sutik2016.pngItt az ünnepi szezon, amikor ki sem látszunk a jobbnál jobb süteményekből: a bejglitől a hókifliig, a mézes krémestől a kürtőskalácsig sokféle finomságot készítünk és eszünk ilyenkor. Ezért most bemutatunk nektek egy rövid gyűjtést Európa kedvenc süteményeiről, a 2006-os Café d’Europe kezdeményezés alapján, amelyben a bécsi kávézókultúrához kapcsolódóan az osztrák elnökség összegyűjtötte a tagállamok kedvenc vagy tipikus édességeit, és ezeket  receptek formájában közre is adta.

Ha nem unjátok még a sok édeset, az alábbiak, reméljük jó ihletforrásként szolgálnak, és talán valamelyik finomságot elkészítitek, mondjuk Szilveszterre… (A kép alatt a süteményekre kattintva megtaláljátok a sütemények receptjeit, a receptek fordításához a Kultúrpont anyagát használtuk.)

Jó étvágyat! :-)

(Forrás: a salzburgi Institut der Regionen Europas „Sweet Europe” című, a Tanács osztrák elnökségéhez készített kiadványa alapján, az eredeti illusztrációk felhasználásával, www.cafeeurope.at.)
 
A sütemények receptjei:


A fenti sütemények egy részét egy korábbi sorozatunkban részletesebben bemutattuk, ezeket a korábbi posztokat itt találjátok:

0 Vissza

mantecados.jpgEzúttal az andalúziai Estepa város legismertebb finomságát ajánlunk figyelmetekbe az adventi készülődésre: a hájas tésztából, több mint száz éve azonos recept alapján készülő Mantecados de Estepát. Az édesség sorozatunk korábban ismertetett sütijeihez hasonlóan az EU földrajzi oldalmát is élvezi – emellett elkészítése pofonegyszerű, úgyhogy a konyhában kevésbé jártasaknak is ajánljuk.

A Sevilla tartományban található Estepában nem képzelhető el karácsony e sütemény nélkül. Sőt, fogyasztásának főszezonjában (nagyjából szeptembertől decemberig) szinte nem találni olyan helyi családot, amely valamilyen módon ne venne részt a Mantecados de Estepát jelenleg készítő több mint húsz üzemben folyó hagyományos munkákban. A túlnyomórészt családi vállalkozások generációról generációra szállnak: vannak olyan üzemek, amelyeket ma már a harmadik generáció irányít. A XIX. század második fele óta készített mantecados összeforrott Estepa nevével.

mantecados2.jpgA sütemény eredete a XVI. századig nyúlik vissza. Az estepai Szent Klára kolostorban őrzött iratokból kiderül, hogy cukrászokat szerződtettek a Sevillából és Madridból érkező megrendelések teljesítésére, ahova az elkészült termékeket küldték. Ebben a kolostorban őrzik azokat az iratokat, amelyek a Mantecados de Estepa ősi recept szerinti készítéséről tanúskodnak. A gabonát összekeverték a decemberi disznóvágásból megmaradt sertészsírral; ez a magyarázata annak, hogy ezt az édességet a kezdetektől fogva karácsonykor fogyasztották. Ezt a hájastésztát Estepa valamennyi háztartásában a készítéséhez használatos külön edényben sütötték.

A mai változatban ismert mantecados kitalálója Micaela Ruiz Téllez (La Colchona), az ő ötletének köszönhetően lett különleges a sütemény receptje. Hogy még finomabb legyen, és az esetleges hosszú szállítás alatt ne repedezzen meg, Micaela kissé megváltoztatta az édesség elkészítésének módját, többek között megszárította a külsejét, hogy belül lágy maradjon. Így született meg a finom, puha, ropogós és ízletes mantecados de Estepa, köszönhetően annak, hogy a lisztet finomította, megpirította és lágyabbá tette annál, ahogyan azt eredetileg felhasználták. A módosításoknak köszönhetően a termék nagy elismerést és hírnevet szerzett a cukrász céhen belül.

mantecados3.jpgA süteménytészta általános hozzávalói a búzaliszt, a sertészsír és a porcukor, amelyek a következő további összetevőkkel egészülhetnek ki: fahéj, olívaolaj, mandula, kakaó, kókusz, citrom, mogyoró vagy vanília. (Ha valakit elrettentene a sok sertészsír használata, létezik olyan tradicionális változat is, amelyben a zsírt extra szűz olívaolaj helyettesíti). A sütemény színe sötétbarna, külseje tömör, belseje puha, felülete kissé repedezett, a boltban kapható változat egyenként vagy más karácsonyi édességekkel – mint a polvorón, az alfajor és a rosco de vino – egy csomagban kapható.

A süteménynek számos variációja létezik, attól függően, hogy mivel ízesítjük, de az alaprecept annyiban mindegyiknél megegyezik, hogy a tésztája nagyjából két rész lisztből, egy rész sertészsírból és egy rész porcukorból áll. Az alábbiakban a mandulás változathoz találtok egy receptet:


A sütemény receptje


Hozzávalók:

400 g liszt

200 g disznózsír (vagy extraszűz olivaolaj)

200 g porcukor

100 g pirított mandula

5 gramm fahéj


Elkészítés:


Öntsük a lisztet egy serpenyőbe, és lassú tűznél, fakanállal kevergetve pirítsuk át egy kicsit, míg egy kis színt nem kap. Keverjük hozzá a felaprított mandulát, és azt is pirítsuk meg, majd hagyjuk őket kihűlni. Keverjük össze a zsírt, a porcukrot és a fahéjat, majd adjuk hozzá a lisztet és a mandulát. A tésztát nyújtsuk ki nagyjából 2 cm vastagságúra, és készítsünk kerek pogácsaszaggatóval nagyjából 5 cm átmérőjű korongokat. Sütőpapírra helyezve 150 fokra előmelegített sütőben addig süssük, amíg aranyos színe nem lesz.


Jó étvágyat! :-)

Az EUR-Lex főleg uniós jogszabályokat és hivatalos dokumentumokat tartalmaz, de szakácskönyvként is használható. Itt közlik az EU földrajzi eredetvédelmi oltalma alatt álló valamennyi hagyományos európai terméket, annak pontos leírásával, receptjével. Sorozatunkban ezek közül mutatunk be néhányat – kizárólag az EUR-Lexben olvasható, hivatalosan tradicionálisnak tekintett recept alapján.

Képek és a recept forrása: EUR-lex,  Mandecados de Estepa, Mantecados La Aurora

0 Vissza

Ha idén karácsonykor esetleg szeretnétek a szokásos bejgli / mézeskalács / püspökkenyér mellett valami újat is kipróbálni, készítsetek az ünnepi menühöz egy-egy európai édességet! :-)

Közelednek az ünnepek – ha nem éreznénk, a bevásárlóközpontokban az ismét csúcsra járatott „Last Christmas” mindenképpen figyelmeztet erre, de egyre több vaníliás cukor is fogy, és lélekben már sokan készülünk a finom, családi ünnepi ebédekre és vacsorákra (van, aki már az ezt követő diétára is). A januári diéta előtt még azonban mi is inkább a karácsonyi készülődéshez szeretnénk segítséget nyújtani. Bemutatunk néhány tipikus európai finomságot a 2006-os Café d’Europe kezdeményezés alapján, amelyben a bécsi kávézókultúrához kapcsolódóan az osztrák elnökség összegyűjtötte a mostani 27 tagállam kedvenc (vagy tipikus) édességét, süteményét, és ezeket  receptek formájában közre is adta.

Pastry_september_k.jpgElső körben északi országok édességeit ajánljuk figyelmetekbe, kezdve Dániával, amelynek finomságaiba új programsorozatunk, az „Egy csésze Európa” keretében is belekóstolhattatok. Ha lemaradtatok volna, akkor elkészíthetitek a dánok által az európai süti-válogatottba delegált receptet, a Wienerbrødöt. A leveles sütemény különlegességét a töltelék adja, amelyet vaj, kristálycukor és marcipán keverékéből készítenek, és gyakran vaníliával ízesítenek. A Wienerbrød neve osztrák származására utal („Wien”). A recept egy bécsi pékinastól származik, aki az 1850-es években sok osztrák és svájci társával együtt Dániában dolgozott, ahol akkoriban hiány volt jó cukrászokból. A pékinas hazája receptje szerint készítette a süteményeket, mint például a Plundergebäckent, amelyek Dániában is hamar népszerűek lettek egy kis változtatással (az eredeti receptnél több tojással készülnek). Így született meg a ma már tipikus dánnak számító Wienerbrød, amelyet angol nyelvterületen dán tésztának (Danish pastry) neveznek.

kanelbulle_sw_k.jpgA gyűjteménybe a svédek a Kanelbulle (fahéjas csiga) receptjét küldték, amely egy picit hasonlít a magyarországi kakaós csigához – ez is feltekert édes tésztájú sütemény, de kakaó helyett fahéjjal, tetején jellegzetes, nagy szemű cukorral meghintve. A svédek rengeteget kávéznak – általában hosszúra főzött kávét, amelyet akár újra is töltenek, egy áráért sok kávézóban is kettőt adnak –, és gyakran esznek aprósüteményeket: fahéjas csigát vagy épp a mézeskalács-szerű pepparkakort vagy saffransbullart. Érdekes, hogy a svédeknek külön szavuk is van az ilyen kávézós időtöltésre, ez a „fika” (hosszú í-vel ejtve), ami nagyjából annyit jelent „társasági kávészünet”.

Laskiaispulla-19_.jpgA finn sütik közül a gyűjtemény alapján a Laskiaispullát mutatjuk be nektek, amely magyarra fordítva farsangi fánkot jelent, és kisebb-nagyobb változtatásokkal, más-más névvel valamennyi észak-európai országban megtalálható. Finnország másik hivatalos nyelvén, svédül „semla”-nak hívják, ez a német Semmellel (zsemle) rokon, utalva a sütemény kinézetére. Leginkább télen, karácsony és húsvét között, hagyományosan a húsvét előtti böjt idején fogyasztották, azon belül is húshagyó kedden. A fánkot általában tejszínnel és mandulakrémmel / marcipánnal töltik, néha lekvárral.

org_news_image_6291-8436_k.jpgA balti államok közül a litvánok különleges módon készülő édességét, a Šakotist ajánljuk figyelmetekbe. A sütemény leginkább egy fenyőfára hasonlít, neve is erre utal: „ágas fa”. Elkészítéséhez – a magyar kürtöskalácshoz hasonlóan – olyan sütő szükséges, amelyben folyamatosan tud forogni a sütemény, de szabad tűz felett is készülhet. A sütemény a 17. századi lengyel-litván unió idejéből származik, így a lengyelek is hagyományos finomságaik között tartják számon – sękacz néven.

A képekre kattintva olvashatjátok az édességek receptjeit – a receptek fordításához a Kultúrpont anyagát használtuk. Jó étvágyat! :-)

(Legközelebb déli országok süteményei közül válogatunk, ahogy az Egy csésze Európa sorozatunkban is, ott december 12-én Ciprussal ismerkedhettek.)

0 Vissza