leeuwarden_1.jpgIdentitását és nyelvét büszkén ápoló és összetartó nép a fríz, amely erősen bízik a közösség erejében, ugyanakkor nyitott a külvilág felé. Ez tükröződik Frízföld (Friesland / Fryslân) fővárosa, Leeuwarden idei kulturális fővárosi programján is – többek között ezt is megtudtuk Egy csésze Európa sorozatunk legutóbbi estjén, amikor Hollandiába, azon belül Leeuwardenbe tettünk képzeletbeli kiruccanást. Volt még szó teljesen őrültnek tűnő nemzeti sportokról a rudas csatornaátugrástól a régió teljes átkorcsolyázásáig, Mata Hari, a holland-magyar dadaista kapcsolatok és a remek tejet adó fríz tehenek is szóba kerültek. Szederkényi Olga és vendégei segítségével ismét egy nagyon izgalmas várost és régiót ismerhettünk meg. 

leeuwarden_2.jpg

Az est díszvendége, René van Hell, a Holland Királyság magyarországi nagykövete röviden bemutatta Frízföld és Leeuwarden történetét. Frízföld Hollandiánál is régebbi történelemmel rendelkezik, a terület különös jelentőséggel bírt már a reformáció idején, a szintén fontos kálvinista központtal, Debrecennel már ekkor szoros kapcsolatban állt. A frízek történelmét meghatározta a vízzel való küzdelem, amely szoros egységbe kovácsolta őket az évszázadok folyamán. Saját nyelvüket beszélik, a frízt, amely egyben Hollandia hivatalos nyelve is. Bár a nagykövet maga nem fríz, nyelvükre, és hagyományaikra büszke nemzetként jellemezte a frízeket, akik számára a felelősségvállalás, kölcsönös tisztelet és egyenlőség nagyon fontos értékeket jelentenek.

A nagykövet röviden beszélt a kulturális főváros programjáról is, amelynek központi eleme a nyitottság, a nyitott közösségek (iepen mienskip) gondolata, amely azt hangsúlyozza, hogy a közösségeknek – úgy Hollandiában, mint Európában – nyitottaknak kell lenniük a külvilágra és a külső hatásokra. A kis közösségeknek nem szabad bezárkózniuk, meg kell mutatniuk magukat és kapcsolatba kell lépniük egymással, csakis így gazdagodhatnak és maradhatnak erősek. „Merj álmodni, merj cselekedni és merj más lenni” – ez a három vezérgondolat fogja át a kulturális évad igen gazdag, több száz eseményt tartalmazó programját. Pár érdekesebbet kiemelt ezek közül: augusztusban – először Hollandia történetében – például a híres, francia Royal de Luxe óriási marionettfigurákkal játszó utcaszínházi társulat lép fel a városban. Száz évvel halála után, Frízföld egyik legismertebb személyiségéről Margaretha Zelléről – vagy közismert nevén Mata Hariról, a híres kémnőről – nyílik majd kiállítás a városban októberben. A valóságot gyakran lehetetlen, elmét becsapó grafikákba foglaló Escher is Leeuwarden szülöttje, egy átfogó kiállítás mutatja be az évad során életművét. Aki a hollandok tengerész múltjára kíváncsi, azoknak különösen érdekes lehet az „Onedin-féle” magas árbocos vitorlás hajókat bemutató kiállítás, de például a dadaizmus történetét is feldolgozza egy tárlat (amely megvalósításában együttműködnek a pécsi Victor Vasarely múzeummal). (A képekre kattintva galéria nyílik)

 

 


Az est második felében Jan Veenstra, és fia, Jelmer Veenstra mesélt Frízföldről, a helyi szokásokról. Jan Frízföldön született, ott nőtt fel, Magyarországra egy 1987-es fapapucsos stoppolás eredményeképp jutott el, ahol megismerte magyar feleségét, Jelmer édesanyját. Bemutatták a város nevezetességeit – többek között a leeuwardeni ferdetornyot (Oldehove), a Mérlegházat és a rengeteg csatornát, amely behálózza a várost.

leeuwarden_8.jpg
A régió sportokban nagyon erős, több különleges fríz sport is kötődik a térséghez. Ilyen például az Elfstedentocht schatzen nevű gyorskorcsolya-verseny, amely 200 km hosszan vezet, tizenegy jelentős fríz várost érintve. A versenyzők a befagyott csatornákon, folyókon, tavakon korcsolyázva járják végig a távot. A versenyt csak akkor tartják meg, ha a csatornák befagynak, legutóbb erre sajnos elég régen, 1997-ben került sor. Ilyenkor boldog-boldogtalan, profi és amatőr jégre lép – aki kimarad, a befagyott csatornák mellett biztatja a több ezer résztvevőt. A táv megtételének van biciklis változata is (Elfsteden fietstocht). A helyi munkaszerződésekben gyakran külön pontként kikötik, hogy a verseny napjain – amennyiben adott évben meg tudják rendezni az Elfstedentochtot – a munkáltatók szabadságot biztosítanak a dolgozóknak, hogy részt vehessenek a nagy közös csúszáson.


Hasonlóan érdekes frízföldi játék a kézilabda és a tenisz sajátosságait mutató Kaetsen, amelyet a világ egyik legrégebbi labdajátékának tartanak, már a XVI. század legelején is játszották a régióban. A játékban egy pingponglabda nagyságú labdát ütnek meg szabadkézzel (kesztyűben) a játékosok.


Tipikusan fríz sport még a Skûtsjesilen, egy hajós regatta, amelyet a XIX. század első felétől rendeznek meg a régióban. A verseny szabályait teljes körűen 1945 után dolgozták ki. A regattán a tradicionális fríz hajótípussal, a skûtsje vitorlással versenyeznek, amely eredetileg teherszállító hajó volt, mára pedig Frízföld egyik szimbóluma lett.


Mindenképpen említésre méltó még a helyi sportok közül a Fierljeppen, amelyben a versenyzők egy hosszú (8-13 méteres) rúddal ugranak át csatornákat vagy kisebb vízfelületeket. A helyi sport a XVII. században alakult ki, abból a szükségletből, hogy a helyi farmereknek valahogy át kellett jutniuk a régiót átszelő csatornákon – amelyhez praktikusan egy-egy hosszabb rudat használtak épített átkelő híján.


Az említett sportok a kulturális főváros programjában is megjelennek: augusztusban több héten keresztül lesznek majd látogathatók az európai nemzeti sportjátékok versenyei, ahova a fent említett, nemzetközileg talán kevésbé ismert játékokhoz hasonló nemzeti és regionális sportok képviselőit várják a szervezők. (Korábbi kapcsolódó gyűjtésünkben épp ilyen nemzeti játékokat gyűjtöttünk össze – valószínűleg többel is lehet majd találkozni a versenyek ideje alatt.)

Az est harmadik vendége Gerrit Kiers vízrendezési mérnök szintén stoppolva jutott először Magyarországra, és szintén egy magyar feleséggel lett gazdagabb útja végén. Feleségével Hollandiában is éltek, de már húsz éve Magyarországon telepedtek le. Gerrit magyarul is jól megtanult és egy árvízvédelemmel foglalkozó itteni cégnél dolgozik, de a talajvédelem és a mezőgazdaság aktuális kérdései is foglalkoztatják. Véleménye szerint a magyar és holland árvízvédelem közt nincsen jelentős különbség, a víz itt is ugyanúgy viselkedik, és a szakértelem itt is ugyanúgy megvan. Egyedül a költésben van jelentős eltérés – Hollandia, miután egész történelmét a vízzel folytatott küzdelemmel töltötte, összehasonlíthatatlanul nagyobb árvízvédelmi büdzsével rendelkezik.

Szerinte Frízföld nyitottsága és modernsége – például Leeuwarden zöldenergiára épülő közlekedése – példaértékű, amiből érdemes mindenkinek tanulni. 

További információ Leeuwarden kulturális fővárosról:
A kulturális főváros hivatalos honlapja
A kulturális főváros programfüzete

---

Az Európa Pont az Európai Bizottság információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.

Olvasd el többi bejegyzésünk, iratkozz fel hírlevelünkre, kövess minket a Facebookon és gyere el ingyenes programjainkra!

0 Vissza

kulturalis_orokseg_eve_01.jpg„Örökségünk: a múlt és a jövő találkozása” – így hangzik 2018 szlogenje. Az EU 1983-ban vezette be a tematikus éveket azzal a céllal, hogy egy adott területre, kérdésre felhívja a figyelmet, és párbeszédet ösztönözzön az adott témával kapcsolatban. Idén a kulturális örökség európai évét tartjuk Európa-szerte, aminek középpontjában a kulturális események és az oktatás állnak. Az év során számos uniós szintű ünnepségen, több ezer tagállami, regionális és helyi rendezvényen vehetünk részt.

A kulturális örökség európai évének fő célja, hogy felhívja a figyelmet Európa történelmi múltjára, értékeire, a kulturális örökség kínálta lehetőségekre, amelyek mind fontos alapját jelentik az európai identitásnak. Az év során az EU kiemelten népszerűsíti a kulturális sokszínűséget, a párbeszédet a különböző kultúrák között. A rendezvénysorozattal az Unió leginkább arra világít rá, hogy Európa minket körülvevő gazdag kulturális örökségével foglalkozni fontos, érdemes, és nem kevésbé érdekes. Európai kulturális örökségünk közé tartoznak épületek, városképek, emlékművek, könyvek, régészeti leletek ugyanúgy, mint a tájak, állat- és növényvilág, a hagyományok, nyelvek, szakmák, tudás és készségek, és már a digitális tartalmak is. Európában található 453 bejegyzett világörökségi helyszín, ami az UNESCO listáján szereplő helyszínek csaknem fele.


Európa kulturális örökségének védelme eddig is hangsúlyos volt az EU-ban. Az azonos nevű civil szervezet 1963 óta Europa Nostra díjjal (az Európai Unió Kulturális Öröksége Díjával) jutalmazza a kiemelkedő örökségvédelmi projekteket – legyen az megóvás, felújítás vagy épp tudatosítás.

A kulturális örökség európai évének eseményei minden európai polgárhoz szólnak, de különösen koncentrálnak a gyerekekre és a fiatalokra, a kultúrát őrző és örökségvédő helyi közösségekre, illetve azokat is szeretnék bevonni, akik egyébként aránylag ritkán kerülnek kapcsolatba a kultúrával.

kulturalis_orokseg_eve_02.jpg

Erre a jelek szerint igény is mutatkozik: egy 2017-es felmérés szerint Európában – és ezen belül Magyarországon is – az emberek 80 százaléka fontosnak tartja a kulturális örökséget mind saját maga, mind a szűkebb és tágabb környezete, a települése, régiója, országa és egész Európa szempontjából. Egyértelmű társadalmi haszna mellett gazdaságilag is nagyon jelentős a terület, mivel az EU-ban közel 8 millióan dolgoznak közvetve a kulturális örökséghez kapcsolódó ágazatokban.


Az európai programsorozat már 2017 decemberében elindult, a hivatalos megnyitót Magyarországon a magyar kultúra napján tartották. Az évad során 28 ország 7840 rendezvénye közül válogathatunk – ilyen gazdag kínálatból nagyon nehéz választani, de kiemelünk pár különlegesebbet. Februárban indul az „UNESCO zene városában”, az olaszországi Pesaróban egy Rossini-ünnepségsorozat a zeneszerző halálának 150. évfordulója alkalmából. Március 22-én Bécsben, 23. és 26. között Kőszegen és 27-én Budapesten közös osztrák-magyar kultúraközvetítő konferenciára kerül sor.  Május 1-jén együtt táncol Európa Beethoven Örömódájára száz különböző helyszínen; május 21-én tartják a Natura 2000 természeti örökségi napot, kiemelve a természetvédelem fontosságát. Október 15-én Lyonban kerül sor az Európai Film Fórum eseményére a Lumière filmfesztivál során, november 1. és 6. között pedig az amatőr rövidfilmek kerülnek fókuszba a görögországi Igoumenitsában. Az év záróeseményét 2018. december 11-én rendezik Bécsben.

kulturalis_orokseg_eve_03.jpg

A magyarországi programok között a kezdeményezés honlapján található eseménynaptárban böngészhetünk, ahol találhatunk helytörténeti és szavalóversenyeket, nemzetközi szellemi kulturális örökség találkozót, gyerekfesztivált, nyáresti koncerteket, Liszt-hetet, szüreti fesztivált és egyéb izgalmas rendezvényeket.

Érdemes tehát elmerülni a széles kulturális kínálatban, és minél többet megismerni Európa különleges szellemi és tárgyi örökségei közül, hiszen ettől mi is csak gazdagabbak leszünk. Kultúrára fel! :-)

Képek forrása: Kulturális örökség európai éve honlapja

---

Az Európa Pont az Európai Bizottság információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként
 tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.

Olvasd el többi bejegyzésünk, iratkozz fel hírlevelünkre, kövess minket a Facebookon és gyere el ingyenes programjainkra!

0 Vissza

pafosz1.jpgIdén a dániai Aarhus mellett a ciprusi Páfosz Európa kulturális fővárosa. A szigetország délnyugati részén fekvő harmincezres település Ciprus negyedik legnagyobb városa. Kulturális fővárosi programjának 350 eseményével igyekszik bemutatni, hogy a klasszikus mellett a kortárs művészetek miatt is érdemes ellátogatni ide.

0 Vissza

mons.png
Mit jut eszetekbe elsőre Mons-ról? És másodikra…? A dél-belgiumi vallon város neve hallatán talán kicsit kevesebb a kapcsolódó asszociáció, mint Plzennél, Európa idei másik kulturális fővárosánál. Aki kicsit jobban követi a külpolitikai történéseket, annak talán a helyi NATO-parancsnokság miatt ismerős lehet, a művészettörténetben jártasaknak pedig Vincent van Gogh életrajzából ugorhat be a város neve. A többségnek viszont valószínűleg rengeteg újdonságot és érdekességet tartogat az idei belga kulturális főváros.

0 Vissza

enostra.jpgnostra.jpgAz Europa Nostra díj (az Európai Unió Kulturális Öröksége Díja) az egyik legfontosabb örökségvédelmi elismerés. Több más, mára uniós szinten támogatott díjhoz hasonlóan az EU-s intézményrendszertől független kezdeményezésként indult, amelyet később az EU „nevére vett”, és mára társszervezőként emeli annak jelentőségét. A díj névadója, az Europa Nostra az európai kulturális örökség védelme érdekében tevékenykedő páneurópai NGO, amelynek mára szerte Európából 250 nem kormányzati és nonprofit szervezet és közel ötmillió polgár a tagja. Szakmabeliekből és önkéntesekből álló, kiterjedt hálózata elkötelezetten védi Európa kulturális örökségét, legfontosabb célja, hogy megőrizze azt a jelen és a jövő generációi számára. A szervezet már 1980 óta ítéli oda az Europa Nostra-díjat azoknak az építészeknek, tervezőknek, üzemeltetőknek és megrendelőknek, akik tevékenységükkel jelentős mértékben hozzájárultak az európai kulturális és természeti örökség megóvásához. (A szervezet jelenlegi elnöke Placido Domingo spanyol operaénekes.) A díj 2002-ben vált az EU hivatalos kitüntetésévé. Célja nemcsak a minőségi örökségvédelmi tevékenységek elismerése és támogatása, de az örökséget érintő, határokon átnyúló kapcsolatok ösztönzése, valamint a jó példák terjesztése is.

Fontos megjegyezni, hogy az Európai Unió Kulturális Öröksége Díja, amelyet röviden csak Europa Nostra-díjként szoktak emlegetni, nem azonos az Európai Örökségi címmel (European Heritage Label). Ez utóbbi az európai integráció számára szimbolikus jelentőséggel bíró helyszíneket díjazza, és védi – az UNESCO világörökségi díjához hasonló módon. (Az Európai Örökségi címet idén először osztják ki uniós szinten, egy későbbi írásunkban ezt is részletesen ismertetjük.) Az Europa Nostra ezzel szemben mindig valamilyen örökségvédelmi tevékenységhez kapcsolódik. Díjazza a kiemelkedő helyreállítási munkálatokat (természeti és épített értékek, művészeti gyűjtemények és régészeti lelőhelyek helyreállítási, rehabilitációs és megőrzési munkáit); a kulturális örökségekhez kapcsolódó kiemelkedő kutatásokat és tanulmányokat; az örökségvédelemhez kapcsolódó kiemelkedő egyéni teljesítményeket; valamint az ehhez kapcsolódó oktatási, képzési és figyelemfelkeltő tevékenységet.

plakett.jpgAz elismerésre a részes országok (amely az EU-nál jóval nagyobb térséget fed le) tesznek javaslatot a saját országukban megvalósult örökségvédelmi projektek közül. A 2014-es elismerésekre idén szeptember elejéig küldhetik el jelöltjeiket. Az ajánlásokat elismert szakemberekből álló szakmai zsűri bírálja el, és a jelöltek közül kiválaszt legalább 25 projektet, amelyek közül évente legfeljebb hat projekt megkapja az Europa Nostra nagydíját (Grand Prix) is. A díjnyertes épületekre bronzplakett kerül, a nagydíjasok pedig 10 000 eurós pénzügyi elismerésben is részesülnek.

Az idei harminc díjazott nevét március végén ismertették. A díjazottak között mindig szép számmal akadnak ipari létesítmények és egyházi épületek, de akár egész falvakra vonatkozó rekonstrukciós munkák is – idén sem volt ez másképp. Az idei díjazottak között van a londoni King’s Cross vasútállomás – amelyet felújítva tavaly márciusban adtak vissza a nagyközönségnek –, a hollandiai Langstraatnál található vasúti hidak rekonstrukciós munkálatai, de díjazták Assisi Szent Ferenc erdejét is a természeti környezet példamutató helyreállítási munkálataiért. Ahogy a legtöbbször, idén is találunk magyar díjazottat a harminc kiemelt projekt között: 2013-ban az alsóbogáti Festetich kastély került a példaértékű műemléki rekonstrukciók közé. A 18. század végén épül kastélyt egy budapesti műgyűjtő pár újítatta fel abból a célból, hogy korábbi funkciójának megfelelően ismét „rezidenciaként” funkcionálhasson. A szocializmus ideje alatt teljesen elhanyagolt és amortizálódott épületet az eredeti anyagok felhasználásával állították helyre. A zsűri nagyra értékelte, hogy az épült szobáinak falát díszítő Johann Georg Dorffmeister által jegyzett freskókat (amelyek alatt az előző rendszerben „libákat őriztek”) eredeti állapotukban állították helyre. A Kaposvártól 23 km-re fekvő épületben rendezvényeket, művészeti táborokat is terveznek.


alsobogat.jpgMagyarországról eddig olyan projektek részesültek Europa Nostra-díjban, mint a szegedi Kárász utca és Klauzál tér, illetve az Ócsai templom felújítása, a mádi zsinagóga vagy a gyöngyösi Orczy-kastély helyreállítása. Budapestről a kitüntetettek között volt az Európa Pontnak is helyet adó Millenáris park helyreállítási terve, a Szabó Ervin könyvtár központi épületének újjáépítése, az állatkert Elefántos házának felújítása és az Uránia Nemzeti Filmszínház helyreállítása – a lista korántsem teljes.

A díjakat az EU a Kultúra keretprogramon belül finanszírozza, melynek célja a kultúra terén dolgozók határokon átnyúló mobilitásának erősítése, elősegítve a kulturális és művészeti eredmények és tapasztalatok nemzetek közötti átadását, valamint a kultúrák közötti párbeszédet. Talán nem is gondolnánk, de a kulturális örökség jelentős hozzájárulást nyújt a növekedéshez és a munkahelyteremtéshez. A kulturális és kreatív iparágak – melyek az EU-ban mintegy nyolcmillió embernek adnak munkát – közel 4,5%-kal (!) járulnak hozzá Európa GDP-jéhez. Az állami és magánszervezetek által a kulturális örökség megőrzésére fordított kiadások évente mintegy ötmilliárd eurónyi összeget tesznek ki, az OECD adatai szerint a globális nemzetközi idegenforgalom 40%-a rendelkezik kulturális vetülettel.

Az, hogy az idei 30 nyertes projekt közül melyik hat kapja a nagydíjat, az athéni díjátadón, június 16-án derül ki, egy díj pedig ekkor közönségdíjat kap, amelyről online szavazás alapján döntenek – szavazzatok a nektek leginkább tetszőre!

További információ az Europa Nostra-díjról:

0 Vissza