kozut1.jpgEurópa közútjai a legbiztonságosabbak a világon – jóval kevesebben veszítik életüket közúti balesetben az EU-ban, mint például Amerikában vagy Ázsiában. Annak ellenére, hogy itt a legbiztonságosabb a közlekedés, éves szinten még mindig körülbelül 25 ezer ember hal meg közlekedési balesetben az EU 28 tagállamában. Ez a szám nem is olyan régen még a többszöröse volt: 1980 körül évente még átlagosan 80 ezer (azaz egy közepes méretű városnyi) ember halt meg a mostani EU területén közlekedési balesetben, 2000-ben 67 ezren, 2010 körül már csak 31 ezren. Bár egyre többen közlekednek autóval, szerencsére ez a szám folyamatosan csökken – és ebben nagyon nagy szerepe van az Európai Uniónak is.

A cél: 2020-ig megfelezni a halálos balesetek számát

Az EU konkrét célkitűzése, hogy a halálos kimenetelű balesetek számát 2010-ről 2020-re megfelezze. Ha megnézzük, hogyan állunk e cél teljesítésében, van okunk bizakodni: a halálos kimenetelű balesetek száma trendszerűen csökken – ám az utóbbi években ennek üteme valamelyest megtorpant. Az elmúlt hat évet tekintve a halálos kimenetelű közúti balesetek száma átlagosan összesen 19%-kal csökkent.

kozut2.jpg

Tagállamonként változó, mennyi az esélye annak, hogy valaki közúti balesetben életét veszítse. Habár a különbségek minden évben csökkennek, a legrosszabb statisztikával rendelkező országokban ez még mindig több mint háromszor valószínűbb. A statisztikák alapján az EU-n belül a legbiztonságosabb az Egyesült Királyságban, Hollandiában vagy Dániában közlekedni, míg a legveszélyesebb Bulgáriában, Romániában vagy Lettországban – bár a szomszédos Horvátországban is nagyon magas a közúti halálozás aránya.

Magyarországon az elmúlt hat évben 18%-kal csökkent a halálozások száma. Míg 1981-ben még 2120-an haltak meg közúti balesetben, addigra ez a szám 2000-re 1200-ra csökkent; 2010-ben már csak 740-en, tavaly 644-en veszítették életüket közutakon.

kozut3.jpg

Közúti halálesetek egymillió lakosra vetített száma (2015)

Mit tesz az EU?

A közúti közlekedés biztonságosabbá tételében a tagállamoké a főszerep, mivel a legtöbb lépést nemzeti vagy helyi szinten kell megtenni: fejleszteni és karbantartani az utakat, betartatni a szabályokat, figyelemfelhívó és ismeretterjesztő kampányokat szervezni. Az EU ott avatkozik be, ahol ennek az EU egésze szempontjából egyértelmű hozzáadott értéke van.

Az EU más nemzetközi szervezetekhez (pl. ENSZ / WHO) hasonlóan támogatja, hogy mind szigorúbb, és EU-s szinten összehangolt biztonsági előírások, szabványok vonatkozzanak a közlekedésre – az alagutak kialakításától kezdve a teherszállító autók visszapillantó tükrének holtteréig. Uniós előírás vonatkozik például a veszélyes anyagok közúti szállítására; arra, hogy meddig lehet használni egy gumiabroncsot; de a kötelező biztonságiöv-használatot is EU-s szabály írja elő. Az öregedő gépjárművek időszakos műszaki vizsgálatának gyakoribbá tételéről is uniós előírás rendelkezik.

Emellett természetesen a technológiai fejlődés, az autógyártókra vonatkozó mind szigorúbb szabályok is hozzájárulnak a pozitív trendhez. A „passzív” biztonsági felszerelések (például a biztonsági öv vagy a légzsák) általánossá válásával és különböző elektronikus rendszerek alkalmazásának köszönhetően a mai személygépkocsik sokkal biztonságosabbak lettek. Számos járműbiztonsági műszaki szabvány és követelmény hatása az elkövetkező évtizedben lesz érzékelhető.

Nagy előrelépést jelentett az is, hogy az EU nemrégiben elérte: a legtöbb balesetért felelős közlekedési kihágásokat EU-s szinten le tudják követni és a büntetéseket be tudják hajtani – hogy senki ne úszhassa meg, ha egy másik tagállamban szegi meg a szabályokat. Uniós statisztikák alapján eddig a más tagállamban regisztrált autók vezetői háromszor annyira voltak hajlamosak szabályt szegni, mint a helyiek – és ebben jelentős szerepet játszhat az is, hogy eddig úgy gondolták, nem fogják tudni megbüntetni őket. (A szabályozásról részletesen írtunk egy korábbi posztunkban.)

A közutak általános állapota nagyban összefügg a balesetek számával – a sok uniós támogatásból épült közút mind megfelel az EU szigorú biztonsági előírásainak, ami szintén csökkenti a halálos kimenetelű balesetek számát. Az EU támogatja a tagállamokat az utak karbantartásában is.

Az Európai Bizottság az autóvezetők tudatosságát növelő akciókban is részt vesz, emellett közös szabályokat ír elő az elsősegélynyújtásra is. A 2015-ben EU-szerte bevezetett e-Call segélyhívó rendszer baleset esetén automatikus vészjelzést küld a 112-es segélyhívószámra, és ezzel a becslések szerint mintegy négy százalékkal csökkentheti a halálos áldozatok számát. 2018-tól minden újonnan legyártott autónak rendelkeznie kell ilyen beépített eCall rendszerrel.

kozut4.jpg

---

Az Európa Pont az Európai Bizottság információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.

Olvasd el többi bejegyzésünk, iratkozz fel hírlevelünkre, kövess minket a Facebookon és gyere el ingyenes programjainkra!

0 Vissza

d141.jpgA világtörténelem folyamán a cenzúra mindig fontos eszköz volt a hatalom kezében, hogy a hivatalos ideológiától távol eső, vagy azzal szemben álló gondolatokat távol tartsa a társadalom nagyobb részétől. Szerencsére mára Európában ezt már nehéz elképzelni, de a legtöbb európai ország történelméből ismerős ez, és a világ más pontjain sajnos még ma is bevett gyakorlat. A cenzúra ellenében, a gondolkodás szabadságának fontosságára hívja fel a figyelmet az idei Documenta összművészeti esemény egyik legérdekesebb installációja, a „Könyvek Parthenónja”.

A németországi Documenta kiállítást ötévente rendezik meg Kasselben 1955 óta. Mára egyértelműen korunk jellemző dilemmáira, problémáira reflektáló kortárs alkotások kerültek a kiállítás középpontjába, amely idén is száz napig – még szeptember 17-ig – várja az érdeklődőket Németország közepére, Kasselbe. A Documenta kasseli eseményein ebben az évben 35 helyszínen – parkban, múzeumban, moziban, egykori földalatti pályaudvaron – több mint 160 művész mutatkozik be. (A szemlének idén is van magyar vonatkozása, a Budapesten született amerikai művész, a környezetszobrászat úttörőjeként számon tartott Agnes Denes The Living Pyramid című munkáját lehet megnézni egy kasseli parkban.)

Az idei Documenta kétségkívül egyik legizgalmasabb helyszíne a Könyvek Parthenónja, Marta Minujín argentin képzőművész alkotása. Az installáció a görög Parthenón mása, amelyet közel százezer, korábban vagy jelenleg valamelyik országban betiltott könyv borít. Az argentin művész ezzel tiltakozik a gondolkodás szabadságának korlátozása ellen. Az alkotást már 1983-ban, az argentin katonai junta bukása után felépítették Buenos Airesben. A mostani alkotást jelentős kutatómunka előzte meg, amely során létrejött egy több mint hatvanezer könyvet tartalmazó lista. Az alkotás ugyanakkor teljesen nyitott: az alkotó és a szervezők folyamatosan várják további könyvek jelölését a listára, valamint a betiltott könyveket is el lehet küldeni a szervezőknek. Az installáció éppen azon a helyen épült fel Kasselben, ahol korábban, a náci uralom alatt kétezer betiltott, a „német szellemiséggel ellentétes”, káros gondolatokat tartalmazó könyvet égettek el.

A betiltott könyvek között számos politikai, illetve társadalom- és vallásfilozófiai mű található, vagy olyanok, amelyeket egy adott rendszer erkölcstelennek bélyegzett. Ugyanakkor vannak népszerű kortárs regények is a listán (mint például a Harry Potter vagy a Da Vinci kód), amelyek bizonyos országokban okkultizmusuk miatt kerültek indexre. A listán számos világirodalmi klasszikus is megtalálható. Néhány példa a betiltott könyvek listájáról (egy kivonatolt lista itt olvasható, a kiállítás alapjául szolgáló hosszabb lista itt tallózható):

  • Dan Brown: A Da Vinci kód
  • Caroll Lewis: Alice csodaországban
  • Giacomo Casanova: Emlékiratok
  • Miguel de Cervantes: Don Quijote
  • Paolo Coelho: Az alkimista
  • Albert Einstein teljes életműve
  • Sigmund Freud teljes életműve
  • Johann Wolfgang von Goethe: Faust
  • Grimm testvérek: Grimm mesék
  • Jaroslav Hašek: Švejk, egy derék katona kalandjai a világháborúban
  • Thomsa Hobbes: A Leviatán
  • Niccolo Macchiavelli: A fejedelem
  • Franz Kafka teljes életműve
  • Milan Kundera teljes életműve
  • James Joyce: Ulysses
  • Thomas Mann teljes életműve
  • Karl Marx teljes életműve
  • George Orwell: 1984, Állatfarm
  • Jean-Jacques Rousseau: Társadalmi szerződés
  • Antoine de Saint-Exupéry: A kisherceg
  • Joanne K. Rowling: a Harry Potter könyvek
  • J.D. Salinger: A zabhegyező
  • Friedrich Schiller: versek
  • Jonathan Swift: Gulliver utazásai


Képgaléria az installációról:

A borítókép készítője: Roman März (documenta14)

---
Az Európa Pont az Európai Bizottság információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.

Olvasd el többi bejegyzésünket, iratkozz fel hírlevelünkre, kövess minket a Facebookon és gyere el ingyenes programjainkra!

0 Vissza

ee0.jpgJúlius elsejétől az EU egyik legkisebb országa, Észtország vette át az Európai Unió Tanácsának vezetését, soros elnökként. Az ország számos területen kiemelkedő eredményekkel és igen jelentős tapasztalattal rendelkezik – legyen szó online fejlesztésekről, e-közigazgatásról vagy épp környezetvédelemről. Ez tükröződik elnökségi programjában is, amely kiemelten foglalkozik többek között a digitális egységes piac és a fenntartható gazdaság kérdéseivel. Észtország a korábbi tervekhez képest fél évvel hamarabb kapta meg az uniós elnökséget, miután a Brexit-szavazást követően az Egyesült Királyság lemondott a feladatkörről.

Az EU legfontosabb döntéshozó szerve, a Tanács elnökségének levezénylésében jóval szűkebb mozgástere van egy tagállamnak, mint ahogy azt talán elsőre gondolnánk. Az EU Tanácsának napirendje – ahogy az unióé is – nagyrészt előre meghatározott. Ehhez az aktuális elnöknek mindenképpen igazodnia kell. Ugyanakkor mindig felkerülnek a napirendre olyan témák is, amelyeket az elnökség elején még nem lehet előre látni, de az adott periódus során foglalkoznia kell (ilyen lehet egy válság, természeti katasztrófa, vagy épp nemzetközi politikai események). Amennyire lehet, természetesen minden tagállam igyekszik valamilyen nemzeti színt is belevinni az elnökségi félévbe. Próbálnak lendületet adni olyan szakpolitikáknak, amelyek fontosak az adott elnökséget adó ország számára – nincs ez másként Észtországnál sem.

Az észt elnökség négy prioritása az elnökség alatt a nyitott és innovatív európai gazdaság, a biztonságos Európa, a digitális Európa és szabad adatforgalom, valamint a befogadó és fenntartható Európa megteremtése és támogatása.

ee2.pngNyitott és innovatív gazdaság: Tallinn célja a vállalkozói környezet fejlesztése, új vállalkozások létrehozásának megkönnyítése. Emellett kiemelt figyelmet kap az EU négy szabadságának – munkaerő, termékek, szolgáltatások és tőke szabad áramlásának – védelme. A program külön foglalkozik az e-kereskedelem fejlesztésével, az adóelkerülés elleni küzdelemmel és az energiapiac fejlesztésével.



ee3.pngBiztonságos Európa: a közelmúlt eseményei miatt az észt elnökség is kiemelt figyelmet szentel a terrorizmus és szervezett bűnözés elleni küzdelemnek, többek között a terrorista szervezetek pénzügyi támogatásának megnehezítésével. Emellett igyekszik erősíteni az ehhez kapcsolódó információ még jobb megosztását, fokozottabb együttműködést a tagállamok között például modern infokommunikációs eszközök használatával. A NATO-val és a szomszédos országokkal való együttműködés erősítése, a védelmi együttműködés fejlesztése, a külső uniós határok védelmének fokozása szintén fontos célok Tallinn számára.

ee4.pngDigitális Európa és szabad adatforgalom: a világban egyre több mindent érünk el digitálisan, ami hatalmas lehetőségeket, egyúttal jelentős veszélyeket is rejt. Az észt elnökség saját tapasztalataira építve igyekszik a veszélyeket minimalizálni, ugyanakkor az európai szinten esetleg még kiaknázatlan lehetőségeket tovább fejleszteni. A digitális egységes piac további építése, az e-megoldások és adatok kiterjedtebb használata és a határon átnyúló digitális szolgáltatások elősegítése mind napirendre kerül a következő félévben Tallinn vezényletével.

ee5.pngBefogadó és fenntartható Európa: az észtek számára prioritás az EU belső piacának előnyeit kihasználó, mobilis munkaerő jogainak megerősítése és korszerűsítését, számukra azonos lehetőségek biztosítása. Az észtek azt vallják, hogy a gazdasági fejlődés nem mehet a környezet és a természetes erőforrások kárára, ezért különböző modern, digitális megoldások használatával támogatják a fenntartható gazdálkodást és gazdaságot.

„Már sokszor bizonyítottuk, hogy élen járunk ezen a téren, így mintegy kötelességünk, hogy minél több, a digitális technológiával kapcsolatos ügyet végigvigyünk” – mondta az elnökségi programmal kapcsolatban Marju Lauristin EP-képviselő. Yana Toom képviselő azt reméli, hogy az elnökségnek köszönhetően Európa-szerte gyorsabban elterjed majd a digitális szolgáltatások használata a közszférában, hiszen az észt kormányzati rendszert mindenhol dicsérik nyitottságáért és megbízhatóságáért. Emellett nagy hangsúlyt fektetnek az e-kereskedelem fejlesztésére nemzetközi szinten.



Eredményes és sikeres elnökséget kívánunk Észtországnak!

Észtország 2017. december 31-ig látja el a Tanács elnökségének feladatát, majd Bulgária és Ausztria követi a sorban. Az észt elnökség részletes programja itt olvasható angol nyelven, az elnökség hivatalos oldala itt található.

Képek forrása: https://www.eu2017.ee

---
Az Európa Pont az Európai Bizottság információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként 
tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.

Olvasd el többi bejegyzésünk, iratkozz fel hírlevelünkre, kövess minket a Facebookon és gyere el ingyenes programjainkra!

0 Vissza

wifi.jpgBár idén nyártól már az EU többi országában utazgatva sem kell a roamingdíjtól tartanunk, ahogy itthon, úgy külföldön is sokan keresik az ingyenes WiFit. Az európai vakációk kényszerű net-diétáján eddig tipikusan innen-onnan elcsent, kávézókban, éttermekben elérhető ingyenes vezeték nélküli kapcsolat segített. Ez azonban teljesen kiszámíthatatlan és esetleges volt, míg az EU azt szeretné, ha az EU-ban mindenhol szélessávú, biztonságos és ingyenes internetkapcsolat állna az európaiak rendelkezésére. Ezért indította el WiFi4EU kezdeményezését, amely várhatóan már idén elindul, a közintézmények bevonásával és támogatásával segít a helyzeten, kiszélesíti és kiszámíthatóvá teszi a külföldi netezést.

Hogyan működik?

wifi2.pngA képlet egyszerű: az EU külön alappal támogatja, hogy az európai közintézmények új wifi hotspotokat alakítsanak ki Európa-szerte, a közösségi élet helyszínein. Ehhez szükségük van kezdeti beruházásra, meg persze fenntartásra – az EU az infrastruktúra kialakítását támogatja majd (az internet-hozzáférés költségeit legalább három évig a pályázónak kell biztosítania). A cél az, hogy a város főterein, városi parkokban, múzeumokban, könyvtáraknál, vasútállomáson, kórházakban elérhető legyen a ma már szinte alapigénynek számító nagysebességű és ingyenes wifi. Az utalványok formájában biztosított forrásokra ezért jellemzően közintézmények és fenntartóik (önkormányzatok, könyvtárak, múzeumok, stb.) pályázhatnak majd, a tervek szerint 2017 végétől.

A program megengedi a már létező nyilvános hálózatok csatlakoztatását is a WiFi4EU kezdeményezéshez. Ezzel egységes azonosítási rendszert biztosíthatnak a már létező nyilvános hálózatokhoz, így a felhasználók nem csak az általuk már használt WiFire, hanem Európa-szerte a WiFi4EU hálózat bármely más hotspotjára is automatikusan rá tudnak majd csatlakozni.

A keret

Első körben 20 millió eurós keretből a tervek szerint 2020-ig 6-8000, eddig ingyenes WiFi-vel le nem fedett településen támogatják majd a hotspotok kiépítését, összesen 120 millió euró értékben. A pontos összeg még függ a többéves pénzügyi keretre vonatkozó tárgyalások és a költségvetési eljárás eredményétől.

Várt eredmények

A program várt hatásaként egyrészt turistaként könnyebben elérhetjük majd az utazáshoz hasznos online információkat. A közhivatalok és a közintézmények pedig ennek segítségével kifejleszthetik és könnyebben hozzáférhetővé tehetik digitális szolgáltatásaikat, például az e-kormányzat, az e-egészségügy vagy az e-turizmus területén. Így az ingyenes és gyors netezés mellett az egyszerűbb és gyorsabb ügyintézésnek szintén mindenki hasznát látja – egyszerre csökken a lakossági digitális szakadék és fejlődnek a digitális közszolgáltatások. Becslések szerint a WiFi4EU naponta 40-50 millió ember számára fogja biztosítani az ingyenes internetelérést.

További részleteket a kezdeményezésről itt találtok: bit.ly/WiFi4EU   

 

 

Képek forrása: pexels.com; Európai Bizottság

---
Az Európa Pont az Európai Bizottság információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.

Olvasd el többi bejegyzésünket, iratkozz fel hírlevelünkre, kövess minket a Facebookon és gyere el ingyenes programjainkra!

0 Vissza

yab10.jpgEurópai gondolkodók sorozatunk legutóbbi vendégeként – Human című dokumentumfilmje kapcsán – tartott előadást az Európa Pontban Yann Arthus-Bertrand francia fotós, filmes és környezetvédő aktivista. Az előadás után néhány kérdésünkre is válaszolt.

Sok mindennel foglalkozik, fotósként, filmesként vagy környezetvédőként határozza meg magát?


Egyik sem. Csak egy egyszerű ember vagyok, aki próbálja megfejteni az élet értelmét. Mielőtt fotózni kezdtem, sokáig tudós vagy kutató szerettem volna lenni, ilyen jellegű tanulmányokat is folytattam. De az életem megváltozott, amikor rájöttem, hogy az emberi működés mekkora terhet ró a bolygóra. A fotózás mellett pedig tévésorozatokat, filmeket készítek, de aktivistaként is tevékenykedem. Leginkább talán újságírónak tartom magam, akinek küldetéstudata van.

A Human különleges film, mivel semmiféle narráció nem hallható benne, a szöveg, amit hallunk a világ teljesen különböző tájain élő emberektől származik. Mi volt a célja ezzel az alkotással?

Szeretném megmutatni a világnak, hogy mennyire különbözőek, sokfélék, mégis mennyire ugyanolyanok vagyunk. A Humanhez 60 országban forgattunk, ahol több mint kétezer embernek tettük fel ugyanazt a negyven kérdést. Teljesen eltérő hátterű emberekről van szó, földművelő, katona, halálraítélt is van köztük. A filmnek nem célja, hogy kommentáljon bármit, csupán figyel az emberekre. Ha valaki megnézi – mindenkinek javaslom, hogy tegye meg, a YouTube-on ingyenesen elérhető, ráadásul ott több olyan videó is van, ami a teljes filmben nem szerepel –, a végére egy kicsit jobban embernek érzi majd magát. Ez azért van, mert mind ugyanolyanok vagyunk.

yab5.jpgA filmben megjelennek az önre annyira jellemző tájképek is. Mit gondol, az emberi működés milyen módon pusztítja a legjobban ezt a környezetet, a bolygót?

Nem én vagyok a legalkalmasabb arra, hogy ezt a kérdést megválaszoljam. Én csak egy újságíró vagyok, aki próbálja végezni a dolgát. Eközben viszont fontosnak tartom, hogy a szeretetről beszéljek, ugyanis a szeretet mindennek a kulcsa. Igyekszem kevesebb cinizmussal tekinteni a világra. Rengeteg feszültséget látok, sok kisebb léptékű történést, mint például a berlini kamionos támadás. De lehet, hogy a feszültség egyszer csak egy nagyobb kaliberű esemény formájában robban majd ki. Vagy az is elképzelhető, hogy ez a sok kisebb feszültség egyszer csak összeadódik. Nem tudom, ezzel kapcsolatban bizonytalan vagyok, rengeteg bennem a kétség. Csak annyit tehetek – és ez számomra nagyon fontos –, hogy igyekszem magam is hozzájárulni a nagy közös egészhez. Ezt franciául úgy mondják, hogy „mindenki hozzon egy követ a falhoz”. Csak nem egy falról van szó, hanem az egész világról. A lényeg, hogy megértsük, mik is vagyunk valójában.

Például vegetáriánusok?

Ez csak egy dolog, de én ezt nem szeretném előírni senkinek. Ha valaki szeret húst enni, egy kicsit mindig ehet. Én akkor lettem vegetáriánus, amikor elkezdtem a környezeti terheléssel foglalkozni. Akkor azt mondtam, hogy aki húst eszik, fájdalmat eszik. Ma az összes emlős 98 százalékát az emberek és a háziasított állatok teszik ki. Az összes többi emlős a fennmaradó két százalék. Az a probléma, hogy a hús elvesztette az értékét. Amikor fiatal voltam, nem ettünk minden nap húsos ételeket, különleges alkalmak voltak, amikor ilyesmi került az asztalra. Most viszont senkit sem érdekel, ez pedig káros a bolygóra nézve. A fiam példáját ajánlanám mindenki figyelmébe, ugyanis ő vegán, szerintem ez a legjobb megoldás.

yab7.jpg

Szóval akkor még nincs minden veszve, csak jobban oda kell figyelnünk egymásra?

Inkább azt mondanám: már nincs időnk arra, hogy pesszimisták legyünk. Egy biztos: cselekednünk kell, én ezt is teszem. A Human-ben ott vannak a válaszok: muszáj együtt élnünk és osztoznunk egymással, ez a túlélésünk kulcsa. A probléma az, hogy a civilizációnk a növekedésen alapul és ez megöli a bolygót. Túlhalászás, a mezőgazdaság kizsigerelése, a biodiverzitás rombolása – ezek mind abból fakadnak, hogy a legteljesebb kényelemre törekszünk, de a kényelemtől senki sem lesz boldog. Ha valaki ma Franciaországban él, az megteheti, hogy kevesebbet fogyasszon: csak annyit, amennyire valóban szüksége van.

Megosztás és együttélés helyett azonban önzés és széthúzás tapasztalható egyre több helyen is, ehhez elég csak szétnézni Európában.

Nem tudom a megoldást erre a kérdésre, csak azt tudom, hogy nehéz az emberségünket a félelmeink fölé helyezni. Ezt látom Magyarországon is, de az a helyzet, hogy olyan politikát kapunk, amilyet megérdemlünk. A minket képviselő emberek nem bátrabbak vagy ügyesebbek nálunk. Mégis hagyjuk, hogy azt csinálják, amit csinálnak, holott a politikusok feladata az lenne, hogy azt tegyék, amit az emberek szeretnének.

Mindezek fényében hogyan látja Európa jelenlegi helyzetét?

yab8.jpgHiszek Európában. Úgy gondolom, a nacionalizmus a legrosszabb dolog a világon. Mindannyian világpolgárok vagyunk. Talán egy picit közelebbről látom ezeket a dolgokat, mert sokat dolgozom menekültekkel. A probléma a vezetőinkkel van, akik a nacionalizmusra építenek, mert így sokan retteghetnek attól, hogy elveszítik a munkájukat és az anyanyelvüket. Én francia vagyok, franciául beszélek. Szeretem az országomat, de nem gondolom, hogy valaha képes lennék az életemet áldozni érte. Talán meghalnék állatokért, a családtagjaimért, vagy olyasvalakiért, akit szeretek. De soha nem tudnék meghalni városokért vagy országokért. Ráadásul ma már az online térben mindez értelmét veszti: megszűntek a határok, és miközben itt ülök, beszélhetek emberekkel Afrikában vagy épp Kanadában.

Világpolgárokként az egész világért felelősek vagyunk?

Ez a kulcsa mindennek. Ha megértjük, hogy a világban mi történik, és ha megértjük, hogy mindezért mi magunk vagyunk a felelősek. Mindannyian a részei vagyunk ennek, ha eszünk, ha szavazunk, ha vásárolunk, ha háborúzunk. Ezek mind a mi döntéseink, senki sem kényszerít arra, hogy itt vagy ott vásároljunk, vagy háborúba induljunk egy másik ország ellen.

Fel kell tennünk a kérdést, hogy az élet maga micsoda? Az élet csupán a születés és a halál. Mind meghalunk előbb-utóbb, viszont ha csak ezt tartjuk szem előtt, akkor nincs számunkra remény. Nézzen rám, 71 éves vagyok! Amikor születtem, még csak kétmilliárd ember élt a Földön, ma már hétmilliárd. A világ teljesen megváltozott, én sem úgy élek, ahogy az apám élt és, a fiaim sem úgy élnek, ahogy én. Az emberek szerepe azonban mindig is az volt, hogy megpróbálják jobbá tenni ezt a világot. Mert egy valami biztos: ha így folytatjuk, tönkre fogjuk tenni az életet a bolygón. A Nature című magazinban olvastam egy cikket a hatodik nagy kihalási hullámról – ez engem is érint. Nem tudom, hogy erre a problémára mi a megoldás – talán az, ha megtanulunk egymás mellett élni, a gyerekeink számára példát mutatni és kicsit visszaemlékezni olyan dolgokra, mint az etika és az erkölcs. Elfelejtettük ezeket a fogalmakat, de számomra mindig is nagyon fontosak maradtak.

0 Vissza

yab1.pngEurópai gondolkodók című sorozatunk legutóbbi vendége a világhírű francia fotográfus és környezetvédelmi aktivista, Yann Arthus-Bertrand volt. Arthus-Bertrand fotográfusként a Föld egyszerű szépségeit és az emberi kéz földi nyomait örökítette meg a magasból. Filmesként figyelme egyre inkább az emberekre, kapcsolataikra és motivációikra irányult, választ keresve a jelenkor néha érthetetlennek tűnő, önpusztító folyamataira. Lebilincselő előadásában saját életéről és munkásságának legfontosabb fordulópontjairól beszélt az Európa Pont közönségének, amelyet képeivel és filmjei részleteivel illusztrált. 

Természettudósból fotográfus

A harmincéves Yann Arthus-Bertrandra nagy hatást tett Jane Goodall munkássága, amelynek nyomán maga is Afrikába – Kenyába – költözött feleségével, ahol a vadon élő oroszlánok tanulmányozásából tervezett tudományos karriert építeni. Családja fenntartásához emellett hőlégballonnal turistákat vezetett körbe Kenya vadvilága fölött, utazásait pedig fényképezőgépével meg is örökítette. A különleges nézőpont által megpillantott és megörökített tájak hamar ráébresztették: a kutatói karrier helyett sokkal jobban motiválja a fényképezés – így lett belőle légi fotós.

Fotósból környezetvédelmi aktivista

Az ENSZ 1992-es riói környezetvédelmi konferenciája (az első „COP” csúcstalálkozó) komoly fordulópontot jelentett Arthus-Bertrand életében. Ekkor határozta el, hogy kamerájával megörökíti a Föld szépségeit és az ember hatását bolygónkra. Ezt követően a kilencvenes években szinte az egész világot beutazta, magasból készített fotográfiái világszerte hatalmas sikert arattak. Az ezredfordulón megjelent Földünk a magasból című könyvével „a szép és törékeny Föld portréját rajzolta meg”, amelyből a mai napig világszerte több mint négymillió példányt adtak már el. A gyűjtemény képeit több mint 200 millióan láthatták a világ több száz nagyvárosának utcai kiállításain, köztük 2002 nyarán a budapesti Felvonulási téren is.


A fenntarthatóság szószólója, az elgondolkodtató filmes

Sikeres fotográfusként egyre hangsúlyosabbá vált munkásságában a fenntarthatóság gondolatának terjesztése. Alapítványa számos környezetvédelmi projektet indított útjára, amelyek közül az egyik legjelentősebb első filmje, a Luc Bessonnal együttműködésben készített Otthonunk (Home, 2009) volt. A film a világ több mint ötven országába kalauzolt el, egyszerre beszélve a világ szépségeiről és arról, hogy élőhelyünk megmentéséhez azonnal cselekednünk kell.

Legutóbbi filmje, a Human – amelynek budapesti bemutatóján az előadást követő napon Yann Arthus-Bertrand részt is vett az Urániában – az emberekre fókuszálva életünk legalapvetőbb kérdéseit boncolgatja. A filmhez közel 2000 interjút készítettek el, a világ legkülönbözőbb tájain. Az alanyoknak mind ugyanazokat a kérdéseket tették fel – életről, halálról, boldogságról, családról, az élet értelméről. A film gyönyörű, ezerszínű portré az emberről: kétségeinkről, félelmeinkről, örömeinkről, küldetésünkről.



Arthus-Bertrand mesélt aktuális munkájáról is, a Woman című filmről, amely a Humanhez hasonló koncepcióban a nőket helyezi a középpontba. Ahogy fogalmazott: „a mai világban mindennél jobban szükségünk van a nőkre, hogy ők vezessenek”. A filmben hihetetlen női sorsok elevenednek meg, akik életük legmélyebb fájdalmáról, vágyaikról, titkaikról mesélnek. Az indiai érinthetetlen anya, a Mexikóból Japánba csábított és ott prostitúcióra kényszerített nő, aki hazatérve – már anyaként – triatlonistaként szerzett elismertséget, vagy Írország első női elnöke és történeteik mind azt üzenik, hogy csak a szeretet képes megváltoztatni a világot – ahogy azt Arthus-Bertrand előadása zárszavaként is megfogalmazta.



Yann Arthus-Bertrand filmjei ingyenesen elérhetők az interneten, érdemes rákeresni és megnézni őket – képei és történetei többet mondanak bármilyen összefoglalónál. :-)

yab2.png

---

Az Európa Pont az Európai Bizottság információs és kulturális központja a budapesti Millenáris parkban. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.

Olvasd el többi bejegyzésünk, iratkozz fel hírlevelünkre, kövess minket a Facebookon és gyere el ingyenes programjainkra!

0 Vissza

sa_cov.pngA terrorizmus elleni küzdelemben az uniós tagállamoknak szorosan együtt kell működniük. Az ehhez kapcsolódó „ideológiai harcban” az EU a közös értékek felmutatásával, megerősített uniós polgársággal tud alternatívát kínálni a radikális eszmékkel szemben. Tanulni kell az eddigi hibákból, és mindenképpen el kell kerülni, hogy országon belül zárt, párhuzamos társadalmak alakuljanak ki. Európai gondolkodók sorozatunk legutóbbi vendége Saad Amrani, a belga szövetségi rendőrség stratégiai tanácsadója volt. A gondolatébresztő előadás után Perger István, az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének kommunikációs vezetője beszélgetett a szakértővel.

2 Vissza

hal2.pngÚj sorozatunkban egy-egy érdekes statisztikának nézünk utána. Ezúttal az uniós országok halfogyasztási szokásait néztük meg, amelynek apropója egy nemrégiben ismertetett uniós felmérés, amely szerint Magyarországon fogyasztjuk az egész EU-ban a legkevesebb halat és bármilyen egyéb halászati terméket.

Ez azért szomorú, mert a változatos – és főként egészséges – étrendhez hozzátartozik a halételek fogyasztása. A halban kevés a koleszterin, ugyanakkor jelentős forrása az omega-3 zsírsavaknak, amelyekről bebizonyosodott, hogy csökkenti a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát – ebben pedig sajnos elég rossz statisztikákkal rendelkezik Magyarország. Emellett sok ásványi anyagot (kálium, kalcium, szelén, jód, fluor, foszfor) tartalmaz, és gazdag A-, D-, B2-, B6-, B12- és E-vitaminokban.

A halfogyasztás természetesen függ az adott ország földrajzi elhelyezkedésétől: jóval jellemzőbb a jelentős tengerparttal rendelkező országokban, ahol nagy hagyománya van a halászatnak. Ugyanakkor nálunk található Közép-Európa legnagyobb tava, így nagyon kedvező feltételei vannak az édesvízi haltermelésnek és halászatnak. Nagyon sokan mégis csak karácsony környékén esznek halat – valószínűleg ebben szerepe van a magyar fogyasztók árérzékenységének is, mert sok haltermék drága, bár számos hazai halfajta, vagy akár fagyasztott hal megvásárolható viszonylag jó áron.

Egy év elején ismertetett uniós felmérés alapján az EU teljes lakosságának 42%-a eszik legalább hetente otthon halételt, míg Magyarországon éppen ugyanekkora volt azoknak az aránya, akik úgy nyilatkoztak, hogy soha nem esznek otthon halat. Mindössze a magyarok negyede mondta azt, hogy legalább havonta fogyaszt halat otthon. Nem meglepő módon a legnagyobb fogyasztók mind tengerparti országok: Portugália, Spanyolország és a balti államok közül Litvánia is dobogós. Míg az adatok alapján Portugáliában mindenki hetente körülbelül egy kilogramm halételt elfogyaszt (élősúlyban mérve), Magyarországon ugyanez a mennyiség negyedévente fogy el. Az alábbiakban az EU Halászati és Akvakultúra-termékek Piacának Európai Megfigyelőközpontja (EUMOFA) legfrissebb publikált adatai alapján összefoglaltuk, melyik ország hogy áll a halfogyasztással.

Halat az asztalra!

halak.png

Ötlet: Julia Sturm L'Europe en un clin d'oeil c. könyve nyomán.
Illusztráció forrása: femina.hu / bajai halálszlé

 

0 Vissza