esztoktatas1.jpgÉsztország egy ideje rendre az élbolyban – Európából épp az első helyen – végez az OECD természettudományos, matematikai és szövegértési képességeket felmérő tesztjén, a PISA teszten. Mivel a kis balti ország sok szempontból hasonló háttérrel rendelkezik, mint Magyarország, érdemes lehet megvizsgálni, hogy minek köszönhető Észtország oktatási sikere. Ennek próbáltunk utánajárni vendégeinkkel egyik legutóbbi programunkon, ahol Gunda Tire PISA szakértő beszélt nekünk az észt oktatási rendszer sajátosságairól.

E-Észtország

esztoktatas2.jpgE-parlament, e-választás, e-adózás, e-egészségügy, digitális aláírás: Észtországban mindezek létező és működő lehetőségek. Az észtek számára a legfontosabb ügyekben állami szinten kiépített és támogatott elektronikus ügyintézés áll rendelkezésre. Az észteknél van emellett e-iskolatáska és e-iskola is: az e-iskolatáska teszi lehetővé, hogy a gyerekeknek ne kelljen nehéz könyvekkel kitömött táskákkal iskolába járniuk – mivel a legtöbb tananyag online felületeken vagy digitális könyvekben is elérhető. Az e-iskola pedig olyan kommunikációs platform, amelynek segítségével a diákok, tanárok és a szülők valós időben tudják nyomon követni a gyerekek tanulmányait és fejlődését. Lényegében egy online napló és ellenőrző egyben, amelyből a szülő azt is megtudja, ha a gyereke jó jegyet kapott, vagy épp azt is, ha nem jelent meg valamelyik órán. (Ez utóbbiban egyébként nem vagyunk lemaradva Észtországtól: ilyen rendszer itthon is működik.)

Gunda Tire előadása alapján mindezt két korábbi észt elnök alapozta meg: Lennart Meri nevéhez fűződik az Észtországot 1996-ban a digitalizáció útján elindító Tigrisugrás (Tiigrihüpe), amely a gyerekek, felnőttek és idősek digitális írástudásának fejlesztését támogatta minden eszközzel – infrastruktúrafejlesztéssel, oktatással együtt. A Lennart Meri által elindított programot vitte tovább Toomas Hendrik Ilves is, akinek egyik elhíresült mondása szerint akkor tesszük a legjobbat a gyerekeinkkel, ha nem lakást vagy pénzt biztosítunk számukra, hanem jó oktatást.

Az észt oktatási jövőkép

2012-ben fogalmazták meg azt a jövőképet, amely 2020-ig tűzött ki célokat az észt oktatás számára, és amely mai működését is meghatározza. A terv a tények megtanulása helyett a valódi, használható tudásra helyezte a hangsúlyt. A rendszer középpontjában a kompetens és motivált tanárok állnak – a tanári életpályát népszerűvé kellett tenni Észtországban is. Az oktatás kialakításánál folyamatosan figyelembe veszik a munkaerőpiaci igényeket is, valamint nagyon erősen építenek a digitális kompetenciák fejlesztésére. Az „egész életen át tartó tanulás” pedig itt nemcsak üres szólam: számos eszközzel segítik és ösztönzik a fiatalokat és az időseket, hogy tudásukat folyamatosan gyarapítsák.

Mindezen célkitűzéseket – például a szélessávú internethozzáférést mindenhol, az iskolákban is – jelentős uniós támogatással valósították meg. A program hatása egyértelműen érződik az eredményeken is: Észtország egyre jobb eredményeket ér el nemzetközi felméréseken.

esztoktatas3.jpg

…de mi a titok?

A kompetencia-központú oktatás és digitális képességek fejlesztése alapvetően a legtöbb európai országnál előtérbe került az utóbbi időben, ez még önmagában nem feltétlenül magyarázza az észt modell hatalmas sikerét. Gunda Tire mindezek mellett az alábbiakat emelte még ki:

Átfogó megközelítés: a tanításban igyekeznek a tudás, a kompetenciák és a képességek megfelelő kombinációjára törekedni, középpontban a kritikai gondolkodással, problémamegoldási képességekkel és együttműködési képességgel;

Külső értékelési hagyományok: az egyes iskolák teljesítményét rendszeresen átfogó, állami teszteken mérik fel;

A rászorulók támogatása: Észtországban külön figyelnek arra, hogy a rosszabbul teljesítő diákok megfelelő támogatást kapjanak, az iskolákban támogató központok működnek, ahol akár beszédterapeuta vagy pszichológus segíti a lemaradókat;

Ingyenes menza, tankönyvek és utazás az iskolába: a diákokat és szüleiket ezzel is támogatják, a tanulás és taníttatás ne rójon nagy terhet a családokra;

tanítás utáni tevékenységek: az iskolák számos tevékenységet támogatnak, amelyeket tanítás után az iskolában maradva végezhetnek a diákok;

Autonóm iskolák: az észt alaptanterv kötelező betartása mellett az iskolák nagyfokú autonómiát élveznek a konkrét oktatási program összeállításában;

Motivált és együttműködő tanárok: a tanároknak számos ingyenes képzést biztosítanak (amelyekre kötelezik is őket), komoly mentorálási rendszerrel. Motiválásukban nem elhanyagolható az a tény sem, hogy az utóbbi öt évben közel 40%-kal növelték a tanárok alapbérét (ez jövőre ismét emelkedni fog), valamint a nagyvárosoktól távoli helyen munkát vállaló tanárok külön támogatást is kapnak.

 

Gunda Tire szerint mindezek eredménye, hogy Észtországban a kellően motivált diákok, a keményen dolgozó és profi tanárok, a támogató otthonok és az állam együttműködéséből olyan sikeres rendszer jöhet létre, amely Észtországot az oktatási élvonalba emeli.

PISA-kultusz Észtországban

Gunda Tire arról is beszélt, hogy a diákokat külön felkészítik és motiválják a PISA tesztek megírása előtt, akik maguk is nagyon lelkesen várják azt, és megpróbálják a maximumot nyújtani. Mióta Észtország ilyen jól szerepel a felméréseken, a tesztnek külön kultusza van – mindenki ismeri, az újságok rendszeresen cikkeznek róla. A jól szereplő diákok és iskolák külön elismerésben részesülnek, amelyet büszkén osztanak meg például a közösségi média felületein.

Innovatív magyar kezdeményezések

esztoktatas4.jpgAz esten vendégünk volt még Balatoni József, vagyis Jocó bácsi, aki az élménypedagógiában hisz, és különleges tanítási módszereivel vált ismertté. Legfontosabb alapelve, hogy kimozdulva a merev mindentudó tanító – alacsonyabb rangú tanuló szerepkörökből, partnerként kezeli diákjait, akiknek nem szégyelli azt sem elmondani, ha tévedett. Óráin fontos szerepe van a játéknak, a személyes átélésnek. Szerinte a legfontosabb, hogy a tanárok levetkőzzék ezt a tekintélyelvűséget, és másképp vívják ki a diákok tiszteletét. Legnagyobb motivációja a gyerekek sikere: mindenkinél igyekszik megtalálni azt, amiben a legjobb, és azt támogatva a többi területen is továbbfejleszteni. Alternatív módszerei ellenére diákjai nagyon jól teljesítenek a teljesen hagyományos megmérettetéseken is: az általan tanított osztályok érettségi eredménye mindig magasan az átlag fölött van.

esztoktatas5.jpgDrahota-Szabó Bálint pedig az erős tudásátadó misszióval rendelkező adományalapú közösségi irodáról, az UP Centerről mesélt a résztvevőknek. Céljuk a legfrissebb, online elérhető tudás rendszerezése és átadása – akár e-learning anyagok, akár személyes tapasztalatok megosztása révén. Ahogy a világ legnagyobb szállásportáljának (airbnb) nincsen saját ingatlana, vagy az Ubernek saját gépkocsiflottája, úgy szerintük ugyanez a gondolkodás alkalmazható az online tudásra is. A közösségi felületeken elérhető tudást és tananyagokat rendszerezik és elérhetővé teszik – legyen szó akár grafikus oktatóvideóról vagy a programozás alapjairól. Számos előadást szerveznek, meetupoknak adnak teret. Terveik közt szerepel saját online elérhető oktatóvideók készítése is.



---

Az Európa Pont az Európai Bizottság információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.

Olvasd el többi
 bejegyzésünk, iratkozz fel hírlevelünkre, kövess minket a Facebookon és gyere el ingyenes programjainkra!

img_4095.jpgAz Európa Pontot a legtöbben a rendezvényeinkről, programjainkról ismeritek személyesen, esetleg kérdeztetek már EU-tanácsadóinktól, a civil szervezetek pályázati lehetőségeiről érdeklődtetek, vagy kutattatok a szakkönyvtárunkban. Ezen szolgáltatások mellett azonban sok általános és középiskolás diák is eljött hozzánk, hogy rendhagyó EU-tanóráinkon részt vegyen. Szeptembertől ismét várjuk az érdeklődő osztályok jelentkezését!

0 Vissza

diakreporters_icebearproject.jpg
Az Európai Parlament támogatásával 2015 szeptemberében meghirdetett diákújságíró verseny, a Diák rEPorters több mint harminc középiskolai „szerkesztőség” több mint háromezer diákját mozgatta meg közel fél év alatt. A kétfordulós verseny első fordulójában a pályázóknak az Európai Parlament által is tárgyalt olyan témát kellett feldolgozniuk, amely közvetlenül érinti vagy érdekli az iskola diákjait (például a migráció, környezetvédelem, ifjúság és oktatáspolitika, vagy nemek közötti egyenlőség). A cél az volt, hogy széles körű vitát, párbeszédet indítsanak a témában, amelyhez bármilyen kommunikációs csatornát és eszközt felhasználhattak – természetesen elsősorban online felületeken, főként saját honlapon és a közösségi médiában jelentek meg a kiválasztott témák, írott anyagként vagy multimédiás tartalomként. Az első fordulóban hét regionális győztest választottak ki, akik részt vehettek egy háromnapos médiatréningen, ahol a videóvágástól az interjúkészítésig, a közösségi média használatától a tudósítások megírásáig sok elméleti és gyakorlati szakmai tudást és támogatást kaptak elismert szakértőktől.

0 Vissza
Európa Pont | 2015.10.31. 18:19

Tandíjak Európában

tandij.pngAz oktatás szabályozása tagállami hatáskörbe tartozik, így az Európai Unió országai maguk alakítják ki oktatási rendszerüket, maguk döntenek arról, milyen felosztásban, milyen tankötelesség mellett milyen formában kívánják finanszírozni az oktatást.

0 Vissza

koren.pngAz okoseszközök lehetőségeinek felhasználása a tanulásban és önképzésben, a konvertálható, a tényanyagok helyett a bármilyen helyzetben hasznosítható tudás megszerzése: ezekre a kulcskompetenciákra van szüksége a sikeres embereknek. Ezekben egyetértettek a Kutatók éjszakáján előadó vendégeink, akik mind valamilyen formában a tudás megszerzésének optimalizálásával (is) foglalkoznak. (Az esten vendégünk volt Mérő László is, az ő előadásáról készült beszámolónk itt olvasható.)

3 Vissza