leeuwarden_1.jpgIdentitását és nyelvét büszkén ápoló és összetartó nép a fríz, amely erősen bízik a közösség erejében, ugyanakkor nyitott a külvilág felé. Ez tükröződik Frízföld (Friesland / Fryslân) fővárosa, Leeuwarden idei kulturális fővárosi programján is – többek között ezt is megtudtuk Egy csésze Európa sorozatunk legutóbbi estjén, amikor Hollandiába, azon belül Leeuwardenbe tettünk képzeletbeli kiruccanást. Volt még szó teljesen őrültnek tűnő nemzeti sportokról a rudas csatornaátugrástól a régió teljes átkorcsolyázásáig, Mata Hari, a holland-magyar dadaista kapcsolatok és a remek tejet adó fríz tehenek is szóba kerültek. Szederkényi Olga és vendégei segítségével ismét egy nagyon izgalmas várost és régiót ismerhettünk meg. 

leeuwarden_2.jpg

Az est díszvendége, René van Hell, a Holland Királyság magyarországi nagykövete röviden bemutatta Frízföld és Leeuwarden történetét. Frízföld Hollandiánál is régebbi történelemmel rendelkezik, a terület különös jelentőséggel bírt már a reformáció idején, a szintén fontos kálvinista központtal, Debrecennel már ekkor szoros kapcsolatban állt. A frízek történelmét meghatározta a vízzel való küzdelem, amely szoros egységbe kovácsolta őket az évszázadok folyamán. Saját nyelvüket beszélik, a frízt, amely egyben Hollandia hivatalos nyelve is. Bár a nagykövet maga nem fríz, nyelvükre, és hagyományaikra büszke nemzetként jellemezte a frízeket, akik számára a felelősségvállalás, kölcsönös tisztelet és egyenlőség nagyon fontos értékeket jelentenek.

A nagykövet röviden beszélt a kulturális főváros programjáról is, amelynek központi eleme a nyitottság, a nyitott közösségek (iepen mienskip) gondolata, amely azt hangsúlyozza, hogy a közösségeknek – úgy Hollandiában, mint Európában – nyitottaknak kell lenniük a külvilágra és a külső hatásokra. A kis közösségeknek nem szabad bezárkózniuk, meg kell mutatniuk magukat és kapcsolatba kell lépniük egymással, csakis így gazdagodhatnak és maradhatnak erősek. „Merj álmodni, merj cselekedni és merj más lenni” – ez a három vezérgondolat fogja át a kulturális évad igen gazdag, több száz eseményt tartalmazó programját. Pár érdekesebbet kiemelt ezek közül: augusztusban – először Hollandia történetében – például a híres, francia Royal de Luxe óriási marionettfigurákkal játszó utcaszínházi társulat lép fel a városban. Száz évvel halála után, Frízföld egyik legismertebb személyiségéről Margaretha Zelléről – vagy közismert nevén Mata Hariról, a híres kémnőről – nyílik majd kiállítás a városban októberben. A valóságot gyakran lehetetlen, elmét becsapó grafikákba foglaló Escher is Leeuwarden szülöttje, egy átfogó kiállítás mutatja be az évad során életművét. Aki a hollandok tengerész múltjára kíváncsi, azoknak különösen érdekes lehet az „Onedin-féle” magas árbocos vitorlás hajókat bemutató kiállítás, de például a dadaizmus történetét is feldolgozza egy tárlat (amely megvalósításában együttműködnek a pécsi Victor Vasarely múzeummal). (A képekre kattintva galéria nyílik)

 

 


Az est második felében Jan Veenstra, és fia, Jelmer Veenstra mesélt Frízföldről, a helyi szokásokról. Jan Frízföldön született, ott nőtt fel, Magyarországra egy 1987-es fapapucsos stoppolás eredményeképp jutott el, ahol megismerte magyar feleségét, Jelmer édesanyját. Bemutatták a város nevezetességeit – többek között a leeuwardeni ferdetornyot (Oldehove), a Mérlegházat és a rengeteg csatornát, amely behálózza a várost.

leeuwarden_8.jpg
A régió sportokban nagyon erős, több különleges fríz sport is kötődik a térséghez. Ilyen például az Elfstedentocht schatzen nevű gyorskorcsolya-verseny, amely 200 km hosszan vezet, tizenegy jelentős fríz várost érintve. A versenyzők a befagyott csatornákon, folyókon, tavakon korcsolyázva járják végig a távot. A versenyt csak akkor tartják meg, ha a csatornák befagynak, legutóbb erre sajnos elég régen, 1997-ben került sor. Ilyenkor boldog-boldogtalan, profi és amatőr jégre lép – aki kimarad, a befagyott csatornák mellett biztatja a több ezer résztvevőt. A táv megtételének van biciklis változata is (Elfsteden fietstocht). A helyi munkaszerződésekben gyakran külön pontként kikötik, hogy a verseny napjain – amennyiben adott évben meg tudják rendezni az Elfstedentochtot – a munkáltatók szabadságot biztosítanak a dolgozóknak, hogy részt vehessenek a nagy közös csúszáson.


Hasonlóan érdekes frízföldi játék a kézilabda és a tenisz sajátosságait mutató Kaetsen, amelyet a világ egyik legrégebbi labdajátékának tartanak, már a XVI. század legelején is játszották a régióban. A játékban egy pingponglabda nagyságú labdát ütnek meg szabadkézzel (kesztyűben) a játékosok.


Tipikusan fríz sport még a Skûtsjesilen, egy hajós regatta, amelyet a XIX. század első felétől rendeznek meg a régióban. A verseny szabályait teljes körűen 1945 után dolgozták ki. A regattán a tradicionális fríz hajótípussal, a skûtsje vitorlással versenyeznek, amely eredetileg teherszállító hajó volt, mára pedig Frízföld egyik szimbóluma lett.


Mindenképpen említésre méltó még a helyi sportok közül a Fierljeppen, amelyben a versenyzők egy hosszú (8-13 méteres) rúddal ugranak át csatornákat vagy kisebb vízfelületeket. A helyi sport a XVII. században alakult ki, abból a szükségletből, hogy a helyi farmereknek valahogy át kellett jutniuk a régiót átszelő csatornákon – amelyhez praktikusan egy-egy hosszabb rudat használtak épített átkelő híján.


Az említett sportok a kulturális főváros programjában is megjelennek: augusztusban több héten keresztül lesznek majd látogathatók az európai nemzeti sportjátékok versenyei, ahova a fent említett, nemzetközileg talán kevésbé ismert játékokhoz hasonló nemzeti és regionális sportok képviselőit várják a szervezők. (Korábbi kapcsolódó gyűjtésünkben épp ilyen nemzeti játékokat gyűjtöttünk össze – valószínűleg többel is lehet majd találkozni a versenyek ideje alatt.)

Az est harmadik vendége Gerrit Kiers vízrendezési mérnök szintén stoppolva jutott először Magyarországra, és szintén egy magyar feleséggel lett gazdagabb útja végén. Feleségével Hollandiában is éltek, de már húsz éve Magyarországon telepedtek le. Gerrit magyarul is jól megtanult és egy árvízvédelemmel foglalkozó itteni cégnél dolgozik, de a talajvédelem és a mezőgazdaság aktuális kérdései is foglalkoztatják. Véleménye szerint a magyar és holland árvízvédelem közt nincsen jelentős különbség, a víz itt is ugyanúgy viselkedik, és a szakértelem itt is ugyanúgy megvan. Egyedül a költésben van jelentős eltérés – Hollandia, miután egész történelmét a vízzel folytatott küzdelemmel töltötte, összehasonlíthatatlanul nagyobb árvízvédelmi büdzsével rendelkezik.

Szerinte Frízföld nyitottsága és modernsége – például Leeuwarden zöldenergiára épülő közlekedése – példaértékű, amiből érdemes mindenkinek tanulni. 

További információ Leeuwarden kulturális fővárosról:
A kulturális főváros hivatalos honlapja
A kulturális főváros programfüzete

---

Az Európa Pont az Európai Bizottság információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.

Olvasd el többi bejegyzésünk, iratkozz fel hírlevelünkre, kövess minket a Facebookon és gyere el ingyenes programjainkra!

0 Vissza

kulturalis_orokseg_eve_01.jpg„Örökségünk: a múlt és a jövő találkozása” – így hangzik 2018 szlogenje. Az EU 1983-ban vezette be a tematikus éveket azzal a céllal, hogy egy adott területre, kérdésre felhívja a figyelmet, és párbeszédet ösztönözzön az adott témával kapcsolatban. Idén a kulturális örökség európai évét tartjuk Európa-szerte, aminek középpontjában a kulturális események és az oktatás állnak. Az év során számos uniós szintű ünnepségen, több ezer tagállami, regionális és helyi rendezvényen vehetünk részt.

A kulturális örökség európai évének fő célja, hogy felhívja a figyelmet Európa történelmi múltjára, értékeire, a kulturális örökség kínálta lehetőségekre, amelyek mind fontos alapját jelentik az európai identitásnak. Az év során az EU kiemelten népszerűsíti a kulturális sokszínűséget, a párbeszédet a különböző kultúrák között. A rendezvénysorozattal az Unió leginkább arra világít rá, hogy Európa minket körülvevő gazdag kulturális örökségével foglalkozni fontos, érdemes, és nem kevésbé érdekes. Európai kulturális örökségünk közé tartoznak épületek, városképek, emlékművek, könyvek, régészeti leletek ugyanúgy, mint a tájak, állat- és növényvilág, a hagyományok, nyelvek, szakmák, tudás és készségek, és már a digitális tartalmak is. Európában található 453 bejegyzett világörökségi helyszín, ami az UNESCO listáján szereplő helyszínek csaknem fele.


Európa kulturális örökségének védelme eddig is hangsúlyos volt az EU-ban. Az azonos nevű civil szervezet 1963 óta Europa Nostra díjjal (az Európai Unió Kulturális Öröksége Díjával) jutalmazza a kiemelkedő örökségvédelmi projekteket – legyen az megóvás, felújítás vagy épp tudatosítás.

A kulturális örökség európai évének eseményei minden európai polgárhoz szólnak, de különösen koncentrálnak a gyerekekre és a fiatalokra, a kultúrát őrző és örökségvédő helyi közösségekre, illetve azokat is szeretnék bevonni, akik egyébként aránylag ritkán kerülnek kapcsolatba a kultúrával.

kulturalis_orokseg_eve_02.jpg

Erre a jelek szerint igény is mutatkozik: egy 2017-es felmérés szerint Európában – és ezen belül Magyarországon is – az emberek 80 százaléka fontosnak tartja a kulturális örökséget mind saját maga, mind a szűkebb és tágabb környezete, a települése, régiója, országa és egész Európa szempontjából. Egyértelmű társadalmi haszna mellett gazdaságilag is nagyon jelentős a terület, mivel az EU-ban közel 8 millióan dolgoznak közvetve a kulturális örökséghez kapcsolódó ágazatokban.


Az európai programsorozat már 2017 decemberében elindult, a hivatalos megnyitót Magyarországon a magyar kultúra napján tartották. Az évad során 28 ország 7840 rendezvénye közül válogathatunk – ilyen gazdag kínálatból nagyon nehéz választani, de kiemelünk pár különlegesebbet. Februárban indul az „UNESCO zene városában”, az olaszországi Pesaróban egy Rossini-ünnepségsorozat a zeneszerző halálának 150. évfordulója alkalmából. Március 22-én Bécsben, 23. és 26. között Kőszegen és 27-én Budapesten közös osztrák-magyar kultúraközvetítő konferenciára kerül sor.  Május 1-jén együtt táncol Európa Beethoven Örömódájára száz különböző helyszínen; május 21-én tartják a Natura 2000 természeti örökségi napot, kiemelve a természetvédelem fontosságát. Október 15-én Lyonban kerül sor az Európai Film Fórum eseményére a Lumière filmfesztivál során, november 1. és 6. között pedig az amatőr rövidfilmek kerülnek fókuszba a görögországi Igoumenitsában. Az év záróeseményét 2018. december 11-én rendezik Bécsben.

kulturalis_orokseg_eve_03.jpg

A magyarországi programok között a kezdeményezés honlapján található eseménynaptárban böngészhetünk, ahol találhatunk helytörténeti és szavalóversenyeket, nemzetközi szellemi kulturális örökség találkozót, gyerekfesztivált, nyáresti koncerteket, Liszt-hetet, szüreti fesztivált és egyéb izgalmas rendezvényeket.

Érdemes tehát elmerülni a széles kulturális kínálatban, és minél többet megismerni Európa különleges szellemi és tárgyi örökségei közül, hiszen ettől mi is csak gazdagabbak leszünk. Kultúrára fel! :-)

Képek forrása: Kulturális örökség európai éve honlapja

---

Az Európa Pont az Európai Bizottság információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként
 tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.

Olvasd el többi bejegyzésünk, iratkozz fel hírlevelünkre, kövess minket a Facebookon és gyere el ingyenes programjainkra!

0 Vissza

1ajanlo1.jpgÉv eleji programjainkban azok a kezdeményezések kerülnek fókuszba, amelyek valamilyen társadalmi vállalkozás keretében a mindennapok nehézségeire, kihívásaira adnak fenntartható választ – erről szól február közepén a „TTT – Támogass tudatosan!” című rendezvényünk. Lumière filmklubunkban vetítjük az utóbbi évek egyik legizgalmasabb animációs filmjét, A Vörös teknőst és a díjat díjra halmozó A négyzet című Ruben Östlund filmet is, amely legutóbb épp az Európai Filmakadémia díjátadóján tarolt. Elutazunk még egy csésze erejéig 2018 holland, pontosabban fríz kulturális fővárosába, Leeuwardenbe is, és Bérczesi Robival is beszélgetünk, aki koncertet ad nálunk február végén. Lesz miért beugrani hozzánk idén is, mutatjuk a részleteket.

1ajanlo2_jpg.pngJanuár közepén, 18-án, filmklubunkban A vörös teknőssel kezdünk, amelynek fontos magyar vonatkozása van: a francia-japán-belga koprodukcióban készült, 80 perces animációs film nagy részét ugyanis a kecskeméti rajzfilmstúdióban rajzolták. A filmet Michael Dudok de Wit Oscar-díjas holland rendező jegyzi, aki a világhírű, japán Ghibli animációs stúdiónál készítette az ember és a természet kapcsolatát középpontba állító filmjét. A vetítésen Gyárfás Dorka Varga Zoltánnal, a Budapesti Metropolitan Egyetem óraadójával beszélget a filmről.

1ajanlo3_jpg_png.jpg
Az Egy csésze Európa első idei estjén, január 23-án Hollandia felé vesszük az irányt: a célállomás a frízföldi Leeuwarden, Európa egyik kulturális fővárosa. Bemutatjuk Leeuwarden nevezetességeit, a kulturális évad programjait, és mesélünk arról is, miért itt tartják Hollandiában a legnagyobb virágpiacot, a legnagyobb marhavásárt és a Dominó-napot. A hely leghíresebb szülöttjéről, Mata Hariról is szó lesz. Az est díszvendége René van Hell, a Holland Királyság magyarországi nagykövete, az est műsorvezetője Szederkényi Olga újságíró. A rendezvény ingyenes, viszont regisztrációhoz kötött: regisztrálni az egycseszeeuropa@gmail.com címen lehet.

negyzet.JPG
Februári filmklubunk vetítésén, 8-án megtudhatjátok, melyik film vitte el a legtöbb Európai Filmdíjat 2017-ben (sajnos épp a másik nagy esélyes, az Enyedi Ildikó rendezte Testről és lélekről elől). A svéd-német-francia-dán koprodukcióban készült A négyzet című szatirikus dráma Cannes-ban Arany Pálmát nyert, az Európai Filmakadémia a legjobb vígjáték, forgatókönyv, rendezés és férfi főszereplő kategóriájában is díjazta – a film nagy valószínűséggel az Oscarért is jó eséllyel fut majd. Az esten vendégünk lesz Tímár Katalin, a Ludwig Múzeum kurátora.


1ajanlo5.jpgFebruár 14-re
egy nagyon izgalmas beszélgetést ajánlunk figyelmetekbe. A hazai társadalmi vállalkozásokról szóló talk show-nkban a CauseART Platform társalapítójával, Bombera Krisztinával, a fenntartható társadalmi vállalkozások fejlesztéséért felelős NESsT Magyarország képviselőjével, Kovács Imolával és a HellóAnyu! vezetőjével, Lipták Orsival beszélgetünk. A társadalmi vállalkozások mind olyan kezdeményezések, amelyek hosszútávon fenntartható megoldásokat igyekeznek nyújtani a legégetőbb szociális problémákra. Szó lesz többek közt arról, hogy miért éri meg ilyen vállalkozásokat indítani, hogyan lehet ezt megtenni, milyen tapasztalatokat gyűjtöttek és eredményeket értek el a korábbi években.


1ajanlo6.jpgFebruár 22-én zenés programra várunk benneteket: vendégünk lesz Bérczesi Robi zenész és dalszerző, akivel koncertje előtt többek között arról beszélgetünk majd, hogy milyen nehézségekkel néz szembe ma egy zeneszerző, amikor választ kell adnia az új kihívásokra, ugyanakkor hogyan tudja kihasználni a digitális kor által kínált lehetőségeket. Bérczesi Robi önálló projektje, az „Én meg az Ének” a dalszerző zenei munkásságának legfontosabb állomásait rögzíti és dolgozza fel. Az egyszálgitáros koncerten sorra kerülnek a Hiperkarma és a BioRoBoT legnagyobb slágerei, az előadó régebbi magyar számainak átdolgozásai, valamint kedvenc magyar népdalai is.

Az Európa Pont januári és februári programjainak részletes leírása az Európa Pont Facebook oldalán olvasható. Valamennyi program ingyenes, szeretettel várunk benneteket!

-----

Az Európa Pont az Európai Bizottság információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként 
tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.

Olvasd el többi bejegyzésünk, iratkozz fel hírlevelünkre, kövess minket a Facebookon és gyere el ingyenes programjainkra!

0 Vissza

lamia1.pngAz Európa Pont Szaharov estjén a megszokott rendezvényeinktől eltérően minden egy kicsit más volt – és nemcsak a kivételes biztonsági átvilágítás miatt. Egy fiatal lány olyan borzalmakról beszélt, amelyeket elképzelni is nehéz, hallgatni is fáj – és ezek a borzalmak személyesen vele történtek meg. A közönség néma csöndben hallgatta, ahogy az Iszlám Állam (vagyis a Daesh) kegyetlenségeiről, családja és saját tragédiájáról beszélt. Az Európai Parlament emberi jogi díjával, a Szaharov-díjjal kitüntetett Lámia Adzsi Bassár volt a vendégünk, akivel Perger István, az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének képviseletvezető-helyettese beszélgetett.

esztoktatas1.jpgÉsztország egy ideje rendre az élbolyban – Európából épp az első helyen – végez az OECD természettudományos, matematikai és szövegértési képességeket felmérő tesztjén, a PISA teszten. Mivel a kis balti ország sok szempontból hasonló háttérrel rendelkezik, mint Magyarország, érdemes lehet megvizsgálni, hogy minek köszönhető Észtország oktatási sikere. Ennek próbáltunk utánajárni vendégeinkkel egyik legutóbbi programunkon, ahol Gunda Tire PISA szakértő beszélt nekünk az észt oktatási rendszer sajátosságairól.

E-Észtország

esztoktatas2.jpgE-parlament, e-választás, e-adózás, e-egészségügy, digitális aláírás: Észtországban mindezek létező és működő lehetőségek. Az észtek számára a legfontosabb ügyekben állami szinten kiépített és támogatott elektronikus ügyintézés áll rendelkezésre. Az észteknél van emellett e-iskolatáska és e-iskola is: az e-iskolatáska teszi lehetővé, hogy a gyerekeknek ne kelljen nehéz könyvekkel kitömött táskákkal iskolába járniuk – mivel a legtöbb tananyag online felületeken vagy digitális könyvekben is elérhető. Az e-iskola pedig olyan kommunikációs platform, amelynek segítségével a diákok, tanárok és a szülők valós időben tudják nyomon követni a gyerekek tanulmányait és fejlődését. Lényegében egy online napló és ellenőrző egyben, amelyből a szülő azt is megtudja, ha a gyereke jó jegyet kapott, vagy épp azt is, ha nem jelent meg valamelyik órán. (Ez utóbbiban egyébként nem vagyunk lemaradva Észtországtól: ilyen rendszer itthon is működik.)

Gunda Tire előadása alapján mindezt két korábbi észt elnök alapozta meg: Lennart Meri nevéhez fűződik az Észtországot 1996-ban a digitalizáció útján elindító Tigrisugrás (Tiigrihüpe), amely a gyerekek, felnőttek és idősek digitális írástudásának fejlesztését támogatta minden eszközzel – infrastruktúrafejlesztéssel, oktatással együtt. A Lennart Meri által elindított programot vitte tovább Toomas Hendrik Ilves is, akinek egyik elhíresült mondása szerint akkor tesszük a legjobbat a gyerekeinkkel, ha nem lakást vagy pénzt biztosítunk számukra, hanem jó oktatást.

Az észt oktatási jövőkép

2012-ben fogalmazták meg azt a jövőképet, amely 2020-ig tűzött ki célokat az észt oktatás számára, és amely mai működését is meghatározza. A terv a tények megtanulása helyett a valódi, használható tudásra helyezte a hangsúlyt. A rendszer középpontjában a kompetens és motivált tanárok állnak – a tanári életpályát népszerűvé kellett tenni Észtországban is. Az oktatás kialakításánál folyamatosan figyelembe veszik a munkaerőpiaci igényeket is, valamint nagyon erősen építenek a digitális kompetenciák fejlesztésére. Az „egész életen át tartó tanulás” pedig itt nemcsak üres szólam: számos eszközzel segítik és ösztönzik a fiatalokat és az időseket, hogy tudásukat folyamatosan gyarapítsák.

Mindezen célkitűzéseket – például a szélessávú internethozzáférést mindenhol, az iskolákban is – jelentős uniós támogatással valósították meg. A program hatása egyértelműen érződik az eredményeken is: Észtország egyre jobb eredményeket ér el nemzetközi felméréseken.

esztoktatas3.jpg

…de mi a titok?

A kompetencia-központú oktatás és digitális képességek fejlesztése alapvetően a legtöbb európai országnál előtérbe került az utóbbi időben, ez még önmagában nem feltétlenül magyarázza az észt modell hatalmas sikerét. Gunda Tire mindezek mellett az alábbiakat emelte még ki:

Átfogó megközelítés: a tanításban igyekeznek a tudás, a kompetenciák és a képességek megfelelő kombinációjára törekedni, középpontban a kritikai gondolkodással, problémamegoldási képességekkel és együttműködési képességgel;

Külső értékelési hagyományok: az egyes iskolák teljesítményét rendszeresen átfogó, állami teszteken mérik fel;

A rászorulók támogatása: Észtországban külön figyelnek arra, hogy a rosszabbul teljesítő diákok megfelelő támogatást kapjanak, az iskolákban támogató központok működnek, ahol akár beszédterapeuta vagy pszichológus segíti a lemaradókat;

Ingyenes menza, tankönyvek és utazás az iskolába: a diákokat és szüleiket ezzel is támogatják, a tanulás és taníttatás ne rójon nagy terhet a családokra;

tanítás utáni tevékenységek: az iskolák számos tevékenységet támogatnak, amelyeket tanítás után az iskolában maradva végezhetnek a diákok;

Autonóm iskolák: az észt alaptanterv kötelező betartása mellett az iskolák nagyfokú autonómiát élveznek a konkrét oktatási program összeállításában;

Motivált és együttműködő tanárok: a tanároknak számos ingyenes képzést biztosítanak (amelyekre kötelezik is őket), komoly mentorálási rendszerrel. Motiválásukban nem elhanyagolható az a tény sem, hogy az utóbbi öt évben közel 40%-kal növelték a tanárok alapbérét (ez jövőre ismét emelkedni fog), valamint a nagyvárosoktól távoli helyen munkát vállaló tanárok külön támogatást is kapnak.

 

Gunda Tire szerint mindezek eredménye, hogy Észtországban a kellően motivált diákok, a keményen dolgozó és profi tanárok, a támogató otthonok és az állam együttműködéséből olyan sikeres rendszer jöhet létre, amely Észtországot az oktatási élvonalba emeli.

PISA-kultusz Észtországban

Gunda Tire arról is beszélt, hogy a diákokat külön felkészítik és motiválják a PISA tesztek megírása előtt, akik maguk is nagyon lelkesen várják azt, és megpróbálják a maximumot nyújtani. Mióta Észtország ilyen jól szerepel a felméréseken, a tesztnek külön kultusza van – mindenki ismeri, az újságok rendszeresen cikkeznek róla. A jól szereplő diákok és iskolák külön elismerésben részesülnek, amelyet büszkén osztanak meg például a közösségi média felületein.

Innovatív magyar kezdeményezések

esztoktatas4.jpgAz esten vendégünk volt még Balatoni József, vagyis Jocó bácsi, aki az élménypedagógiában hisz, és különleges tanítási módszereivel vált ismertté. Legfontosabb alapelve, hogy kimozdulva a merev mindentudó tanító – alacsonyabb rangú tanuló szerepkörökből, partnerként kezeli diákjait, akiknek nem szégyelli azt sem elmondani, ha tévedett. Óráin fontos szerepe van a játéknak, a személyes átélésnek. Szerinte a legfontosabb, hogy a tanárok levetkőzzék ezt a tekintélyelvűséget, és másképp vívják ki a diákok tiszteletét. Legnagyobb motivációja a gyerekek sikere: mindenkinél igyekszik megtalálni azt, amiben a legjobb, és azt támogatva a többi területen is továbbfejleszteni. Alternatív módszerei ellenére diákjai nagyon jól teljesítenek a teljesen hagyományos megmérettetéseken is: az általan tanított osztályok érettségi eredménye mindig magasan az átlag fölött van.

esztoktatas5.jpgDrahota-Szabó Bálint pedig az erős tudásátadó misszióval rendelkező adományalapú közösségi irodáról, az UP Centerről mesélt a résztvevőknek. Céljuk a legfrissebb, online elérhető tudás rendszerezése és átadása – akár e-learning anyagok, akár személyes tapasztalatok megosztása révén. Ahogy a világ legnagyobb szállásportáljának (airbnb) nincsen saját ingatlana, vagy az Ubernek saját gépkocsiflottája, úgy szerintük ugyanez a gondolkodás alkalmazható az online tudásra is. A közösségi felületeken elérhető tudást és tananyagokat rendszerezik és elérhetővé teszik – legyen szó akár grafikus oktatóvideóról vagy a programozás alapjairól. Számos előadást szerveznek, meetupoknak adnak teret. Terveik közt szerepel saját online elérhető oktatóvideók készítése is.



---

Az Európa Pont az Európai Bizottság információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.

Olvasd el többi
 bejegyzésünk, iratkozz fel hírlevelünkre, kövess minket a Facebookon és gyere el ingyenes programjainkra!

erasmus30_01.jpgNehéz elmondani, mit jelent az európaiság. Mit tesz hozzá személyiségünkhöz az, hogy európaiak vagyunk, miből áll az európai identitás – mert szerintünk igenis van ilyen. Van viszont egy program, amivel ez egyértelműen megtapasztalható, átélhető: az EU által létrehozott legjobb program, az idén harmincéves Erasmus. Röviden: a legjobb dolog, ami történhet egy európai fiatallal.

A fiatalok mobilitását, külföldi tapasztalatszerzését támogató program a mai napig talán az EU legsikeresebb és legtámogatottabb kezdeményezése. Az ötlet eleve sikerre van ítélve: eresszünk össze Európa minden szegletéből fiatal, a világra és egymásra kíváncsi fiatalt, és lássuk meg mi lesz belőle. Csupa jó.

Egyetemi csereprogramból a legkomplexebb mobilitási program

Az egyetemisták külföldi tanulását támogató Erasmus program még 1987-ben indult, akkor még a maival összevetve szinte jelentéktelen büdzséből, az első évben mindössze 3200 hallgató részvételével. A költségvetés és a támogatott tevékenységek köre mára nagyon kiszélesedett; máig összesen 9 millió fiatal és szakember részvételét tette lehetővé, évente nagyjából 300 ezer résztvevővel. 2014 óta – több hasonló mobilitási program beolvasztása után – az Erasmus+ program már többek között önkéntes munkát, gyakorlatszerzést, nemzetközi projektek létrehozását is támogatja. Magyarország 1998 óta vesz részt a programban, csak tavaly összesen majdnem 15 ezren vettek részt valamelyik kezdeményezésében.

A program sikere és népszerűsége szerencsére azt mutatja az uniós döntéshozóknak is, hogy ebbe a kezdeményezésbe érdemes fektetni. A jelenlegi az eddigi legnagyobb összegű hétéves keret, amiből a program gazdálkodhat: a 2020-ig elkölthető 14,7 milliárd euró közel 3,3 millió fiatal külföldi tapasztalatszerzését teszi lehetővé. A Bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker ugyanakkor arra kérte fel az EU vezetőit, hogy 2025-re növeljék kétszeresére az Erasmus+ programban részt vevő fiatalok számát – a trend mindenképpen azt mutatja, hogy a program egyre többekhez elérhet.

Ki vehet részt? Mik a feltételek?

Az Erasmus+ program hivatalos honlapján megtalálható valamennyi alprogram (egyetemi csere, önkéntesség, gyakorlatszerzés, csereprogramok, stb.) részletes ismertetése. Még részletesebb információt ad az aktuális programkalauz, az aktualitásokért az Erasmus+ programot Magyarországon koordináló Tempus Közalapítvány oldalát is érdemes átnézni.

erasmus30_02.jpg

Köszönet az Erasmusnak

És hogy konkrétan mit adhat a program egy résztvevőnek? Rengeteg mindent. Erről vallottak az Erasmus harmincéves születésnapjához kapcsolódó program résztvevői is. Elmondták, mit jelentett nekik az a pár hónap, amelyet Magyarországról egy másik programországban töltöttek – akár egyetemistaként, akár vállalkozóként, akár valamilyen csereúton.

Íme egy pár vallomás – ha próbáltad, te hogy látod? :-) (Kattints a galériára!)



A képek és a vallomások a Tempus Közalapítvány „
Legyél Te az #Erasmus30 arca” felhívására érkező jelentkezésekből származnak. A borítóképként használt szófelhő az ő visszajelzéseiket mutatja.

---

Az Európa Pont az Európai Bizottság információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.

Olvasd el többi bejegyzésünk, iratkozz fel hírlevelünkre, kövess minket a Facebookon és gyere el ingyenes programjainkra!

 

1 Vissza

ajanlo2.jpgDecemberben adják át az Európai Parlament emberi jogi díját, ezért a hónapban mi is kiemelten foglalkozunk az emberi jogok kérdésével és a Szaharov-díjjal. Vendégünk lesz a díj egyik korábbi kitüntetettje, az Iszlám Állam rabszolgatartásának egyik túlélője, Lámia Adzsi Bassár. Emellett még az oktatás és az EU legsikeresebb mobilitási programja, az idén harmincéves Erasmus kerül középpontba – ellátogatunk a legnépszerűbb Erasmus-városokba, és a kiemelkedően teljesítő észt oktatási rendszer titkát is megpróbáljuk megfejteni.

ajanlo1.pngA hónap első rendezvénye, 6-án Egy csésze Európa sorozatunk rendhagyó estje lesz: ezúttal nem egyetlen város vagy ország lesz a célállomásunk, hanem mindjárt három: London, Párizs és Sevilla, de még többről is lesz szó. Milyen az élet ezekben a városokban, ha az ember egyetemistaként pár hónapra utazik oda? És milyen Németországban, Olaszországban, Svájcban, Portugáliában? A harmincéves Erasmus programhoz kapcsolódóan szó lesz arról, hogy ezek az országok mennyire fogadták be a magyar diákokokat, és mit tanultak a magyar diákok külföldön a helyiektől. Mire elég az ösztöndíj? Mit hoztak haza a diákok? Többek között erről is kérdezi a vendégeket az est házigazdája, Szederkényi Olga. A részvétel ingyenes, de regisztrációhoz (egycseszeeuropa@gmail.com) kötött.

ajanlo2.jpgMindjárt másnap egy egészen különleges filmet mutatunk be filmklubunkban: a tavaly Lux-díjra jelölt francia-svájci animációs film, az Életem Cukkiniként (Ma vie de Courgette) lesz látható. A film egy kisfiú, Cukkini szemszögéből mutatja be a gyermekotthonok világát. Senkit ne tévesszen meg, hogy animációs filmről van szó: a forma talán a gyerekekhez áll közelebb, de a film egyáltalán nem (csak) gyerekeknek szól: „megrázóan induló, de mégis magával ragadóan optimista történet arról, hogy néha a sötét verem mélyéről is kilátni a napsütötte sávig”. A film 2016-ban döntős volt az Európai Parlament Lux-filmdíjáért, 2017-ben pedig Oscar-díjra is jelölték a legjobb animációs film kategóriájában. A vetítés után Gyenge Zsolt filmkritikussal Gyárfás Dorka beszélget.

book-address-book-learning-learn-159751_1.jpegDecember 11-én az észt oktatási rendszer csodájának járunk utána. Vendégeinkkel arra keressük a választ, hogy minek köszönhető a kis balti ország rendre kiemelkedő szereplése a gyerekek általános képességeit felmérő PISA-teszteken. A beszélgetésben szó lesz a hazai és észt pedagógiai módszerekről, és arról, mi kell ahhoz, hogy hosszú távon is használható tudást szerezzenek a fiatalok az iskolában. A programot a Magyarországi Észt Intézettel együttműködésben szervezzük.

ajanlo3.jpgDecember 13-án, épp aznap, amikor az Európai Parlament plenáris ülésén átadják az idei év kitüntetettjeinek, a venezuelai demokratikus ellenzék képviselőinek az EP emberi jogi díját, az Európa Pontba az egyik tavalyi díjazott, Lámia Adzsi Bassár érkezik. Adzsi Bassár és Nádia Murád a jazidi közösség jogaiért küzdenek, amióta kiszabadultak az Iszlám Állam fogságából. Adzsi Bassár több alkalommal kísérelt meg szökést, mielőtt családja segítségével végül sikerrel járt. Menekülése során egy akna megölte két ismerősét, őt magát pedig majdnem megvakította. Szerencsére sikerült elmenekülnie, és végül orvosi kezelésre Németországba került, ahol újra találkozhatott túlélő testvéreivel. Felépülése óta Adzsi Bassár a jezidita közösség nehéz sorsára hívja fel a figyelmet, és tovább segíti az IS rabszolgáivá és támadásai áldozataivá vált nőket és gyermekeket. A rendezvény ingyenes, de regisztrációhoz (regisztracio@eu.hu) kötött.

Az Európa Pont decemberi programjainak részletes leírása az Európa Pont Facebook oldalán olvasható. Valamennyi program ingyenes, szeretettel várunk benneteket!

-----

Az Európa Pont az Európai Bizottság információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként 
tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.
Olvasd el többi 
bejegyzésünk, iratkozz fel hírlevelünkre, kövess minket a Facebookon és gyere el ingyenes programjainkra!

0 Vissza

dan1.pngSzederkényi Olga többek között erről is kérdezte vendégeit Egy csésze Európa sorozatunk legutóbbi estjén, ahol az egyik idei európai kulturális főváros, Aarhus ürügyén négy év után ismét Dánia került a középpontba. Az EU legboldogabb országa, Dánia titka nem a „boldogságbogyókra” és nem is kizárólag a mára Dánián kívül is divatos hyggére vezethető vissza. Sokkal inkább olyan értékekre, amelyek a dán társadalom alapkövei – derült ki a vendégek válaszaiból.

Dánia: ahol kevés embernek van túl sok, de még kevesebbnek túl kevés

dan2.pngAz est első vendége, Kirsten Geelan, a Dán Királyság nagykövete Aarhusban született. A tengerparti város gondosan őrzi hagyományait – ez tükröződik például a Den Gamle By-n, azaz az Óvároson. Ez tulajdonképpen egy hatalmas skanzen, amely az előző évszázadok dán városi életének állít emléket 75 házával, és amely a maga nemében az első volt a világon. A skanzen rengeteg interaktív programot kínál – ahogy Aarhus múzeumai általában –, bevonja, átélhetővé, személyesen megtapasztalhatóvá teszi a bemutatott témákat. Híres még Aarhus különleges kortárs gyűjteménnyel rendelkező művészeti múzeuma, de találhatunk itt a nőknek is múzeumot, a Moesgard múzeumnak pedig egyedülálló őskori gyűjteménye van.

A város ugyanakkor nemcsak hagyományokban erős, de emellett nagyon fiatalos is, és ez nemcsak egyetemének köszönhető. Ez a kettősség jelenik meg a város kulturális fővárosi programjában és jelmondatában (Gondold újra!) is. Hangsúlyos a történelmi vonal, de egyben erre építve előre is tekint, fontos aktuális társadalmi kérdéseket boncolgat – természetesen az Aarhusba látogatók aktív bevonásával. A nagykövetasszony szerint a „dán DNS” alapja a nagyon erős bizalom: a dánok bíznak egymásban, a közösségekben, a politikai vezetőkben, a közszolgákban. Ahogy a dán történelem a részvételen, párbeszéden és sokféleségen alapszik, ezek ma is a legmeghatározóbb értékek. Többek között ennek is köszönhető, hogy a jelentős demokratikus hagyományokkal rendelkező Dániában „nemzeti tragédia”, ha egy parlamenti választáson 80% alá esik a részvétel. Kirsten Geelan kedvenc idézete a dán írótól, N. F. S. Grundtvigtól származik, ami szerinte jól leírja az ideális társadalmat a dánok szerint, amelyben „kevés embernek van túl sok, de még kevesebbnek túl kevés” ("når få har for meget og færre for lidt").

Boldogságbogyók vagy a biztonság


dan3.pngAllan Sørensen már több éve a Titanic Nemzetközi Filmfesztivál programigazgatójaként dolgozik, Magyarországon él. Az egyik legnevesebb hazai alternatív filmfesztiválra évek óta ő válogatja össze a filmeket, emellett egy másik cégben magyar és közép-európai orvosokat közvetít ki Dániába és készíti fel őket az ottani életre, a dán kultúrára. Kint egyértelműen erősebb a biztonság, nagyobb szerepe van a közösségnek, és a munka és magánélet is általánosan kiegyensúlyozottabb. Nem szeret azonban túl idealisztikus képet festeni országáról – a túlságosan pozitív kép könnyen csalódáshoz vezethet.


A dán filmek sikerének egyik titka szerinte, hogy univerzális, mindenkit érintő témákat dolgoznak fel nagyon hatásos módon. Erre jó példa Thomas Vinterberg A vadászat, vagy a Születésnap című korábbi filmje, amelyeket itthon is nagy sikerrel játszottak a mozik. Az ENSZ kutatása alapján a világ egyik legboldogabb nemzetének boldogsága mögött gúnyosan sokan a „boldogságbogyókat” (az antidepresszánsok intenzív használatát) látják, de szerinte ez inkább az emberek erős biztonságérzetével van összefüggésben. Dániában tudják az emberek, hogy ha bajba kerülnek – például megbetegednek vagy elveszítik állásukat – , az állam gondoskodik róluk, ettől mindig biztonságban érezhetik magukat. Benny Andersen dalszerzőtől választott kedvenc idézetet: „Az élet nem a legrosszabb dolog, ami történhet veled, és a kávé is mindjárt lefő(„Livet er ikke det værste man har og om lidt er kaffen klar”).  


A közösség a fontos


dan4.pngSzőke Thomas menekültként érkezett Dániába még 1985-ben, ahol először sokkolta őt a dánok közvetlensége és nyitottsága, ahogy befogadták. A dán társadalom szerinte is nagyon erősen épít a közösségekre, amelyben az emberek a közösség jólétére koncentrálnak: „Először mindenkinek legyen jó, aztán nekem nagyon jó” – valahol ez húzódik meg a dánok híres boldogsága mögött is, ami szerinte nem valami nagy csoda, egyszerűen a dán életszemléletből következik. A humor szintén erősen befolyásolja a dánok jól-létét: egyik dán munkahelyén kollégájával megjegyezték, hogy ha egy nap nem nevettek együtt legalább húsz percet, az pocsék nap volt. Tesznek is azért, hogy jól érezzék magukat.


A közösség fontossága megjelenik az ő személyes hygge definíciójában is. Szerinte a manapság minden életmódmagazin és -blog kedvenc szava azt írja le, amikor a dánok időt szánnak arra, hogy kihasználják a jóléti társadalomban adott anyagi javakat, és az élményt megosztják egy közösséggel – legyen az a közösség akár csak kétfős. Szerinte nagyon könnyű félreértelmezni a dánok viselkedését, ha az ember nem tudja dekódolni: könnyen hidegnek és távolságtartónak gondolhatja őket valaki, pedig inkább csak szerények, és nem akarnak tolakodóak lenni. „Van, aki a szél ellen kerítést épít, és van, aki szélmalmot” ("når vinde blæser, bygger nogle vindmøller, mens andre bygger læhegn") – zárta kedvenc mondásával a beszélgetést.

-----

Az Európa Pont az Európai Bizottság információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.

Olvasd el többi bejegyzésünk, iratkozz fel hírlevelünkre, kövess minket a Facebookon és gyere el ingyenes programjainkra!

0 Vissza