kkvf1.jpgAz élénk és változatos kulturális élet – számos egyéb tényező mellett – vonzza a kreatív alkotókat, a vállalkozó kedvű kisvállalkozásokat, startupokat, szabadúszókat. Az ötletekre, innovációra, kreativitásra épülő vállalkozások pedig munkahelyeket teremtenek, befektetőket vonzanak és a világon egyedülálló know-how-t építenek.

A kulturális és kreatív szektor jelentősége

A kulturális és kreatív iparág az EU gazdaságának egyik legdinamikusabb ága, amely ösztönzi az innovációt, a növekedést és a munkahelyteremtést. A kulturális és kreatív iparágakban (kki) nagyon gyakori az atipikus, rugalmas (online és mobil; co-working vagy a szabadúszó életformára épülő) munkavégzés. A kki-k minden más ágazatnál jobban hozzájárulnak a fiatalok és a nők foglalkoztatásához, és a szektor növekedése a válság alatt sem torpant meg. A szektor gazdasági jelentősége is egyértelmű: jelenleg legalább 8,8 millió embert, az uniós munkaerő 3,8%-át foglalkoztatják, akik összesen a teljes európai a bruttó hozzáadott érték 4,4%-át állítják elő. (Egy másik uniós kutatás / megközelítés szerint ez az arány még magasabb, összesen közel 12 millió foglalkoztatottal és a GDP 5,3%-ával.)

A kulturális és kreatív szektor fejlettsége tehát jól mutatja egy város innovációs képességét, vonzerejét a gazdaságilag dinamikus vállalkozások számára. Ezen a területen Európa hagyományosan nagyon erős – eddig azonban nem létezett olyan felmérés vagy mutató, amely ezt a potenciált mérte volna az uniós városok körében. Ezért született meg a „Kulturális és Kreatív Városok Figyelője”.

Kulturális és Kreatív Városok Figyelője

A Kulturális és Kreatív Városok Figyelője egy kutatási projekt eredményeként jött létre, amely 30 európai ország 168 városát vizsgálta. A Figyelő összehasonlítható adatokat tartalmaz arról, hogy az európai városok hogyan teljesítenek a kultúrával és a kreativitással kapcsolatos kilenc területen. Ezek a városok adottságait szemléltetik a „kulturális élet”, a „kreatív gazdaság” és a „lehetőségeket teremtő környezet” szempontjából (amelyekhez 9 dimenziót és 29 mutatószámot határoztak meg).

Méri például, hogy egy város milyen kulturális infrastruktúrával (pl. múzeumokkal, színházakkal) rendelkezik, és ezek mennyire vonzzák a látogatókat. Vizsgálja a szektor aktuális gazdasági jelentőségét is: mennyi embert foglalkoztat, hány IT szabadalom köthető a városhoz. Mindezek mellett olyan jellemzőket is figyelembe vesz, hogy az adott város fizikailag mennyire megközelíthető, hányan végeznek a városban kulturális területekkel vagy IT-val összefüggő szakokon, mennyire befogadó a város a külföldiekkel szemben, vagy milyen a kormányzás minősége.

kkvf2.jpg

kkvf3.jpg

A mutatóhoz a városokat négy csoportba sorolták méretük szerint – így a hasonló adottságú és lélekszámú városokban rejlő potenciál is könnyen összemérhető.

Mire jó a mutató?

A Figyelő eredményei egy nagyon könnyen és látványosan működő online felületen keresztül érhetők el – így bárki, aki érdeklődik a terület iránt, könnyen informálódhat az egyes városok kulturális és kreatív potenciáljáról. Az egyéni felhasználás mellett azonban a Figyelő célja egyértelműen az, hogy a döntéshozóknak adjon támpontot: kimutassa egyes városok erősségét, segítségével beazonosíthatók legyenek a fejlesztendő területek is. Emellett tökéletesen alkalmas jó példák, sikertörténetek bemutatására és hasonlók ösztönzésére; valamint vállalatoknak, vállalkozásoknak is hasznos információval szolgálnak, hogy egy-egy európai városnál beruházásaikkal milyen közegbe kerülnek.

Első eredmények

Az első felmérés alapján jelenleg Európában Párizs (FR), Koppenhága (DK), Edinburgh (GB) és Eindhoven (NL) méretkategóriáiknak legjobbjai. Érdekes, hogy nem feltétlenül a fővárosok vagy a legnagyobb lakosságszámú városok a listavezetők.

A Figyelő alapján az „ideális” kulturális és kreatív város az egyes szempontok szerint legjobban teljesítő városok keverékéből állna össze. Ebben az elképzelt városban a következők mind egyszerre lennének jelen:

- az írországi Cork városának kulturális helyszínei és létesítményei,
- a Párizsra jellemző kulturális részvétel és vonzerő, illetve kreatív és tudásalapú munkahelyek,
- a hollandiai Eindhovenben virágzó szellemi alkotások és innováció,
- a svédországi Umeå kreatív iparágaiban létrejövő új munkahelyek,
- a belgiumi Leuven humán tőkéje és oktatása,
- az egyesült királyságbeli Glasgow-ban jellemző nyitottság, tolerancia és bizalom,
- a hollandiai Utrecht kiváló helyi és nemzetközi kapcsolatai
- és nem utolsósorban Koppenhága minőségi közigazgatása.

kkvf4.jpg

Magyar eredmények

A kutatásban Magyarországról Budapest (legnagyobb lélekszámú, „XXL”-es kategóriában) mellett a korábbi európai kulturális főváros (EKF) Pécset, valamint a jelentős kulturális fesztiválokat bonyolító Szegedet és Győrt (S-M méretű városok) vizsgálták. Budapest a legnagyobb városok között összesítve a 10. helyen végzett, Barcelona és Lyon között – különösen erős pontokat kapva a „kulturális élet” területén számos kulturális intézményének (7. legmagasabb pontszámmal) és vonzerejének (7.) köszönhetően. Érdekes, hogy ugyanebben, a legnagyobb városokat vizsgáló kategóriában a Budapesttel hasonló adottságokkal bíró Prága a harmadik (!) helyen végzett, megelőzve például szintén a régióból Bécset, amely összesítésben a hatodik legjobb minősítést kapta.

kkvf5.jpg

Pécs a legkisebb lélekszámú városok (S-M) kategóriájában a 38. helyen végzett, elismerve az EKF-hez kapcsolódó sok fejlesztést és a kulturális gazdaságra gyakorolt hatását. Győr a 41. legmagasabb pontszámot kapta az S-M méretű városok közt (kiemelve a barokk belváros vonzerejét és a gazdag kulturális életet). Ugyanebben a kategóriában Szeged követi – az értékelésben kiemelték a Szegedi Egyetem 2014-ben alapított Új Médiakultúra Kreatív Műhelyét, amely jó belépőt jelenthet a fiataloknak a kreatíviparba.

kkvf6.jpg

A Figyelőt a tervek szerint kétévente frissítik – az értékelést a tervek szerint egyre több városra is kiterjesztik majd. Az első felmérés eredményeit ezen az online interaktív felületen lehet böngészni.

Illusztrációk forrása: Kulturális és Kreatív Városok Figyelője – az első jelentés

---

Az Európa Pont az Európai Bizottság információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként 
tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.

Olvasd el többi bejegyzésünk, iratkozz fel hírlevelünkre, kövess minket a Facebookon és gyere el ingyenes programjainkra!

0 Vissza

aarhus1.jpg2017-ben a ciprusi Páfosz mellett a dániai Aarhus lett Európa kulturális fővárosa. A dán város hivatalosan január 21-én este, egy megaesemény keretében indította el programsorozatát. Aarhus mottója a „Let’s rethink”, vagyis „Gondoljuk újra”. Ennek szellemében az egész közép-dániai régiót egyfajta kulturális laboratóriumnak tekintik az év során, ahol a művészeten és a kultúrán keresztül alternatív ötletek és gondolatok születhetnek korunk kihívásaira válaszul.

A kulturális programsorozattal Aarhus bizonyítja, hogy Dániában nem csak Koppenhága lehet vonzó és modern hely, hanem a második legnépesebb város is – sőt, akár frissebb és menőbb is lehet a fővárosnál. Az évad során progresszív művészeti események és vonzó helyszínek csalogatják a látogatókat, hogy fedezzék fel a kulturális fővárost és környezetét. Aarhus a Jylland-félszigeten fekszik, és romantikus csatornáival, szép és rendezett utcáival és kikötőivel, egymástól séta- és biciklitávolságra eső látnivalóival elsőre talán álmos kisvárosnak tűnhet. Ugyanakkor már az évad egyik jelképeként ismert Aros múzeum is azt sugallja, hogy itt sokkal többről van szó, mint skandináv nyugalomról: a város fölött „lebegő”, szivárványszínű üvegkörfolyosóról egy modern város panorámája tárul elénk.

aarhus2.jpgAarhus három – klasszikusan dán – fő téma köré építi idei programját: ezek a fenntarthatóság, a sokszínűség és a demokrácia.  Fenntarthatóság alatt a dánok az egymással szoros kölcsönhatásban álló környezeti és a társadalmi szempontokat is értik. A sokszínűség alatt a sokféle kultúrára, és ezek – dán társadalmon belüli – együttélésére fókuszálnak, amelyet toleráns gondolkodásmóddal és innovatív ötletekkel biztosítanak. A demokráciát pedig a hagyományos dán értékeket megalapozó, minden közösség és együttműködés alapját jelentő elvként definiálják.

aarhus3.jpg

Az aarhusi kulturális fővároshoz kapcsolódó programokban – különböző művészeti alkotásokon, színházon, táncon, zenén, irodalmon, gasztronómián, építészeten, designon keresztül – a hagyományos és a modern dán kultúra is bemutatkozik.

A programhelyszínek közül érdemes kiemelni a korábbi ipari kikötő egyik új épületét, a Dokk1 nevű modern kulturális központot, amellyel a korábbi ipari területet bevonták a város körforgásába.

aarhus4.jpg

Az EU egyik kulturális fővárosaként Aarhus természetesen számtalan érdekes és értékes, szórakoztató és elgondolkoztató programot kínál, ahol minden érdeklődő talál magának vonzó eseményt.  A honlapon többféle bontásban válogathatunk a közel 350 program közül, időpont, helyszín, művészeti ág, belépődíj, vagy ajánlott korosztály alapján. Sokat segít a látogatóknak az eligazodásban az aarhusi programsorozat programfüzete és hivatalos mobilalkalmazása, amelyek praktikus információkat tartalmaznak az eseményekkel kapcsolatban.

aarhus5.jpg

A hatalmas programkínálatból pár különösen érdekesnek mutatkozó programra hívjuk fel a figyelmeteket. A Jorn Múzeumban két kiemelkedő, az ember és a modern társadalom viszonyát vizsgáló skandináv művész, Asger Jorn és Edvard Munch közös kiállítását látogathatjuk meg.

aarhus6.jpg

Az Oscar-díjas Susanne Bier filmrendező filmtrilógiáját (Testvéred feleségét – Brothers; Hogy szeretsz? – Open Hearts; Esküvő után – After the wedding) először viszik színpadra Aarhusban, ráadásul három különböző műfajban: operaként, táncelőadásként és musicalként.

aarhus7.jpg

Dán és nemzetközi kortárs művészek átértelmezték és a mai társadalomra vonatkoztatva korszerűsítették a korai keresztény időszakból származó hét főbűnt, és bűnönként elosztva, hét különböző múzeumban szerveznek kiállítást és programokat a témában.

aarhus8.jpg

A kortárs norvég művész, Marit Benthe Norheim női alakokra formált „élethajói” az évad során Jylland partjainál közlekedve várják a látogatókat. A három mitikus vízi szobor elektromos motorral hajtva halad a part mentén és a vágy, élet és emlékek által meghatározott tematika mentén különböző élményekben részesíti az érdeklődőket.

aarhus9.jpg

Vízizene címmel Randers régi kikötőjéből varázsolnak hipermodern teret 3D világítással, hangjátékkal, légi akrobatákkal és a vízen táncoló hajókkal. A hatást fokozza, hogy a hajók használaton kívüli öreg daruk és silók díszletei között siklanak.

aarhus91.jpg

Aki Aarhus történelmére kíváncsi, az Aarhus Story elnevezésű interaktív program keretén belül ismerheti meg a város életének változásait a vikingek korától kezdve a középkoron és az iparosodáson keresztül egészen az elmúlt hatvan év eseményeiig, a mai Aarhus kialakulásáig. 

aarhus92.jpg

Aarhus közterei, utcái, parkjai, lépcsői, pincéi és szobái időnként meglepő előadásoknak, performanszoknak és művészeti eseményeknek adnak majd teret. Opera, tánc, városi szafari, színház és még számtalan forma.Ezek a „kis lázadásoknak” elnevezett, a látogatókat nem várt élményben részesítő előadások.

Izgalmas és különleges programból még rengeteg található Aarhus programjában.Ha tehetitek, érdemes egy dániai utazást az idei évre időzíteni.

Képek forrása: Aarhus 2017 logo; aarhusi utcakép; Szivárvány panoráma; Dokk1; Jorn-Munch kiállítás; Bier Trilógia; A hét főbűn; Élethajók; Vízizene; Aarhus Story; Kis lázadások;

1 Vissza

kreativipar1.jpgSokan gondolják úgy, hogy a kulturális és kreatív ipar Európa gazdaságának egyik kitörési pontja lehet. A szektor már jelenleg is az uniós munkaerő közel 7,5%-át foglalkoztatja az EU-n belül. Az ötletekre, innovációra, kreativitásra épülő vállalkozások munkahelyeket teremtenek, befektetőket vonzanak, valamint a világon egyedülálló know-how-t építenek. Legutóbbi estünkön a budapesti kreatív szcénát formáló oktatókkal és mentorokkal beszélgetett Gyárfás Dorka arról, hogyan látják Magyarország, Budapest és általában a kreatív magyar fiatalok lehetőségeit ezen a területen.

Kreatív ipar mindenhol

A „kreatív ipar” meghatározásra számos megközelítés létezik: általában ide értjük azokat a tevékenységeket, amelyek kulturális és gazdasági értékkel is bírnak. Ide tartozik az építészet, a zene, általában a művészetek, a bölcsészettudományok, a dizájn, de a reklámszakma, a szórakoztató ipar és sok szempontból akár a szoftvertervezés is. Mint Ács Zoltán, a Design Terminál szakmai igazgatója megjegyezte: a kreatív ipar két legjelentősebb húzóágazata jelenleg a dizájn és a szoftverfejlesztés, illetve az ezekhez kapcsolódó tevékenységek. Megfigyelhető, hogy ez a két ágazat egyúttal valamennyi más iparág „esszenciális részévé kezd válni” – elég csak az autógyártásra gondolnunk. E kettő foglalkoztatja az egész kreatív szektor 60%-át, ezek növekednek a leggyorsabban, és hatalmas lehetőség rejlik bennük.

Hasznos digitális tudás a kezdetektől

Abban valamennyi vendégünk egyetértett, hogy a digitális eszközök manapság nélkülözhetetlenek a kreatív iparágakban. A mostani tízévesek a digitális világba már „belenőnek”, ugyanakkor mindezek okos használatára az iskola nem feltétlenül tanítja meg őket. Ezt a problémát orvosolja többek között a SKOOL kezdeményezése, amelyben tizenéves lányokat tanítanak programozni. A programról Guzsaly Péter, a SKOOL egyik vezetője beszélt. A mai magyar iskolarendszer kevés figyelmet fordít a valóban hasznos informatikai tudás átadására. A lányok még kevésbé találkoznak ilyen lehetőségekkel, holott a programozás előttük is rengeteg kaput nyithat meg. Az elmúlt két évben több mint 1200 fiatal lány vett részt a SKOOL képzésein. A visszajelzések alapján a legnevesebb magyar startupok és hazai techcégek segítségével létrehozott program hatalmas élményt jelent nekik. Hatására többen tervezik, hogy valamilyen informatikai pályára lépnek – amely egyenes utat jelenthet számukra valamely kreatív ágazatba.

Több bátorság kell

Tizenéves korukban a fiatalok még nagyon kreatívak és bátrak, a későbbiekben azonban ez a kezdeményezőkészség és vállalkozószellem mintha kiveszne belőlük. Ezt hasonlóan látja a kreatív fiatalokkal főiskolai / egyetemi szinten foglalkozó dr. Szentpéteri Márton, a MOME docense és dr. Uhl Gabriella, a Budapesti Metropolitan Egyetem oktatója is. Uhl szerint a tehetséges diákok bátortalanságában nagy szerepet játszik az, hogy a fiatalok félnek ötletük sikertelenségétől, a bukástól, és ehhez nem feltétlenül kapnak praktikusan felhasználható tudást az oktatási rendszertől.

Dr. Szentpéteri Márton a többiekkel egyetértett abban, hogy Magyarország legfőbb tőkéje a helyiek „szürkeállománya” lehet. A magyar művészeti egyetemek világszínvonalú kreatív alkotókat képeznek, de ezek a fiatalok sokszor nem tudják a piacon értékesíteni a tudásukat. Szerinte korai tehetséggondozással, több vállalkozási ismerettel lehetne elősegíteni, hogy a fiatalok bátrabban merjenek belevágni valamilyen kreatív vállalkozásba.

Van pár igazán jó példa (Prezi, Ustream, LogMeIn, NNG) arra, hogy Magyarországról is lehet világsikereket elérni egy-egy izgalmas ötlettel. Bár itthon uniós összehasonlításban nagyon alacsony a vállalkozói kedv, a magyar startupok sikerei és a Design Terminál mentorprogramjához hasonló kezdeményezések hatására ez folyamatosan nő.

Budapest, mint régiós kreatív ipari központ

Ács Zoltán a Design Terminál egyik vezetőjeként nagyon optimistán látja Budapest lehetőségeit. Utalt egy friss amerikai tanulmányra, amely a legsikeresebb amerikai kreatív központok létrejöttének feltételeit vizsgálta; azt, hogy miért éppen adott városokban nő a legjobban az átlagfizetés és a foglalkoztatás. A kézenfekvőnek tűnő magyarázatokon kívül (pl. magas színvonalú infrastruktúra és képzések, ösztönző adórendszer, képzett munkaerő) kimutatták, hogy az is fontos, hogy a város változatos kulturális életet is tudjon biztosítani. Ez vonzza ugyanis a kreatív alkotókat és a vállalkozó kedvű kisvállalkozásokat, startupokat. A legjobban teljesítő kreatív központokban a technológiai és a kulturális szegmens egyaránt nagyon erős.

Budapest ilyen szempontból szerinte egyedülálló adottságokkal rendelkezik régiós összehasonlításban. Nemcsak a jól képzett mérnökök, társadalomtudósok, dizájnerek vannak nagy számban jelen, de a kulturális élet is kimagaslóan sokszínű. Ezt igazolják a számok is: a kreatív iparágban dolgozók aránya sehol nem nő olyan ütemben az EU-n belül, mint Magyarországon, a terület évről-évre több embernek ad megélhetést. Mindez azt mutatja, hogy minden adott ahhoz, hogy Budapest – amely szerinte ma olyan, amilyen Berlin volt 10 évvel ezelőtt – rövid időn belül valódi kreatívipari központtá váljon.

kreativipar2.jpg

kreativipar3.jpg

Képek: Design Terminál; SKOOL, MOME

 

 

0 Vissza