Mhamis_baratok_17b-01.pngindig lesznek hamis barátoklegalábbis nyelvtanuláskor nagyon nehéz elkerülni őket. „Hamis barátoknak”, a francia faux amis-ból magyarosítva azokat a szavakat hívjuk, amelyekről szinte biztosan azt gondoljuk, hogy tudjuk a jelentésüket egy másik ismert nyelv hasonló szava miatt, ám kiderül, hogy meglepő módon teljesen más értelemmel bírnak. A nyelvek európai napjára tavalyi hasonló gyűjtésünk után ismét ilyen becsapós szavakat gyűjtöttünk. Ismertek még ilyen hamis barátokat? :-) (Nagyobb méretben itt tudjátok megnézni a grafikát.)

Nyelvi sokszínűség Európában

Az Európai Unió egyik legfőbb erőssége a sokszínűség. Különösen igaz ez a tagországok lakosai által beszélt rengeteg nyelvre. Az EU-nak jelenleg 24 hivatalos nyelve van. Az EU-ban minden uniós polgárt megillet a jog, hogy hazájának hivatalos nyelvén hozzáférjen az összes uniós dokumentumhoz, továbbá hogy anyanyelvén kommunikálhasson az európai intézményekkel. A tagállamok közötti magas szintű találkozókon a résztvevők szintén saját nyelvükön szólalhatnak fel.

A 24 hivatalos nyelv mellett mintegy 79 nyelvet regionális vagy kisebbségi nyelvként tartanak számon. Ezek közül a baszk, a katalán, a galíciai, a skót, a gael és a walesi „hivatalos társnyelvnek” minősül, amelyeknek használata bizonyos esetekben engedélyezett az EU intézményeiben. A 28 tagállam 24 hivatalos nyelvének közös használata azt jelenti, hogy összesen 552-re (!) tehető a fordítási kombinációk száma az EU intézményeiben, ami jelentős tolmácsolási és fordítási erőforrást igényel, de erről a sokszínűségről nem mond le az EU.

A nyelvi sokszínűséget az egyedi, más nyelvekre lefordíthatatlannak tűnő szavakban, kifejezésekben is megtaláljuk. Korábban blogunkon két alkalommal is bemutattunk egy gyűjtést az ilyen, jellegzetes szavakból. Az európai nyelvek gazdagsága az egyedi szólásokban, mondásokban is tetten érhető – egy-egy kifejezést másképp mond az angol, a magyar (amikor nálunk piros hó esik, akkor az angoloknál a malacok repülnek, a letteknél meg kirügyezik a seprű).

A Nyelvek Európai Napja – Európai Nyelvi Koktélbár

Szeptember 26. a nyelvek európai napja. Európa nyelvi és kulturális sokszínűségét az Európai Bizottság az EU-s országok kulturális intézeteivel közösen idén is Európai Nyelvi Koktélbárral ünnepli. Ez az első alkalom, hogy a rendezvényt Debrecenben tartjuk: 2017. október 10-én a Debreceni Egyetem Főépületében, a díszudvaron várják az érdeklődőket a kulturális intézetek és nyelvi centrumok standjai nyelvi kvízekkel, mini nyelvórákkal. Az Európai Koktélbár programjain nyerhettek nyelvtanfolyamokat, ingyenes nyelvvizsga-lehetőségeket, könyveket, filmeket, és számos más hasznos meglepetést is. A programról további részleteket a rendezvény és az esemény Facebook-oldalain találhattok.

Képgaléria idei és tavalyi gyűjtésünkből - ismertek még hasonló szópárokat?


---
Az Európa Pont az Európai Bizottság információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.

Olvasd el többi bejegyzésünket, iratkozz fel hírlevelünkre, kövess minket a Facebookon és gyere el ingyenes programjainkra!

hamis_barat_gift.PNGAz Európai Unió egyik legfőbb alapköve egyben a legnagyobb erőssége is: a sokszínűség. Különösen igaz ez a tagországok lakosai által beszélt számtalan nyelvre. A világon élő hétmillárd ember közel 7000 nyelven kommunikál egymással, ebből Európában összesen 225 őshonos nyelvet beszélnek. Az EU-nak jelenleg 24 hivatalos nyelve van, amely mellett mintegy 79 nyelvet regionális vagy kisebbségi nyelvként tartanak számon. Ezek közül a baszk, a katalán, a galíciai, a skót, a gael és a walesi „hivatalos társnyelvnek” minősül, amelyeknek hivatalos használata bizonyos esetekben engedélyezett az EU intézményeiben. A 28 tagállam 24 hivatalos nyelvének közös használata azt jelenti, hogy összesen 552 kombinációra (!) tehető a fordítási kombinációk száma az EU intézményeiben, amely jelentős tolmácsolási és fordítási erőforrást igényel, de erről a sokszínűségről nem mond le az EU.

Az európai nyelvek többsége a nagy indoeurópai nyelvcsaládhoz tartozik, amely három nagy csoportba sorolható: germán, neolatin és szláv, de ide tartoznak a balti, kelta (ír) és görög nyelvek is. Ezen kívül a finnugor (magyar, finn és észt) és az afroázsiai (máltai sémi) nyelvcsaládba tartoznak az EU hivatalos nyelvei. A hivatalos társnyelvnek, ám nem hivatalos nyelvnek minősülő baszk nyelv eredete ismeretlen.

A máltai nyelv a külön nyelvcsaládba tartozáson felül még azért is különleges, mert hangzásában nem hasonlít egyetlen másik európai nyelvhez sem, valamint a sémi nyelvek közül egyedüliként latin ábécét használ. Hasonlóan az EU hivatalos nyelveinek többségéhez, csupán a bolgár nyelvben használatos a cirill ábécé, illetve a görögök használnak a latintól eltérő betűkészletet. Természetesen léteznek egyedi eltérések a latin ábécét használó uniós nyelvekben is: a legtöbb nyelv a latin ISO 26 betűs készletét egészíti ki speciális nemzeti karaktereivel. Ilyenek például a magyarban a 26-on felüli plusz 18 betűből az egyedi hosszú magánhangzók (pl. ő, ű, Í); de ilyen a csak a cseh nyelvben megtalálható „ř”, amely állítólag a világ egyik legnehezebben (helyesen) kiejthető hangja. A portugálok különlegessége az ã betű; a németeké ß, Európában csak a lengyelek használják az EU-ban a ł betűt; a románok a ţ-t, a lettek a ģ és ķ betűket, a spanyolok a ñ-t. (Az európai nyelvek egyedülálló nemzeti karaktereiről itt találtok egy gyűjtést.)

Természetesen a nyelvi sokszínűséget nem csak az európai nyelvek és abc-k megjelenítésében, hanem az egyedi, más nyelvekre lefordíthatatlannak tűnő szavakban, kifejezésekben is megtaláljuk. Korábban blogunkon két alkalommal is bemutattunk egy gyűjtést az ilyen, jellegzetes szavakról. Az európai nyelvek gazdagsága az egyedi szólásokban, mondásokban is tetten érhető – egy-egy kifejezést másképp mond az angol, a magyar (amikor nálunk piros hó esik, akkor az angoloknál a malacok repülnek, a letteknél meg kirügyezik a seprű). Hogy lássátok, hogy nem kiskacsákat fújunk, csak egy szelet sütemény megkeresni a témába vágó írásainkat, nem kell a szemeiteket adni érte. :-)

Aki tanult már valamilyen idegen nyelvet, az szembesülhetett ennek rendkívüli nehézségeivel is. A kiejtésbeli, írásbeli, nyelvtani és szókincsbeli nehézségeken felül néha találkozunk olyan szavakkal is, amelyekről szinte biztosan azt gondoljuk, hogy ismerjük a jelentését, ám kiderül, hogy az meglepő módon teljesen más értelemmel bír. A nyelvek európai napjának alkalmából ezekből az angolul false friend-eknek, franciálul faux amis-nak, vagyis hamis barátoknak hívott szavakból gyűjtöttünk össze néhányat az alábbiakban (nagyobb méretben itt).

hamis_baratok.png

Ne feledjétek, szeptember 26-án ünnepeljük a nyelvek európai napját, amely kapcsán idén szeptember 23-án, pénteken 14 órás kezdettel szervezi meg az EUNIC Hungary az Európai Nyelvi Koktélbárt a Budapesti Olasz Kultúrintézetben (Budapest, Bródy Sándor u. 8.). A nyelvi és kulturális sokszínűséget ünneplő rendezvény során nyelvi kvízekkel, mini nyelvórákkal, kulturális és nyelvi centrumokkal – és velünk, az Európa Ponttal is – találkozhattok, és számos hasznos nyereménnyel lehettek gazdagabbak. Az Európai Koktélbár programjain nyerhettek nyelvtanfolyamokat, ingyenes nyelvvizsga-lehetőségeket, könyveket, filmeket, és számos más hasznos meglepetést is. A rendezvény és az esemény Facebook-oldalain találhattok részleteket a programokról.

Várunk Titeket szeptember 23-án az Olasz Intézetben!

Képgaléria kedvenc hamis barátainkról:

Ma van az európai nyelvek napja, amikor az EU hivatalos nyelveinek gazdagságát ünnepeljük. Ezúttal egy kis idióma-gyűjteménnyel készültünk: olyan szólásokat kerestünk, amelyeket egy-egy nyelvben valamilyen tipikus helyzet leírására használnak.

Nyelvtanulóknak nagy kihívást jelentenek ezek a képszerű kifejezések: sokszor a saját szólásainkat fordítjuk le szó szerint, amire az anyanyelviek csak pislognak, mert náluk ez teljesen másképp van… Ha nagyon esik az eső, az angol azt mondja, hogy macskák és kutyák esnek az égből (it’s raining cats and dogs), a svéd szerint úgy esik, mintha rudak állnának a földbe (regnet står som spön i backen), a magyarban pedig dézsából öntik. A lett, ha butaságokat beszél vagy lódit, akkor kacsákat fúj (pūst pīlītes), a horvát krémet dob a szemedbe (bacati kajmak u oči), a magyar pedig zöldségeket beszél… Ezek a példák is mutatják, hogy milyen szupergazdagok az európai nyelvek – ismertek még hasonlókat? :-)

idiomak_eu2.jpg

 

 

 

5 Vissza

Mindig nehézséget okozott, hogy nevén nevezd azt a gólt, amely egy gól hátrányra csökkenti kedvenc focicsapatod lemaradását? Vagy az, milyen szót használj arra, amikor az autópálya forgalma azért lassul le, mert minden vezető a szemközti sáv balesetét nézi? Mindenre van megoldás! :-)

 

Idén is különleges válogatással ünnepeljük az Európai Nyelvek napját és az európai nyelvek nagyszerűségét: infografikánkon olyan szavakat gyűjtöttünk össze, amelyek nagyon találóan, egy szóban fogalmaznak meg egy-egy jelenséget, amely más nyelvben csak körülírással fejezhető ki.

 

A mi kedvenceinket alant láthatjátok (kattintásra megnő) – nektek van hasonló kedvencetek másik nyelvből? Ismertek még ilyeneket?

lefordithatatlan_szavak.png

 

A szavak egyenként (képgaléria):

 

 

5ev_logo.pngÉrdekes kísérletbe fogott Kőrösi Bálint 2009 elején: elhatározta, hogy öt év alatt megtanul öt nyelvet olyan szinten, hogy elboldoguljon akár anyanyelvi környezetben is. Az inspirációt ehhez Magyarország talán legismertebb poliglott tolmácsa, a tizenhat nyelven beszélő Lomb Kató „Bábeli harmónia” című könyve szolgáltatta. Ahogy Lomb Kató, úgy Bálint is abból indult ki: nem kell nyelvzseninek lenni ahhoz, hogy valaki jól beszéljen egy nyelvet. A nyelvtanulás sokkal inkább elszántság és szorgalom kérdése – és valódi öröm forrása is lehet.

Bálint kísérletében a legérdekesebb – és nekünk, olvasóknak leghasznosabb –, hogy a folyamatot, tapasztalatait, a legjobb tippeket, felhasználható segédanyagokat „valós idejű esettanulmány” (emberkísérlet, vagy még inkább kalandregény) keretében folyamatosan megosztja blogján, ráadásul nagyon élvezetes formában. Így láthatjuk, hol tart az idő közben kiválasztott öt nyelv (angol, spanyol, német, kínai mandarin és orosz) elsajátításában. Az pedig külön szuper, hogy a bemutatott segédanyagokat / oldalakat (amelyek közt vannak ingyenes és fizetős szolgáltatások is) legtöbbjét maga próbálta ki, így saját tapasztalatait osztja meg. Hihetetlen gyűjtőmunka áll a blog mögött, rengeteget lehet tanulni belőle például az időmenedzsmentről, a Parkinson-törvényt jól kiaknázó pomodoro-technikáról, az „input módszerről”, vagy arról, hogyan ne felejtsük el a tanultakat. Mindemellett hihetetlen mennyiségű tesztelt nyelvtanulási segédletet lehet megismerni egy-egy nyelvhez – szuper és nagyon inspiratív olvasmány! :-)

Az öt év lassan a végéhez közeledik, és Bálint rengeteget tanult, próbált, tapasztalt az utóbbi években – ehhez kapcsolódóan is kérdeztük őt egy online interjú keretében.

Mindenkinek más módszer vezet eredményre – te mit gondolsz, mi a leghatékonyabb módszer egy nyelv megtanulására? Van-e valamilyen általános tanácsod a nyelvtanulóknak?

5ev5nyelv_Balint2.jpgPersze, mindenképpen javaslom, hogy mindenki fizessen be a legújabb csodamódszerekre (egy gyors keresés a neten és tucat számra talál az ember), amik azt ígérik, hogy minden erőlködés, tanulás, gyakorlás, házi feladat és időbefektetés nélkül megtanítanak egy nyelvet holnapra. Vagy inkább tegnapra. Mindenképpen kerüljék a szisztematikus, tervezett, hosszú távú, életvitelszerű tanulást, anyanyelvűekkel még csak véletlenül se vegyék fel a kapcsolatot. Az új nyelven való megszólalást pedig a lehető legtávolabbi időpontig tolják ki, hiszen az kellemetlen, kényelmetlen és különben is, kinek van szüksége a beszélt nyelvre a chat korában?

A viccet félretéve: nincs csodamódszer, nincs egyetlen módszer, csak beletett idő és munka. A kérdés, hogy az ember ezt hogyan és mivel tölti. Fontos tudni, hogy mi az ember célja (ha beszélni akarok, akkor nem munkafüzeteket töltögetek éjjel-nappal, attól nem leszek folyékonyabb), és jól kell tudni beosztani az idejét. Vesszőparipám a technológia minél erősebb bevonása a tanulásba - ha már van, akkor engedjük, hogy megkönnyítse az életünket. Az a legfontosabb emellett, hogy az ember ne legyen naiv, és készüljön rá, hogy lesznek nehéz időszakok. Ha tudja, hogy jönni fognak, nem fog meglepődni és könnyebben átmegy rajtuk.

Melyik nyelvet szereted a legjobban? Melyiket (volt) a legjobb / legizgalmasabb tanulni? Melyikkel küzdöttél meg a legjobban?

A spanyolnak imádom a hangzását, az angolt gyakorlatilag második anyanyelvemként használom (például ha jegyzetelek vagy vázlatokat készítek, azt is angolul teszem), a németnek imádom a logikáját (na meg a német sörök is némi lendületet adnak), viszont egyértelműen a kínai tanulása a legizgalmasabb számomra. Az egész nyelv nagyon logikus, jól felépített, hatékony, mérhető, ami nagyon közel áll az én gondolkodásmódomhoz. Sajnos, jobban elmélyülni még csak most tudok benne (a jelenlegi kis mini-projektem, hogy egy hónap intenzív tanulás után elmegyek a bővített alapfokú nyelvvizsgára), de nem baj, nem hajt a tatár. Egyszerűen élvezem és számomra ez a legfontosabb.

A legküzdelmesebb egyértelműen az orosz volt, túl sokat vállaltam, túlzásba vittem az egészet (naponta több órát tanultam) és úgy éreztem a végén, hogy kiégtem. Eljutottam vele alapszintre, de az öt nyelv közül ennek tanulását élveztem a legkevésbé, amit talán annak is betudható, hogy kulturálisan és amúgy is ez a nyelv vonzott a legkevésbé az ötből.

Naponta mennyit foglalkozol nyelvtanulással? Hogyan tudod ezt beilleszteni a mindennapi programjaidba, munka mellett hogy fér bele?

Ez a kedvenc kérdésem! :) Naponta 1-2 órát tudok foglalkozni a nyelvekkel, de ezt nem úgy kell képzelni, hogy leülök este hatkor és nyolcig fel sem állok. Az nem tanulás, az önkínzás. Apró részekre bontom a tanulást (5-25 perces blokkokra), ezeket szétszórom a nap folyamán, és mindig keresem a "holtidőket" (mondjuk utazás, várakozás közben), ahol bármilyen formában kapcsolatot tudok létesíteni az éppen tanult nyelvvel (itt jön be a már említett technológia szerepe.)

Ezenkívül műszaki szemléletem miatt mindig azt keresem, mit és hogyan lehet optimalizálni, még jobban csinálni. Sajnos nekem sem áll 25 órából egy nap (dolgozom, konzultálok, erőteljesen sportolok, a blogolás is egy félállás, szociális ember is vagyok), de jó időbeosztással és tervezéssel minden megoldható – például az átlagnál másfél órával kevesebbet alszom, mégis tökéletesen pihenten kelek (majdnem) minden nap. :)

Hogy állsz most a kitűzött célokkal? A blogon általad vezetett százalékos mutató alapján még kínaiból és oroszból viszonylag messze vagy a kívánt szinttől – hogyan látod, meddig fogsz eljutni?

A blog öt évvel ezelőtt indult, azóta rengeteg minden megváltozott az életemben, az univerzumban és a blogon is. Őszintén szólva a százalékokat csak a konzisztencia kedvéért hagyom kint, nem érdekelnek már. Az egyik nagy tapasztalat, hogy nem lehet ennyire kategorizálni a nyelvtudást. Nem igazán törődöm vele, hogy mi lesz a számokkal, sokkal többet jelent az a több ezer ember, akik ilyen-olyan formában tanultak az én hibáimból, és a blog meghozta vagy visszahozta a kedvüket a nyelvtanuláshoz. A személyes példámmal motiválni szeretnék, és a hibázás és bukás ugyanúgy része a kalandnak. A trükk abban van, hogy fel tud-e állni az ember.

Van még olyan nyelv, ami nem szerepel az ötéves tervedben, de szeretnéd megtanulni?

Hajjaj! Úgy kb. 6000. :) Na jó, a franciát nem

Mi lesz, ha letelik az öt év?

A blog jobb oldalán nem véletlenül megy a visszaszámlálás – ha a nullát eléri, akkor a szervert úgy állítottam be, hogy magától felrobbanjon, így tetemes űrt hagyva nem csak a fizikai, de az online világban is. De mivel botcsinálta programozó vagyok, lehet, hogy elméreteztem a kódot – ebben az esetben tovább működik a blog, további projekteket eszelek ki magam és mások szórakoztatására, hogy közben még több embert tudjak meggyőzni arról: a nyelvtanulás nem olyan nagy ördöngösség. :)

Köszönjük az interjút Bálintnak és további nagyon sok sikert kívánunk projektjéhez - nektek meg jó böngészést a blogján (katt ide)!

0 Vissza

Aki tanult már idegen nyelvet, esetleg élt valameddig egy másik országban, biztos találkozott olyan szavakkal, amelyeket csak nagyon körülményesen lehet lefordítani más nyelvekre. Ezek a szavak sokszor magáról az ország kultúrájáról is sokat elárulnak. Néhány ilyen lefordíthatatlan szót gyűjtöttünk össze az európai nyelvek napja (szeptember 26.) alkalmából – ismertek még hasonlókat? :-)

szavak_tablan3k.jpg

LAGOM (svéd)

Sem túl kevés, sem túl sok valamiből – éppen elég, éppen jó. Nem csak mennyiségre, minőségre is használják, jelentése a magyar „átlagos” / „közepes”-nél sokkal pozitívabb, egyesek szerint az egalitariánus svéd társadalmat jól meghatározza a „lagom”-ra törekvés – se alulról, se felülről ne tűnjünk ki a tömegből. („Lagom är bäst”, azaz „a lagom a legjobb”.)

SAUDADE (portugál)
Fájdalmas vágyódás valami után, amit szeretsz, vagy szeretnél, de elveszett – a fado zenéjében kifejeződő keserű, szenvedélyes érzés, amelyben egyszerre van benne a vágyódás, hiányérzet, szomorúság és fájdalom, a szerelem és a boldogság keresése.

Cesaria Evora - Sodade


VOORPRET (holland)
Szó szerinti fordításban „elő-öröm” – az a boldog izgalom, amikor valamit felfokozott hangulatban várunk, valaminek előre örülünk.

VEDRITI (szlovén)
Költői szó arra, ha valaki az eső elől behúzódik valahova.

KREVATOMURMURA (görög)
Amikor egy párból az egyik (általában a nő) lefekvéskor beszédével nem hagyja aludni a másikat.

depaysement.pngDÉPAYSEMENT (francia)
Amikor valaki nem érzi otthon magát egy másik országban, úgy érzi, nem oda tartozik, rossz helyen van.

EISLAUFMUTTER (német)
A „korcsolyázó édesanyja” – olyan ambiciózus szülő, aki túlzottan sokat vár el a gyerekétől, aki a végletekig és teljesítőképessége határáig hajtja a gyerekét.

HYGGELIG (dán)
Kellemes, barátságos, jó hangulatú, meghitt élmény – minden, ami kellemes és meleg érzéssel tölt el – lehet egy jó baráti beszélgetés, egy hideg sör vagy akár a tűz melege.

TARTLE (skót)
Megtorpanás, amikor be akarunk mutatni valakit, de hirtelen elfelejtjük a nevét.

LITOST (cseh)
Kundera szerint lefordíthatatlan – az a kín és fájdalom, amit akkor érez valaki, amikor ráeszmél a saját nyomorúságára.

sombremesa.pngSOBREMESA (spanyol)
Közös étkezés utáni beszélgetés azokkal, akikkel együtt ettél.

VIITSIMA (észt)
Ezt használod, amikor nincs kedved valamihez – nem szeretnéd, nem érzed úgy, hogy meg kellene tenned.

Tudtok még hasonló szavakat? A magyar nyelvből mit gondoltok lefordíthatatlannak?

Forrás: Matadornetwork, Eduline (rajzolt illusztrációk), Better than English