szabadsagszobor09.jpgHa „szabadságszoborról” van szó, a legtöbbeknek talán New York egyik fő jelképe, a fáklyát magasba tartó női alak, a Párizsban készült világhírű alkotás ugrik be. Ugyanakkor Európában is találunk ilyen emlékműveket, amelyek legtöbbször az országok függetlenségének állítanak emléket, vagy valamely idegen hatalom uralmának végét jelképezik. Mostani összeállításunkban ilyen szabadságszobrokat gyűjtöttünk össze szerte Európából. Ha ismertek ezeken kívül is hasonló szobrokat, és kiegészítenétek a listát, írjátok meg kommentben!

szabadsagszobor01.jpg

Budapest

Itt van például a jól ismert budapesti, Gellért-hegy tetején feszítő, égnek tartott kezeiben pálmaágat tartó Szabadság-szobrunk, amit viccesen „a város legnagyobb sörnyitójaként” is szoktak emlegetni. Az eredetileg Felszabadítás-szobor névre hallgató emlékmű Kisfaludi Strobl Zsigmond alkotása, amelyhez egy soproni röntgenasszisztens, Thuránszkyné Gaál Erzsébet állt modellt. A szobor 1947 óta magasodik a főváros fölé, emléket állítva a német hadsereget Budapestről kiverő szovjet hadsereg haditettének – azóta Budapest egyik legfőbb szimbólumává vált.

szabadsagszobor02.JPG

Kaunas, Litvánia

A litván nagyvárosban, Kaunasban 1928-ban avatták fel az ország független államiságának 10. évfordulója alkalmából Juozas Zikaras 12,5 méter magas alkotását. A kaunasi szabadságszobrot azonban az ország szuverenitásának elvesztése után, 1950-ben a szovjet rezsim ledöntötte. 1966-ban egy litván szobrász restaurálta a szobrot, és azt egy múzeumban helyezték el. Egykori helyére csak az újbóli litván függetlenség elnyerése után, 1989-ben állíthatták fel újra.

szabadsagszobor03.JPG

Rīga, Lettország

Lettország fővárosa, Rīga szívében is található egy jól ismert szabadságszobor. Az I. Péter cár lovas szobra helyére emelt függetlenségi emlékmű részben közadakozásból, 1935-ben készült el. 56 szoboralakjának legjelentősebbje az oszlopon álló, 3 csillagot a feje fölé emelő, 9 méteres női alak, aki a szabadságot jelképezi. Kārlis Zāle szobrász alkotása összesen közel 43 méter magas, és a három történelmi lett tartomány függetlenségének elnyerése emlékére állították. A szobor szimbolikus jelentőséggel bírt: a szovjet időszakban a lettek rendszeresen virágokkal díszítették a független lett államnak emléket állító szobrot, így a szovjet vezetőknél többször felmerült az eltávolíttatása. Végül csupán megközelíthetetlenné tették a lakosok számára azzal, hogy trolibusz-depót raktak köré. A lett függetlenség újbóli elnyerését követően többször restaurálták a leromlott állapotú emlékművet, és ismét méltó környezetet alakítottak ki körülötte.

szabadsagszobor04.jpg

Valletta, Málta

1989-ben, Málta függetlenségének 25. évfordulójára emelték a máltai szobrász, Ganni Bonnici által készített szabadságszobrot a fővárosban, Vallettában. A márványtalpon álló függetlenségi emlékmű 8,5 méter magas, ezzel a szigetország legnagyobb szobra. Az emlékmű tetején Málta allegóriája, a bronz nőalak a múlt kötöttségeit szimbolizáló szalagoktól megszabadulva tör előre, kezében az ország zászlaját magasba tartva.

szabadsagszobor05.jpg

Nicosia, Ciprus

A másik mediterrán szigetország, Ciprus fővárosában, Nicosiában az 1973-ban emelt szabadságszobrot azok emlékére állították, akik az 1955 és 1959 közötti britek elleni szabadságharcban részt vettek. Az emlékmű tetején levő, szabadságot szimbolizáló női alak az alatta elhelyezkedő két szabadságharcost figyeli, akik egy láncot húznak, amellyel kiszabadítják a cipriótákat a brit rabságból.

szabadsagszobor06.jpg

Mitilíni, Leszbosz, Görögország

A hírekből és irodalmi tanulmányainkból is ismerős Leszbosz szigetének fővárosában, Mitilíniben is látható egy, a New York-ihoz meglepően hasonlító szabadságszobor. Ez nem véletlen: a helyi festőművész, Georgiosz Jakobidesz tervei alapján Gregoriosz Zevgolisz által készített bronzszobor szintén egy fiatal lányt ábrázol, aki égő fáklyát tart a kezében. Az 1930-ban emelt, 15 méter magas szobrot egy helyi lakos rendelte meg, aki a szigetről vándorolt ki New Yorkba, ahol elhatározta, hogy ha hazatér, ott is elkészítteti a számára oly kedves szobor mását. A szobor a görög hazáért életüket áldozó nemzeti hősöknek állít emléket.

szabadsagszobor07.jpg

+1: a New York-i Szabadság-szobor Párizsban

Ahogy már egy korábbi posztunkban is bemutattuk, a világ leghíresebb szabadságszobra Párizsban, Frédéric Auguste Bartholdi szobrász által, Gustave Eiffel szerkezeti terveinek felhasználásával készült. A szobor – amelyet a franciák ajándékba készítettek az Egyesült Államoknak függetlenségének 100. évfordulójára – finanszírozási nehézségek miatt csak közel tíz év alatt, 1875 és 1884 között készült el. A szobrot 350 darabra szétszerelt állapotban szállító hajó 1885-re érkezett meg az Egyesült Államokba, és a következő évben állították fel mai helyén, a New York-i Liberty Islanden.

szabadsagszobor08.jpgÉrdekesség, hogy ennek a szobornak kicsinyített mását ajándékozták az amerikaiak Párizsnak 1889-ben, a forradalom századik évfordulóján, amely ma az Île aux Cygnes szigeten áll, arccal az Egyesült Államok felé, Párizs belvárosában.












Képek forrása:
Budapest(1,2); Kaunas; Riga(1); Riga(2); Valletta; Nicosia; MitilíniPárizs(1); Párizs(2)

---

Az Európa Pont az Európai Bizottság információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan. 

Olvasd el többi bejegyzésünk, iratkozz fel hírlevelünkre, kövess minket a Facebookon és gyere el ingyenes programjainkra!

1 Vissza

eu60_ep_logoval-03.pngA mai Európai Unió alapjait hatvan évvel ezelőtt fektette le a Rómában aláírt szerződés. Ezzel Európa történelmének leghosszabb békeidőszaka köszöntött be. A Római Szerződés létrehozta az egységes belső piacot, amely biztosítja a személyek, az áruk és a szolgáltatások szabad mozgását, és megteremtette a jólét és a stabilitás feltételeit Európa polgárai számára.

Az EU olyan közösség, mely hatvan éve előmozdítja a békés együttműködést, az emberi méltóság tiszteletben tartását, a szabadságot, a demokráciát, az egyenlőséget és a szolidaritást az európai nemzetek és népek között. Európa büszke lehet az elmúlt hatvan évre, és reménnyel tekinthet a jövőbe.

Az alábbiakban az Európai Politikai Stratégiai Központ (EPSC) által a 60. évfordulóra készített honlap alapján foglaltuk össze az európai integráció legfontosabb alapértékeit és elmúlt hatvan évének legfontosabb eredményeit.

eu60_kicsi-01.png

BÉKE: Talán sokszor elfelejtjük, de az Európai Unió tulajdonképpen békeprojekt: a II. világháború borzalmai után a békés egymás mellett élés feltételeit teremtette meg a korábbiaknál szorosabb gazdasági együttműködés és egymásrautaltság létrehozásával. Európában a közösség tagjai közt immár hetven éve nem volt háború. A nagyszülők generációjának ez még meglévő emlék, de a mai fiatalok szerencsére már csak elmesélésekből ismerhetik. Ezt ismerte el a Nobel-bizottság is 2012-ben, amikor Nobel-békedíjjal tüntette ki a közösséget.

eu60_kicsi-05.png

DEMOKRÁCIA: 1957-ben a jelenlegi uniós országok közül még csak 12 volt demokratikus berendezkedésű – mára ez igaz mind a 28 tagállamra. AZ EU a világ legnagyobb demokratikus közössége, tagországaiban a jogállamiság elvei érvényesülnek. Az EU legfontosabb döntéshozó szervét, az Európai Parlament tagjait demokratikus, közvetlen választással szavazzák meg az unió polgárai.

eu60_kicsi-09.png


SZOLIDARITÁS
: A tagállamok közötti szolidaritás gazdasági és egyéb értelemben is nagyon erős. Az unió fejlesztési politikája strukturális és beruházási alapok segítségével támogatja a kevésbé fejlett régiók felemelkedését. Az uniós támogatások aránya a közösségi beruházásoknál több tagállamban meghaladja a 40%-ot. Az uniós országok szolidáris együttműködése a közelmúlt európai terrormerényleteit követően is megmutatkozott.

eu60_kicsi-02.png

SZABADSÁG: A legfontosabb szabadságjogok – pl. a magánélet védelme, a gondolati, a vallási és a véleményszabadsághoz való jog – érvényesülését az Alapjogi Charta is védi az EU-ban. Gazdasági szempontból az EU a négy szabadság elvére épül: egységes belső piacán a személyek, az áruk, a szolgáltatások és a tőke szabadon áramolhat.

eu60_kicsi-06.png

NÖVEKEDÉS: Az uniós tagság jelentősen hozzájárult az országok gazdasági növekedéséhez. Az utóbbi húsz év alatt az egy főre jutó GDP közel megduplázódott az EU-ban, és vannak olyan tagállamok, ahol ez tízszeresére nőtt. Az utóbbi négy évben közel tízmillió új álláshely jött létre a közösségben. Az euró a világ egyik legerősebb és legstabilabb valutája.

eu60_kicsi-10.png

TUDOMÁNYOS FELFEDEZÉSEK: Az EU kutatási keretprogramja a világ legnagyobb nemzetközi együttműködése a kutatás és fejlesztés területén. Az unió története során eddig közel 200 milliárd eurót fektetett K+F-be. A világ teljes kutatási költéseinek negyede, világszinten a szabadalmak harmada – és a Nobel-díjak nagy többsége is – az EU-hoz vagy európai államokhoz köthető.

eu60_kicsi-03.png



LEHETŐSÉGEK
: Az uniós tagság talán leginkább a lehetőségek megnövekedéséről szól. Egy uniós polgárnak joga van akadálytalanul utaznia, élnie, tanulnia vagy dolgoznia egy másik tagállamban – jelenleg hat és fél millió uniós polgár vállal munkát valamelyik másik tagországban. Az egységes piac hozzásegítette Európát az áruk nagyobb versenyéhez, így olcsóbban tudunk például repülni vagy külföldre telefonálni. A roamingdíjak hamarosan teljesen meg is szűnnek. Az Erasmus program keretében 1987 óta 9 millióan tanultak, önkénteskedtek vagy szereztek szakmai tapasztalatot külföldön.

 

eu60_kicsi-07.png

EGYENJOGÚSÁG: Az EU egyik legfontosabb, minden területen határozottan védelmezett alapelve a diszkrimináció tilalma. A nők és férfiak közötti egyenjogúság különösen fontos, az „azonos munkáért azonos bér” elve már a Római Szerződésben is megjelent. A nők és férfiak bérezésében jelenlévő különbségek mára jelentősen csökkentek.

eu60_kicsi-11.png


JÓLÉT:
Az európai szociális modell nagyban hozzájárult, hogy a jövedelem-egyenlőtlenség csökkent a kontinensen. Az uniós polgárok nemzetközi összehasonlításban jobban és hosszabban élnek, mint a világ más részein; a születéskor várható átlagos élettartam az EU-ban közel 80 év, amely 8,5 évvel hosszabb, mint a világátlag. Minden uniós tagállamban garantáltan legalább négy hét fizetett szabadság jár minden munkavállalónak, a nőknek pedig minimum 14 hét anyasági szabadság jár gyerekük születéséhez kapcsolódóan – ez még a világ fejlettebb országaiban sem átlagos.

eu60_kicsi-04.png



FENNTARTHATÓSÁG
: A környezetvédelemben és a fenntartható gazdaságban az EU vitathatatlanul élen jár. A légszennyezés az európai városokban a legalacsonyabb – köszönhetően például az ólmozott benzin betiltásának és egyéb szigorú környezetvédelmi előírásoknak. Az EU-ban 1990 és 2015 között átlagosan 22 százalékkal csökkent a károsanyag-kibocsátás. A hulladék újrahasznosítása az utóbbi tíz évben átlagosan 30 százalékról 43 százalékra nőtt, az egy főre jutó megújuló energiatermelés a világátlag háromszorosa.

eu60_kicsi-08.png


GAZDASÁGI ERŐ
: Az EU a világ legnagyobb kereskedelmi szövetsége. A világ teljes exportjának több mint harmada az EU-ból származik – ez két és félszerese a kínai és háromszorosa az amerikai exportnak.  Az EU a világ 80 országának első számú kereskedelmi partnere. Az EU emellett a világ legnagyobb donora, a világ hivatalos fejlesztési segélyeinek több mint felét adja.

eu60_kicsi-12.png

SOKSZÍNŰSÉG: Az EU ereje sok szempontból sokszínűségében rejlik, ez köszön vissza jelmondatában is: „Egyesülve a sokféleségben.” Az EU-nak jelenleg 24 hivatalos nyelve van, emellett 60 kisebbségi és regionális nyelv hazája is, a nemzeti identitást az Európai Unióról szóló szerződés negyedik cikke is védi. Az EU a szubszidiaritás elvének alkalmazásával biztosítja, hogy minden döntés a lehető legalacsonyabb szinten szülessen meg. Ezerszínű kulturális örökségével Európa a világ egyik legnépszerűbb turisztikai célpontja.

 


Van tehát okunk a büszkeségre. #EU60

0 Vissza

vakaciotervezes.pngNem lehet elég korán kezdeni az utazások szervezését, ezért, ahogy a korábbi években, idén is elkészítettük ehhez nagy európai segédletünket a munkaszüneti napokról.

Nem mindegy, hogyan tudunk gazdálkodni szabadnapjainkkal: érdemes figyelembe venni, melyik országban mikor vannak olyan hosszabb-rövidebb szünetek, amikor például az üzletek és hivatalok is zárva tartanak. Ha vásárolni is szeretnénk, ez nem a legmegfelelőbb időpont, ugyanakkor számos nemzeti ünnep a hozzá kapcsolódó rendezvényekkel akár az utazás célja is lehet.

2 Vissza

Annus mirabilis: a Szolidaritás győz Lengyelországban, újratemetik Nagy Imrét, a berlini falat vésővel és csákánnyal ostromolják, Prágában, a Vencel téren pedig óriási tömegek tüntetnek – ezek a képek járták be a világsajtót a „csodák évében”. Kelet- és Közép-Európán végigsöpört a forradalom szele, megindult a demokratikus átalakulás hosszú folyamata, amely a mai egyesült Európához vezethetett. Tallinntól Ljubljanáig, Berlintól Szófiáig megteltek az utcák tüntetőkkel, akiknek minden országban megvoltak a maguk, szimbolikus, mozgósító dalai. Énekeltek a hazájukról, a hazugságról és elnyomásról és a vágyaikról. Ezekből a rendszerváltó dalokból mutatjuk be nektek a legismertebbeket – első válogatásunkban a visegrádi országokból.

 

Csehország

 

Modlitba pro Martu (Ima Mártáért)

Zene: Jindrich Brabec; szöveg: Petr Rada, Marta Kubišová


A dal eredetileg az 1968-as prágai tavasz himnusza volt, és a nemzeti ellenállás szimbólumaként később ez lett a cseh bársonyos forradalom egyik legjelentősebb dala is. Kubišová a hetvenes évek művészi ellenállásának egyik fontos alakja volt, a Charta 77 ellenzéki felhívás egyik aláírója, amiért 1989-ig nem léphetett fel Csehszlovákiában. Ma Prágában él, színésznőként és énekesként tevékenykedik.


Ať mír dál zůstává s touto krajinou.

 

Zloba, závist, zášť, strach a svár,

ty ať pominou, ať už pominou.

Teď když tvá ztracená vláda věcí tvých
zpět se k tobě navrátí, lide, navrátí.

Legyen végre béke ebben az országban

 

Harag, irigység, gyűlölet, félelem és viszály,

tűnjenek el, gyorsan tűnjenek.

Ha az eltévelyedett kormány visszaadja,

amit elvett, az emberek visszatérnek.

 Havlícku, Havle (Kedves Havlícek, kedves Havel)

Zene, szöveg: Jaroslav Hutka

 

Az ikonikus dal a cseh rendszerváltás egyik főszereplőjét ünnepli. Himnusz Václav Havel íróhoz, az rendszerváltó ellenzék és a bársonyos forradalom vezéralakjához, későbbi köztársasági elnökhöz. Érdekes, hogy a címben szereplő „Havlíček” csehül azt is jelenti, hogy „kis Havel” / „Havelkám”, de egyben egy reformkori cseh író (Karel Havlíček Borovský) neve is. A dal kétértelműen utal Havel-re „hivatalosan” a XIX. században élt költőről, Havlíčekről szól (akit valóban élt Brixenben 1848 után, száműzetésben) – a dal szerzője ezért maradhatott szabadlábon. 1989 novemberében és decemberében a demonstrációk klasszikus rigmusa volt a „Havel na Hrad”, azaz „Havelt a várba” – utalva a cseh köztársasági elnökök megszokott rezidenciájára. 1989 december 29-én valóra válhatott a tüntetők követelése: Havelt Csehszlovákia negyven év utáni első nem kommunista köztársasági elnökévé választották.


V Brixenu na rynku holky si šeptají

Zavřeli Havlíčka, lidi ho nedají

Vždyť uměl hezky říct, nač my jen myslely

Že pěknej mužskej byl, proto ho zavřeli

 

A podle litery Paragraf šavle

Teď dumej o pravu Havličku Havle

Brixenben a piacon a lányok azt suttogják:

Bezárták Havliceket, és nem engedik

Igaz, szépen tudta elmondani, amit mi csak gondoltunk

De ugye szép férfi volt – ezért zárták be.

 

„Nyakadon a paragrafusainkkal

most dumálj az igazságról, Havlicek Havel!"

 Szlovákia

 

Do batôžka (Tölts meg egy hátizsákot)

Zene: Jaroslav Filip; szöveg: Milan Lasica; előadók: Jaroslav Filip, Milan Lasica, Július Satinský

 

A dal a bársonyos forradalom himnusza volt a szlovákoknál, elsősorban a Milan Lasica-Július Satinsky komikus duónak köszönhetően. A páros nagyon népszerű volt a hatvanas években, de a prágai tavasz után (1968-tól) politikai hangvételű szövegeik miatt nem léphettek fel, egészen 1982-ig. „Humoros ellenzékiként” jelentős szerepet játszottak 1989 eseményeiben. A duó a nyolcvanas években kezdett együtt dolgozni Jara Filip zongorista-énekessel, aki a dal zenéjét is szerezte.

 

Do batožka si nalož

pretvarku, lož a faloš

a potom ich hoď z mosta do vody

Bez pretvarky a falše

hneď by ti bolo krajšie

hneď by tu bolo viacej pohody

Tölts meg egy hátizsákot

képmutatással, csalással és hazugsággal

majd dobd le egy hídról a vízbe.

Képmutatás és hazugság nélkül,

minden egyből szebb lesz

minden egyből jobb lesz.

 
Sl’úbili sme si lásku (Megígértük, hogy szeretni fogjuk egymást)

Zene, szöveg, előadó: Ivan Hoffman

 

A dal azonnal sláger lett, miután először elhangzott egy 1989 novemberi tüntetésen, amely később, élőben vagy felvételről szinte minden megmozduláson felcsendült szerte az országban.

 

Videli sme tych, ktori vystierali ruky

Mali ich prazdne a ešte bola tma

Po našich uliciach odvtedy prešli veky

Zobudili sme sa zo zleho sna

Sľubili sme si lasku

Sľubili vravieť pravdu len

Sľubili sme si vydržať

Sľubili sme si novy deň

Láttuk, akik kezüket nyújtották felénk

Kezeik üresek és sötétek voltak

Azóta utcánkon sok év nyomot hagyott

és felébredtünk a rémálomból

Azt ígértük, hogy szeretni fogjuk egymást

azt ígértük, hogy csak igazat szólunk

azt ígértük, hogy kitartunk

új napot ígértünk magunknak.

 Lengyelország

 

Mury (falak)

Zene: L. Llach Grande; lengyel szöveg: Jacek Kaczmarski

 

Jacek Kaczmarski 1978-ban írta – Lluís Llach katalán zeneszerző dala (L'Estaca) alapján – Falak (Mury) című dalát, amely az 1980-as években a lengyel antikommunista mozgalom szimbólumává, a Szolidaritás mozgalom „himnuszává” vált. Ezt énekelték a tüntetők és a fiatalok, refrénje pedig az underground Szolidaritás rádió szignálja lett. Ennek hatására Kaczmarskira mint a Szolidaritás bárdjára emlékeznek.

 

Wyrwij murom zęby krat!

Zerwij kajdany, połam bat!

A mury runą, runą, runą

I pogrzebią stary świat!

Tépd ki börtönöd rácsait! 

Szakítsd szét a bilincset, törd el a korbácsot!

És a falak leomlanak, leomlanak

És eltemetik a régi világot! 

 

Ballada o Janku Wisniewski (Ballada Janek Wisniewskiről)

Zene: Jacek Kaczmarski; előadó: Krystyna Janda

 

A Janek Wisniewski balladája a gdanski és gdyniai hajógyárakban kitört sztájk utáni vérengzéseknek állít emléket, amelyben a hajógyári munkások és a pártállami erőszakszervezetek csaptak össze. A zavargások legendás alakjává vált Janek Wisniewki – pedig ilyen nevű áldozat nem is volt. A dalban szereplő Wisniewki valójában Zbigniew Godlewski, aki tizennyolc évesen odaveszett a harcokban. 1970 decemberének legismertebb képe, amelyen egy ajtón viszik Zbigniew Godlewski holttestét. A dal a Szolidaritás egyik ikonikus dala lett, amelynek ma legismertebb változatát az 1970-es évek eseményeit feldolgozó Andrzej Wajda-film, a Vasember (1981) egyik szereplője, Krystyna Janda adta elő.

Nie płaczcie matki, to nie na darmo

Nad stocznią sztandar z czarną kokardą

Za chleb i wolność, i nową Polskę

Janek Wiśniewski padł

Ne sírjatok anyák, nem volt hiábavaló

A hajógyár felett fekete kokárdás zászló

Kenyerünkért és a szabadságért és az új Lengyelországért

Janek Wisniewski elesett

(fordítás forrása: http://lengyelorszagma.blog.hu/2011/03/03/czarny_czwartek)

 

 

(Ez a változat a 2011-ben bemutatott, szintén az 1970-es eseményeket feldolgozó Fekete csütörtök című filmhez készült – magyar felirattal)

 

 

Magyarország

 

Ha én rózsa volnék (Bródy János)

 

A magyar rendszerváltás ikonikus dala, a „szabadság himnusza”, a Bródy János által Koncz Zsuzsának írt Ha én rózsa volnék című dal volt. A dal eredetileg a boltokból – rendszerkritikus hangvétele miatt – 1973-ban visszarendelt és bezúzott Jelbeszéd című albumon szerepelt. A dalban Bródy egy népdalt dolgozott fel, szövegében rejtettebb és egyértelmű szimbólumokkal, a szabadság szeretetéről.

 

 

„Ha én zászló volnék, sohasem lobognék,
Mindenféle szélnek haragosa lennék,
Akkor lennék boldog, ha kifeszítenének,
S nem lennék játéka mindenféle szélnek.”

 

Szavazz rám! (URH / Európa Kiadó)

Zene: Menyhárt Jenő, Gasner János, Müller Péter; szöveg: Müller Péter

 

Az Európa Kiadó a nyolcvanas évek undergoundjának kultikus együttese, amely 1981-ben alakult, lényegében az egykori, mindössze fél évet működött URH utódzenekaraként, Müller Péter Sziámi nélkül. Az eredetileg még az URH 1981-es fennállása alatt íródott számot később az Európa Kiadó játszotta, 1989-es albumuknak is ez a címadó dala. A zenekar a ’90-es évektől nem koncertezett, de 2004-ben, a magyar uniós csatlakozás estéjére újra összeálltak. Azóta hosszabb-rövidebb kihagyásokkal újra koncerteznek, nemrégiben új számmal jelentkeztek.

 


„Szavazz rám!
Beváltom minden reményed.
Nincs hangod?
Használd az enyémet!
Elindulok,
Ha harc, legyen harc!
Szavazz rám,
Régóta engem akarsz!

Pokoli népszerű vagyok!
Iszonyú szavahihető vagyok!
Gyönyörűen fogok énekelni,
Ha kapok még egy szavazatot!
Szavazz rám!”

 

A válogatás, és a leírások a Bundesstiftung zur Aufarbeitung der SED-Diktatur és az Európai Bizottság Kommunikációs Főigazgatósága által kiadott „Sound of Revolution” válogatás CD-jén és kiadványán alapszik.

 

(A szövegek magyarra átültetése a legtöbb esetben szabad, nem irodalmi igényű fordítás, amelynek célja, hogy a szövegek egy-egy jellemző része megismerhető legyen magyarul is – természetesen örömmel fogadjuk a szebb vagy pontosabb változatokat)


A fordítások ellenőrzéséért köszönet Ancsának, Évának és Gergőnek.

 

0 Vissza

Kisebb európai utazásokhoz remek alkalmat szolgáltatnak a munkaszüneti napok – ugyanakkor kiruccanásaink előtt érdemes annak is utánanézni, hogy a célországban nincs-e épp szünnap. A munkaszüneti napokon a hivatalok és üzletek zárva tarthatnak – ha utazásunkat bevásárlókörúttal kötjük össze, érdemes ezeket a napokat kerülni. Számos ünnep a hozzá kapcsolódó rendezvényekkel ugyanakkor az utazás célja is lehet.

A szünnapok száma sokszor függ az adott ország vallási, történelmi és kulturális gyökereitől. Európa legtöbb országában a kereszténységhez kötődő számos ünnepet megünnepelik, de abban jelentős eltérés mutatkozik, hogy mely ünnepnapok egyben munkaszüneti napok is. A karácsony két napja a legtöbb európai országban szünnap nap, míg 24-e már vegyes képet mutat (alapvetően nálunk sem munkaszüneti nap – hacsak a munkanapok átszervezésével nem válik mégis azzá.)

Magyarországon viszonylag kevés ünnepnap van. A szenteste tehát nem számít munkaszüneti napnak, a pünkösdöt és mindenszentek napját viszont (munkaszünettel is) ünnepeljük. Nincs azonban munkaszünet vízkeresztkor, nagypénteken, de a katolikus ünnepek közül Jézus mennybemenetelének (május 29.), Mária szeplőtelen fogantatásának (december 8.) vagy Mária mennybevételének napján (augusztus 15.) sem, holott ezek az ünnepnapok sok európai országban szünnapnak számítanak.

Az alábbi táblázatban áttekinthető formában összeszedtük, mely országokban mely napok számítanak munkaszüneti napnak 2014-ben – utazás előtt érdemes átböngészni! (Kattintásra nagyobb méretben is megtekinthető – a grafika a tagállamok által szolgáltatott, EUR-Lexben megjelent adatokon alapul.)

munkaszuneti_napok_Europaban_2014_1.jpg

1 Vissza