jg1.pngApró, mindennapi választásaink befolyásolják, hogy milyen világot hagyunk örökül gyerekeinknek és unokáinknak – nemcsak a nemzetközi szervezeteken vagy államokon múlik Földünk jövője, mi is tehetünk azért, hogy a Föld még sokáig élhető maradjon. Európai gondolkodók sorozatunk legutóbbi vendége a világhírű brit etológus, primatológus és környezetvédelmi aktivista, az ENSZ békenagykövete, Jane Goodall volt, akivel előadása után Bombera Krisztina beszélgetett.

0 Vissza

malta.pngAz évad második felében a környezetvédelemhez és az európai kulturális örökséghez kapcsolódó programokkal készül az Európa Pont. Májusban vendégünk lesz a világhírű etológus, Jane Goodall, és a hónap során megtekinthető lesz a Valletta 2018 Európa Kulturális Fővárosa fotókiállítás. Havi talkshow-nkban az építészet, a zene és a szellemi örökség kérdéseit járjuk körbe vendégeinkkel. Idén az Európa-napi fesztivált május 13-án tartjuk, a helyszín ismét a Szabadság tér. A hónapban fellép nálunk a Halott Pénz énekese, Járai Márk is, júniusban pedig fergeteges Fran Palermo koncerttel zárjuk az évadot.

0 Vissza

cover.jpgIdén is színes fesztivállal készülünk az EU születésnapjára – a Pál Utcai Fiúk, a Budapest Bár, Szalonna és Bandája és Hangácsi Márton koncertjével, számtalan érdekes és hasznos programmal várunk benneteket az idei Európa-napon Budapesten. Kicsik és nagyok, sportosak és kényelmesek, uniós tudásra éhezők vagy csak szórakozásra vágyók – május 13-án irány a budapesti Szabadság tér!

0 Vissza

futas_cover.pngIdén is lesz hagyományos, ingyenes futóverseny Magyarország uniós csatlakozásának évfordulójához kapcsolódóan Budapesten. Már tizennégy év telt el azóta, hogy hazánk az Európai Unió teljes jogú tagjává vált, ezért idén a teljesítendő táv 14 kilométerre nőtt. Az idei EU-s futás útvonala mentén tizennégy európai uniós forrásból megújult vár és kastély képét helyezzük el, szimbolizálva az EU jelentős szerepét Magyarország kulturális örökségének megőrzésében. Ennek kiemelt aktualitást ad, hogy 2018-at az Európai Unió a kulturális örökség európai évévé nyilvánította.

0 Vissza

vgyd.JPGAz európai kulturális fővárosi (EKF) cím elnyerése hatalmas lehetőség minden városnak. Számos példa mutatja, hogy segítségével városrészek vagy akár egész városok kaphatnak teljesen új, modern arculatot, vagy éppen a régi, hagyományosat sikerül megismertetniük szélesebb – európai – közönséggel. A kapcsolódó fejlesztések, városrehabilitációs akciók hosszú távú pozitív változást hoznak az ott élőknek. Éppen ezért nem meglepő, hogy a pályázat független zsűrije kíméletlen alapossággal „vizsgáztatja” a jelölteket, és hogy a városok egyszerű városfejlesztési stratégiánál sokkal komplexebb és színesebb, a város jövőjét akár évtizedeken keresztül meghatározó koncepciót tesznek az asztalra. Az Európa Pontban a három döntős város – Győr, Szeged és Debrecen – képviselői voltak a vendégeink, akik aktuális koncepciójukat ismertették.

0 Vissza

lumiere.jpgMárciusban két témát, a női egyenjogúságot és az európai kulturális örökséget járjuk körbe vendégeinkkel. Az Európai Unió támogatja a férfiak és nők közötti egyenlőséget, feladatának tekinve az egyenlőtlenségek megszüntetését. „Hogy vagy?” című talkshow-nkban Jakupcsek Gabriellával, Réz Annával és Skrabski Fruzsinával beszélgetünk a témáról. Lumière Filmklubunkban ezúttal egy igazi filmtörténeti kuriózumot vetítünk. Egy francia dokumentumfilmből megismerhetjük filmklubunk névadói, a Lumière testvérek munkásságát – amely egyébként az európai kulturális örökség része. Egy csésze Európa sorozatunkban pedig – Szent Patrik nap alkalmából – ezúttal Írország úti célunk.

0 Vissza

tarsadalmi_vallalkozasok_1.jpgFebruár 14-én az Európa Pont vendégei olyan vállalkozások képviselői voltak, akik valamilyen társadalmilag hasznos célért dolgoznak, mégsem alapítványi vagy önkéntes formában teszik ezt. A Magyarországon még kevésbé ismert társadalmi vállalkozások úgy szolgálják a társadalom számára hasznos ügyeket, hogy alapítóik nem Teréz anyaként élnek, hanem működő, profitorientált és jövedelmező vállalkozást vezetnek.

A társadalmi vállalkozások az ún. szociális gazdaság fontos szereplői. Számukat, méretüket, tevékenységi területüket, illetve tapasztalataikat tekintve nagyon sokfélék lehetnek. Abban azonban mind megegyeznek, hogy hosszú távon fenntartható megoldásokat igyekeznek nyújtani a legégetőbb társadalmi problémákra. A „Támogass tudatosan!” elnevezésű programunk három vendége, Bombera Krisztina (CauseArt Platform), Kovács Imola (NESsT) és Lipták Orsi (HellóAnyu) az általános gondolkodástól kissé elszakadva vállalkozási formában foglalkoznak társadalmilag fontos ügyekkel, vagy éppen az ilyen szervezetek tevékenységét támogatják.

tarsadalmi_vallalkozasok_2.jpg

Bombera Krisztina
, a CauseArt Platform egyik vezetője nagyvállalatoknak is végzett munkáját régóta önkéntes tevékenységekkel egészíti ki. Fontos számára, hogy visszaadjon a közösségnek abból, amit a maga munkájával elért, és ehhez felhasználja ismertségét is. Alapítótársával, az Egyesült Államokban élő Bondor Gabriellával közösen jött az ötlet, hogy akár össze is lehetne kötni a jó ügyeket a nagyvállalatok marketingtevékenységével, és olyan reklámhordozókat alkotni, amelyek nem csak a céges logót, hanem mellette egy jó ügy vagy társadalmi csoport üzenetét is hordozzák. És persze emellett jól is néznek ki, divatosak – utcára is simán felvehetők vagy jól mutatnak az íróasztalon. A „kúlság” fontos szempont a fiatalok eléréséhez, akiket a nagy médiazajban a fontos ügyekkel is egyre nehezebben lehet egyéb kampányokkal megtalálni.

tarsadalmi_vallalkozasok_3.jpg

Bombera Krisztina véleménye szerint a társadalmi vállalkozások új utat nyitnak a jelenlegi szociális térben: egyrészt el kell fogadni, hogy fontos ügyekért is lehet úgy dolgozni, hogy közben profitot termel a cég, amit részben megélhetésre, de nem meggazdagodásra fordítanak a tulajdonosok. Ez olyan win-win szituációt eredményez, amivel senki sem jár rosszul: ezek a cégek így nem önkénteseket, hanem versenyképes fizetésért dolgozó, jól képzett munkavállalókat alkalmazhatnak. A piaci viszonyokhoz kell alkalmazkodni a tevékenység megválasztásával is: csak az olyan társadalmi vállalkozások fenntarthatók, amelyek társadalmi küldetésükkel valódi piaci igényt szolgálnak ki.

A társadalmi vállalkozások még egy fontos szerepet betöltenek: megváltoztathatják azt az általánosan bevett gyakorlatot, hogy egy fontos ügyért dolgozó szervezet kizárólag pályázatokból vagy az SZJA 1%-okokból tartsa fenn magát. Krisztina az egyszázalékos rendszert két oldalról is károsnak látja: egyrészt az emberek lelkiismeretét túlságosan megnyugtatja ez a felajánlás, és sok esetben nem fordítanak többet szociális célokra. Másrészt az alapítványok, szervezetek jelentős hányada csak az egyszázalékos kampányra koncentrál, és ebben ki is merül a „fundraising”, tehát a működési források megszerzésére irányuló tevékenységük. Pedig lényeges lenne, hogy a nagyobb közösségek számára hasznos ügyekért dolgozó szervezetek több lábon álljanak – ezt szerinte többek között a társadalmi vállalkozási forma biztosíthatja.

tarsadalmi_vallalkozasok_6.jpg

Kovács Imola, a NESsT budapesti irodájának képviselője a szociális gazdaság fejlesztéséről beszélt. A nemzetközi szervezet személyre szabott finanszírozást és képzést kínál induló vagy már működő, növekvő társadalmi vállalkozásoknak. Az ilyen cégeknek általában nagy szükségük van a pénzügyi támogatás mellett a NESsT által nyújtott üzletfejlesztési tréningekre is. A társadalmi cégek alapítóit általában inkább a jó cél, mint a mélyreható vállalkozási ismeretek jellemzik, pedig a fenntarthatóság miatt fontos, hogy a társadalmi és az üzleti célok egyensúlyban legyenek – profitot kell elérni ahhoz, hogy azt a kitűzött társadalmi célokra felhasználhassák. Imola szerint akár versenyelőnyt is jelenthet egy jó ügy szolgálata a cég számára, bár a magyar piac árérzékenysége miatt itthon a fenntarthatósághoz általában nem elég a társadalmi cél. Mindenképpen szükséges, hogy az adott vállalkozás rátaláljon a megfelelő piaci igényre is, amelyet kielégíthet.

A társadalmi vállalkozások akár már működő vállalkozások átalakításából is létrejöhetnek, átválthatnak ilyen működési formára. A támogatott cégeket a NESsT az ötlet életképessége, az ötletgazda motivációja, képességei, illetve a piaci viszonyokhoz mutatott rugalmassága alapján választja ki, pályázati formában. A vállalkozást olyan platformhoz segítik, ahol megismerheti a többi hasonló céget, és emellett potenciális befektetőkkel is összekötik. Az információcsere és támogatás, bevonható tőke és a megszerzett üzletfejlesztési tudás együtt nagy segítség a vállalkozás elindításában és fenntartásában, vagy a már működő cég terjeszkedésében, portfoliója kibővítésében.

tarsadalmi_vallalkozasok_5.jpg

Lipták Orsi, a HellóAnyu alapítója szintén többek között a NESsT támogatásával tudott elindulni azon a hosszú úton, amely végén az ötletéből vállalkozás született. A 2015-ben megnyitott közösségi tér és ökokávézó egy újabb út elejét jelentette. Orsi ötlete személyes indíttatásból adódott: szeretett volna egy olyan közösségi teret kialakítani, ahol a kisgyerekes anyukák kiszabadulhatnak a bezártságból, találkozhatnak egymással, megbeszéléseket szervezhetnek, kulturális eseményeken vagy képzéseken vehetnek részt – akár gyerekeikkel együtt is.

A baba- és mamabarát ökokávézó megvalósítása az erős küldetéstudat mellett nem lett volna lehetséges külső támogatás nélkül. A NESsT-től induláskor egyéves, később 1+1+1 éves szakmai támogatást kaptak, aminek eredményeképpen üzletfejlesztési ismereteket és tőkét is tudtak szerezni. Ezt egészítette ki többek között a Norvég Civil Támogatási Alap és egy bank támogatása, illetve több céggel is „kreatív barter megállapodást” sikerült kötniük, a többi önkéntes munkából és adományokból jött össze. A nyitást megelőző, buktatókkal teli éveket Orsi tudatos tervezéssel, mérföldköveket kitűzve vészelte át, és sikeresen vette az akadályokat. Az eredeti koncepció kapcsán nem kötött kompromisszumot, a kezdeti vízió megvalósult, mivel az egy valós társadalmi igényt szolgál ki, de annak formája sokat formálódott az évek során, a piaci viszonyok ismerete tükrében.

Orsi szerint azzal, hogy a HellóAnyu társadalmi vállalkozásként indult és működik most, közel három év után tart ott, ahol egy „rendes” kávézó a megnyitáskor. A kezdeti kölcsönök visszafizetése, a helyszín részleges átalakítása és az alkalmazottak méltányos jövedelmezésének biztosítása került az idei tervek közé. Ezek után válhat a HellóAnyu egy minden értelemben „működő céggé”, ami saját lábon termel annyi profitot, amivel szolgálja az eredeti célját, vagyis hogy Budapestet élhetővé tegye a kisgyerekes anyukák számára.

A három szervezet tevékenysége jó példa arra, hogy többféle lehetőség nyitva áll a közösséget szolgáló jó ötletek megvalósítására, és ezekhez nemcsak önkéntes és alapítványi formát választhatnak a vállalkozó szellemű ötletgazdák. Elhivatottság persze mindenképpen kell a megvalósításhoz, de az ötletből önfenntartó, megélhetést biztosító vállalkozás is lehet, úgy, hogy közben mégis közösségi értéket teremt.

Képek forrása: CauseArt Platform; NESsT; HellóAnyu

---

Az Európa Pont az Európai Bizottság információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.

Olvasd el többi bejegyzésünket, iratkozz fel hírlevelünkre, kövess minket a Facebookon és gyere el ingyenes programjainkra!

0 Vissza

leeuwarden_1.jpgIdentitását és nyelvét büszkén ápoló és összetartó nép a fríz, amely erősen bízik a közösség erejében, ugyanakkor nyitott a külvilág felé. Ez tükröződik Frízföld (Friesland / Fryslân) fővárosa, Leeuwarden idei kulturális fővárosi programján is – többek között ezt is megtudtuk Egy csésze Európa sorozatunk legutóbbi estjén, amikor Hollandiába, azon belül Leeuwardenbe tettünk képzeletbeli kiruccanást. Volt még szó teljesen őrültnek tűnő nemzeti sportokról a rudas csatornaátugrástól a régió teljes átkorcsolyázásáig, Mata Hari, a holland-magyar dadaista kapcsolatok és a remek tejet adó fríz tehenek is szóba kerültek. Szederkényi Olga és vendégei segítségével ismét egy nagyon izgalmas várost és régiót ismerhettünk meg. 

leeuwarden_2.jpg

Az est díszvendége, René van Hell, a Holland Királyság magyarországi nagykövete röviden bemutatta Frízföld és Leeuwarden történetét. Frízföld Hollandiánál is régebbi történelemmel rendelkezik, a terület különös jelentőséggel bírt már a reformáció idején, a szintén fontos kálvinista központtal, Debrecennel már ekkor szoros kapcsolatban állt. A frízek történelmét meghatározta a vízzel való küzdelem, amely szoros egységbe kovácsolta őket az évszázadok folyamán. Saját nyelvüket beszélik, a frízt, amely egyben Hollandia hivatalos nyelve is. Bár a nagykövet maga nem fríz, nyelvükre, és hagyományaikra büszke nemzetként jellemezte a frízeket, akik számára a felelősségvállalás, kölcsönös tisztelet és egyenlőség nagyon fontos értékeket jelentenek.

A nagykövet röviden beszélt a kulturális főváros programjáról is, amelynek központi eleme a nyitottság, a nyitott közösségek (iepen mienskip) gondolata, amely azt hangsúlyozza, hogy a közösségeknek – úgy Hollandiában, mint Európában – nyitottaknak kell lenniük a külvilágra és a külső hatásokra. A kis közösségeknek nem szabad bezárkózniuk, meg kell mutatniuk magukat és kapcsolatba kell lépniük egymással, csakis így gazdagodhatnak és maradhatnak erősek. „Merj álmodni, merj cselekedni és merj más lenni” – ez a három vezérgondolat fogja át a kulturális évad igen gazdag, több száz eseményt tartalmazó programját. Pár érdekesebbet kiemelt ezek közül: augusztusban – először Hollandia történetében – például a híres, francia Royal de Luxe óriási marionettfigurákkal játszó utcaszínházi társulat lép fel a városban. Száz évvel halála után, Frízföld egyik legismertebb személyiségéről Margaretha Zelléről – vagy közismert nevén Mata Hariról, a híres kémnőről – nyílik majd kiállítás a városban októberben. A valóságot gyakran lehetetlen, elmét becsapó grafikákba foglaló Escher is Leeuwarden szülöttje, egy átfogó kiállítás mutatja be az évad során életművét. Aki a hollandok tengerész múltjára kíváncsi, azoknak különösen érdekes lehet az „Onedin-féle” magas árbocos vitorlás hajókat bemutató kiállítás, de például a dadaizmus történetét is feldolgozza egy tárlat (amely megvalósításában együttműködnek a pécsi Victor Vasarely múzeummal). (A képekre kattintva galéria nyílik)

 

 


Az est második felében Jan Veenstra, és fia, Jelmer Veenstra mesélt Frízföldről, a helyi szokásokról. Jan Frízföldön született, ott nőtt fel, Magyarországra egy 1987-es fapapucsos stoppolás eredményeképp jutott el, ahol megismerte magyar feleségét, Jelmer édesanyját. Bemutatták a város nevezetességeit – többek között a leeuwardeni ferdetornyot (Oldehove), a Mérlegházat és a rengeteg csatornát, amely behálózza a várost.

leeuwarden_8.jpg
A régió sportokban nagyon erős, több különleges fríz sport is kötődik a térséghez. Ilyen például az Elfstedentocht schatzen nevű gyorskorcsolya-verseny, amely 200 km hosszan vezet, tizenegy jelentős fríz várost érintve. A versenyzők a befagyott csatornákon, folyókon, tavakon korcsolyázva járják végig a távot. A versenyt csak akkor tartják meg, ha a csatornák befagynak, legutóbb erre sajnos elég régen, 1997-ben került sor. Ilyenkor boldog-boldogtalan, profi és amatőr jégre lép – aki kimarad, a befagyott csatornák mellett biztatja a több ezer résztvevőt. A táv megtételének van biciklis változata is (Elfsteden fietstocht). A helyi munkaszerződésekben gyakran külön pontként kikötik, hogy a verseny napjain – amennyiben adott évben meg tudják rendezni az Elfstedentochtot – a munkáltatók szabadságot biztosítanak a dolgozóknak, hogy részt vehessenek a nagy közös csúszáson.


Hasonlóan érdekes frízföldi játék a kézilabda és a tenisz sajátosságait mutató Kaetsen, amelyet a világ egyik legrégebbi labdajátékának tartanak, már a XVI. század legelején is játszották a régióban. A játékban egy pingponglabda nagyságú labdát ütnek meg szabadkézzel (kesztyűben) a játékosok.


Tipikusan fríz sport még a Skûtsjesilen, egy hajós regatta, amelyet a XIX. század első felétől rendeznek meg a régióban. A verseny szabályait teljes körűen 1945 után dolgozták ki. A regattán a tradicionális fríz hajótípussal, a skûtsje vitorlással versenyeznek, amely eredetileg teherszállító hajó volt, mára pedig Frízföld egyik szimbóluma lett.


Mindenképpen említésre méltó még a helyi sportok közül a Fierljeppen, amelyben a versenyzők egy hosszú (8-13 méteres) rúddal ugranak át csatornákat vagy kisebb vízfelületeket. A helyi sport a XVII. században alakult ki, abból a szükségletből, hogy a helyi farmereknek valahogy át kellett jutniuk a régiót átszelő csatornákon – amelyhez praktikusan egy-egy hosszabb rudat használtak épített átkelő híján.


Az említett sportok a kulturális főváros programjában is megjelennek: augusztusban több héten keresztül lesznek majd látogathatók az európai nemzeti sportjátékok versenyei, ahova a fent említett, nemzetközileg talán kevésbé ismert játékokhoz hasonló nemzeti és regionális sportok képviselőit várják a szervezők. (Korábbi kapcsolódó gyűjtésünkben épp ilyen nemzeti játékokat gyűjtöttünk össze – valószínűleg többel is lehet majd találkozni a versenyek ideje alatt.)

Az est harmadik vendége Gerrit Kiers vízrendezési mérnök szintén stoppolva jutott először Magyarországra, és szintén egy magyar feleséggel lett gazdagabb útja végén. Feleségével Hollandiában is éltek, de már húsz éve Magyarországon telepedtek le. Gerrit magyarul is jól megtanult és egy árvízvédelemmel foglalkozó itteni cégnél dolgozik, de a talajvédelem és a mezőgazdaság aktuális kérdései is foglalkoztatják. Véleménye szerint a magyar és holland árvízvédelem közt nincsen jelentős különbség, a víz itt is ugyanúgy viselkedik, és a szakértelem itt is ugyanúgy megvan. Egyedül a költésben van jelentős eltérés – Hollandia, miután egész történelmét a vízzel folytatott küzdelemmel töltötte, összehasonlíthatatlanul nagyobb árvízvédelmi büdzsével rendelkezik.

Szerinte Frízföld nyitottsága és modernsége – például Leeuwarden zöldenergiára épülő közlekedése – példaértékű, amiből érdemes mindenkinek tanulni. 

További információ Leeuwarden kulturális fővárosról:
A kulturális főváros hivatalos honlapja
A kulturális főváros programfüzete

---

Az Európa Pont az Európai Bizottság információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.

Olvasd el többi bejegyzésünk, iratkozz fel hírlevelünkre, kövess minket a Facebookon és gyere el ingyenes programjainkra!

0 Vissza