősítésére

A kérdéssel tehát mindenképp foglalkozni kell. A kibertámadások nem ismernek határokat, országoktól teljesen függetlenül tarolnak mindenütt, ahol csak infokommunikációs megoldásokat használnak. Éppen ezért a felkészülést és a védekezést is célszerű egyesített erővel és együttműködéssel elősegíteni – ebben pedig élen jár Európa. Az online biztonságot számos uniós jogszabály védi és garantálja jelenleg is. Személyes adataink védelmét többek között a 2018 tavaszán hatályba lépő lépett általános adatvédelmi rendelet (GDPR) védi, amely számos helyen szigorít a személyes adatokat kezelő szolgáltatások szabályain. Szintén jelentős a hálózat- és információbiztonságról szóló irányelv (NIS), amely az eddigi önkéntes együttműködés helyett létrehozza az európai szintű együttműködés alapjait; meghatározza az alapvető szolgáltatásokat nyújtó (pl. energia, a közlekedés, az egészségügy és a pénzügy kritikus ágazatában működő) szereplők biztonsági kötelezettségeit minden tagállamban.

A legújabb javaslatok közt a Bizottság felvázolta egy közös európai uniós kiberbiztonsági ügynökség létrehozásának tervét is, amely a már működő Európai Uniós Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökség (ENISA) továbbfejlesztésével jönne létre. Segítségével rendszeresen páneurópai gyakorlatokat tartanának, a fenyegetettséggel összefüggő információkat és tudást pedig eredményesebben tudnák megosztani a tagállamok. Szintén az uniós tervek között szerepel egy – az élelmiszer jelöléséhez hasonlóan működő – uniós kiberbiztonsági tanúsítási keretrendszer kialakítása. Ez garantálná a védjeggyel ellátott termékek és szolgáltatások biztonságosságát, eligazítva a felhasználókat a modern technológiai eszközök között.

„A kiberbiztonság mindannyiunk felelőssége. Várj, gondolkozz, csatlakozz!”

Ez az idei kiberbiztonsági hónap szlogenje, ami utal rá, hogy online biztonságunkért nemcsak az EU vagy az egyes országok tudnak tenni. A legtöbb azon múlik, hogy mi magunk, a hálózatokhoz számtalan kütyüvel csatlakozó felhasználók mennyire körültekintően járunk el. Ismerjük-e a legfontosabb szabályokat, amelyekkel védhetőek személyes adataink, használunk-e megfelelő védelmet például, ha egy kávézóban nyílt hálózatot használva netezünk, online bankolunk vagy vásárlunk valamit. Nagyon sok alapvető apróságra érdemes figyelni, hogy minimalizáljuk az online támadásokat.

Ehhez egy nagyon hasznos – magyar nyelven is elérhető – játékot ajánlunk figyelmetekbe: a kiberbiztonsági hónaphoz készített játék célja, hogy felmérje, mennyire vagy tisztában ezekkel a fontos íratlan szabályokkal. Hogy tudod-e, személyes adataid védelme szempontjából például milyen lépés elégséges mobiltelefonod eladásakor, hogyan védheted ki a kéretlen online reklámokat; miért veszélyes az elavult programok használata, mire kell figyelni nyilvános wi-fi használatakor, vagy mi az adathalászat, a trójai és a digitális lábnyom. Mind kiderül az 5-10 perc alatt kitölthető tesztekből, amelyek mindegyike részletes és hasznos tanácsokkal is ellát. Ehhez kapcsolódó hasznos információkat találtok a Nemzeti Kibervédelmi Intézet honlapján is.

Illusztráció: mennyire népszerű az online vásárlás az egyes országokban?

Végezetül egy infografika a témához, amelyen látszik, mely országok használnak leginkább online boltokat. Az ábra persze elég komplex jelenséget mutat be, hiszen az online aktivitás utalhat a szélessávú internet hozzáférhetőségére, de arra is, mennyire ismerik és használják ki ezeket az online lehetőségeket, és mennyire magabiztosak az online térben. Ti gyakran vásároltok a neten dolgokat? Miért? :-)

europa_szamokban_online_shopping-01.png

0 Vissza

ora_1.jpgÉvről évre az órák visszaállításával veszi kezdetét a téli időszámítás. Akik szeretnek és tudnak sokat aludni, ennek örülnek – legalább egy napig –, amikor ennek köszönhetően egy órával többet alhatnak éjszaka. Az óraátállítás a legtöbbeknek azonban inkább nyűg, támogatottsága egyáltalán nem egységes jelenleg – időről időre felmerül, hogy eltöröljék ezt a gyakorlatot. De mennyiben dönthet egy tagállam maga arról, hogy hány óra van a területén?

Miért ez az egész? Pro és kontra

Az átállítás eredeti célja az energiamegtakarítás volt, ám mára számos tanulmány hívja fel a figyelmet arra, hogy az átállítással (az ébrenléti és a világos időszak közelítésével) elért energiaspórolás korántsem egyértelműen kimutatható. Emellett pedig egyre több kutatás figyelmeztet az óraátállítás lehetséges negatív egészségügyi következményeire. Tanulmányok támasztják alá, hogy az emberek mintegy ötödénél káros következménnyel jár: megzavarja a kialakult bioritmust, munkahelyi produktivitást, emellett sokkal több közlekedési baleset történik ilyenkor. (Érdekesség, hogy idén épp az emberek „belső órájának” kutatásáért kapta három amerikai kutató a Nobel-díjat.)

Sok ország követi a téli-nyári időszámítás gyakorlatát az EU-n kívül is, de például Oroszország, Kína és Japán nem. (Oroszország nem is olyan rég, 2011-ben törölte el a nyári időszámítást az országban a káros egészségügyi hatások miatt). Jelenleg valamennyi uniós ország használ téli és nyári időszámítást, a kérdés azonban régóta megosztja az európai országok közvéleményét. Számos országban gyűjtöttek aláírásokat is ellene. Az óraátállítás eltörléséről viszont nem dönthet egyoldalúan egy tagállam sem – az ezer meg ezer szálon összekapcsolt egységes uniós belső piacon komoly fennakadásokat okozna egy ilyen lépés. Az átállítás eltörléséről csakis uniós szinten határozhatnának a tagállamok, jelenleg egy uniós rányelv (2000/84/EK) szabályozza az óraátállítás pontos menetét.

ejjel.jpeg

Konkrétan mit szabályoz a kérdésben az EU?

A nyári időszámítást egy évszázaddal ezelőtt a háború miatti energiamegtakarítás céljából vezették be először Németországban és az Osztrák-Magyar Monarchiában. Ez követően mások is átvették a gyakorlatot, a legtöbb mai uniós ország pedig az 1960-as, 70-es években állt át a nyári időszámításra. Nem létezett azonban egységes szabályozás arról, hogy pontosan mikor is kell átállítani az órát. Ez pedig a közlekedési ágazatban okozott sok bonyodalmat. Ezért az uniós kormányok az 1980 és 1994 között elfogadott több irányelvben végül arra jutottak, hogy a nyári időszámítás március utolsó vasárnapján, a téli időszámítás pedig október utolsó vasárnapján kezdődjön, ez ma teljesen egységes az egész EU-ban.

A téli és nyári időszámítás, az EU-s szinten egyeztetett időzítés az átállásra tehát uniós harmonizáció eredménye, amelyre az egységes belső piac működése szempontjából van szükség, egyoldalúan nem dönthet már tagállam az átállítás eltörléséről. Emellett ugyanakkor a tagállamok maguk dönthetnek arról, hogy mely időzónához tartozzanak, ebbe a kérdésbe egyáltalán nem szól bele az EU. Jelenleg az EU-n belül három különböző időzónához tartoznak tagállamok.

europa_idozonak.png

Esély a változásra?

A kérdésről nemcsak tagállami szinten vitáznak, de a lehetséges eltörlés ötletét egyre többen támogatják uniós politikusok közül is. A kérdés számos alkalommal szerepelt már az Európai Parlament napirendjén. Legutóbb épp a napokban, a strasbourgi plenáris idején tartott sajtótájékoztatót a kérdésről Pavel Svoboda, az óraátállítás eltörlésének egyik fő EP-s szószólója. Az ott elhangzottak alapján hetven fős informális munkacsoport alakult a kérdésben, valamennyi EP-frakció képviseletével, akik most megpróbálják rávenni az Európai Bizottságot, hogy változtassa meg kapcsolódó szabályozását, és törölje el az óraátállítást.

Mi változna Magyarországon, ha eltörölnék az átállítást?

Fontos megjegyezni, hogy az „eredeti”, vagy sztenderd időszámítás a téli; a nyárit vezették be az addig egységes téli időszámítás korrigálására. Tehát, ha az EU-ban és így Magyarországon megszűnne a nyári időszámítás, akkor egész évben alapesetként azt az időt használnánk, amelyre most a hétvégén térünk majd át. Ez azt jelentené, hogy nyáron a leghosszabb nappalok idején nem fél öt körül, hanem fél négy körül kelne a nap; és nem kilenc körül, hanem nyolc óra körül nyugodna, a télközépi világosság pedig reggel fél nyolctól háromnegyed négyig tartana.

Az átállítás eltörlésével, az állandó téli időszámítással tehát Magyarországon valójában a tavaszi-nyári-őszi esték világosságát csökkentenénk. Éppen ezért vannak, akik szerint nem az őszi-tavaszi óraátállítás a fölösleges, hanem Magyarország egyszerűen rossz időzónában van. Egyre többen érvelnek amellett, hogy Magyarországnak – amely a közép-európai időzóna keleti határán fekszik – érdemes lenne a kelet-európai időzónához csatlakoznia. Ezzel mindig egy órával később sötétedne, több programot tudnánk még világosban szervezni a nap végén, ugyanakkor ehhez a reggeli világosságot kellene beáldoznunk sok téli reggelen.

Ti mit választanátok?

reggel.jpeg

sziget_cover.PNGAz eredeti Diáksziget szervezői talán sose gondolták volna, de idén már a 25. Szigetnek örülhetünk. A Sziget mára Európa- és világszerte ismert fogalommá vált, amely a menő fellépők mellett igényes és szórakoztató kikapcsolódásra, ismeretszerzésre is remek hely az együttműködő több száz civil szervezetnek köszönhetően. Ennek a Szigetnek pedig valamilyen formában immár legalább 15 éve (!) része egy európai találkozóhely, vagy „Európa sátor”, ahol mindig uniós aktualitásokkal, érdekes beszélgetésekkel, hasznos EU-s infókkal és kapcsolódó játékokkal várunk benneteket. Idén sincs ez másként – partnerszervezeteinkkel déltől este 8 óráig kereshettek fel minket a térképen 26-os számmal jelölt European Meeting Pointban.

A Sziget mellett idén az EU is jubilál: az európai együttműködés alapjait lefektető Római Szerződés idén 60 éves, míg az EU egyik legnépszerűbb programja, az Erasmus(+) idén pedig már harmincadik éve biztosít lehetőséget Európa fiataljainak arra, hogy egy másik tagállamban szerezzenek ismereteket vagy tapasztalatot. A European Meeting Pointban idén is számos hasznos dolgot megtudhattok kollégáinktól, legyen szó az európai együttműködés jövőjéről, továbbtanulásról, uniós munkavállalásról vagy uniós jogokról – mindezek kapcsán többféle játékot, kvízt is kipróbálhattok majd nálunk. A Tempusnak köszönhetően lesz például személyre szabott tanácsadás az uniós mobilitási programokról, kvízjáték az idén 30 éves Erasmus+ programról, személyes beszámoló résztvevőktől, fotófal, tabu, önismereti játék, egyetemi campus-ismereti játék, jelvénykészítés – és még számtalan EU-s ismereteket tesztelő, vagy megosztó program.

Minden nap 14 órától egy-egy beszélgetésen is részt vehettek a Corvinus Külügyi és Kulturális Egyesület jóvoltából. Ezeken a beszélgetéseken magyar és külföldi diplomaták osztják meg tapasztalataikat, véleményüket aktuális uniós kérdésekről, uniós politikákról, Európa jövőjéről, valamint beszélnek majd az adott uniós vagy nemzeti intézmény munkájáról is. Ilyen beszélgetésen lesz vendégünk augusztus 13-án Zupkó Gábor, az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének vezetője, de többek között eljön Takács Szabolcs EU ügyekért felelős államtitkár és Iain Lindsay brit nagykövet is.

A beszélgetések napi bontásban:

Szerda 14:00: Előadó: Kun Gábor, vezérigazgató-helyettes, Magyar Kereskedőház Zrt. Az előadás témája: A magyar külgazdasági kapcsolatok.

Csütörtök 14:00: Előadó: Dr. Molnár Tamás, munkatárs, az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége (FRA)/adjunktus, Budapesti Corvinus Egyetem. Az előadás témája. A FRA működése és az alapjogok védelme.

Péntek 14:00: Előadó: Farkas Attila, munkatárs, Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ). Az előadás témája: Az EKSZ működése, karrierlehetőségek az EU-ban.

Szombat 14:00: Előadó: Varju Krisztina, a magyar V4 elnökségért felelős miniszteri biztos, KKM. Az előadás témája: A 2017/2018-as magyar soros V4 elnökség.

Vasárnap 14:00: Előadó: Zupkó Gábor, az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének vezetője. Az előadás témája: Az Európai Bizottság működése.

Hétfő: 14:00: Előadó: Benkő Levente, biztonságpolitikáért felelős helyettes államtitkár, KKM. Az előadás témája: Magyarország a jelenlegi biztonságpolitikai környezetben.

Kedd: 14:30: Előadók: Takács Szabolcs, EU ügyekért felelős államtitkár, Miniszterelnökség és OBE Iain Lindsay, az Egyesült Királyság magyarországi nagykövete. A beszélgetés moderátora: Perger István, az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének kommunikációs vezetője. Az előadás témája: A BREXIT tárgyalások és az EU jövője.

A bulik előtt feltétlenül nézzetek be hozzánk! A térképen 26-os számmal keressétek a European Meeting Pointot, a fesztiválon szerdától minden nap 12 és 20 óra között várunk benneteket! :-)

A European Meeting Point programjait az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete az Európai Parlament Tájékoztatási Irodájával közösen, az alábbi szervezetekkel együttműködésben valósítja meg:



 Képek forrása: Sziget.hu

1 Vissza

ee0.jpgJúlius elsejétől az EU egyik legkisebb országa, Észtország vette át az Európai Unió Tanácsának vezetését, soros elnökként. Az ország számos területen kiemelkedő eredményekkel és igen jelentős tapasztalattal rendelkezik – legyen szó online fejlesztésekről, e-közigazgatásról vagy épp környezetvédelemről. Ez tükröződik elnökségi programjában is, amely kiemelten foglalkozik többek között a digitális egységes piac és a fenntartható gazdaság kérdéseivel. Észtország a korábbi tervekhez képest fél évvel hamarabb kapta meg az uniós elnökséget, miután a Brexit-szavazást követően az Egyesült Királyság lemondott a feladatkörről.

Az EU legfontosabb döntéshozó szerve, a Tanács elnökségének levezénylésében jóval szűkebb mozgástere van egy tagállamnak, mint ahogy azt talán elsőre gondolnánk. Az EU Tanácsának napirendje – ahogy az unióé is – nagyrészt előre meghatározott. Ehhez az aktuális elnöknek mindenképpen igazodnia kell. Ugyanakkor mindig felkerülnek a napirendre olyan témák is, amelyeket az elnökség elején még nem lehet előre látni, de az adott periódus során foglalkoznia kell (ilyen lehet egy válság, természeti katasztrófa, vagy épp nemzetközi politikai események). Amennyire lehet, természetesen minden tagállam igyekszik valamilyen nemzeti színt is belevinni az elnökségi félévbe. Próbálnak lendületet adni olyan szakpolitikáknak, amelyek fontosak az adott elnökséget adó ország számára – nincs ez másként Észtországnál sem.

Az észt elnökség négy prioritása az elnökség alatt a nyitott és innovatív európai gazdaság, a biztonságos Európa, a digitális Európa és szabad adatforgalom, valamint a befogadó és fenntartható Európa megteremtése és támogatása.

ee2.pngNyitott és innovatív gazdaság: Tallinn célja a vállalkozói környezet fejlesztése, új vállalkozások létrehozásának megkönnyítése. Emellett kiemelt figyelmet kap az EU négy szabadságának – munkaerő, termékek, szolgáltatások és tőke szabad áramlásának – védelme. A program külön foglalkozik az e-kereskedelem fejlesztésével, az adóelkerülés elleni küzdelemmel és az energiapiac fejlesztésével.



ee3.pngBiztonságos Európa: a közelmúlt eseményei miatt az észt elnökség is kiemelt figyelmet szentel a terrorizmus és szervezett bűnözés elleni küzdelemnek, többek között a terrorista szervezetek pénzügyi támogatásának megnehezítésével. Emellett igyekszik erősíteni az ehhez kapcsolódó információ még jobb megosztását, fokozottabb együttműködést a tagállamok között például modern infokommunikációs eszközök használatával. A NATO-val és a szomszédos országokkal való együttműködés erősítése, a védelmi együttműködés fejlesztése, a külső uniós határok védelmének fokozása szintén fontos célok Tallinn számára.

ee4.pngDigitális Európa és szabad adatforgalom: a világban egyre több mindent érünk el digitálisan, ami hatalmas lehetőségeket, egyúttal jelentős veszélyeket is rejt. Az észt elnökség saját tapasztalataira építve igyekszik a veszélyeket minimalizálni, ugyanakkor az európai szinten esetleg még kiaknázatlan lehetőségeket tovább fejleszteni. A digitális egységes piac további építése, az e-megoldások és adatok kiterjedtebb használata és a határon átnyúló digitális szolgáltatások elősegítése mind napirendre kerül a következő félévben Tallinn vezényletével.

ee5.pngBefogadó és fenntartható Európa: az észtek számára prioritás az EU belső piacának előnyeit kihasználó, mobilis munkaerő jogainak megerősítése és korszerűsítését, számukra azonos lehetőségek biztosítása. Az észtek azt vallják, hogy a gazdasági fejlődés nem mehet a környezet és a természetes erőforrások kárára, ezért különböző modern, digitális megoldások használatával támogatják a fenntartható gazdálkodást és gazdaságot.

„Már sokszor bizonyítottuk, hogy élen járunk ezen a téren, így mintegy kötelességünk, hogy minél több, a digitális technológiával kapcsolatos ügyet végigvigyünk” – mondta az elnökségi programmal kapcsolatban Marju Lauristin EP-képviselő. Yana Toom képviselő azt reméli, hogy az elnökségnek köszönhetően Európa-szerte gyorsabban elterjed majd a digitális szolgáltatások használata a közszférában, hiszen az észt kormányzati rendszert mindenhol dicsérik nyitottságáért és megbízhatóságáért. Emellett nagy hangsúlyt fektetnek az e-kereskedelem fejlesztésére nemzetközi szinten.



Eredményes és sikeres elnökséget kívánunk Észtországnak!

Észtország 2017. december 31-ig látja el a Tanács elnökségének feladatát, majd Bulgária és Ausztria követi a sorban. Az észt elnökség részletes programja itt olvasható angol nyelven, az elnökség hivatalos oldala itt található.

Képek forrása: https://www.eu2017.ee

---
Az Európa Pont az Európai Bizottság információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként 
tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.

Olvasd el többi bejegyzésünk, iratkozz fel hírlevelünkre, kövess minket a Facebookon és gyere el ingyenes programjainkra!

0 Vissza

cimke.jpg13 évvel a csatlakozással az EU mindennapjaink részévé vált. A legtöbbször észre sem vesszük, mi mindent köszönhetünk az uniós előírások következtében bevezetett változtatásoknak – annak, hogy mi is a közösség tagjai vagyunk. A rengeteg uniós támogatás, mobilitási program, a roamingdíjak megszűnése vagy a fapados légitársaságok elterjedése mellett többek között azért is rengeteget tett az EU, hogy megfelelő tájékoztatást kapjunk az élelmiszerek vásárlásánál. Még egy érv az EU mellett.

Nincs zsákbamacska – az összetevők egyértelmű jelölése

cimke.PNGAkár allergiás valaki, akár diétázni szeretne, akár a mesterséges, esetlegesen káros összetevőket szeretné kiszűrni, nagyon fontos, hogy vásárlásnál tisztában legyen azzal, mit rakott a kosarába. Az egészségtudatos táplálkozáshoz lehetővé kellett tennie az EU-nak, hogy a piacán forgalmazott élelmiszerekből tájékozottan válasszanak. Ezt az EU 2013 decembere óta szigorú címkézési előírásokkal biztosítja. Minden terméknél jelezni kell, hogy tartalmazza-e a 14 legfontosabb allergén anyag valamelyikét (pl. glutént, tejet, dióféléket, földimogyorót, tojást, zellert, halakat, szóját). Mindezt vizuálisan jól elkülönülő módon kell megtenni. Az allergiások szempontjából fontos szabály, hogy a csomagolatlan élelmiszerek esetében – például az éttermekben – is tájékoztatást kell adni valamilyen formában az allergénekről.

Emellett az EU-ban minden csomagolt élelmiszeren egységes táblázat használatával kell megadni, hogy a termék milyen tápanyagokat tartalmaz. Ehhez 100 grammra / 100 milliliterre vetítve fel kell tüntetni legalább az élelmiszer energiatartalmát, továbbá a zsír, a telített zsírsav, a szénhidrát, a cukor, a fehérje és a só mennyiségét. Mindezek mellett az EU számos további tápanyag nem kötelező feltüntetését javasolja (pl. egyszeresen /  többszörösen telítetlen zsírsavak; cukrok / poliolok / keményítő; rostok; vitaminok) – ezen pluszinformációk feltüntetéséről a forgalmazó dönt.

A közelmúlt állati járványai miatt a marhahús, valamint a friss sertés-, bárány-, kecske- vagy baromfihús esetében a származási helyet is meg kell nevezni.

A szabályozás emellett előírja a minimális betűméretet, vagyis biztosítja az olvashatóságot is – a fogyasztók ugyanis korábban sokszor képtelenek voltak elolvasni a kötelezően feltüntetett információkat.

Tilos megtévesztő hirdetéseket készíteni

Szigorú szabályok vonatkoznak az egészséggel összefüggő állításokat tartalmazó reklámokra is. Ha a gyártó feltünteti termékén a „zsírszegény” kifejezést, akkor az 100 grammra vetítve valóban legfeljebb 3 gramm zsírt tartalmazhat. A címkén azt is meg kell adni, ha az élelmiszerben genetikailag módosított összetevő van. Ez vonatkozik például a genetikailag módosított növényekből készült növényi olajokra. Ez lehetővé teszi a fogyasztó számára, hogy eldöntse, szeretne-e ilyen élelmiszert vásárolni.

Egységes minőség- és eredetjelzések

cimke3.jpgTájékozódásunkat az EU különböző védjegyei, elismerési rendszerei is segítik – például a különleges termékek eredetiségét igazoló uniós oltalom, amelyben egységes jelöléssel védik és népszerűsítik a termékeket. A rendszer célja, hogy a valóban különleges módon készülő vagy valamilyen földrajzi helyhez köthető hagyományos termékeket megvédje a hasonló, de nem minden szempontból eredeti termékektől (és a fogyasztókat a becsapástól; lásd Tocai / Tokay vs. Tokaji ügy). Hasonló „biztonsági garanciát” jelent a CE-jelölés és a bioélelmiszerek ökológiai tanúsítványa.

Biztonságos élelmiszerek – folyamatos riadókészültség

Ha az Unióban egészségre ártalmas élelmiszer kerül a piacra – például szalmonellával fertőzött hús vagy higannyal szennyezett hal –,az uniós élelmiszer- és takarmánybiztonsági riasztási rendszer (RASFF) segítségével erről mindenki azonnal értesülhet. A rendszeren keresztül bármely tagállam a termékre vonatkozó figyelmeztetést adhat ki a többi tagállam számára, az egész EU-ban gyorsan ismertté válik a kockázat, és a hatóságok intézkedni tudnak. Ezután az élelmiszert kivonják a piacról és megsemmisítik, a külföldi élelmiszert pedig visszaküldik a származási országba.

Képek forrása: pexels.com; elelmiszer.hu

A cimkés illusztrációt az Élelmiszer Online vonatkozó anyagából vettük át.

---
Az Európa Pont az Európai Bizottság információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.

Olvasd el többi bejegyzésünket, iratkozz fel hírlevelünkre, kövess minket a Facebookon és gyere el ingyenes programjainkra!

0 Vissza

wifi.jpgBár idén nyártól már az EU többi országában utazgatva sem kell a roamingdíjtól tartanunk, ahogy itthon, úgy külföldön is sokan keresik az ingyenes WiFit. Az európai vakációk kényszerű net-diétáján eddig tipikusan innen-onnan elcsent, kávézókban, éttermekben elérhető ingyenes vezeték nélküli kapcsolat segített. Ez azonban teljesen kiszámíthatatlan és esetleges volt, míg az EU azt szeretné, ha az EU-ban mindenhol szélessávú, biztonságos és ingyenes internetkapcsolat állna az európaiak rendelkezésére. Ezért indította el WiFi4EU kezdeményezését, amely várhatóan már idén elindul, a közintézmények bevonásával és támogatásával segít a helyzeten, kiszélesíti és kiszámíthatóvá teszi a külföldi netezést.

Hogyan működik?

wifi2.pngA képlet egyszerű: az EU külön alappal támogatja, hogy az európai közintézmények új wifi hotspotokat alakítsanak ki Európa-szerte, a közösségi élet helyszínein. Ehhez szükségük van kezdeti beruházásra, meg persze fenntartásra – az EU az infrastruktúra kialakítását támogatja majd (az internet-hozzáférés költségeit legalább három évig a pályázónak kell biztosítania). A cél az, hogy a város főterein, városi parkokban, múzeumokban, könyvtáraknál, vasútállomáson, kórházakban elérhető legyen a ma már szinte alapigénynek számító nagysebességű és ingyenes wifi. Az utalványok formájában biztosított forrásokra ezért jellemzően közintézmények és fenntartóik (önkormányzatok, könyvtárak, múzeumok, stb.) pályázhatnak majd, a tervek szerint 2017 végétől.

A program megengedi a már létező nyilvános hálózatok csatlakoztatását is a WiFi4EU kezdeményezéshez. Ezzel egységes azonosítási rendszert biztosíthatnak a már létező nyilvános hálózatokhoz, így a felhasználók nem csak az általuk már használt WiFire, hanem Európa-szerte a WiFi4EU hálózat bármely más hotspotjára is automatikusan rá tudnak majd csatlakozni.

A keret

Első körben 20 millió eurós keretből a tervek szerint 2020-ig 6-8000, eddig ingyenes WiFi-vel le nem fedett településen támogatják majd a hotspotok kiépítését, összesen 120 millió euró értékben. A pontos összeg még függ a többéves pénzügyi keretre vonatkozó tárgyalások és a költségvetési eljárás eredményétől.

Várt eredmények

A program várt hatásaként egyrészt turistaként könnyebben elérhetjük majd az utazáshoz hasznos online információkat. A közhivatalok és a közintézmények pedig ennek segítségével kifejleszthetik és könnyebben hozzáférhetővé tehetik digitális szolgáltatásaikat, például az e-kormányzat, az e-egészségügy vagy az e-turizmus területén. Így az ingyenes és gyors netezés mellett az egyszerűbb és gyorsabb ügyintézésnek szintén mindenki hasznát látja – egyszerre csökken a lakossági digitális szakadék és fejlődnek a digitális közszolgáltatások. Becslések szerint a WiFi4EU naponta 40-50 millió ember számára fogja biztosítani az ingyenes internetelérést.

További részleteket a kezdeményezésről itt találtok: bit.ly/WiFi4EU   

 

 

Képek forrása: pexels.com; Európai Bizottság

---
Az Európa Pont az Európai Bizottság információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.

Olvasd el többi bejegyzésünket, iratkozz fel hírlevelünkre, kövess minket a Facebookon és gyere el ingyenes programjainkra!

0 Vissza

osztondij1.jpgLassan vége a vizsgaidőszaknak, kezdődik a jól kiérdemelt nyári feltöltődés időszaka. A pihenés mellett mi most is arra ösztökélnénk a frissdiplomásokat és hamarosan végzőket, hogy a megérdemelt strandolás, fesztiválozás és nyaralás mellett szánjanak egy kis időt a lehetséges folytatás felkutatására. Ehhez, mint minden évben, idén is segítséget adunk – íme minden egy helyen azoknak, akik szívesen szereznének tapasztalatot az EU valamelyik intézményénél.

Szinte valamennyi uniós intézmény fogad gyakornokokat hosszabb-rövidebb időre. A 2018 tavaszán induló EU-s gyakornoki programokra sokszor már nyár végén vagy ősz elején kell jelentkezni, és mivel a pályázati anyagok összegyűjtése időigényes, érdemes nem az utolsó pillanatra halasztani.

Az intézmények többsége öthónapos gyakorlatokat hirdet meg, minden évben azonos időszakokban, legtöbbször egy tavaszi és egy őszi turnusban. Jelentkezni egy-egy programra általában legalább fél évvel az aktuálisan megpályázott gyakornokság előtt kell – a 2018 tavaszán induló programokra például most augusztus / szeptember végéig, illetve októberig lehet jelentkezni. A gyakornoki munkáért kapott ösztöndíj általában fedezi a megélhetés költségeit, a részvételhez a legtöbb esetben sikeresen befejezett BA diploma szükséges, de számtalan egyéb lehetőség áll rendelkezésre akár még a tanulmányok idejére vagy az MA diploma megszerzése utáni időszakra is.

Táblázatunkban a frissdiplomások előtt nyitva álló fizetett lehetőségekről találtok rövid összefoglalót a legfontosabb alapinformációkkal: az ösztöndíjak időtartamáról, a támogatás megközelítő összegéről, a túljelentkezés mértékéről és a nem kevésbé lényeges jelentkezési határidőkről. Részletes információt valamennyi típusú gyakornoki programról az Európa Portál összefoglaló oldalán, valamint az egyes intézmények hivatalos oldalain olvashattok – mindehhez segítségül a táblázat alatt összegyűjtöttük az egyes uniós szervezetek vonatkozó linkjeit.

A táblázatra (vagy ide) kattintva nagy méretben láthatjátok az információkat. Jó böngészést és készülődést!

 osztondij2_jpg.png

Információs oldalak az uniós intézmények gyakornoki programjairól:

 

További gyakornoki lehetőségek az Európai Unió ügynökségeinél:

 

 A kép forrása: pexels.com

---
Az Európa Pont az Európai Bizottság információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.


Olvasd el többi
 bejegyzésünk, iratkozz fel hírlevelünkre, kövess minket a Facebookon és gyere el ingyenes programjainkra!

 

0 Vissza