mh1.pngVége a nyárnak, újra állandósultak a dugók a városokban. Miközben a sűrű kocsisorban araszolunk az autónkkal vagy a buszon, talán irigykedve nézzük a mellettünk eltekerő biciklistákat, akik a kerékpárúton senkitől sem zavartatva, gyorsan haladnak úti céljuk felé. Nem késő cselekednünk: amíg tart a kora őszi napsütéses idő, talán több kedvünk is van a mozgáshoz. Az Európai Mobilitási Hét arról is szól, hogy az autósok ilyenkor hagyják el egy kicsit a kényelemből megszokott autózást legalább pár napra, és kezdjenek el mozogni – legyen az biciklizés vagy séta

Autózás helyett: mozgás!

A rendszeres mozgás az egészség és ezzel a hosszú élet fontos alkotóeleme. Ennek tudatosítására, gyakorlására, vagy akár elkezdésére kínál apropót az Európai Bizottság kezdeményezésére az uniós és egyéb résztvevő országokban (összesen 46 ország 2141 városában) azonos időszakban megtartott többnapos akció.

Az idén már a 16. alkalommal, szeptember 16-22. között megrendezett eseménysorozat a környezetbarát és fenntartható városi közlekedést népszerűsíti. Idei mottója a „közös út, közös jövő”, témája a tiszta, közösségi és intelligens mobilitás. (A tavalyi kampány eredményeiről az arról készült összefoglalóban olvashattok.)

mh2.jpg

Ha nem dugózunk a városban, hanem sétálunk, tekerünk, vagy épp villamossal utazunk, lehet, hogy lassabban, de stresszmentesen és zölden, felesleges légszennyezés okozása nélkül közlekedhetünk. A mobilitási hét arra hívja fel a városlakók figyelmét, hogy van alternatívája az autós közlekedésnek. Az eseménysorozathoz kapcsolódóan a közlekedők véleményét és ötleteit, javaslatait is szeretnék megismerni a szervezők a közlekedés zöldítésével kapcsolatban. A program keretében kerül sor minden évben az autómentes napra (idén szeptember 22-én), amikor arra kérik a csatlakozó városok lakosait, hogy hagyják otthon az autót (legalább) egy napra.


Mozgalmas programok

Idén Abodtól Zircig 201 magyarországi település kínál programokat a mobilitási héten. A résztvevő települések többségében megtartják az autómentes napot, de ezen kívül is sok érdekes programot találhattok, ha átnézitek az eseménylistát.

Néhány kiragadott példa a számtalan programból: Baktalórántházán a gyerekeknek szóló kerékpáros ügyességi verseny mellett lovaskocsis és hintós városnéző „szekértúrát” szerveznek, Budakalászon „Tour de Kalász” bicikliversenyt tartanak. Győrben a GyőrBike közösségi bérbiciklirendszer ingyenes kipróbálására lesz lehetőség, valamint hibrid- és elektromosautó-versenyre és bemutatóra is sor kerül. Hevesvezekényben „Közös út, közös jövő” mottóval rajzversenyt rendeznek, Kőszegen futóversenyt indítanak a történelmi belváros utcáin, Szarvason a helyi telekocsi klub vezetésével előadásokat és beszélgetést tartanak a közösségi mobilitásról. Tapolcán pedig ingyenes kerékpáros állapotfelmérést és szervizt, valamint biciklis reggelit és uzsonnát biztosítanak a két keréken közlekedők számára.

A fővárosban is…

Budapesten a hétvégén lezárt Andrássy úton számos programon vehettek részt és a Gasztro Sétányon kínált finomságokat is megkóstolhatjátok. A fővárosban is autómentes napot tartanak: a BKK információja alapján szeptember 15. (péntek), 18 órától szeptember 18. (hétfő) 04:30-ig le lesz zárva a gépjárműforgalom elől az Andrássy út és a kapcsolódó keresztutcák.

Mozogni sosem késő elkezdeni, úgyhogy érdemes részt venni szeptember 16. és 22. között az Európai Mobilitási Hét megmozdulásain és ellátogatni a rengeteg program közül néhányra!

A képek forrása: EMH Facebook; EMH Instagram

---
Az Európa Pont az Európai Bizottság információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.

Olvasd el többi bejegyzésünket, iratkozz fel hírlevelünkre, kövess minket a Facebookon és gyere el ingyenes programjainkra!

 

0 Vissza

auto_cover.pngEgy-egy autós európai utazás előtt számos dolgot át kell gondolnunk. Ebben szeretnénk most segíteni. Frissített infografikánkban összefoglaltuk a legfontosabb tudnivalókat a tagállamok szabályozásairól – külföldi nyaralás előtt kötelező! :-)

Ahány ország, annyi szabályozás – például itthon nem vezethet, aki iszik, de ezzel kisebbségben vagyunk a kontinensen. A legtöbb helyen egy pohár sör többnyire még belefér, de fontos ismerni a pontos limitet. Nálunk (virtuális) matricás rendszerben kell fizetni az autópálya-használatért, és ugyanez a helyzet Horvátországot kivételével valamennyi uniós szomszédunknál, valamint Bulgáriában és Csehországban is. Az országok többségében azonban – ahol nem ingyenes a pályahasználat (ami leginkább északon jellemző) – szakaszonként fizetős kapus rendszer a bevett. A német törvényhozás nemrégiben döntött arról, hogy az autópályákon szintén díjakat vezetnek be – az ingyenesség külföldi autóval várhatóan 2019-ben szűnik meg. A mi autópályáinkon 130 km/h sebességgel lehet repeszteni, de például Belgiumban vagy az Ibériai-félszigeten 120 a határ. Sok a különböző szabály, amit figyelembe kell venni: külföldi autós utaknál mindenképp tájékozódjatok utazás előtt! (Nagyításért katt ide!)

auto.png

Arra mindenképpen figyeljetek, hogy már nem lehet büntetés nélkül megúszni, ha másik tagállamban követtek el valamilyen közúti vétséget. A biztonsági előírások és kötelezően előírt szabályok áthágásáért a helyi – sokszor nagyon magas – büntetést vethetik ki magyar rendszámú autótokra. (Az ezzel kapcsolatos tudnivalókat itt foglaltuk össze.)

Hosszabb, több európai országon átvezető túránál hasznos lehet még tisztában lenni az aktuális üzemanyagárakkal. Érdemes ezért figyelni a Bizottság ezzel foglalkozó oldalát, ahol a tagállamok kötelező jelentései alapján heti rendszerességgel frissítik a tagállamokban épp aktuálisan legjellemzőbb benzin- és gázolajárakat.

Mindehhez itt egy kis plusz segítség – valamennyi tagállam autós szabályainak legjobb összefoglalói a Bizottság és a tagállamok hivatalos oldalairól:

 Általános, több tagállamra vonatkozó információs oldalak


Tagállami információk


Megjegyzések: A megengedett véralkoholszint gyakorló (nem kezdő) vezetőkre vonatkozik. A jelzett sebességhatárok autópályán vagy a legmagasabb rendű úttípuson való haladásra érvényesek. Amennyiben a táblán két sebességet is feltüntettünk, úgy az országban évszaktól függően több maximális sebességhatárt is alkalmaznak, a nyári korlátozás általában magasabb sebességet engedélyez. Az adatok az Európai Bizottság kapcsolódó honlapjáról származnak, amely a
közúti közlekedésbiztonsági irányelv alapján a tagállamok által szolgáltatott információkon alapszik.

Ha van okostelefonotok, mindenképpen töltsétek le a Bizottság ehhez kapcsolódó, remekül használható mobil applikációját „Utazás külföldre” címmel – ennek segítségével a legfontosabb közlekedési információi mindig kéznél lesznek európai utazásaitok során!

---
Az Európa Pont az Európai Bizottság információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.

Olvasd el többi bejegyzésünket, iratkozz fel hírlevelünkre, kövess minket a Facebookon és gyere el ingyenes programjainkra!

1 Vissza

osztondij1.jpgLassan vége a vizsgaidőszaknak, kezdődik a jól kiérdemelt nyári feltöltődés időszaka. A pihenés mellett mi most is arra ösztökélnénk a frissdiplomásokat és hamarosan végzőket, hogy a megérdemelt strandolás, fesztiválozás és nyaralás mellett szánjanak egy kis időt a lehetséges folytatás felkutatására. Ehhez, mint minden évben, idén is segítséget adunk – íme minden egy helyen azoknak, akik szívesen szereznének tapasztalatot az EU valamelyik intézményénél.

Szinte valamennyi uniós intézmény fogad gyakornokokat hosszabb-rövidebb időre. A 2018 tavaszán induló EU-s gyakornoki programokra sokszor már nyár végén vagy ősz elején kell jelentkezni, és mivel a pályázati anyagok összegyűjtése időigényes, érdemes nem az utolsó pillanatra halasztani.

Az intézmények többsége öthónapos gyakorlatokat hirdet meg, minden évben azonos időszakokban, legtöbbször egy tavaszi és egy őszi turnusban. Jelentkezni egy-egy programra általában legalább fél évvel az aktuálisan megpályázott gyakornokság előtt kell – a 2018 tavaszán induló programokra például most augusztus / szeptember végéig, illetve októberig lehet jelentkezni. A gyakornoki munkáért kapott ösztöndíj általában fedezi a megélhetés költségeit, a részvételhez a legtöbb esetben sikeresen befejezett BA diploma szükséges, de számtalan egyéb lehetőség áll rendelkezésre akár még a tanulmányok idejére vagy az MA diploma megszerzése utáni időszakra is.

Táblázatunkban a frissdiplomások előtt nyitva álló fizetett lehetőségekről találtok rövid összefoglalót a legfontosabb alapinformációkkal: az ösztöndíjak időtartamáról, a támogatás megközelítő összegéről, a túljelentkezés mértékéről és a nem kevésbé lényeges jelentkezési határidőkről. Részletes információt valamennyi típusú gyakornoki programról az Európa Portál összefoglaló oldalán, valamint az egyes intézmények hivatalos oldalain olvashattok – mindehhez segítségül a táblázat alatt összegyűjtöttük az egyes uniós szervezetek vonatkozó linkjeit.

A táblázatra (vagy ide) kattintva nagy méretben láthatjátok az információkat. Jó böngészést és készülődést!

 osztondij2_jpg.png

Információs oldalak az uniós intézmények gyakornoki programjairól:

 

További gyakornoki lehetőségek az Európai Unió ügynökségeinél:

 

 A kép forrása: pexels.com

---
Az Európa Pont az Európai Bizottság információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.


Olvasd el többi
 bejegyzésünk, iratkozz fel hírlevelünkre, kövess minket a Facebookon és gyere el ingyenes programjainkra!

 

0 Vissza

erasmus30_cover.jpgAz Erasmus az EU vitathatatlanul legnépszerűbb programja. Harminc év alatt összesen 9 millió hallgatónak, oktatónak, önkéntesnek, gyakornoknak vagy fiatal munkavállalónak nyújtott lehetőséget arra, hogy ideiglenesen egy másik országban (tagállamban vagy partnerországban) szerezzen hasznos tapasztalatot. A program ugyanakkor ennél sokkal többet ad a kiutazóknak.

Az idegennyelv magabiztos használata

A magyar oktatási rendszer és benne a nyelvoktatás nem feltétlenül gyakorlatorientált. Egy közgazdasági egyetemen az ember előbb jut el odáig, hogy a csúszó leértékelésről tudjon magyarázni, mint hogy az autóban ülve azt tudja mondani a sofőrnek: „kérlek, húzd fel az ablakot, mert baromi nagy a huzat” (true story). Ezen hatalmasat lendít az Erasmus, mert bár kiutazáskor már viszonylag magas szinten kell tudni az idegen nyelvet, ez mégsem garancia egy mindennapi, gördülékeny beszélgetés képességére. Ezen viszont az Erasmus – megannyi közös programmal, bulival, érdekes emberek megismerésével – rengeteget segít, a félév végére a könyvszagú nyelvtudásból biztosan kipróbált, életközeli és használható tudás lesz, amire Magyarországon nagyon nagy szükség van.

Önismereti kurzus

Az Erasmus alapvetően egy másik ország, egy másik kultúra megismerését is jelenti, ez magától értetődő. Amire azonban a kiutazó Erasmus-újoncok nem gondolnak: a szülőotthontól, a biztosan ismert környezettől és barátoktól távol ők tiszta lappal indulnak, hogy kik és milyenek ők, azt kint senki nem tudja. Ha valakinek jó a humora, elképesztően udvarias, zseniálisan főz vagy épp hatalmas bulicsászár, az nem egyértelmű senkinek elsőre. Az ösztöndíjasnak így „feladata” az is, hogy megismertesse magát másokkal, és eközben saját magáról is fontos felfedezéseket tehet. Szóval egy Erasmus ösztöndíjjal érdekes utazást tehetünk – önmagunkban is. 

A látókör szélesítése

Aki volt valamerre Erasmussal, valószínűleg egyetért abban, hogy a félév során hihetetlenül sok – nem feltétlenül tanulmányokhoz vagy szakmához kapcsolódó – tudásra és tapasztalatra lehet szert tenni. Hogyan gondolkodnak bizonyos fontos kérdésekről egy másik országban, amiről otthon mondjuk teljesen eltérő a közgondolkodás, vagy milyen alternatív módokon kezelnek mindenki számára égető problémákat. Felüdítő és izgalmas ilyen új nézőpontokat megismerni. Azt is nagyon érdekes megtapasztalni, hogy hogyan bánnak az idegenekkel – legyen szó külföldi diákról, vagy az adott ország kisebbségeiről. Aki megtapasztalja az „Erasmus-létet”, sokat lát és tanul a közvetlen programjának témáján kívül is, akár a helyiektől, akár egy másik Erasmus-társtól. Ezek mindenképpen nyitottabbá, érzékenyebbé, kíváncsibbá, és végső soron toleránsabbá és szolidárisabbá teszik a résztvevőket. Talán ez az Erasmus egyik legfontosabb eredménye, amely az Erasmus-generáció nagyon fontos erénye, és az egész EU egyik legfontosabb értéke is.

Hatalmas nemzetközi bulik

Erasmusosként aligha van olyan, aki kimaradt volna a híres Erasmus partikból… Aki látta például a Lakótársat keresünk című francia filmet, tudja, miről van szó. De ezzel nincs is gond: az ilyen közös élményeket maradandó emlékként őrzi mindenki. Nincs is annál európaibb, amikor a svédországi klubhelyiségben a spanyolok rendezte Sangría-partin egy cseh filmből idézget versenyt a német és a magyar, mindezt angolul… :-)

Szerelem, család

És persze ott vannak az új, akár élethosszig tartó barátságok vagy éppen szerelmek: nagyon sokan vannak, akik egy erasmusos ösztöndíj alatt találták meg párjukat. Egy átfogó Erasmus-hatástanulmány szerint közel egymillió(!) Erasmus-bébi köszönheti megszületését a programnak – és ez a szám folyamatosan nő. Mi maradunk továbbra is feltétlen rajongói a programnak, és kívánjuk a fiataloknak, hogy minél többen, minél több területen éljenek az Erasmus – és a sok egyéb plusz – lehetőségével.

--------------------------------------------------

Az Erasmus-párokról nemrégiben kiállítás is készült, ami például az Európa-napon, a Szabadság téren is látható volt – mindegyik képpár az egykori erasmusos fiatalokat és a mai közös családban élő párokat mutatja be. A kiállítás képeiből és a kapcsolódó történetekből mutatunk párat (további képeket és sztorikat itt találtok).

Linda és Mads

Linda termékfejlesztési osztályvezetőként dolgozott egy életbiztosítónál Budapesten, amikor megismerte dán párját, aki a Copenhagen Business Schoolon folytatott európai tanulmányok után a CEU MBA képzésén vett részt Erasmusszal 2009 őszén. Mindketten 33 évesek, és majdnem nyolc éve vannak együtt. Néhány hónappal megismerkedésük után, 2009 végén költöztek össze Budapesten. Most várják két és fél éves Mia lányuk kistestvérét. Mads fejvadászként dolgozik, Linda pedig már termék- és üzletfejlesztési igazgatóként dolgozik ugyanannál az életbiztosítónál.

erasmus30_1.jpg

erasmus30_2.jpg

(Fotó: Tuba Zoltán / Képszerkesztőség)

Petra és Zoltán

Petra a csehországi Zlín város Tomaš Baťa Egyeteméről, Zoltán pedig a Pécsi Tudományegyetemről érkezett 2004 őszén az osztrák Fachhochschule Steyrbe, ahol mindketten a közgazdasági szakon hallgattak marketinget. 2004 októberétől vannak együtt, két év távkapcsolat után 2007 januárjában költöztek össze Prágában, majd két évre rá Budapestre költöztek. Petra 34 éves és brand menedzserként dolgozik, Zoltán 35 éves, szervezetfejlesztési tanácsadó. Hat éves Dóra és két éves Laura lányukkal Dunakeszin élnek.

erasmus30_3.jpg

erasmus30_4.jpg

(Fotó: Ancsin Gábor / Képszerkesztőség)

Borítókép forrása: pexels.com

---

Az Európa Pont az Európai Bizottság információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.
Olvasd el többi bejegyzésünk, iratkozz fel hírlevelünkre, kövess minket a Facebookon és gyere el ingyenes programjainkra!

0 Vissza

esc1.jpgSzívesen tennél valamit szervezett formában a közösségért? Hazai vagy külföldi szakmai gyakorlatot szereznél úgy, hogy ezzel egyben társadalmi hozzájárulást is végeznél? Ha a 18-30 éves korosztályba tartozol és a fenti kérdések foglalkoztatnak, érdemes megismerned a 2016 decemberében útjára indított Európai Szolidaritási Testület által kínált lehetőségeket.

Érezhető, hogy az ezredforduló fiataljai, az Y-generáció tagjai sok esetben más prioritásokat tartanak szem előtt, mint a szüleik. Gyakran nyitottabbak és tudatosabbak társadalmi és környezetvédelmi kérdésekben, és talán szívesebben tesznek a közösségért akár önkéntes, akár szakmai munkájuk keretében. Emellett az ifjúsági munkanélküliség is jobban sújtja ezt a korosztályt, mint a korábbi időszakokban. Mindezekre lehetséges válaszként hozták létre az Európai Szolidaritási Testületet (ESZT / ESC – European Solidarity Corps).

Az ESZT által támogatott projektek 2-12 hónapos időszakra szólnak, amelyek során akár Magyarországon, akár az EU egy másik tagországában dolgozhatnak a fiatalok. A társadalmi, humanitárius vagy környezetvédelmi célú munkavégzés több lehetséges formában is megvalósulhat a jelentkezőtől függően: önkéntesként, gyakornokként, tanulószerződéses gyakorlati képzésként, vagy akár fizetett állás keretében. Az ESZT keretében számos területen dolgozhatnak a jelentkezők, ilyen pl. az oktatás, egészségügyi ellátás, élelmiszersegélyezés, környezetvédelem, természeti katasztrófa megelőzése vagy katasztrófahelyzet (pl. földrengés) utáni helyreállítás, a migránsok és menekültek befogadásához, támogatásához és integrációjához való hozzájárulás. A programra jelentkezőknek el kell fogadniuk az Európai Szolidaritási Testület küldetésnyilatkozatát és alapelveit. Ezek olyan uniós alapértékeken alapulnak, mint a szolidaritás, az emberi méltóság és az emberi jogok tiszteletben tartása, a jog- és esélyegyenlőség, a pluralizmus, a diszkriminációmentesség vagy a tolerancia.

esc2.jpg

Az ESZT keretén belül tehát kétféle módon lehet társadalmi munkát végezni:

1. Önkéntes alapon végzett tevékenységekben – ez alkalmat nyújt teljes munkaidőben, támogatás fejében végezhető önkéntes munkára. Az önkéntesek nem kapnak munkájukért fizetést, viszont a részvételüket finanszírozó uniós programtól függően jogosultak bizonyos támogatásra. Ez azt jelenti, hogy részben vagy egészben fedezik nekik a szállással, utazással, étkezéssel kapcsolatban felmerülő költségeket és az egészségbiztosítási kiadásokat. A napi kiadásaikhoz valamennyi költőpénzt is kapnak.

2. Szakmai tevékenységekben – ez alkalmat ad álláshelyek, szakmai gyakorlati lehetőségek vagy tanulószerződéses gyakornoki képzések felkutatására számos, szolidaritási tevékenységet végző ágazatban, ahol motivált és szociálisan érzékeny fiatalokra van szükség. A részt vevő fiatalok ez esetben munkaszerződést írnak alá, és munkájukért az adott tagállamban fizetést kapnak. Napi kiadásaikat és a szállás költségét a munkáltatótól kapott fizetésükből kell fedezniük. Ezekre a fiatalokra a konkrét ország munkajoga vonatkozik. A szakmai gyakorlatra vagy tanulószerződéses gyakorlati képzésre felvett résztvevők is munkaszerződést írnak alá, és ők is kapnak napidíjat.


Az Európai Szolidaritási Testület résztvevőit a tevékenységeikhez támogatást kereső nem kormányzati szervezetekhez (NGO-khoz), helyi és nemzeti hatóságokhoz vagy magáncégekhez közvetítik. A lehetőség minden érdeklődő fiatal számára elérhető, függetlenül attól, hogy a jelentkező jelenleg tanulmányokat folytat vagy munkaviszonyban áll, vagy éppen álláskereső.

A már blogunkon is bemutatott, jelenleg is Európa-szerte népszerű kezdeményezés, az Európai Önkéntes Szolgálat (EVS) keretén belül végezhető önkéntes munkához képest tehát az alábbi főbb különbségekkel kínál szakmai tapasztalatszerzési lehetőséget az Európai Szolidaritási Testület:

- nemcsak önkéntes alapon végezhető a választott munka, hanem szakmai munkát is végezhet a résztvevő;

- nemcsak civil szervezetnél, NGO-knál lehet tevékenykedni, hanem vállalkozásoknál is;

- nemcsak támogatást, hanem fizetést is kaphatnak a résztvevők;

- nincs szükség küldő és fogadó szervezetekre, tehát nem civil szervezetek közötti együttműködésen alapul, csupán regisztrálni kell az ESZT oldalán;

- nemcsak külföldön, hanem országon belül is részt vehetünk a programban.

esc3.jpg

Ha a kezdeményezés felkeltette az érdeklődésed, a Szolidaritási Testület honlapján tudsz regisztrálni. Adataidat az Európai Szolidaritási Testület rendszerében tárolják, és az ellenőrzött és akkreditált szervezetek ebből az adatbázisból válogathatnak, amikor projektjeikhez résztvevőket keresnek. A szervezetek az általuk kiválasztott jelentkezőket felkérik a projektjeikben való részvételre, és ők döntik el, hogy az Európai Szolidaritási Testület egy-egy résztvevőjét önkéntesnek, munkavállalónak vagy gyakornoknak veszik-e fel, attól függően, hogy az egyes projektekhez milyen készségekkel és tapasztalatokkal rendelkező jelentkezőkre van szükségük.

esc4.jpgA regisztráció nem garantálja a jelentkező felvételét valamely projektbe. Minél nyitottabb valaki az egyes tevékenységcsoportok és a választható országok tekintetében, annál nagyobb esélye van a felvételre. A tervek szerint 2017 tavaszának végétől vesznek majd fel fiatalokat, akik 2017 júniusától csatlakozhatnak a különböző projektekhez. Az előzetes várakozások szerint 2020-ig 100 ezer fiatal vehet részt a kezdeményezésben – a program elindulása óta máris húszezren jelentkeztek a lehetőségre.


Az alaposabb tájékozódás érdekében érdemes áttanulmányozni az ESZT oldalán az eddig felmerült kérdésekre adott válaszokat, illetve az ESZT programról szóló kiadványt. Aktuális információk a témában az Európai Ifjúság (European Youth) Facebook- és Twitter-oldalán olvashatók. Akit pedig a legfrissebb kapcsolódó hírek, projektlehetőségek érdekelnek, annak érdemes követni az Európai Szolidaritási Testület hivatalos Facebook oldalát.

Képek forrása: Erasmus Plus Twitter; European Youth Portal; European Youth Facebook, Jean-Claude Juncker Twitter

0 Vissza

Az európai sporthét még véget sem ért, és máris kezdődik a mozgást népszerűsítő következő, hagyományos rendezvénysorozat: idén szeptember 16. és 22. között rendezik meg az Európai Mobilitási Hetet, amelyre természetesen Magyarországon is számos rendezvénnyel és programmal készülnek a szervezők. 2016 témájának az „Okos és fenntartható mobilitás – befektetés Európának; ésszerű közlekedés, erős gazdaság” mottót választották, utalva a közlekedés és a gazdaság szoros kapcsolatára. 
mobilitasihet2016.jpg

mobilitasihet2016_2.jpg


A közel 15 éves múltra visszatekintő, az Európai Bizottság által kezdeményezett programsorozat alapvető célja, hogy autó nélküli mozgásra késztesse a lakosságot: ha lehetőségünk van rá, a héten autós közlekedés helyett válasszuk a biciklit, sétáljunk, esetleg használjuk a kötöttpályás tömegközlekedési járműveket, és élvezzük egy kicsit a stressz, légszennyezés és közlekedési dugó nélküli napokat. A városi közlekedés racionalizálását, fenntartható közlekedési intézkedések bevezetését, illetve a lakosság egészségi állapotának és életminőségének javítását megcélzó mobilitási hét az autóval való közlekedés helyett választható egyéb opciókra kívánja felhívni a figyelmet. Emellett bátorítja a résztvevőket, hogy adjanak visszajelzéseket arról, hogy milyen irányba kellene fejleszteni a közlekedési megoldásokat városukban. A program keretében kerül sor minden évben az autómentes napra, amikor arra kérik a csatlakozó városok lakosait, hogy aki csak teheti, ne autóval közlekedjen aznap. Az autómentes nap hagyományosan szeptember 22-én kerül megrendezésre.

mobilitasihet2016_3.jpg


Az Európai Mobilitási Hét résztvevői már nem csupán európai országok – idén 44 ország 1762 városa csatlakozik a kezdeményezéshez, köztük pl. Japán, Dél-Korea és Mali is. A tavalyi kampány több mint 200 millió lakost ért el – ezen belül Magyarország 187 települése vett részt a programban, ezzel Ausztria és Spanyolország mögött a harmadik legaktívabb tagja lett az akkor is 44 országot mozgásba hozó rendezvénynek. Idén Abodtól Zircig 211 település szervez programokat a mobilitási héthez kapcsolódóan. A települések többsége autómentes napot tart majd, amelynek során bizonyos belvárosi utcákat lezárnak az autós forgalom elől, és gyalogos, biciklis övezetté alakítják, de sok helyen heti programokkal és állandó intézkedésekkel is készülnek majd. Néhány példa a számtalan programlehetőség közül: Budapesten a szeptember 22-i autómentes napon idén is a gyalogosoké és bicikliseké lesz az Andrássy út, a MOL Bubi közbringa és a BKK akadálymentesített járművei és megállói kerülnek a középpontba; emellett természetesen számos egyéb rendezvénnyel találkozhatnak az érdeklődők a fővárosban. Szarvason az autómentes nap mellett bringás reggelit és biciklitúrát, kerékpáros véradást szerveznek; Ajkán iskolai kerékpáros versenyeket, biciklitúrát, tó körüli futást és tornát magában foglaló programokat kínálnak az érdeklődők számára. Celldömölkön kerékpáros ügyességi edzést és versenyeket tartanak gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt, gyümölccsel kínálják a kerékpárral közlekedőket, ingyenes bicikli-állapotfelmérést nyújtanak, valamint kerékpáros felvonulást szerveznek a városban.

Az Európai Mobilitási Hét programjairól a kezdeményezés hivatalos Facebook-eseményének oldalán, illetve a hazai programokról a magyar eseményt követve tájékozódhatunk részletesebben.

Ha megtehetitek, ti is hagyjátok minél többet otthon az autót legalább ezen a héten, mozogjatok többet, és élvezzétek a dugó- és stresszmentes közlekedést! :-)

mobilitasihet2016_4.jpg

Az illusztráció a 2015-ös Mobilitási héthez kapcsolódó kreatív pályázat egyik díjazott alkotása

A kampány az Európai Bizottság Mobilitási és Közlekedési Főigazgatóság főkoordinációjában zajlik, magyarországi koordinátora a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium

Képek forrása: European Mobility Week; Youtube; kormany.hubudapest.hu 

 

 

 

0 Vissza

gyakornok.jpgLassan vége a vizsgaidőszaknak, a diplomavédéseknek; jön a lazulás, bulizás és nyaralás ideje. Egyetemistaként a nyár sokszor úgy repül el, mintha nem hónapokig, csak legfeljebb hetekig tartana – a nagy lazsálás mellett ezért érdemes egy picit előre is gondolkodni, a „kellemes” mellé némi „hasznosat” is beiktatni. Ebben segítünk mi most minden frissdiplomásnak és hamarosan végzőnek: aktualizáltuk az uniós intézményeknél elérhető fizetett gyakornoki lehetőségekről készült összefoglalónkat, hogy minden fontos adat egy helyen megtalálható legyen. Szinte minden uniós intézmény fogad gyakornokokat hosszabb-rövidebb időre – ha nemzetközi vagy uniós tanulmányokat folytat(ta)tok, vagy csak érdekel benneteket az EU működése, ezek remek lehetőséget jelentenek egy kis tapasztalatszerzésre.

Az intézmények többsége öthónapos gyakorlatokat hirdet meg, minden évben azonos időszakokban – általában egy tavaszi és egy őszi turnusban. Jelentkezni egy-egy programra általában legalább fél évvel az aktuálisan megpályázott gyakornokság előtt kell – a 2017 tavaszán induló programokra például most augusztus / szeptember végéig, illetve októberig lehet jelentkezni. A gyakornoki munkáért kapott ösztöndíj általában fedezi a megélhetés költségeit, a részvételhez a legtöbb esetben sikeresen befejezett BA diploma szükséges, de számtalan egyéb lehetőség áll rendelkezésre akár még a tanulmányok idejére, vagy az MA diploma megszerzése utáni időszakra is.

Az alábbiakban a frissdiplomások előtt nyitva álló fizetett lehetőségekről találtok rövid összefoglalót a legfontosabb alapinformációkkal az ösztöndíjak időtartamáról, a támogatás megközelítő összegéről, a túljelentkezés mértékéről és a nem kevésbé lényeges jelentkezési határidőkről. Mindent egy helyen. Részletes információt valamennyi típusú gyakornoki programról az Európa Portál összefoglaló oldalán, valamint az egyes intézmények hivatalos oldalain olvashattok – mindehhez a táblázat alatt megtaláljátok a linkeket.

A táblázatra (vagy ide) kattintva nagy méretben láthatjátok az információkat. Jó böngészést és készülődést! :)

Információs oldalak az uniós intézmények gyakornoki programjairól:

 

További gyakornoki lehetőségek az Európai Unió ügynökségeinél:


gyakornoksag_2016.jpg

A borítókép az Európai Parlament oldaláról származik. 

0 Vissza

vakaciotervezes.pngKisebb európai utazásokhoz remek alkalmat szolgáltatnak a munkaszüneti napok – ugyanakkor kiruccanásaink előtt érdemes annak is utánanézni, hogy a célországban nincs-e épp szünnap. A munkaszüneti napokon a hivatalok és üzletek zárva tarthatnak – ha utazásunkat bevásárlókörúttal kötjük össze, érdemes ezeket a napokat kerülni.

0 Vissza