Megdöbbentő adat: 2012-ben Magyarország lakosságának mintegy 11%-a, közel 1,16 millióan kaptak uniós támogatásból finanszírozott élelmiszersegélyt. Egy másik: a legfrissebb adatok szerint az EU lakosságának jelenleg negyede (!), közel 125 millió ember él a szegénységi küszöb alatt, vagy van kitéve a szegénység vagy a társadalmi kirekesztés kockázatának. Plusz ez az arány az utóbbi években sajnos növekedett.

Három, egymástól nem független tény, amelyeket nem lehet figyelmen kívül hagyni az uniós politikák alakításánál sem. Az európai lakosság nagyon nagy része van kitéve a tartós elszegényedés veszélyének, és köztük rengeteg a (szegény családba született) gyerek. Sok családnak az alapvető élelmiszerek megvétele is gondot jelent. A jelenséget a gazdasági válság csak tetézte, és – bár az EU határozott céljaként határozza meg a közösségben a szegénység csökkentését, és azt számtalan programmal igyekszik támogatni – a szegénység visszaszorítása mélyreható intézkedéseket igényel, amelyek nem éreztetik hatásukat egyik napról a másikra. Éppen ezért valamilyen formában gondoskodni kell a legelesettebbekről; ezt szolgálja a kifutóban lévő EU-s élelmiszersegély-program, valamint utódja, a kibővített formában megvalósuló, hamarosan induló, A leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alap (FEAD).

el1.jpg




Az élelmiszersegély-program 1987-ben indult a közös agrárpolitika (KAP) keretein belül; első körben a KAP rendszerében keletkező agrárintervenciós készletek egy részének karitatív célokra történő felhasználásával. A program magyarországi 2006-os indulása óta összesen 90,3 millió kilogramm élelmiszert kapott a több mint egymillió rászoruló 23,9 milliárd forint értékben, amellyel az EU Élelmiszersegély program mára a legnagyobb magyarországi élelmiszersegély programmá fejlődött.


A csomagban lévő termékeknek több szempontnak kell megfelelniük: fontos a hűtés nélküli eltarthatóság, a minél hosszabb szavatossági idő, a széles körű felhasználhatóság, hogy alapélelmiszer legyen és nem utolsósorban a megfelelő élvezeti érték. Jellemzően alapvető, tartós élelmiszerek, mint a tészta, liszt, kristálycukor, konzerv, UHT tej vagy vitaminkészítmények kerülnek a csomagokba. Az élelmiszersegély kiosztásában szigorú kritériumrendszer alapján, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal megbízásából négy segélyszervezet, a Gyermekétkeztetési Alapítvány, a Katolikus Karitász, a Magyar Élelmiszerbank Egyesület, valamint a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet segédkezik. Az élelmiszerek kiosztását szorosan együttműködve a települési önkormányzatokkal, illetve saját helyi tagszervezeteikkel végzik a szervezetek. Hogy pontosan ki részesülhet ezek élelmiszersegélyben, azt a tagállamok saját hatáskörben definiálják – vannak közöttük munkanélküliek, idősek, fogyatékosak, hajléktalanok, de nagycsaládok és egyedülálló szülők is.


el2.pngA 2013-as program meghosszabbításaként 2014-ben is osztottak még segélycsomagokat: csak idén 5,17 millió kilogramm élelmiszert vehetett át 885 ezer rászoruló 1740 településen. A program az új költségvetési periódusban megújul, és kibővült formában (nagyobb, összesen 3,8 milliárd eurós hétéves kerettel) és nem csak élelmiszerek eljuttatásával folytatódik. A részint a korábbi program helyére lépő, A leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alap (FEAD) alapvetően továbbra is a nem pénzügyi, hanem természetbeni vagy más jellegű segítséget biztosít a leginkább rászoruló társadalmi csoportok számára. Az élelmiszerek mellett ruhaneműket és személyes használatra szolgáló alapvető létfenntartási cikkeket (cipőt, szappant, sampont stb.) is kaphatnak majd a rászorulók. Az új program nemzeti beindulásához minden tagállamnak el kell fogadni az ehhez kapcsolódó operatív programot (Magyarországon ez a program a RSZTOP), amely alapján – egyébként a korábbiakhoz hasonló módon – folytatódhat a leginkább elesett rétegek támogatása. Magyarország a következő hét évben összesen 83,3 millió eurós (megközelítőleg 25 milliárd forint) kerettel rendelkezik majd.

Az unió élelmiszersegély-programjáról beszélgetünk október 17-én este 19 órától, a kiosztásban résztvevő szervezetek képviselőivel, a beszélgetés után a Muzsikás együttes koncertezik nálunk.

el3.png


Illusztrációk: Magyar Élelmiszerbank Egyesület

2 Vissza

szeg.jpgE havi fókusztémánk az európai szegénység és kirekesztettség, az ehhez kapcsolódó veszélyek, célkitűzések és eredmények. A szegénység és az elszegényedés az Európai Unió országaiban is súlyos probléma.

2008-ban az EU országaiban összesen több mint 80 millió ember élt a szegénységi küszöb alatt, amely nagyjából megegyezik a legnépesebb tagállam, Németország teljes lakosságával. Ebből a 80 millióból 20 millió gyermek, és a szegények több mint fele nő. A gazdasági válsággal a helyzet tovább romlott, és az utóbbi években 7 millióval nőtt az elszegényedés határára sodródottak aránya – nem csoda, hogy az EU hosszú távú stratégiai terveiben, az új költségvetésben és szinte minden szakpolitikai célkitűzésében kiemelt helyen kezeli e kérdéskört.

Ezért lett a szegénység és társadalmi kirekesztés elleni küzdelem a tíz évre előretekintő Európa 2020 stratégia egyik fő célja, amelynek konkrét, megfogalmazott célkitűzése, hogy 2020-ig az EU-n belül 20 millió ember kiemelkedjen a szegénységből és a társadalmi kirekesztettségből. Ez nagyon fontos lépés volt az uniós tagállamok számára, ugyanis ez volt az első alkalom, hogy a tagállamok ilyen jelentőségű és pontosan meghatározott lépésre szánják magukat. A tagországok azt is konkrétan meghatározták, hogy az egyes államoknak milyen mértékben kell hozzájárulniuk ehhez a 20 millióhoz – Magyarország például azt vállalta, hogy tíz év alatt mintegy félmillióval csökkenti a szegénységben élők számát.

Az Unióban a szegénység és a társadalmi kirekesztés legfőbb oka a munkanélküliség – a munkanélküliek elszegényedésének kockázata több mint ötször magasabb a munkahellyel rendelkezőkénél. A szegénységnek ugyanakkor számos dimenziója van, köztük a méltó emberi élethez szükséges jövedelem hiánya, az elégtelen hozzáférés az alapvető szolgáltatásokhoz – például az egészségügyi szolgáltatásokhoz, lakhatáshoz és oktatáshoz –, a kirekesztettség a munkaerőpiacról és a rossz minőségű munkahelyek. E problémák megoldásához olyan megközelítésre van szükség, amely valamennyi szakpolitikai területre kiterjed, megkövetelve azt, hogy a szakpolitikák kidolgozásakor a szegénység elleni küzdelmet integrálják a fő szempontok közé.

szeg2.jpgAz EU a szegénység elleni küzdelem legfontosabb tényezőiként a gazdasági növekedés helyreállítását, valamint több és jobb munkahely biztosítását határozta meg. Ehhez kapcsolódóan létrehozta a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni európai platformot, amely uniós szinten koordinálja, összehangolja és mederben tartja a szakterülethez kapcsolódó tagállami cselekvéseket és uniós szintű döntéseket. A probléma kezelésében és az együttműködésben valamennyi érintett szereplő részt kell vegyen: a tagállamok, az Európai Unió intézményei, a nemzeti, regionális és helyi hatóságok, valamint a szociális partnerek, a nem kormányzati szervezetek és maguk a szegénységben élők is. Mivel a szegénység kezelése, az ehhez kapcsolódó szociálpolitikai intézkedések alapvetően tagállami hatáskörbe tartoznak, az EU nem is léphet túl ezen a koordináló szerepen. Ugyanakkor intézkedéseivel biztosíthatja, hogy a tagállamok hosszú távú gazdasági tervei összhangban legyenek a kiemelt célokkal – a tagállamoknak nemzeti reformprogramjuk keretében évente jelentést kell tenniük az erre vonatkozó átfogó stratégiáikról. Emellett az EU közvetlenül az uniós források felhasználhatóságánál (jellemzően az Európai Szociális Alap – ESZA – forrásainál) elvárja és ellenőrzi, hogy ezek a célkitűzések kiemelten megjelenjenek. Évente mintegy ötmillió munkanélküli és közel egymillió, a legkritikusabb helyzetben lévő társadalmi csoportokban élő ember részesül az ESZA-ból nyújtott közvetlen támogatásban, amely a legfontosabb európai pénzügyi eszköz a foglalkoztatás és a társadalmi befogadás ösztönzésében.

Ha az EU nem tartja megfelelőnek a tagállamok aktivitását ezen a téren, akkor javaslatokat fogalmaz meg a nemzeti politikákkal kapcsolatban. Emellett a szegénység elleni európai platform keretében elért haladást egy évente megrendezett uniós szintű konferencián is felméri, ahol a tagállamok megismerhetik egymás jó gyakorlatait és megoszthatják egymással tapasztalataikat.

szeg3.jpgHúszmillió embert kiemelni a szegénységből nagyon komoly feladat, és a magára még mindig várató gazdasági fellendülés sem enyhített a társadalom peremére szorult rétegek helyzetén. A tagállamok legutóbbi beszámolói alapján sok országban tapasztalható haladás, de több országban a 2010-es állapotokhoz képest tovább romlott a helyzet. Néhány akció példaértékű lehet több tagállam számára is – ezekből a Bizottság összeállított egy kiadványt, és az éves találkozók valamennyi dokumentuma is elérhető a konferenciák honlapján.

Akit részletesebben érdekel a téma, szeretettel várjuk februári rendezvényeinken – február 13-án a hajléktalanság és szegénység összefüggéseiről és a lehetséges kiutakról beszélgetünk vendégeinkkel, 25-én filmklubunkhoz kapcsolódó beszélgetésünkön pedig elsősorban a veszélyeztetett helyzetbe került gyerekekről, és az ő segítésükről lesz szó.

Emellett az alábbi információs anyagokat ajánljuk még figyelmetekbe:


Képek forrásai: Európai Bizottság, Európai Parlament / ©BELGA/MAXPPP/Marlene Awaad

0 Vissza

elheto.jpgA világ országai napjainkban számos kihívással szembesülnek, amelyeket talán a hétköznapi emberek nem mindenhol, vagy nem mindennap érzékelnek, de amely problémák globális folyamatok eredményeképp jöttek létre, és amelyek következményei hosszú távon mindenki életére hatással lesznek. Ilyen probléma a túlnépesedés, a globális szegénység, a Föld számos országában tapasztalható alultápláltság, vagy az, hogy még ma is több millióan vannak olyanok, akik nem jutnak napi szinten megfelelő minőségű ivóvízhez. A problémák egy másik csoportja a nem fenntartható fejlődés hajszolásából fakad – a nem megújuló energiaforrások kiapadóban vannak, a környezetszennyező tevékenységekre is visszavezethető éghajlatváltozás pedig egyre kiszámíthatatlanabb időjáráshoz vezet, és amelynek következményei súlyos terheket rónak a világ valamennyi országára.

Ezen problémák kezelése mind globális összefogást tesznek szükségessé. Az ENSZ égisze alatt számos kezdeményezés elindult már, amely ezen égető problémákra keresi és ad választ – az egyik ilyen legjelentősebb, legátfogóbb program a Millenniumi fejlesztési célok névvel fémjelzett célrendszer volt. A millenniumi céloknak megfelelően az ENSZ tagállamai elkötelezték magunkat a szegénység mielőbbi felszámolása mellett. Olyan területeken irányoztak elő lépéseket, mint az éhínségek visszaszorítása, az alapfokú oktatás kiterjesztése, a gyermekhalandóság visszaszorítása, vagy a környezeti fenntarthatóság biztosítása, amelyhez az EU is jelentősen hozzájárult. A célok 2000-es megfogalmazása óta sok területen történt előrelépés, de a problémák továbbra sem szűntek meg. Bár a globális szegénység, a gyermekhalandóság és a nyomortelepeken élők száma csökkent, továbbra is várat magára, hogy megfelelő kezeléshez jusson az összes HIV-fertőzött, ne legyen éhes száj a világon, és csökkenjen az anyák körében a halandóság. A célok eléréséhez tehát további erőfeszítések szükségesek.

A millenniumi célok időtávlata – hasonlóan az éghajlatváltozás kezelését keretbe foglaló kiotói jegyzőkönyvhöz – hamarosan (2015-ben) lejár. Ezért a nemzetközi közösségnek jelenleg nagyon fontos feladata, hogy a korábbi kezdeményezéseket értékelje, és meghatározza a jelenlegi kihívásokra adható legjobb válaszokat, és új iránymutatást adjon az együttműködésben szorosan együttműködő országoknak. Ahogy a klímaváltozás elleni küzdelemben, úgy a szegénység felszámolásáért folyatott harcban is példamutató, vezető szerepet kíván játszani az Európai Unió. Az EU mint a világ  legnagyobb segélydonora, (a fejlesztési segély több mint fele innen származik), nemrégiben egy integrált megközelítésre tett javaslatot. A Bizottság szerint a szegénység felszámolása és a fenntartható fejlődés biztosítása két összekapcsolódó kihívás, és erre közös válaszokat kell találni a nemzetközi közösségnek. A Bizottság álláspontja szerint a fenntartható fejlődéshez kapcsolódó célkitűzéseket, amelyek a Rio+20 konferencián megfogalmazásra kerültek, összhangba kell hozni a szegénység elleni küzdelem keretrendszerével és egy egysége, globális tervezetként kellene kezelni.

A Bizottság javaslatában ismertette elképzeléseit 2015 után életbe lépő globális kertrendszerrel kapcsolatban. A Bizottság szerint az új keretnek korlátozott számú, egyértelmű és ösztönző jellegű célkitűzéseket kell tartalmaznia, amelyek nemcsak mennyiségi célokra, de olyan minőségi célokra is irányulnak, mint az oktatás, táplálkozás, valamint a tiszta vízhez és levegőhöz való hozzáférés biztosítása. Szükséges emellett meghatározni egy olyan alsó küszöbértéket is meghatározni, amely alá egyetlen férfi, nő vagy gyermek sem kerülhet 2030-at követően. A keretnek olyan kulcsfontosságú elemekre kell összpontosulniuk, mint az alapvető emberi életszínvonal, az inkluzív és fenntartható növekedés ösztönző tényezői, a természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás, a méltányossággal, egyenlőséggel és igazságossággal kapcsolatos kérdések, valamint a béke és biztonság. (A részletes javaslat itt olvasható, angol nyelven.)

A párbeszéd tehát már elindult a Millenniumi célok megújításával kapcsolatban, e javaslatával az Európai Unió is ismertette álláspontját. Következő lépésként, 2013 őszén az ENSZ-közgyűlés különleges rendezvényén számba fogják venni a millenniumi fejlesztési célok elérése érdekében tett erőfeszítéseket, megtárgyalják a folyamat 2015 előtt való felgyorsításának lehetséges módjait, és hivatalos eszmecserét indítanak arról, hogy mi várható 2015 után.

0 Vissza