cimke.jpg13 évvel a csatlakozással az EU mindennapjaink részévé vált. A legtöbbször észre sem vesszük, mi mindent köszönhetünk az uniós előírások következtében bevezetett változtatásoknak – annak, hogy mi is a közösség tagjai vagyunk. A rengeteg uniós támogatás, mobilitási program, a roamingdíjak megszűnése vagy a fapados légitársaságok elterjedése mellett többek között azért is rengeteget tett az EU, hogy megfelelő tájékoztatást kapjunk az élelmiszerek vásárlásánál. Még egy érv az EU mellett.

Nincs zsákbamacska – az összetevők egyértelmű jelölése

cimke.PNGAkár allergiás valaki, akár diétázni szeretne, akár a mesterséges, esetlegesen káros összetevőket szeretné kiszűrni, nagyon fontos, hogy vásárlásnál tisztában legyen azzal, mit rakott a kosarába. Az egészségtudatos táplálkozáshoz lehetővé kellett tennie az EU-nak, hogy a piacán forgalmazott élelmiszerekből tájékozottan válasszanak. Ezt az EU 2013 decembere óta szigorú címkézési előírásokkal biztosítja. Minden terméknél jelezni kell, hogy tartalmazza-e a 14 legfontosabb allergén anyag valamelyikét (pl. glutént, tejet, dióféléket, földimogyorót, tojást, zellert, halakat, szóját). Mindezt vizuálisan jól elkülönülő módon kell megtenni. Az allergiások szempontjából fontos szabály, hogy a csomagolatlan élelmiszerek esetében – például az éttermekben – is tájékoztatást kell adni valamilyen formában az allergénekről.

Emellett az EU-ban minden csomagolt élelmiszeren egységes táblázat használatával kell megadni, hogy a termék milyen tápanyagokat tartalmaz. Ehhez 100 grammra / 100 milliliterre vetítve fel kell tüntetni legalább az élelmiszer energiatartalmát, továbbá a zsír, a telített zsírsav, a szénhidrát, a cukor, a fehérje és a só mennyiségét. Mindezek mellett az EU számos további tápanyag nem kötelező feltüntetését javasolja (pl. egyszeresen /  többszörösen telítetlen zsírsavak; cukrok / poliolok / keményítő; rostok; vitaminok) – ezen pluszinformációk feltüntetéséről a forgalmazó dönt.

A közelmúlt állati járványai miatt a marhahús, valamint a friss sertés-, bárány-, kecske- vagy baromfihús esetében a származási helyet is meg kell nevezni.

A szabályozás emellett előírja a minimális betűméretet, vagyis biztosítja az olvashatóságot is – a fogyasztók ugyanis korábban sokszor képtelenek voltak elolvasni a kötelezően feltüntetett információkat.

Tilos megtévesztő hirdetéseket készíteni

Szigorú szabályok vonatkoznak az egészséggel összefüggő állításokat tartalmazó reklámokra is. Ha a gyártó feltünteti termékén a „zsírszegény” kifejezést, akkor az 100 grammra vetítve valóban legfeljebb 3 gramm zsírt tartalmazhat. A címkén azt is meg kell adni, ha az élelmiszerben genetikailag módosított összetevő van. Ez vonatkozik például a genetikailag módosított növényekből készült növényi olajokra. Ez lehetővé teszi a fogyasztó számára, hogy eldöntse, szeretne-e ilyen élelmiszert vásárolni.

Egységes minőség- és eredetjelzések

cimke3.jpgTájékozódásunkat az EU különböző védjegyei, elismerési rendszerei is segítik – például a különleges termékek eredetiségét igazoló uniós oltalom, amelyben egységes jelöléssel védik és népszerűsítik a termékeket. A rendszer célja, hogy a valóban különleges módon készülő vagy valamilyen földrajzi helyhez köthető hagyományos termékeket megvédje a hasonló, de nem minden szempontból eredeti termékektől (és a fogyasztókat a becsapástól; lásd Tocai / Tokay vs. Tokaji ügy). Hasonló „biztonsági garanciát” jelent a CE-jelölés és a bioélelmiszerek ökológiai tanúsítványa.

Biztonságos élelmiszerek – folyamatos riadókészültség

Ha az Unióban egészségre ártalmas élelmiszer kerül a piacra – például szalmonellával fertőzött hús vagy higannyal szennyezett hal –,az uniós élelmiszer- és takarmánybiztonsági riasztási rendszer (RASFF) segítségével erről mindenki azonnal értesülhet. A rendszeren keresztül bármely tagállam a termékre vonatkozó figyelmeztetést adhat ki a többi tagállam számára, az egész EU-ban gyorsan ismertté válik a kockázat, és a hatóságok intézkedni tudnak. Ezután az élelmiszert kivonják a piacról és megsemmisítik, a külföldi élelmiszert pedig visszaküldik a származási országba.

Képek forrása: pexels.com; elelmiszer.hu

A cimkés illusztrációt az Élelmiszer Online vonatkozó anyagából vettük át.

---
Az Európa Pont az Európai Bizottság információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.

Olvasd el többi bejegyzésünket, iratkozz fel hírlevelünkre, kövess minket a Facebookon és gyere el ingyenes programjainkra!

0 Vissza

wifi.jpgBár idén nyártól már az EU többi országában utazgatva sem kell a roamingdíjtól tartanunk, ahogy itthon, úgy külföldön is sokan keresik az ingyenes WiFit. Az európai vakációk kényszerű net-diétáján eddig tipikusan innen-onnan elcsent, kávézókban, éttermekben elérhető ingyenes vezeték nélküli kapcsolat segített. Ez azonban teljesen kiszámíthatatlan és esetleges volt, míg az EU azt szeretné, ha az EU-ban mindenhol szélessávú, biztonságos és ingyenes internetkapcsolat állna az európaiak rendelkezésére. Ezért indította el WiFi4EU kezdeményezését, amely várhatóan már idén elindul, a közintézmények bevonásával és támogatásával segít a helyzeten, kiszélesíti és kiszámíthatóvá teszi a külföldi netezést.

Hogyan működik?

wifi2.pngA képlet egyszerű: az EU külön alappal támogatja, hogy az európai közintézmények új wifi hotspotokat alakítsanak ki Európa-szerte, a közösségi élet helyszínein. Ehhez szükségük van kezdeti beruházásra, meg persze fenntartásra – az EU az infrastruktúra kialakítását támogatja majd (az internet-hozzáférés költségeit legalább három évig a pályázónak kell biztosítania). A cél az, hogy a város főterein, városi parkokban, múzeumokban, könyvtáraknál, vasútállomáson, kórházakban elérhető legyen a ma már szinte alapigénynek számító nagysebességű és ingyenes wifi. Az utalványok formájában biztosított forrásokra ezért jellemzően közintézmények és fenntartóik (önkormányzatok, könyvtárak, múzeumok, stb.) pályázhatnak majd, a tervek szerint 2017 végétől.

A program megengedi a már létező nyilvános hálózatok csatlakoztatását is a WiFi4EU kezdeményezéshez. Ezzel egységes azonosítási rendszert biztosíthatnak a már létező nyilvános hálózatokhoz, így a felhasználók nem csak az általuk már használt WiFire, hanem Európa-szerte a WiFi4EU hálózat bármely más hotspotjára is automatikusan rá tudnak majd csatlakozni.

A keret

Első körben 20 millió eurós keretből a tervek szerint 2020-ig 6-8000, eddig ingyenes WiFi-vel le nem fedett településen támogatják majd a hotspotok kiépítését, összesen 120 millió euró értékben. A pontos összeg még függ a többéves pénzügyi keretre vonatkozó tárgyalások és a költségvetési eljárás eredményétől.

Várt eredmények

A program várt hatásaként egyrészt turistaként könnyebben elérhetjük majd az utazáshoz hasznos online információkat. A közhivatalok és a közintézmények pedig ennek segítségével kifejleszthetik és könnyebben hozzáférhetővé tehetik digitális szolgáltatásaikat, például az e-kormányzat, az e-egészségügy vagy az e-turizmus területén. Így az ingyenes és gyors netezés mellett az egyszerűbb és gyorsabb ügyintézésnek szintén mindenki hasznát látja – egyszerre csökken a lakossági digitális szakadék és fejlődnek a digitális közszolgáltatások. Becslések szerint a WiFi4EU naponta 40-50 millió ember számára fogja biztosítani az ingyenes internetelérést.

További részleteket a kezdeményezésről itt találtok: bit.ly/WiFi4EU   

 

 

Képek forrása: pexels.com; Európai Bizottság

---
Az Európa Pont az Európai Bizottság információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.

Olvasd el többi bejegyzésünket, iratkozz fel hírlevelünkre, kövess minket a Facebookon és gyere el ingyenes programjainkra!

0 Vissza

osztondij1.jpgLassan vége a vizsgaidőszaknak, kezdődik a jól kiérdemelt nyári feltöltődés időszaka. A pihenés mellett mi most is arra ösztökélnénk a frissdiplomásokat és hamarosan végzőket, hogy a megérdemelt strandolás, fesztiválozás és nyaralás mellett szánjanak egy kis időt a lehetséges folytatás felkutatására. Ehhez, mint minden évben, idén is segítséget adunk – íme minden egy helyen azoknak, akik szívesen szereznének tapasztalatot az EU valamelyik intézményénél.

Szinte valamennyi uniós intézmény fogad gyakornokokat hosszabb-rövidebb időre. A 2018 tavaszán induló EU-s gyakornoki programokra sokszor már nyár végén vagy ősz elején kell jelentkezni, és mivel a pályázati anyagok összegyűjtése időigényes, érdemes nem az utolsó pillanatra halasztani.

Az intézmények többsége öthónapos gyakorlatokat hirdet meg, minden évben azonos időszakokban, legtöbbször egy tavaszi és egy őszi turnusban. Jelentkezni egy-egy programra általában legalább fél évvel az aktuálisan megpályázott gyakornokság előtt kell – a 2018 tavaszán induló programokra például most augusztus / szeptember végéig, illetve októberig lehet jelentkezni. A gyakornoki munkáért kapott ösztöndíj általában fedezi a megélhetés költségeit, a részvételhez a legtöbb esetben sikeresen befejezett BA diploma szükséges, de számtalan egyéb lehetőség áll rendelkezésre akár még a tanulmányok idejére vagy az MA diploma megszerzése utáni időszakra is.

Táblázatunkban a frissdiplomások előtt nyitva álló fizetett lehetőségekről találtok rövid összefoglalót a legfontosabb alapinformációkkal: az ösztöndíjak időtartamáról, a támogatás megközelítő összegéről, a túljelentkezés mértékéről és a nem kevésbé lényeges jelentkezési határidőkről. Részletes információt valamennyi típusú gyakornoki programról az Európa Portál összefoglaló oldalán, valamint az egyes intézmények hivatalos oldalain olvashattok – mindehhez segítségül a táblázat alatt összegyűjtöttük az egyes uniós szervezetek vonatkozó linkjeit.

A táblázatra (vagy ide) kattintva nagy méretben láthatjátok az információkat. Jó böngészést és készülődést!

 osztondij2_jpg.png

Információs oldalak az uniós intézmények gyakornoki programjairól:

 

További gyakornoki lehetőségek az Európai Unió ügynökségeinél:

 

 A kép forrása: pexels.com

---
Az Európa Pont az Európai Bizottság információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.


Olvasd el többi
 bejegyzésünk, iratkozz fel hírlevelünkre, kövess minket a Facebookon és gyere el ingyenes programjainkra!

 

0 Vissza

safe.jpgAz internethasználat elválaszthatatlan a mindennapjainktól, életünket eluralják a hálóra csatlakozó kütyük, a fiataloknak és a gyerekeknek pedig szinte alapszükségletük lett az online élet. Az ezredforduló körül és után született Z generáció tagjai az internetet már alapadottságnak tekintik, és a lehető legnagyobb természetességgel használják a hálózatra kötött eszközeiket. Ugyanakkor nem árt, ha az interneten keresztüli veszélyekre felkészítjük a gyerekeket: az internetezők egyharmada 18 évesnél fiatalabb, és már a 9-16 éves korosztály 68 százaléka (!) rendelkezik legalább egy profillal valamelyik közösségi oldalon, ezért nagyon fontos, hogy tisztában legyenek azzal, hogyan használják biztonságosan az internetet.

Ennek elősegítésére indította el az Európai Bizottság – már a lakossági internetezés hőskorában, 1999-ben – a Biztonságos Internet (Safer Internet) Programot. A kezdeményezés nem csak a felhasználókat, hanem az online ipar szereplőit, nonprofit szervezeteket és az UNICEF-et is bevonja az együttműködésbe. 2004 óta rendezik meg minden februárban a Biztonságos Internet Napot (Safer Internet Day), melynek során Magyarország mellett már a világ több mint száz országában hívják fel a társadalom főként a fiatalok és gyerekek - figyelmét az internet és az online technológiák, okostelefonok tudatosabb és biztonságosabb használatára.

Hogy az EU döntéshozói megismerhessék a fiatalok véleményét és kérdéseit az internetről, létrehozták az évente összeülő Biztonságos Internet Fórumot (Safer Internet Forum). A Biztonságos Internet Központok (Safer Internet Centres) szintén segítséget nyújtanak a gondtalan netezés feltételeinek megteremtésében; a káros tartalom, visszaélés, zaklatás bejelentését pedig az INHOPE által működtetett Biztonságos Internet oldalon vagy a Kék Vonalon tudjuk megtenni. A biztonságos internet területén működő magyarországi szolgáltatásokat és szervezeteket a Better Internet for Kids oldalán foglalták össze. A témához kapcsolódóan nagyon sok hasznos anyagot gyűjtöttek össze a saferinternet.hu szerkesztői magyar nyelven, minden korosztály számára a témában.

A Bizottság kezdeményezésére nemrégiben önszabályozó együttműködés („Safer Internet for Minors”) jött létre a legnagyobb közösségimédia-szereplők alkotta szövetség tagjai között. Ez a fiatalokat veszélyeztető tartalmakat és visszaéléseket próbálja belülről, önszabályozással és önként vállalt korlátozásokkal lecsökkenteni.

Nem szabad félvállról venni az internet veszélyeit. Nem „csak” az eszközeinket tönkretevő, adatainkat, jelszavainkat ellopó vírusokat kell kivédenünk, a fenyegetettség ennél jóval szélesebb körű. Jogellenes, kéretlen és káros, veszélyes, nem az adott korosztálynak megfelelő tartalmak, adatainkkal való visszaélések, online zaklatás – ez az internet sötét oldala, amire érdemes figyelnünk, amikor fellépünk a hálózatra. Infografikánkban összegyűjtöttük a legfontosabb alapelveket a biztonságos internetezéshez – a tanácsokat nemcsak fiataloknak érdemes megfogadni! (Nagyobb méretben itt, vagy a képre kattintva nézhető.)

internet_biztonsag_v4-01.png

0 Vissza

va1.pngEurópában a születéskor várható élettartam egyre nő, ugyanakkor ezzel nem hosszabbodik arányosan az egészségben töltött évek száma. Az embereknek fel kellene ismerniük, hogy az egészség nem egyenlő a betegség hiányával, hanem testi, szellemi és szociális jólétet jelent – és aktívan tenniük is kellene egészségük megőrzéséért. Az egészségesebb élethez az ellátórendszer fejlesztése mellett eredményes megelőzésre, egyéni szintű tudatosságra, szakpolitikai szinten pedig hatékony szemléletformálásra lenne szükség.

0 Vissza

malta1.jpg2017 első félévében Málta az Európa Unió Tanácsának soros elnöke. Újoncként nincsen egyszerű helyzetben, mert az EU óriási kihívások előtt áll. Az EU-n belül zajló folyamatok – amelyeket pl. a Brexit jelez –, a migrációs válság és a terrorfenyegetettség is hatásos válaszokat kíván az EU-tól. Ahogyan azt Donald Tusk megjegyezte az elnökség ünnepélyes nyitóünnepségén: a kihívások kezelésénél előnyt jelenthet, hogy éppen a kis szigetország van az EU kormányrúdjánál. A máltaiaknál kevesen ismerik jobban a briteket – akik épp megkezdik az EU-ból való kiválást – és a Földközi-tengeri migrációs helyzetet.

0 Vissza

img_4095.jpgAz Európa Pontot a legtöbben a rendezvényeinkről, programjainkról ismeritek személyesen, esetleg kérdeztetek már EU-tanácsadóinktól, a civil szervezetek pályázati lehetőségeiről érdeklődtetek, vagy kutattatok a szakkönyvtárunkban. Ezen szolgáltatások mellett azonban sok általános és középiskolás diák is eljött hozzánk, hogy rendhagyó EU-tanóráinkon részt vegyen. Szeptembertől ismét várjuk az érdeklődő osztályok jelentkezését!

0 Vissza

sk1.PNG„Nem könnyű helyzetben veszi át az EU Tanácsának vezetését az aktuális elnökség” – az utóbbi pár évben sajnos szinte bármelyik elnökség terveit bemutató írásunkat kezdhettük hasonló felütéssel. A külső és belső krízisek nem kímélték az elmúlt években az EU-t. Globális pénzügyi válság, ukrán válság, görög krízis, terroristamerényletek Európa szívében, menekültválság: számos olyan körülmény befolyásolta az utóbbi idők uniós elnökségeit – és az egész unió működését – amelyekkel nem lehetett előre tervezni.

 

0 Vissza