vakaciotervezes.pngNem lehet elég korán kezdeni az utazások szervezését, ezért, ahogy a korábbi években, idén is elkészítettük ehhez nagy európai segédletünket a munkaszüneti napokról.

Nem mindegy, hogyan tudunk gazdálkodni szabadnapjainkkal: érdemes figyelembe venni, melyik országban mikor vannak olyan hosszabb-rövidebb szünetek, amikor például az üzletek és hivatalok is zárva tartanak. Ha vásárolni is szeretnénk, ez nem a legmegfelelőbb időpont, ugyanakkor számos nemzeti ünnep a hozzá kapcsolódó rendezvényekkel akár az utazás célja is lehet.

1 Vissza

Annus mirabilis: a Szolidaritás győz Lengyelországban, újratemetik Nagy Imrét, a berlini falat vésővel és csákánnyal ostromolják, Prágában, a Vencel téren pedig óriási tömegek tüntetnek – ezek a képek járták be a világsajtót a „csodák évében”. Kelet- és Közép-Európán végigsöpört a forradalom szele, megindult a demokratikus átalakulás hosszú folyamata, amely a mai egyesült Európához vezethetett. Tallinntól Ljubljanáig, Berlintól Szófiáig megteltek az utcák tüntetőkkel, akiknek minden országban megvoltak a maguk, szimbolikus, mozgósító dalai. Énekeltek a hazájukról, a hazugságról és elnyomásról és a vágyaikról. Ezekből a rendszerváltó dalokból mutatjuk be nektek a legismertebbeket – első válogatásunkban a visegrádi országokból.

 

Csehország

 

Modlitba pro Martu (Ima Mártáért)

Zene: Jindrich Brabec; szöveg: Petr Rada, Marta Kubišová


A dal eredetileg az 1968-as prágai tavasz himnusza volt, és a nemzeti ellenállás szimbólumaként később ez lett a cseh bársonyos forradalom egyik legjelentősebb dala is. Kubišová a hetvenes évek művészi ellenállásának egyik fontos alakja volt, a Charta 77 ellenzéki felhívás egyik aláírója, amiért 1989-ig nem léphetett fel Csehszlovákiában. Ma Prágában él, színésznőként és énekesként tevékenykedik.


Ať mír dál zůstává s touto krajinou.

 

Zloba, závist, zášť, strach a svár,

ty ať pominou, ať už pominou.

Teď když tvá ztracená vláda věcí tvých
zpět se k tobě navrátí, lide, navrátí.

Legyen végre béke ebben az országban

 

Harag, irigység, gyűlölet, félelem és viszály,

tűnjenek el, gyorsan tűnjenek.

Ha az eltévelyedett kormány visszaadja,

amit elvett, az emberek visszatérnek.

 Havlícku, Havle (Kedves Havlícek, kedves Havel)

Zene, szöveg: Jaroslav Hutka

 

Az ikonikus dal a cseh rendszerváltás egyik főszereplőjét ünnepli. Himnusz Václav Havel íróhoz, az rendszerváltó ellenzék és a bársonyos forradalom vezéralakjához, későbbi köztársasági elnökhöz. Érdekes, hogy a címben szereplő „Havlíček” csehül azt is jelenti, hogy „kis Havel” / „Havelkám”, de egyben egy reformkori cseh író (Karel Havlíček Borovský) neve is. A dal kétértelműen utal Havel-re „hivatalosan” a XIX. században élt költőről, Havlíčekről szól (akit valóban élt Brixenben 1848 után, száműzetésben) – a dal szerzője ezért maradhatott szabadlábon. 1989 novemberében és decemberében a demonstrációk klasszikus rigmusa volt a „Havel na Hrad”, azaz „Havelt a várba” – utalva a cseh köztársasági elnökök megszokott rezidenciájára. 1989 december 29-én valóra válhatott a tüntetők követelése: Havelt Csehszlovákia negyven év utáni első nem kommunista köztársasági elnökévé választották.


V Brixenu na rynku holky si šeptají

Zavřeli Havlíčka, lidi ho nedají

Vždyť uměl hezky říct, nač my jen myslely

Že pěknej mužskej byl, proto ho zavřeli

 

A podle litery Paragraf šavle

Teď dumej o pravu Havličku Havle

Brixenben a piacon a lányok azt suttogják:

Bezárták Havliceket, és nem engedik

Igaz, szépen tudta elmondani, amit mi csak gondoltunk

De ugye szép férfi volt – ezért zárták be.

 

„Nyakadon a paragrafusainkkal

most dumálj az igazságról, Havlicek Havel!"

 Szlovákia

 

Do batôžka (Tölts meg egy hátizsákot)

Zene: Jaroslav Filip; szöveg: Milan Lasica; előadók: Jaroslav Filip, Milan Lasica, Július Satinský

 

A dal a bársonyos forradalom himnusza volt a szlovákoknál, elsősorban a Milan Lasica-Július Satinsky komikus duónak köszönhetően. A páros nagyon népszerű volt a hatvanas években, de a prágai tavasz után (1968-tól) politikai hangvételű szövegeik miatt nem léphettek fel, egészen 1982-ig. „Humoros ellenzékiként” jelentős szerepet játszottak 1989 eseményeiben. A duó a nyolcvanas években kezdett együtt dolgozni Jara Filip zongorista-énekessel, aki a dal zenéjét is szerezte.

 

Do batožka si nalož

pretvarku, lož a faloš

a potom ich hoď z mosta do vody

Bez pretvarky a falše

hneď by ti bolo krajšie

hneď by tu bolo viacej pohody

Tölts meg egy hátizsákot

képmutatással, csalással és hazugsággal

majd dobd le egy hídról a vízbe.

Képmutatás és hazugság nélkül,

minden egyből szebb lesz

minden egyből jobb lesz.

 
Sl’úbili sme si lásku (Megígértük, hogy szeretni fogjuk egymást)

Zene, szöveg, előadó: Ivan Hoffman

 

A dal azonnal sláger lett, miután először elhangzott egy 1989 novemberi tüntetésen, amely később, élőben vagy felvételről szinte minden megmozduláson felcsendült szerte az országban.

 

Videli sme tych, ktori vystierali ruky

Mali ich prazdne a ešte bola tma

Po našich uliciach odvtedy prešli veky

Zobudili sme sa zo zleho sna

Sľubili sme si lasku

Sľubili vravieť pravdu len

Sľubili sme si vydržať

Sľubili sme si novy deň

Láttuk, akik kezüket nyújtották felénk

Kezeik üresek és sötétek voltak

Azóta utcánkon sok év nyomot hagyott

és felébredtünk a rémálomból

Azt ígértük, hogy szeretni fogjuk egymást

azt ígértük, hogy csak igazat szólunk

azt ígértük, hogy kitartunk

új napot ígértünk magunknak.

 Lengyelország

 

Mury (falak)

Zene: L. Llach Grande; lengyel szöveg: Jacek Kaczmarski

 

Jacek Kaczmarski 1978-ban írta – Lluís Llach katalán zeneszerző dala (L'Estaca) alapján – Falak (Mury) című dalát, amely az 1980-as években a lengyel antikommunista mozgalom szimbólumává, a Szolidaritás mozgalom „himnuszává” vált. Ezt énekelték a tüntetők és a fiatalok, refrénje pedig az underground Szolidaritás rádió szignálja lett. Ennek hatására Kaczmarskira mint a Szolidaritás bárdjára emlékeznek.

 

Wyrwij murom zęby krat!

Zerwij kajdany, połam bat!

A mury runą, runą, runą

I pogrzebią stary świat!

Tépd ki börtönöd rácsait! 

Szakítsd szét a bilincset, törd el a korbácsot!

És a falak leomlanak, leomlanak

És eltemetik a régi világot! 

 

Ballada o Janku Wisniewski (Ballada Janek Wisniewskiről)

Zene: Jacek Kaczmarski; előadó: Krystyna Janda

 

A Janek Wisniewski balladája a gdanski és gdyniai hajógyárakban kitört sztájk utáni vérengzéseknek állít emléket, amelyben a hajógyári munkások és a pártállami erőszakszervezetek csaptak össze. A zavargások legendás alakjává vált Janek Wisniewki – pedig ilyen nevű áldozat nem is volt. A dalban szereplő Wisniewki valójában Zbigniew Godlewski, aki tizennyolc évesen odaveszett a harcokban. 1970 decemberének legismertebb képe, amelyen egy ajtón viszik Zbigniew Godlewski holttestét. A dal a Szolidaritás egyik ikonikus dala lett, amelynek ma legismertebb változatát az 1970-es évek eseményeit feldolgozó Andrzej Wajda-film, a Vasember (1981) egyik szereplője, Krystyna Janda adta elő.

Nie płaczcie matki, to nie na darmo

Nad stocznią sztandar z czarną kokardą

Za chleb i wolność, i nową Polskę

Janek Wiśniewski padł

Ne sírjatok anyák, nem volt hiábavaló

A hajógyár felett fekete kokárdás zászló

Kenyerünkért és a szabadságért és az új Lengyelországért

Janek Wisniewski elesett

(fordítás forrása: http://lengyelorszagma.blog.hu/2011/03/03/czarny_czwartek)

 

 

(Ez a változat a 2011-ben bemutatott, szintén az 1970-es eseményeket feldolgozó Fekete csütörtök című filmhez készült – magyar felirattal)

 

 

Magyarország

 

Ha én rózsa volnék (Bródy János)

 

A magyar rendszerváltás ikonikus dala, a „szabadság himnusza”, a Bródy János által Koncz Zsuzsának írt Ha én rózsa volnék című dal volt. A dal eredetileg a boltokból – rendszerkritikus hangvétele miatt – 1973-ban visszarendelt és bezúzott Jelbeszéd című albumon szerepelt. A dalban Bródy egy népdalt dolgozott fel, szövegében rejtettebb és egyértelmű szimbólumokkal, a szabadság szeretetéről.

 

 

„Ha én zászló volnék, sohasem lobognék,
Mindenféle szélnek haragosa lennék,
Akkor lennék boldog, ha kifeszítenének,
S nem lennék játéka mindenféle szélnek.”

 

Szavazz rám! (URH / Európa Kiadó)

Zene: Menyhárt Jenő, Gasner János, Müller Péter; szöveg: Müller Péter

 

Az Európa Kiadó a nyolcvanas évek undergoundjának kultikus együttese, amely 1981-ben alakult, lényegében az egykori, mindössze fél évet működött URH utódzenekaraként, Müller Péter Sziámi nélkül. Az eredetileg még az URH 1981-es fennállása alatt íródott számot később az Európa Kiadó játszotta, 1989-es albumuknak is ez a címadó dala. A zenekar a ’90-es évektől nem koncertezett, de 2004-ben, a magyar uniós csatlakozás estéjére újra összeálltak. Azóta hosszabb-rövidebb kihagyásokkal újra koncerteznek, nemrégiben új számmal jelentkeztek.

 


„Szavazz rám!
Beváltom minden reményed.
Nincs hangod?
Használd az enyémet!
Elindulok,
Ha harc, legyen harc!
Szavazz rám,
Régóta engem akarsz!

Pokoli népszerű vagyok!
Iszonyú szavahihető vagyok!
Gyönyörűen fogok énekelni,
Ha kapok még egy szavazatot!
Szavazz rám!”

 

A válogatás, és a leírások a Bundesstiftung zur Aufarbeitung der SED-Diktatur és az Európai Bizottság Kommunikációs Főigazgatósága által kiadott „Sound of Revolution” válogatás CD-jén és kiadványán alapszik.

 

(A szövegek magyarra átültetése a legtöbb esetben szabad, nem irodalmi igényű fordítás, amelynek célja, hogy a szövegek egy-egy jellemző része megismerhető legyen magyarul is – természetesen örömmel fogadjuk a szebb vagy pontosabb változatokat)


A fordítások ellenőrzéséért köszönet Ancsának, Évának és Gergőnek.

 

0 Vissza

Kisebb európai utazásokhoz remek alkalmat szolgáltatnak a munkaszüneti napok – ugyanakkor kiruccanásaink előtt érdemes annak is utánanézni, hogy a célországban nincs-e épp szünnap. A munkaszüneti napokon a hivatalok és üzletek zárva tarthatnak – ha utazásunkat bevásárlókörúttal kötjük össze, érdemes ezeket a napokat kerülni. Számos ünnep a hozzá kapcsolódó rendezvényekkel ugyanakkor az utazás célja is lehet.

A szünnapok száma sokszor függ az adott ország vallási, történelmi és kulturális gyökereitől. Európa legtöbb országában a kereszténységhez kötődő számos ünnepet megünnepelik, de abban jelentős eltérés mutatkozik, hogy mely ünnepnapok egyben munkaszüneti napok is. A karácsony két napja a legtöbb európai országban szünnap nap, míg 24-e már vegyes képet mutat (alapvetően nálunk sem munkaszüneti nap – hacsak a munkanapok átszervezésével nem válik mégis azzá.)

Magyarországon viszonylag kevés ünnepnap van. A szenteste tehát nem számít munkaszüneti napnak, a pünkösdöt és mindenszentek napját viszont (munkaszünettel is) ünnepeljük. Nincs azonban munkaszünet vízkeresztkor, nagypénteken, de a katolikus ünnepek közül Jézus mennybemenetelének (május 29.), Mária szeplőtelen fogantatásának (december 8.) vagy Mária mennybevételének napján (augusztus 15.) sem, holott ezek az ünnepnapok sok európai országban szünnapnak számítanak.

Az alábbi táblázatban áttekinthető formában összeszedtük, mely országokban mely napok számítanak munkaszüneti napnak 2014-ben – utazás előtt érdemes átböngészni! (Kattintásra nagyobb méretben is megtekinthető – a grafika a tagállamok által szolgáltatott, EUR-Lexben megjelent adatokon alapul.)

munkaszuneti_napok_Europaban_2014_1.jpg

1 Vissza