ep_tanacsadok1.jpgSokan tudjátok, de talán nem elegen: az Európa Pontban programjaink mellett folyamatosan működő tanácsadó szolgáltatással is várunk benneteket. Uniós kérdéseitekkel kapcsolatban – legyen szó utazásról, uniós munkavállalásról, ösztöndíj lehetőségekről; vagy épp új szolgáltatásunknak, az EUCIP-nek köszönhetően civil szervezetek számára elérhető lehetőségekről – képzett és tapasztalt tanácsadóink minden hétköznap örömmel nyújtanak eligazítást. Emellett hatalmas európai szakirodalom áll rendelkezésre helyben olvasható könyvtárunkban – uniós témájú kutatásokhoz, akár szakdolgozatok írásához is kitűnő helyszín lehet az Európa Pont.

Tanácsadóink széleskörű tapasztalattal rendelkeznek az EU-val kapcsolatos gyakorlatias kérdések megválaszolása terén. A mindennapokat érintő, bármilyen EU-s relevanciájú témával megkereshetitek őket, sok év több ezer kérdése után nehéz őket zavarba hozni bármivel. :-) A személyes tanácsadás minden hétköznap munkaidőben, 10 és 18 óra között érhető el az Európai Pontban, a Millenárisban (1024, Budapest, Lövőház u. 35.) Tanácsadóinkat telefonon a 06 1 209 97 37 budapesti vonalas számon érhetitek el, e-mailben az euinfo@eu.hu címre küldhetitek kérdéseiteket.

Az általános uniós tájékoztatás az idei évtől a civil szervezeteket támogató szaktanácsadással egészült ki. Az EU Civil Információs Pont (EUCIP) a hazai civil szervezetek számára nyújt személyes tanácsadást, elsősorban a központi, brüsszeli koordinálású pályázati lehetőségekkel kapcsolatban. A szolgáltatás tájékoztat a legfontosabb aktuális lehetőségekről, és gyakorlatias tanácsokkal segíti a sikeres pályázatot. Emellett kollégáink rendszeres partnerkereső, networking rendezvényekkel, illetve workshopokkal is támogatják a civil szervezeteket. Az ingyenesen igénybe vehető tanácsadó szolgáltatások mellett az Európa Pontban a civil szférát megcélzó kiadványok, ismertetők és publikációk számára kialakított, külön információs sarkot találtok. A Magyarországon elérhető civil pályázati lehetőségeket a könnyebb tájékozódás érdekében forrástérkép és pályázati ismertetők formájában folyamatosan frissítjük. Ha személyesen nem tudtok eljönni, az EUCIP-nek  a civilinfo@eu.hu címre írhattok.

Az előbbieken kívül érdemes még az Európa Pontba ellátogatni azoknak, akik kutatni szeretnének az Európai Uniót érintő témákban: szakkönyvtárunkban szakkönyvekkel, szakmai kiadványokkal, internet-használati lehetőséggel, valamint szakmai segítségnyújtással várjuk a tanuláshoz, szakdolgozat-íráshoz, illetve egyéb kutatáshoz, vagy akár személyes érdeklődéshez szükséges szakmai anyagok iránt érdeklődő látogatóinkat.

Az Európa Pont tanácsadói

ep_tanacsadok2.jpgAz Európa Pont Tájékoztató Szolgálat vezetője Ágnes, aki közel 12 éve foglalkozik uniós tájékoztatással. Szakmai tapasztalatait a Külügyminisztérium korábbi EU Tájékoztató Szolgálatánál, az EUvonalnál szerezte, amelynek hét évig volt állandó munkatársa és vezető tanácsadója. Ezen időszak alatt számos szakmai továbbképzésen és tájékoztató rendezvényen vett részt, előadásokat tartott az EU működéséről és intézményrendszeréről, illetve az EU-ban történő munkavállalásról, egészségügyi ellátásról és utazásról. A Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Főiskolai Karának nemzetközi tanulmányok mesterképzés szakán végzett, alapfokú diplomáját ugyanitt szerezte meg nemzetközi kommunikáció szakon. Felsőfokon beszél németül és spanyolul, középfokon angolul. Szakterülete az egységes belső piac működése és fejlődése, valamint az EU szociálpolitikája.

ep_tanacsadok3.jpgTanácsadónk, Dóra 2014-ben végzett a Budapest Corvinus Egyetem Nemzetközi tanulmányok alapszakán, emellett a 2013-ban befejezett bölcsészettudományi képzését folytatva hamarosan diplomát szerez az Eötvös Loránd Tudományegyetem angol-magyar tanári mesterszakán. Ismereteit Erasmus-tanulmányok során Franciaországban bővítette, illetve több Erasmus+ képzésen is részt vett Európa számos országában. Az EU működését a gyakorlatban az Európai Parlament gyakornokaként ismerte meg, ahol érdeklődéséhez illeszkedő európai szintű oktatási, kulturális és a brit-EU kapcsolatokra vonatkozó ügyekkel foglalkozott. Dóra angolul felsőfokon, németül középfokon beszél.

ep_tanacsadok4.jpgAz EU Civil Információs Pont (EUCIP) tanácsadója Balázs, aki az ELTE Társadalomtudományi Karának nemzetközi tanulmányok alapképzésén szerezte diplomáját. Több mint 3 éve a tájékoztató szolgálat szenior tanácsadó munkatársa. Felsőfokú szinten beszél angolul és középfokú szinten németül. Balázs ügyfélszolgálati munkája során kiterjedt tudásra tett a központi és hazai európai uniós pályázati lehetőségekről. Szakterülete ifjúsági programok (ERASMUS+) és Kreatív Európa pályázatai. Balázs külsős szakmai munkatársként 2014-ben részt vett az Erasmus+ sport program keretében meghirdetett pályázatírásban (kutatómunka, háttéranyagok készítése).

0 Vissza

h2.PNGSzűkülő erőforrások és bővülő igények; éghajlatváltozás, gyógyíthatatlan vagy krónikus betegségek, új járványok fenyegető réme – a tudománynak, kutatás-fejlesztésnek, innovációnak kulcsszerepe van abban, hogy Európa megküzdjön a XXI. század legégetőbb kihívásaival. A közös gondolkodáshoz és fejlesztéshez az alap adott: az EU tagországai szerencsére bővelkednek jó ötletekben és elkötelezett kutatókban. Ehhez kapcsolódóan az EU is igyekszik megfelelő támogatással szolgálni, hogy az együttgondolkodás ne álljon meg az országok határainál, és a jó ötletek mindenképp „mecénásra” találjanak. Ennek egyik legfontosabb eszköze az EU minden korábbinál nagyobb költségvetéssel rendelkező kutatás-fejlesztési programja, a Horizont 2020, amely hét év alatt közel 79 milliárd euróval (!) támogatja az innovációs projekteket.

0 Vissza

Mi, európaiak méltán lehetünk büszkék kreativitásunkra. Találmányaink évszázadok óta meghatározzák mindennapjainkat Európán belül és azon kívül is. A mai, multipoláris gazdasági rendszerben az innovációban élen járó amerikai és távol-keleti országok mellett továbbra is számos újító ötlet jön Európából. Az európai géniusz ma is aktív, ezt ünnepeltük nemrégiben mi is, a Kutatók éjszakáján; de ezt mutatja például az is, hogy a nemrégiben kiosztott természettudományos Nobel-díjasok között idén is több európai kutatót ismertek el. Többek között az aradi születésű román-német Stefan W. Hellt a mikroszkópiát forradalmasító felfedezéséért, vagy a norvég May-Britt Mosert és Edvard I. Mosert, akik az „agy GPS-ének” vizsgálatáért kapták az elismerést.

Ehhez kapcsolódóan megpróbáltuk összegyűjteni az uniós országok egy-egy jelentős (talán legjelentősebbnek tekintett, leginkább közismert) felfedezését vagy találmányát. Mint kiderült, ezzel elég nagy fába vágtuk a fejszénket – nem volt egyszerű dolgunk például azért, mert természetesen egy 400 ezer főt számláló ország nem termelhet ki annyi innovációt, mint mondjuk egy 80 milliós.

Abból a szempontból sem volt egyszerű dolgunk sok esetben, hogy megállapítsuk, pontosan melyik országhoz (illetve melyik ország állampolgárához) köthető egy-egy találmány. Ez nehezíti Európa multikulturális jellege (sokszor valamilyen nemzeti kisebbséghez tartozó alkotó találmányáról beszélünk), illetve Európa változó határai is. Emellett számos olyan esettel találkoztunk, amelyben egy-egy találmányt magáénak vall több ország. Például a számítógépet tekinthetjük az angol Charles Babbage, a bolgár John Vincent Atanasoff találmányának, de abból a szempontból, hogy működési alapjait Neumann János alapozta meg, sokan magyarként is gondolnak rá. Ugyanígy a légzsákot, a tengeralattjárót, a fénymásolót is magának vallja több nemzet szülöttje, de a magyar érdekeltséggel rendelkező helikopternél is nehéz igazságot tenni (van rá francia, dán, és magyar – Asbóth Oszkár – jelentkező is.) Mi abból indultunk ki, hogy mely ország vallja magáénak egy-egy alkotó találmányát, amely minimálisan azt jelenti, hogy a találmány ma ismert formájának kialakulásában jelentős szerepe volt valamelyik európai nemzet fiának. A találmányok effajta „nemzeti kisajátítása” persze vitatható sok esetben, de sajnos nincs olyan egyértelmű rendszer, amely eldöntené a találmányok „nemzeti hovatartozását”. (Adódna persze a szabadalmi levédettség kérdése – de az ókori görögök, vagy Leonardo a rengeteg találmányával még nem igazán járult efféle hatóságokhoz).

Ennyi felvezetés után itt tehát a mi listánk, reméljük, sok érdekességet találtok rajta! A lista egyes elemei persze a fent ismertetett okok miatt vitathatók vagy kiegészíthetők: örömmel fogadjuk javaslataitokat esetleg más, jelentősebb találmányokra országonként. (Néhány innovációhoz kisebb magyarázatot is fűztünk, további információt az egyes találmányokról a táblázatban szerepeltetett hivatkozásokra kattintva olvashattok.)

A kép kattintásra megnő!

talalmanyok_felfedezesek2.png


Ország

Találmány / felfedezés

Ausztria

vércsoportok, Karl Landsteiner (Nobel-díj), 1901

Belgium

bakelit, az első műanyag, Leo Baekeland, 1906

Bulgária

fénymásolóhoz szükséges folyamat, „fotoelektrét”, Georgi Nadjakov*

 

*A bolgár fizikus, Georgi Nadjakov fedezte fel többek között azt a fotoelektormos jelenséget („fotoelektrét”), amely elven a modern fénymásolók is működnek (amely szintén felhasználta a magyar Selényi Pál felfedezéseit, de a fénymásolót végül is az amerikai Chester F. Carlson szabadalmaztatta 1938-ban).

Ciprus

 

Parfüm– i.e. 2000 körül*

 

*Bár a parfümkészítés valószínűleg Egyiptomból származik, és a rómaiak, a perzsák és az arab kultúrák is használták, a ma ismert legrégebbi parfümöket Ciprus szigetén találták, a 2000-es évek elején, egy Pyrgos városhoz közeli feltáráson.

Cseh Köztársaság

kockacukor, Jakub Kryštof Rad (svájci születésű cseh vállalkozó), 1843

Dánia

az atom szerkezete, Niels Bohr, 1913 (Nobel-díj: 1922)

Egyesült Királyság

telefon, Alexander Graham Bell, 1876

Észtország

 

Skype, Ahti Heinla and Priit Kasesalu szoftverfejlesztők (a svéd Niklas Zennström és a dán Janus Friis, valamint Jaan Tallinn és Toivo Annus szintén a Skype alapítói), 2003

Finnország

szauna, finn találmány, 1112

 

Bár a világ sok táján használtak már évszázadokkal ezelőtt hasonló építményeket, a szaunát alapvetően finn találmánynak tekintik a világ legtöbb táján. Egyes források szerint több mint 2000 éves a szaunázás hagyománya, az első írásos említése 1112-ből származik.

Franciaország

mozi / mozgókép, Lumière-fivérek, 1895

 

1895. december 28-án tartották a Lumière fivérek első nyilvános filmvetítésüket a párizsi Salon Indien du Grand Café közönsége előtt, amivel új korszakot nyitottak a képi ábrázolás történetében.

Görögország

színház, görög „találmány”, i.e. 5. század

 

A színház és a drámák az ókori Görögországban jelentek meg először és onnan terjedtek el a világ minden részére; időszámításuk előtt 5. században, Athén fénykorában volt a legjelentősebb az antik színházi kultúra.

Hollandia

EKG, Willem Einthoven, 1903 (Nobel-díj: 1923)

Horvátország

nyakkendő, horvát találmány, 17. század

 

A nyakkendő („kravátli”) innen terjedt el az egész világon. Eredetileg horvát katonák viselték a 17. században, majd francia közvetítéssel jutott el szerte a világba. A nyakkendő szó számos nyelvben utal eredetére (Hrvat / Croat): (horvátul kravata, angolul cravat, franciául cravate, németül Krawatte, olaszul cravatta.)

Írország

tengeralattjáró, John Philip Holland, 1897

Lengyelország

Polonium és Rádium, Marie Curie, 1897

Lettország

Walter Zapp (Valters Caps) szubminiatűr kamera (Minox), 1936

 

Walter Zapp rigai születésű, balti német családból származó feltaláló volt, aki 1936-ban kifejlesztette az első szubminiatűr kamerát.

Litvánia

Ritnis sport, litván találmány, 1923

 

A ritnis gyeplabdához hasonló sport, amely egy litván népi játékból nőtt ki,   első szabálykönyve 1923-ból származik.

Luxemburg

Henri Tudor, ólom-savas akkumulátor, 1886

 

A luxemburgi Henri Tudor készítette az első praktikusan gyártható – és használható – ólom-savas akkumulátort 1886-ban, ezt használta Porsche is.

Magyarország

golyóstoll, Bíró László, 1935

Málta

laterális gondolkodás, hat gondolkodó kalap, 1985

 

Edward de Bono – laterális gondolkodás (1967) és a hat gondolkodó kalap (1985): kommunikációs módszer, melynek lényege az ún. párhuzamos gondolkodás – szemben a vitatkozással.

Németország

könyvnyomtatás, Johannes Gutenberg, 1450 körül

Olaszország

szemüveg, olasz találmány, 12. század körül

Portugália

karavella (kereskedelmi vitorláshajó), portugál fejlesztés, 13. század körül

Románia

töltőtoll, Petrache Poenaru, 1821

Spanyolország

szkafander, Emilio Herrera Linares, 1935

 

Emilio Herrera Linares fejlesztette ki az elsőt 1935-ben („escafrandra estratonáutica ”), amelyet az oroszok is mintául használtak későbbi űrruháikhoz

Svédország

zipzár, Gideon Sundbäck, 1913

Szlovákia

az ejtőernyő prototípusa, Štefan Banič, 1913,

Szlovénia

parfümporlasztó, Peter Florjančič, 1947

 

3 Vissza

A nyári szünet után szeptemberben új programokkal várunk benneteket. Ezúttal az innovatív ötletek és az élethosszig tartó tanulás köré épülnek programjaink, de vendégünk lesz Horvátország is – legalább egy csésze kávé erejéig.

Croatia_Dubrovnik_59478013.jpgAz Egy csésze Európa szeptemberi alkalmával (25-én 18 órától) ugyanis az Unióhoz újonnan csatlakozott Horvátországba invitálunk benneteket: beszélünk az szépségeiről, amely az országot a világ 18. legkedveltebb turisztikai célpontjává tették. Elutazunk Dubrovnikba, amelyet a Föld egyik legromantikusabb helyszínének tartanak, de szó lesz a Plitvicei-tavak azúrkék világáról, Opatija monarchiabeli hangulatáról vagy Diocletianus császár spliti palotájáról is. Horvát és magyar vendégeinkkel megtárgyaljuk, mit várnak a horvátok az uniós csatlakozástól, és miért a magyarok a kedvenc szomszédjaik. Mindehhez horvát meglepetés-falatokat nassolunk egy csésze kávé vagy tea mellé. Az est vendége dr. Gordan Grlić Radman, Horvátország budapesti nagykövete, háziasszonya Szederkényi Olga újságíró. A részvételhez előzetes regisztráció szükséges az euinfo@eu.hu e-mail címen keresztül.

kutatok.jpgKét nappal később (szeptember 27.) már a tudományé lesz a főszerep nálunk is. A Kutatók Éjszakájának egyik helyszíneként, az ÉlményMűhely Matematikai-Művészeti Mozgalom segítségével bizonyítjuk be, hogy a matematika több szigorú tudománynál – valójában a közös élmények, felismerések forrása, az örömteli alkotás eszköze is. Szó lesz csodálatos szimmetriákról a természetben, művészetben és oktatásban, a matematika és a ritmus kapcsolatát Bartha Márk beatboxbajnok mutatja be, de lesz tudományos-fantasztikus koncertfotó happening lomográfiával, óriásfraktál-építés, poliuniverzum műhely és 3D-s kirakó PS magazin 21.3.jpgis. A programok 18 órakor kezdődnek, és a modern jazz és a kortárs zene elemeit vegyítő Váczi Dániel trió 22.30-kor kezdődő koncertjével zárulnak. (Az est pontos programját megtaláljátok az esemény Facebook oldalán.)

Az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete és az ARC által közösen szervezett kreatív pályázatra beérkezett legjobb munkákat szeptember 27-től nézhetitek meg a Millenárison. A pályamunkákból többek között az is kiderül, hogyan gondolkodunk európaiságról, magyarságról, illetve milyen lehet az „európai álompolgár” – melyek azok az értékek, amelyek csak ránk, magyarokra jellemzőek, és amelyekkel a közös európai értékeket gazdagíthatjuk. A szabadtéri kiállítás óriásmolinói október 26-ig láthatók az Európa Pont mellett.

iskola.jpgVégezetül az oktatással, esetleges visszásságaival foglalkozó beszélgetést ajánlunk figyelmetekbe október 1-jén: a Transparency International által szervezett eseményen megtudhatjátok, hogy milyen korrupciós problémákkal találkozhatunk a magyar és külföldi felsőoktatási rendszerekben a megbundázott államvizsgáktól a diplomához szükséges nyelvvizsga megvásárlásáig. Szakértő vendégeink többek között arról is beszélnek majd, hogy miként vélekednek erről a jelenségről a felsőoktatásban résztvevő diákok és tanárok, valamint mit lehet a jelenség ellen tenni. A program keretében a korrupcióellenes civil szervezet bemutatja globális jelentését is, amely a világ minden tájáról összegyűjtött tapasztalatokat mutatja be.

Mindezek mellett még egy külső helyszínen rendezett programot is figyelmetekbe ajánlunk szeptemberre: 2001 óta szeptember 26-án ünnepeljük az európai nyelvek napját, amelyhez kapcsolódóan idén már negyedik alkalommal rendezik az Európai Nyelvi Koktélbárt. Ehhez kapcsolódóan kerekasztal-beszélgetés és workshop a többnyelvűségről, kulturális intézetek standokkal, különféle játékok, slam, zene, koktélok és tombola vár minden érdeklődőt az A38 hajón szeptember 26-án, sőt, a résztvevő kulturális és nyelvi intézetektől akár ingyenes nyelvtanfolyamot is nyerhettek. Úgyhogy érdemes lesz látogatást tenni a hajón is! :-)

Az Európa Pont minden szeptemberi programjának részletes leírása az Európa Pont Facebook oldalán olvasható. Valamennyi program ingyenes, szeretettel várunk minden érdeklődőt!

1 Vissza

eurobarometer.jpgEurópában szerencsére mindenki azt gondol, amit akar, és ennek – amíg másokat nem sért vele – hangot is adhat. A vélemény, még ha sokféle is, nagyon fontos minden döntéshozó számára, mert ettől függ, hogy politikája sikeres-e, hogy az emberek elégedettek-e a dolgok alakulásával. A vezetőknek szükségük van egy biztos mérőre, amely megmutatja, mi foglalkoztatja közvéleményt – akármiről. Európában erre szolgál az Eurobarometer (EB), az EU egyik legrégebben használt, standardizált, összeurópai közvélemény-kutatása. 1973 óta készítenek ilyen felméréseket, amelyek időről-időre felmérik a tagállamok lakosságának véleményét, elképzeléseit az EU-val mint közösséggel, valamint különböző jelenségekkel kapcsolatban. Ezek az átfogó felmérések nagyon jó képet adnak arról, hogy hol tart ma Európa, mi aggasztja és mi teszi boldoggá lakosait.

Az EB egyik nagy csoportját a Speciális Eurobarometerek alkotják, melyek egy-egy témát, szakpolitikai területet járnak körül, legyen az a dohányzás, az aktív idősödés, vagy felmérés az európaiak nyelveiről és nyelvtudásáról. A teljes felmérések általában angolul érhetők el (esetleg még franciául vagy németül), de a legtöbb esetben készítnek minden hivatalos nyelven, így magyarul is rövid összefoglalót az európai és a nemzeti eredményekről. Akit érdekel valamilyen mostanában felkapott témakör, és kíváncsi, hogy miről hogyan vélekednek Európa országaiban, esetleg valamilyen tanulmányhoz háttéranyagra van szüksége, annak mindenképpen érdemes itt szétnéznie.

A másik nagy csoport a Standard Eurobarometer, amely az EU lakosainak véleményét méri az EU legfontosabb kérdéseivel kapcsolatban fel félévi rendszerességgel, előre kidolgozott módszertan alapján, gyakorlatilag ugyanolyan kérdésekkel harminc éve. Ezekből a jelentésekből kiderül, hogy mit gondolnak az egyes országokban az EU aktuális helyzetéről, mit várnak az uniós intézményektől, mennyire bíznak bennük, milyen vívmányokkal vagy nehézségekkel azonosítják az EU-t.

A legutolsó ilyen Standard Eurobarometer eredményeit épp az elmúlt hetekben ismertették Európa-szerte (a magyar eredményeket egy szakértői beszélgetés keretében épp nálunk). A legutolsó kutatásból – főleg a korábbi Standard Eurobarometerekkel összehasonlítva – sok érdekes dolog kiderül. A magyar lakosság általában elégedett az EU-val, de úgy érzi, hogy nem tud eleget róla. Érdekes emellett az is, hogy csupán 11 százaléka szeretne többet tudni erről, ami a fele az európai átlagnak. Az EU vívmányai közül hazánkból a legtöbben a kézzel fogható dolgokat emelték ki, mint az utazás, a négy szabadság érvényesülése az EU-ban vagy az Erasmus csereprogram. Akit részletesebben érdekel a legutolsó felmérés, a teljes jelentést itt találja (angolul), a magyar nyelvű összefoglaló itt olvasható, a jelentést pedig többek között itt, itt vagy itt, elemezték hozzáértők.

Illusztráció: Halter András

0 Vissza

A Kutatók Éjszakájának második előadásán újabb tippet kaptunk a sikerességhez: nem csak álmodozni érdemes (ahogy azt Mérő László tanácsolta), de hibázni is – a sikerhez ugyanis nem vezethet út hibák nélkül. Ezt a tanácsot már a legsikeresebb magyar startup cégek (Ustream és Prezi) képviselőitől kaptuk, akikkel arról beszélgettünk, hogyan lehet egy jó ötletből világsiker.

A két világszerte elismert fejlesztés közül a Ustream olyan szolgáltatást hozott létre, amely segítségével egyszerre akár több százezer néző számára is közvetíthetünk élő videótartalmat az interneten. A Prezi pedig a szoftveres alapú prezentációk világát forgatta fel, fejlesztésük a korábbi kétdimenziós, dia-szerű előadást zoomolással, térbeli mozgással és dinamikus, izgalmas grafikákkal tette izgalmasabbá. A két fejlesztésben közös, hogy mindkettő egy-egy innovatív ötletre épülő, kis tőkebefektetéssel induló startupként indult. Mindkét cég továbbra is jelentős magyarországi bázissal működik, és képviselőik szerint bár forgalmukat tekintve már mindkettő nagy céggé nőtte ki magát, mégis máig sikerült megőrizniük a stratupos munkakörülményeket, lendületüket.

fehergy.jpgA sikeresség titkával kapcsolatban Fehér Gyula, a Ustream egyik alapítója kiemelte, hogy  fejlesztésük nemcsak annak újszerűsége miatt tarolhatott, de szerencséjük is volt („jó időben voltunk, jó helyen”). Mindezek mellett óriási kitartás, bizonyos fokú „bolondság” és persze naivitás is kellett ahhoz, hogy ne adják fel túlságosan hamar, már rögtön a kezdeti nehézségek után. Egy jó ötlethez a kezdetekben mindig nehéz támogatót találni, ezzel ők is megküzdöttek, de mint megjegyezte, ebben a tekintetben 2007-es indulásukhoz képest már sokkal jobb a helyzet Magyarországon, hiszen számos új lehetőség (pl. új kockázati tőkealapok, inkubátor-programok) nyílt meg az innovatív kezdő vállalatok támogatására.. Nagy kihívást jelent még szerinte a kezdő vállalatoknál az, hogy Magyarországon nincs olyan hagyománya az üzleti készségek egyetemi szintű fejlesztésének, mint mondjuk az Egyesült Államokban. Itthon lehet valaki nagyon jó műszaki szakember, de az üzleti gondolkodást még külön meg kell tanulnia.

 udvardy.jpgA Prezi sikerében szintén kulcsszerepet játszott az amerikai jelenlét, fordulópontot jelentett az, mikor a TED alapítója felfigyelt a fejlesztésre – mondta Udvardy Dávid, a Prezi vezető dizájnere.  A Prezi ráadásul egy olyan területen hozott újítást, ahol jó húsz éve nem történt semmilyen jelentős változás – a diafilmes (ppt-s) stílus a Prezi megjelenéséig gyakorlatilag egyeduralkodó volt az előadások világában. A térbeli vizuális memóriát is használó, ezért a figyelmet jóval intenzívebben lekötni képes Prezi sikeréhez persze a „hipszter-effektus”, a zoomolás is jelentősen hozzájárult. A Prezi amerikai megjelenése nagy áttörést jelentett, hiszen egy olyan országban szerzett jelentős elismerést, ahol az előadásoknak, az „önmegjelenítésnek” egyébként is nagy hagyománya van. Udvardy Dávid szerint az is nagyon fontos tényező a cég sikerességében, hogy sikerült megőrizniük a kezdeti „startupos feelinget”, ahol a felelősség ugyan egyre nagyobb, de fontos, hogy mindig lehet hibázni, ugyanis csak kockáztatással lehet előbbre jutni, amiben mindig benne van a hibázás lehetősége is. 

A két előadó egyetértett abban, hogy egy jó ötleten alapuló vállalkozás beindításához, hatalmas bizalom szükséges – az újítások ötletgazdái ugyanis sokszor nem merik megmutatni a fejlesztésüket azoknak, akik például anyagiakkal támogathatnák a projekt beindulását. Félnek ugyanis attól, hogy ötletüket még azelőtt ellopják, hogy saját maguk üzletet csináltak volna belőle. Az előadók szerint viszont muszáj előre menni, és bizalommal fordulni az esetleges befektetőkhöz.

csop.jpg A beszélgetésen még elhangzott, hogy az igazán nagy sikerek elsőre általában egyáltalán nem tűnnek jó ötletnek, de „talán van bennük valami”. Az egyértelműen jó ötleteket ugyanis már biztos feltalálta valaki, míg egy első hallásra furcsának tűnő ötlet lehet igazán nagy dobás, amire korábban nem gondolt senki. Erre példa a legutóbbi ifjúsági „Tudósolimpián” negyedik helyen végző Énekes Péter és Köpenczei Gergő ötlete is, akik szintén részt vettek a beszélgetésen. Ötletük egy kódolásnál korábban nem használt matematikai algoritmus használatával forradalmasíthatja a titkosítást és kódfejtést. A fiatal kutatók egyelőre leginkább tanulmányaikkal vannak elfoglalva, de drukkolunk, hogy ötletükkel hasonló sikereket érjenek el, mint a Prezi vagy a Ustream.

0 Vissza

ml.PNGMérő László előadásait hallgatni mindig élvezet – igazából teljesen mindegy, hogy a tudás alapú társadalom, vagy Extremisztán és Középszerisztán a téma (mindkettőről hallhattunk péntek este), a hallgatóság úgyis tudja, hogy nem fog csalódni, ha Mérőt hallgat. Így volt ez tegnap, a Kutatók Éjszakáján is, ahol Mérő tanár úr előadásán a "csillárról is lógtak” az emberek. Ezúttal nemcsak a tudás alapú társadalomról tudtunk meg többet, de Casanovának is egy eddig talán kevésbé ismert oldalát is megismerhettük, valamint megtudtuk azt is, hogy csak sok álmodozó segítségével lehetünk a válság utáni helyzet nyertesei.

mero.jpgMérő előadásában abból az alapfelvetésből indult ki, hogy a mai világban az emberiség fele meg tudja termelni akár 10 milliárd ember számára is mindazt, ami közvetlenül az élethez kell (élelem, lakhatás, ruha, közlekedés, oktatás, gyógyítás, stb.), így az emberiség másik fele másképp, másban fogja megtermelni a hozzáadott értékét. Egyes kutatások szerint hamarosan akár a GDP 50%-át is elérhetik azok az ágazatok, amelyek nélkül ugyan lehet élni, de termékeik boldogabbá teszik az embereket – a modern gazdaságokban erre épül a játékipar, a szórakoztatóipar (Hollywood), miközben a CSR (társadalmi felelősségvállalás) is egyre inkább standard üzleti tevékenységgé válik – jelenleg a „boldogságbiznisz" kiteljesedésének lehetünk szemtanúi.

A boldogságkutatások eredményeképp az emberi boldogság három fő komponense rajzolódott ki: a pozitív érzelmek (aki szeretetben él, az mindig boldogabb), a tartalmas élet (boldoggá teszi az is, ha valamilyen magasabb eszme szolgálatában cselekszünk – legyen az vallás vagy épp környezetvédelem), és az elmélyült cselekvés, más néven flow (horgászattól a kutatáson át a sakkozásig). Ezek mindegyike önmagában is teljes értékű boldogsághoz, de az emberek általában igyekeznek e három komponensből valamennyit megélni, azaz mindenki más-más boldogságportfóliót alakít ki, azaz minden ember másképp boldog.

Mérő szerint a tudás alapú társadalom egyik fontos jelensége, hogy a kor fontos üzleti gondolkodói a boldogság-portfóliók különböző elemeit hozzák létre. Így volt ezzel Steve Jobs, az Apple nemrég elhunyt vezetője, aki az érintőképernyő használatával forradalmasította az okostelefonokat, vagy Bill Gates, akinek köszönhetően szinte nincs olyan munkahely vagy otthon, ahol ne lennének Microsoft termékek, de ilyen volt Casanova is. Casanova nem a női szívek meghódítójaként került ebbe a sorba, hanem a francia királyi lottó megszervezőjeként: Mérő szerint a női szívek elcsábításakor is használt tudását nagyon ügyesen konvertálta egy másik területre, és erős meggyőzőképességével sikerült az embereket rávenni a lottószelvények megvásárlására, amelynek köszönhetően élete végéig gazdag emberként udvarolhatott a hölgyeknek.

A mai kor társadalmában – amit nevezhetünk tudás alapú társadalomnak – kulcsszerepe van tehát ezeknek az üzleti gondolkodóknak. Közös jellemzőjük, hogy „intellektuális kalandorok”, álmodozók; jöhetnek az élet bármelyik területéről (nem feltétlenül gazdasági vagy műszaki tanulmányok területéről), tudásukat elsősorban az „életben” és nem iskolapadokban szerzik; valamint az, hogy nem tudják ma megmondani, mit fognak holnap kitalálni, de minden helyzetben képesek valami érdekes ötlettel az üzlet menetét új irányba fordítani.

Mérő szerint azok az országok lesznek a válság utáni helyzet nyertesei, amelyek a legjobb üzleti gondolkodókat és őket kiszolgálni képes szakembereket tudják csatasorba állítani. Ezért nagyon fontos, hogy minél több álmodozót képezzünk, mert ők a fejlődés motorjai. Mérő szerint ugyanakkor nem mindegy, hogy ez hogyan történik: a tudás alapú társadalom sikeréhez szerinte nem a szakma, a megszerzett tudás az alapvető fontosságú, hanem a tudás konvertálásának képessége. Ezért fontos, hogy az oktatásban egyre nagyobb hangsúlyt kapjon az ilyen készségek fejlesztése, valamint ugyanilyen fontosnak tartja az egész életen át tartó tanulást is, amely frázis talán a végletekig elcsépelt, de a mai világban mindenképpen szükséges a sikerhez.

A siker kulcsa tehát az álmodozás – álmodozók, kalandorok, hajrá! :-)

Az eseményről további képek találhatók Flickr oldalunkon.

0 Vissza

Az Európai Unióban és Magyarországon számtalan olyan tanácsadó hálózat működik, amelyek az EU különböző programjai között segítik az eligazodást. Van például olyan, amely a tagállami álláslehetőségek gyűjtésével és praktikus munkavállalói tanácsadással az európai munkaerőpiacon belüli munkavállalói mobilitást segíti (EURES), van, amely az EU ifjúsági programjaival (Mobilitás) vagy az oktatási programjaival kapcsolatban (Tempus) nyújt naprakész tájékoztatást, de van olyan, amely az európai belső piacon felmerülő viták rendezésében segít (Solvit). Új sorozatunkban ezeket a tanácsadói hálózatokat, szervezeteket mutatjuk be, elsőként a hónap témájához, a „tudás Európájához” kapcsolódó EURAXESS szervezetet.

 

euraxess.jpgAz EURAXESS hálózat az Európai Kutatási Térség kezdeményezése, amely a kutatók Európán belüli mobilitását támogatja. Az EURAXESS naprakész online információt nyújt az európai kutatók számára a mobilitási lehetőségekről, ingyenes állásközvetítő portálként is szolgál, valamint 37 országban személyes tanácsadói szolgálatot is működtet. A kutatók számára az európai kutatói állások adatbázisa felbecsülhetetlenül értékű: legyenek akár első éves PhD-sek vagy tapasztalt kutatók, itt számtalan aktuális állás közül szemezgethetnek. Az ingyenes állásközvetítő portál központi eleme az egyedülálló, könnyen kezelhető és kereshető adatbázis, amely nemcsak kutatói álláslehetőségeket, de ösztöndíjakat és támogatási lehetőségeket, valamint kutatói önéletrajzokat is tartalmaz. A kutatók ide fel is tölthetik önéletrajzukat, így arra is lehetőséget kapnak, hogy esetleg őket találja meg valamelyik kutatóintézet, felsőoktatási intézmény vagy vállalat. A rendszer folyamatosan frissül, jelenleg 37 ország több száz aktuális ajánlatát tartalmazza. Az EURAXESS hálózat tagjai folyamatosan szemlézik és gyűjtik az EU-n belül elérhető általános kutatói pályázatokat is, többek között az EU 7-es Keretprogramja, a European Research Council, a Közös Kutatóközpont vagy épp az Erasmus Mundus program alatt elérhető kutatói ösztöndíjakat is, amelyek kiírásai a nemzeti EURAXESS szolgálatok honlapjain keresztül is elérhetők.

 

euraxess_portale.JPGAz EURAXESS hálózat egy közös európai portálon, valamint a résztvevő országok nemzeti EURAXESS weboldalain keresztül érhető el. 37 európai országban, csaknem 200 tájékoztató irodában személyesen vagy telefonon is fel lehet venni a kapcsolatot az EURAXESS tanácsadókkal.  Magyarországon összesen 14 helyen működik EURAXESS tanácsadói szolgálat. Az EURAXESS tanácsadók részletes, személyre szóló tájékoztatást adnak a kutatók és családjaik számára. Praktikus információkkal segítik egy külföldi országban való hosszabb tartózkodás megtervezését, megszervezését, legyen szó akár szálláskeresésről, az esetlegesen szükséges vízum vagy a munkavállalói engedélyekről, nyelvtanulásról, vagy a társadalombiztosítással és orvosi ellátással kapcsolatos ügyekről. Emellett az EURAXESS jogi tanácsadást is biztosít, többek között az Európai Kutatói Chartával kapcsolatban, az EURAXESS Links pedig hálózatba szervezi az Európán kívül élő európai kutatókat.

 

A hazai hálózatot a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Kft. és a Tempus Közalapítvány koordinálja. Aki közelebbről meg szeretne ismerkedni a szervezettel, illetve a kutatói mobilitást támogató programokkal, kutatói ösztöndíjakkal, az megteheti a Kutatók Éjszakáján szeptember 28-án Budapesten, a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Kft. központjában, ahol személyes tájékoztatással, előadással és kvízekkel várják az érdeklődőket 15 órától.

0 Vissza