si_cover.jpegEbben a sorozatunkban egy-egy adott ország öt legfontosabb / legjobb / mindenképpen elolvasásra érdemes könyvét mutatjuk be. A kezdeményezés szándékosan provokatív: hiszen az öt „legjobb” könyv mindenkinek mást és mást jelent, aki ismeri egy-egy ország irodalmát. A „legjobb” és a „legnagyobb jelentőséggel bíró” kategóriái sem feltétlenül esnek egybe, a személyes kedvencek pedig abszolút szubjektív alapon szelektálódnak. A mi célunk egy olyan „must read” lista összeállítása az adott ország szerzőinek könyveiből, amelyek elolvasása közelebb viszi az olvasót az adott ország kultúrájának és embereinek megismeréséhez, sokat mondanak az ország lakóiról, történelméről, közelebb visznek kollektív ismereteikhez. Íme szlovén összeállításunk, vitassátok, egészítsétek ki saját ötleteitekkel, kedvenceitekkel, és ajánljatok további könyveket, amiről azt gondoljátok, az ország iránt érdeklődőknek érdemes lenne elolvasnia!

Szlovénia: „írók és olvasók nemzete

Egy évtizeddel ezelőtt Szlovénia tartotta az európai rekordot az egy főre eső könyvkiadások alapján, és ez az arány ma is az egyik legmagasabb. A szlovén statisztikai hivatal adatai alapján csak 2004-ben 4430 könyvet adtak ki Szlovéniában, 3686 első kötetet és 654 újranyomást. Az írások 74 százaléka eredeti írás volt, a többi fordítás – így tehát van bőven miből válogatnunk, mikor a legérdekesebb vagy legjellemzőbb szlovén írásokat keressük.

Drago Jančar: Ma éjjel láttam őt (To noč sem jo videl, 2010)

si1.jpgEgy szlovén válogatásból nem maradhat ki napjaink legnépszerűbb, legtöbb nyelvre fordított kortárs írója és drámaszerzője, Drago Jančar. A maribori születésű Jančar műveit legalább kéttucat nyelvre fordították le Európában és Ázsiában, könyvei számos európai és nemzetközi elismerésben részesültek (pl. Európai Irodalmi Díj 2011-ben vagy a legjobb külföldi regénynek járó díj Franciaországban 2014-ben).


A Ma éjszaka láttam őt a II. világháború alatt eltűnt szép fiatalasszony, Veronika sorsát kíséri végig, és vele azokét, akiknek semmi közük nem volt erőszakhoz vagy politikához, mindössze élni akartak. A regény öt különböző nézőpont mozaikjaiból rakja össze a sötét képet. Az elbeszélők – a szerető, az anya, a német katonaorvos, a cselédlány és a Strmol Castle egy napszámosa – öt fejezetben mesélik el a történetet, miközben sok mindent megtudunk róluk és a háború előtti és alatti évek Szlovéniájáról is.


Kajetan Kovič:
Képzelet tanár úr (Profesor domišljije, 1996)

si2.pngA maribori születésű író, költő és műfordító pályája a Négy költő versei (1953) című kötettel indult, amely a szocialista realizmussal való radikális szakításával mérföldkő a szlovén irodalomban. Az 1960-as évek közepétől egyre gyakrabban jelentkezett prózai művekkel és gyermekmesékkel is; a szlovén gyermekirodalom két felejthetetlen figurája, Maček Muri és Piki Jakob is az ő nevéhez fűződik. Mindkét gyerekkönyvét eddig több mint 100 000 példányban adták ki.

Kovič műfordítói munkássága is igen jelentős, többek között Rilke vagy Éluard versei is az ő fordításában olvashatók. Emellett Kovič a magyar irodalom szlovéniai megismertetésében is nagy szerepet játszott, a magyar költőket nyersfordítás alapján fordította. Az ő közvetítésével ismerhetik például Petőfi, Ady, Radnóti, Babits, Kosztolányi vagy József Attila verseit, több magyar alkotóhoz (pl. Weöres Sándorhoz vagy Lator Lászlóhoz) szoros barátság is fűzte. A magyar irodalom szlovéniai népszerűsítéséért és fordításáért a Magyar Írószövetség tiszteletbeli tagjává is választotta.

Képzelet tanár úr című, magyarul is olvasható kisregénye a boldog békeidőkbe, a Monarchia éveinek Ljubljanájába visz el bennünket, az 1895-ös nagy földrengést megelőző napokba, és egy sajátos szerelmi háromszög kialakulását meséli el. Alaphelyzetében Jernej Petric tanár a titkos költő és földrengéskutató barátja mögé bújva vall szerelmet a boldogtalan házasságban élő Ursula asszonynak. A könyv az újrakezdés lehetőségéről szól, egy olyan helyzetben, amikor nemcsak fizikailag készül romba dőlni az őket körülvevő világ.

Tomaž ​Šalamun: Almafa (2008)

si3.jpgTomaž ​Šalamun a szlovén modernizmus és az avantgárd egyik megteremtője. Első kötete, a Póker (1966) szokatlan képi világával és mondatainak nyelvtani szabályokat felrúgó szerkezeteivel a modernitás mérföldköve lett a szlovén költészetben. Az elmúlt húsz év számos költőjének „atyja”, akit napjainkban a világ tíz legbefolyásosabb költője között tartanak számon az Egyesült Államokban (ahol kreatív írást is tanított).

1963-64 között jelentek meg első versei, melyek nagy visszhangot keltettek és forradalmi változást hoztak a szlovén költészet életébe. Közöttük volt a Duma '64 című vers is, amelyért szerzője néhány nap börtönt kapott, amiért megsértette a nemzeti hagyományokat és parodizált egy partizándalt. „Tomaž Šalamun költészete nemcsak egyszerűen provokáció és polgárpukkasztás, hanem alapjaiban újította meg és gazdagította a szlovén versbeszédet, s olyan színvonalra emelte, amely érdekfeszítővé tette Szlovénia határain kívül is.”

Az Almafa kötet Šalamun teljes költői életművének első magyar nyelvű áttekintése.

Aleš Šteger: Protuberancia (Protuberance, 2002)

si4.jpgFigyelmetekbe ajánlunk egy kortárs költőt is Ljubljanából, akinek magyarul is megjelentek írásai. Aleš Šteger ahhoz a fiatal írói nemzedékhez tartozik, amely Jugoszlávia szétesése után kezdett publikálni. Első verseskötetét 1995-ben három hét alatt elkapkodták. Könyveit 16 nyelvre fordították le, versei olyan neves újságokban és magazinokban jelentek meg, mint a The New Yorker vagy a Die Zeit. Számos elismerést kapott, az egyik legolvasottabb kortárs költő ma Szlovéniában. Legismertebb kötete az ötven verset tartalmazó Knjiga reči (The Book of Things, 2005), amely hétköznapi tárgyakat mutat be különleges szemszögből (a könyv magyarul sajnos nem, csak angolul olvasható).

Magyarul is megjelent több verse, illetve Protuberancia című verseskötete, amelyről az alábbiakat írta Thimár Attila a Figyelőben: „Nagy kalandra vállalkozik, aki a Protuberanciába belelapoz – és előre figyelmeztetek mindenkit, a kötet mint egy örvény ragadja magával az olvasót. (…) Šteger költeményei a legnemesebb humanista hagyományt, a világ szépségeinek értését, tudását szembesítik a valóság kiábrándító képeivel.” Darvasi László szerint „Šteger néhol úgy használja mondatot, mint a szikét. Merészen megmetszi az élet anyagát, mert tudja, igazán látni annyi, mint a felszín alá hatolni. Néha olyan a mondata, mint egy messzelátó. Néha olyan, akár egy nagyító. Kegyetlen, érzelmes, mégis pontos.”

Feri Lainšcek: Akit a köd hozott (Ki jo je megla prinesla, 1993)

si5.jpgA Szlovéniában méltán népszerű szerző 1959-ben született a Magyarországhoz közeli Muravidéken. Érdekes, hogy az iskola megkezdéséig csak muravidéki (vend) nyelven beszélt, amely megegyezik a magyarországi szlovének nyelvjárásával. Sokoldalú szerző: nagyregények mellett gyerekkönyveket, verseket, forgatókönyveket is ír, forgatókönyvíróként is, számos szlovén énekes és együttes dalszövegeinek írója. Hazájában már kilenc regényét és több gyermekkönyvét adták ki.

Akit a köd hozott című könyvének lelkészét áthelyezik a szigeten lévő faluba, a „senki följére”, ahol egy ideig szolgál, helyrehozza a templomot, majd amikor elmegy, a települést elmossa a víz, csak a templom marad meg. A regény a pannon térségben játszódik, kultúrák ütközőpontján, humorral, misztikummal, játékossággal fűszerezve.

Az ajánló elkészítéséhez köszönjük a Ljubljanai Balassi Intézet segítségét. A könyvek leírásához és értékeléséhez a Moly.hu-n található bemutatásokat és jellemzéseket használtuk.

---

Az Európa Pont az Európai Bizottság információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.
Olvasd el többi bejegyzésünk, iratkozz fel hírlevelünkre, kövess minket a Facebookon és gyere el ingyenes programjainkra!

0 Vissza

szloven_recept1.jpgÚj sorozatot indítunk: ezentúl minden hónapban bemutatunk egy-egy jellegzetes vagy különleges nemzeti ételt valamelyik uniós országból, részletes receptjével együtt. A menüsort Szlovénia egyik hagyományos, Idrija városából származó finomságával, az idrijski žlikrofival kezdjük, amely egy burgonyával töltött tésztaétel – ideális fogás a hideg téli napokra.

Idrija Nyugat-Szlovéniában található kisváros, amely elsősorban higanybányászatáról ismert: a város adta a bányászat fénykorában a világ higanytermelésének nyolcadát. A higanybánya az 1980-as években bezárta kapuit, de korábbi járatainak egy része ma élménybányaként bejárható. A város a világ egyik legjelentősebb higanykitermelőjeként kerülhetett fel (a spanyol Algadén városával együtt) 2012-ben az UNESCO Világörökségi listájára. A város szintén ismert hagyományos technikával készített csipkéjéről, amelynek története egészen a 16. századig nyúlik vissza. A városban mára csipkeverő iskola is működik.

A kisváros emellett gasztronómiájáról is híres: a hagyományos recept alapján itt készített žlikrofi volt az első szlovén étel, amely az EU eredetvédelmi oltalma alá került 2010-ben, hagyományos különleges termékként (HKT). Szlovéniában már 2002 óta védelem alatt állt. 1936-ból származik az étel első írásos említése, amelyből kiderül, hogy a žlikrofi igazi ünnepi fogásnak számított a régióban, amely bizonyos írásos emlékek szerint Erdélyből került a régióba.

szloven_recept2.jpgA töltött tésztát sokan az olasz tortellinihez hasonlítják, de az inkább hasonlít az osztrák Schlickkrapferlhez (levesben tálalt főtt húsos tésztabatyu). A tészta mai, hagyományos étel töltelékében főtt krumplit, hagymát, apróra vágott szalonnát vagy füstölt sonkát és fűszereket találunk. Az egyenként megformázott tésztadarabok jellegzetessége a formája, amely régi francia fejfedőket (Napóleon-kalapot) idéz. A tésztát általában valamilyen húsos szósszal tálalják, gyakran kerül báránnyal vagy nyúllal készített szósz rá. Egy átlagos étteremben is legalább fél tucat szósz közül választhatunk, jobb helyeken akár 10-12 féle is előfordulhat.

Az étel nemrégiben felkerült egy szlovén postai bélyegre is.

Íme a receptje:

Hozzávalók

A tésztához (kb. 150 darab, amely elég az egész családnak)

- 30 dkg finomliszt
- 1-2 tojás,
- étolaj,
- a tészta puha állagának biztosításához szükséges mennyiségű víz vagy tej.

A töltelékhez

- 50 dkg burgonya,
- 5 dkg apróra vágott szalonna vagy apróra vágott füstölt sonka,
- 5 dkg hagyma
- ízlés szerint só, bors, majoránna és metélőhagyma

Elkészítése

A lisztet, a tojást és a vizet vagy tejet puha tésztává keverjük, majd rugalmassá gyúrjuk. A tészta akkor készült el, amikor már nem tapad a kézhez vagy a deszkához. Ekkor a tésztát kis cipóformára alakítjuk, bekenjük étolajjal, befedjük, hogy ne száradjon ki, majd legalább fél órára pihenni hagyjuk.

A töltelék főtt burgonyából készül, amelyet nyomóval még melegen áttörünk. A hagymát az apróra vágott szalonna vagy füstölt sonka zsírján megsütjük, majd hozzáadjuk a még meleg burgonyához. A masszát megszórjuk sóval, borssal, majoránnával és metélőhagymával, majd sima töltelékké keverjük. A töltelékből ezután kézzel egyforma méretű, mogyorónyi méretű gombócokat készítünk.

Az elkészített tésztát a pihentetés után mintegy 2 mm vékonyra nyújtjuk, majd a töltelékgombócokat egymástól kb. egy-egy ujjnyi távolságra a kinyújtott tésztára helyezzük. A tésztát ráhajtjuk a töltelékgombócokra, közöttük az üres helyeken összenyomjuk úgy, hogy kis „füleket” képezve összeragadjon. Az egyes darabok tetejét kicsit bemélyesztjük, vigyázva, hogy a tészta ki ne szakadjon. Így nyerik az egyes darabok jellegzetes, kalapot idéző alakjukat.

A tésztadarabokat forrásban lévő sós vízbe szórjuk, majd elkeverjük, és az edényt lefedjük. Az étel akkor van készen, amint a tésztadarabok feljönnek a víz felszínére és a víz ismét forrni kezd. Elkészülte után azonnal tálalandó.

Dober tek! :)

szloven_recept3.jpg


Képek forrása: Slovenia.si, visit-idrija.si (Mankica Kranjec)

További receptek, videók az étel készítéséről:

Culinary Slovenia
220 stopinj posevno (Urška Fartelj blogja)
Videó a Visit Idrija oldaláról

0 Vissza
Európa Pont | 2012.05.28. 00:53

Kiruccanás Mariborba

mari.jpgMaribor Szlovénia második legnagyobb városa 110 ezer lakossal.  Barátságos és hangulatos egyetemváros a Dráva mentén, Budapesttől mindössze 340 km-re, autópályán kevesebb, mint három és fél óratávolságra. A város melletti hegyek, síterepek, a Dráva, a szőlőkkel teli domboldalak teszik változatossá a látképet. Maribor kellemes, monarchiát idéző belvárosát számos  sétálóutca, kisebb-nagyobb terek és rengeteg zöld terület tarkítja. Maribor bortermelésérről is híres, emellett – főként nyáron – igen változatos programlehetőségeket kínál az odalátogatóknak.

Idén sincs ez másképp, sőt, a programkínálat még a szokásosnál is erősebb. Idén ugyanis a Dráva-parti város Európa kulturális fővárosa (a portugál Guimarãessel együtt). Ezért aki még nem járt délnyugati szomszédunk egyik legizgalmasabb városában, annak itt az ideje, hogy ezt most bepótolja. A programok január óta folyamatosan zajlanak, ebben a nyár természetesen kiemelten erős: a szervezők több mint 400 programmal készültek, amelyek egyrészt az európai kultúra kiemelkedő képviselőit viszik Mariborba, másrészt a szlovén kultúrát helyezik európai reflektorfénybe.

mari2.jpgA kínálat sokszínű, a hagyományos művészeti ágak, a film, a képzőművészet, a tánc, az irodalom, a zene vagy a színház mellett fontos szerepet kap a vizuális kultúra és az építészet is, de tízezreket megmozgató utcafesztiválok, gyerekprogramok is színesítik az eseménysorozatot. A szervezők a klasszikus műfajok kedvelőinek, és a formabontó, kortárs művészet barátainak is számos rendezvényt kínálnak: volt már cigányzenei fesztivál, operaelőadások, nemrégiben épp a Szegedi Balett lépett fel Mariborban hatalmas sikerrel. De a street art, a tervezőgrafika vagy a fotóművészet sem marad ki a kínálatból. Nemsokára nyílik a Kokoschka kiállítás, és jelenleg is tart az európai képregény-kultúrát bemutató kiállítás. Különleges szépségeket ígér a „mikrocsodák” világába kalauzoló Nano-kiállítás, és lesz még jazztől is hangos Maribor…  Ez csak egy pár példa a számtalan izgalmas kulturális eseményből – a programkínálat tényleg igen széles, amelyet mindenképpen érdemes tanulmányozni, ha rászánjuk magunkat egy kis kiruccanásra Mariborba. Valamennyi program pontos leírása jól áttekinthető rendszerben megtalálható az eseménysorozat hivatalos weboldalán, angol nyelven.

Kiegészítés: Az utazást érdemes a város jelenleg futó, leghíresebb kulturális fesztiváljához igazítani – aki most utazik, az kaphat egy kis ízelítőt a multikulturális Lent fesztiválból, amely 1993 óta várja vendégeit Maribor belvárosában. A klasszikus, jazz, pop, ethno koncertekkel, színházi és táncos előadásokkal tarkított fesztivál idei fellépői között olyan nevek szerepelnek, mint Erik Truffaz, Macy Gray, John Scofield, Tito and Tarantulla vagy a DelaDap. Nincs messze Maribor – most igazán megéri meglátogatni! :-)

0 Vissza