kkvf1.jpgAz élénk és változatos kulturális élet – számos egyéb tényező mellett – vonzza a kreatív alkotókat, a vállalkozó kedvű kisvállalkozásokat, startupokat, szabadúszókat. Az ötletekre, innovációra, kreativitásra épülő vállalkozások pedig munkahelyeket teremtenek, befektetőket vonzanak és a világon egyedülálló know-how-t építenek.

A kulturális és kreatív szektor jelentősége

A kulturális és kreatív iparág az EU gazdaságának egyik legdinamikusabb ága, amely ösztönzi az innovációt, a növekedést és a munkahelyteremtést. A kulturális és kreatív iparágakban (kki) nagyon gyakori az atipikus, rugalmas (online és mobil; co-working vagy a szabadúszó életformára épülő) munkavégzés. A kki-k minden más ágazatnál jobban hozzájárulnak a fiatalok és a nők foglalkoztatásához, és a szektor növekedése a válság alatt sem torpant meg. A szektor gazdasági jelentősége is egyértelmű: jelenleg legalább 8,8 millió embert, az uniós munkaerő 3,8%-át foglalkoztatják, akik összesen a teljes európai a bruttó hozzáadott érték 4,4%-át állítják elő. (Egy másik uniós kutatás / megközelítés szerint ez az arány még magasabb, összesen közel 12 millió foglalkoztatottal és a GDP 5,3%-ával.)

A kulturális és kreatív szektor fejlettsége tehát jól mutatja egy város innovációs képességét, vonzerejét a gazdaságilag dinamikus vállalkozások számára. Ezen a területen Európa hagyományosan nagyon erős – eddig azonban nem létezett olyan felmérés vagy mutató, amely ezt a potenciált mérte volna az uniós városok körében. Ezért született meg a „Kulturális és Kreatív Városok Figyelője”.

Kulturális és Kreatív Városok Figyelője

A Kulturális és Kreatív Városok Figyelője egy kutatási projekt eredményeként jött létre, amely 30 európai ország 168 városát vizsgálta. A Figyelő összehasonlítható adatokat tartalmaz arról, hogy az európai városok hogyan teljesítenek a kultúrával és a kreativitással kapcsolatos kilenc területen. Ezek a városok adottságait szemléltetik a „kulturális élet”, a „kreatív gazdaság” és a „lehetőségeket teremtő környezet” szempontjából (amelyekhez 9 dimenziót és 29 mutatószámot határoztak meg).

Méri például, hogy egy város milyen kulturális infrastruktúrával (pl. múzeumokkal, színházakkal) rendelkezik, és ezek mennyire vonzzák a látogatókat. Vizsgálja a szektor aktuális gazdasági jelentőségét is: mennyi embert foglalkoztat, hány IT szabadalom köthető a városhoz. Mindezek mellett olyan jellemzőket is figyelembe vesz, hogy az adott város fizikailag mennyire megközelíthető, hányan végeznek a városban kulturális területekkel vagy IT-val összefüggő szakokon, mennyire befogadó a város a külföldiekkel szemben, vagy milyen a kormányzás minősége.

kkvf2.jpg

kkvf3.jpg

A mutatóhoz a városokat négy csoportba sorolták méretük szerint – így a hasonló adottságú és lélekszámú városokban rejlő potenciál is könnyen összemérhető.

Mire jó a mutató?

A Figyelő eredményei egy nagyon könnyen és látványosan működő online felületen keresztül érhetők el – így bárki, aki érdeklődik a terület iránt, könnyen informálódhat az egyes városok kulturális és kreatív potenciáljáról. Az egyéni felhasználás mellett azonban a Figyelő célja egyértelműen az, hogy a döntéshozóknak adjon támpontot: kimutassa egyes városok erősségét, segítségével beazonosíthatók legyenek a fejlesztendő területek is. Emellett tökéletesen alkalmas jó példák, sikertörténetek bemutatására és hasonlók ösztönzésére; valamint vállalatoknak, vállalkozásoknak is hasznos információval szolgálnak, hogy egy-egy európai városnál beruházásaikkal milyen közegbe kerülnek.

Első eredmények

Az első felmérés alapján jelenleg Európában Párizs (FR), Koppenhága (DK), Edinburgh (GB) és Eindhoven (NL) méretkategóriáiknak legjobbjai. Érdekes, hogy nem feltétlenül a fővárosok vagy a legnagyobb lakosságszámú városok a listavezetők.

A Figyelő alapján az „ideális” kulturális és kreatív város az egyes szempontok szerint legjobban teljesítő városok keverékéből állna össze. Ebben az elképzelt városban a következők mind egyszerre lennének jelen:

- az írországi Cork városának kulturális helyszínei és létesítményei,
- a Párizsra jellemző kulturális részvétel és vonzerő, illetve kreatív és tudásalapú munkahelyek,
- a hollandiai Eindhovenben virágzó szellemi alkotások és innováció,
- a svédországi Umeå kreatív iparágaiban létrejövő új munkahelyek,
- a belgiumi Leuven humán tőkéje és oktatása,
- az egyesült királyságbeli Glasgow-ban jellemző nyitottság, tolerancia és bizalom,
- a hollandiai Utrecht kiváló helyi és nemzetközi kapcsolatai
- és nem utolsósorban Koppenhága minőségi közigazgatása.

kkvf4.jpg

Magyar eredmények

A kutatásban Magyarországról Budapest (legnagyobb lélekszámú, „XXL”-es kategóriában) mellett a korábbi európai kulturális főváros (EKF) Pécset, valamint a jelentős kulturális fesztiválokat bonyolító Szegedet és Győrt (S-M méretű városok) vizsgálták. Budapest a legnagyobb városok között összesítve a 10. helyen végzett, Barcelona és Lyon között – különösen erős pontokat kapva a „kulturális élet” területén számos kulturális intézményének (7. legmagasabb pontszámmal) és vonzerejének (7.) köszönhetően. Érdekes, hogy ugyanebben, a legnagyobb városokat vizsgáló kategóriában a Budapesttel hasonló adottságokkal bíró Prága a harmadik (!) helyen végzett, megelőzve például szintén a régióból Bécset, amely összesítésben a hatodik legjobb minősítést kapta.

kkvf5.jpg

Pécs a legkisebb lélekszámú városok (S-M) kategóriájában a 38. helyen végzett, elismerve az EKF-hez kapcsolódó sok fejlesztést és a kulturális gazdaságra gyakorolt hatását. Győr a 41. legmagasabb pontszámot kapta az S-M méretű városok közt (kiemelve a barokk belváros vonzerejét és a gazdag kulturális életet). Ugyanebben a kategóriában Szeged követi – az értékelésben kiemelték a Szegedi Egyetem 2014-ben alapított Új Médiakultúra Kreatív Műhelyét, amely jó belépőt jelenthet a fiataloknak a kreatíviparba.

kkvf6.jpg

A Figyelőt a tervek szerint kétévente frissítik – az értékelést a tervek szerint egyre több városra is kiterjesztik majd. Az első felmérés eredményeit ezen az online interaktív felületen lehet böngészni.

Illusztrációk forrása: Kulturális és Kreatív Városok Figyelője – az első jelentés

---

Az Európa Pont az Európai Bizottság információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként 
tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.

Olvasd el többi bejegyzésünk, iratkozz fel hírlevelünkre, kövess minket a Facebookon és gyere el ingyenes programjainkra!

0 Vissza

kreat_cover.PNGA kulturális- és kreatív iparágak (kki) tekintetében az EU világszinten az egyik legjelentősebb szereplő, e téren igazi puha hatalommal bír. Ahogy egy korábbi programunkon is foglalkoztunk a kérdéssel, ez a terület már jelenleg is nagyon fontos szerepet játszik az EU gazdaságában és további hatalmas növekedési potenciált rejt magában. A kulturális és kreatív szektor egyfajta hidat képez a művészet, a kultúra, az üzlet és a technológia között, a szektor növekedése a válság alatt sem torpant meg. Nagyon gyakori ezen területeken a rugalmas, online és mobil munkavégzés; számos újfajta (atipikus) foglalkoztatási forma jelent meg, mint például az együttműködésen alapuló co-working vagy a szabadúszó életforma. Mindezeknek köszönhető, hogy a kki-k minden más ágazatnál jobban hozzájárulnak a fiatalok és a nők foglalkoztatásához.

0 Vissza

kreativipar1.jpgSokan gondolják úgy, hogy a kulturális és kreatív ipar Európa gazdaságának egyik kitörési pontja lehet. A szektor már jelenleg is az uniós munkaerő közel 7,5%-át foglalkoztatja az EU-n belül. Az ötletekre, innovációra, kreativitásra épülő vállalkozások munkahelyeket teremtenek, befektetőket vonzanak, valamint a világon egyedülálló know-how-t építenek. Legutóbbi estünkön a budapesti kreatív szcénát formáló oktatókkal és mentorokkal beszélgetett Gyárfás Dorka arról, hogyan látják Magyarország, Budapest és általában a kreatív magyar fiatalok lehetőségeit ezen a területen.

Kreatív ipar mindenhol

A „kreatív ipar” meghatározásra számos megközelítés létezik: általában ide értjük azokat a tevékenységeket, amelyek kulturális és gazdasági értékkel is bírnak. Ide tartozik az építészet, a zene, általában a művészetek, a bölcsészettudományok, a dizájn, de a reklámszakma, a szórakoztató ipar és sok szempontból akár a szoftvertervezés is. Mint Ács Zoltán, a Design Terminál szakmai igazgatója megjegyezte: a kreatív ipar két legjelentősebb húzóágazata jelenleg a dizájn és a szoftverfejlesztés, illetve az ezekhez kapcsolódó tevékenységek. Megfigyelhető, hogy ez a két ágazat egyúttal valamennyi más iparág „esszenciális részévé kezd válni” – elég csak az autógyártásra gondolnunk. E kettő foglalkoztatja az egész kreatív szektor 60%-át, ezek növekednek a leggyorsabban, és hatalmas lehetőség rejlik bennük.

Hasznos digitális tudás a kezdetektől

Abban valamennyi vendégünk egyetértett, hogy a digitális eszközök manapság nélkülözhetetlenek a kreatív iparágakban. A mostani tízévesek a digitális világba már „belenőnek”, ugyanakkor mindezek okos használatára az iskola nem feltétlenül tanítja meg őket. Ezt a problémát orvosolja többek között a SKOOL kezdeményezése, amelyben tizenéves lányokat tanítanak programozni. A programról Guzsaly Péter, a SKOOL egyik vezetője beszélt. A mai magyar iskolarendszer kevés figyelmet fordít a valóban hasznos informatikai tudás átadására. A lányok még kevésbé találkoznak ilyen lehetőségekkel, holott a programozás előttük is rengeteg kaput nyithat meg. Az elmúlt két évben több mint 1200 fiatal lány vett részt a SKOOL képzésein. A visszajelzések alapján a legnevesebb magyar startupok és hazai techcégek segítségével létrehozott program hatalmas élményt jelent nekik. Hatására többen tervezik, hogy valamilyen informatikai pályára lépnek – amely egyenes utat jelenthet számukra valamely kreatív ágazatba.

Több bátorság kell

Tizenéves korukban a fiatalok még nagyon kreatívak és bátrak, a későbbiekben azonban ez a kezdeményezőkészség és vállalkozószellem mintha kiveszne belőlük. Ezt hasonlóan látja a kreatív fiatalokkal főiskolai / egyetemi szinten foglalkozó dr. Szentpéteri Márton, a MOME docense és dr. Uhl Gabriella, a Budapesti Metropolitan Egyetem oktatója is. Uhl szerint a tehetséges diákok bátortalanságában nagy szerepet játszik az, hogy a fiatalok félnek ötletük sikertelenségétől, a bukástól, és ehhez nem feltétlenül kapnak praktikusan felhasználható tudást az oktatási rendszertől.

Dr. Szentpéteri Márton a többiekkel egyetértett abban, hogy Magyarország legfőbb tőkéje a helyiek „szürkeállománya” lehet. A magyar művészeti egyetemek világszínvonalú kreatív alkotókat képeznek, de ezek a fiatalok sokszor nem tudják a piacon értékesíteni a tudásukat. Szerinte korai tehetséggondozással, több vállalkozási ismerettel lehetne elősegíteni, hogy a fiatalok bátrabban merjenek belevágni valamilyen kreatív vállalkozásba.

Van pár igazán jó példa (Prezi, Ustream, LogMeIn, NNG) arra, hogy Magyarországról is lehet világsikereket elérni egy-egy izgalmas ötlettel. Bár itthon uniós összehasonlításban nagyon alacsony a vállalkozói kedv, a magyar startupok sikerei és a Design Terminál mentorprogramjához hasonló kezdeményezések hatására ez folyamatosan nő.

Budapest, mint régiós kreatív ipari központ

Ács Zoltán a Design Terminál egyik vezetőjeként nagyon optimistán látja Budapest lehetőségeit. Utalt egy friss amerikai tanulmányra, amely a legsikeresebb amerikai kreatív központok létrejöttének feltételeit vizsgálta; azt, hogy miért éppen adott városokban nő a legjobban az átlagfizetés és a foglalkoztatás. A kézenfekvőnek tűnő magyarázatokon kívül (pl. magas színvonalú infrastruktúra és képzések, ösztönző adórendszer, képzett munkaerő) kimutatták, hogy az is fontos, hogy a város változatos kulturális életet is tudjon biztosítani. Ez vonzza ugyanis a kreatív alkotókat és a vállalkozó kedvű kisvállalkozásokat, startupokat. A legjobban teljesítő kreatív központokban a technológiai és a kulturális szegmens egyaránt nagyon erős.

Budapest ilyen szempontból szerinte egyedülálló adottságokkal rendelkezik régiós összehasonlításban. Nemcsak a jól képzett mérnökök, társadalomtudósok, dizájnerek vannak nagy számban jelen, de a kulturális élet is kimagaslóan sokszínű. Ezt igazolják a számok is: a kreatív iparágban dolgozók aránya sehol nem nő olyan ütemben az EU-n belül, mint Magyarországon, a terület évről-évre több embernek ad megélhetést. Mindez azt mutatja, hogy minden adott ahhoz, hogy Budapest – amely szerinte ma olyan, amilyen Berlin volt 10 évvel ezelőtt – rövid időn belül valódi kreatívipari központtá váljon.

kreativipar2.jpg

kreativipar3.jpg

Képek: Design Terminál; SKOOL, MOME

 

 

0 Vissza