siklo8.jpgEgy meredek hegy- vagy domboldalra – akár városon belül, vagy a természetben – fárasztó felsétálni, villamos vagy vonat pedig nem képes felvinni oda az utasokat. Erre nyújt megoldást a már a kötöttpályás közlekedés korai szakaszában elterjedt, különleges megjelenésű közlekedési eszköz, a Budapesten is jól ismert siklóvasút.

A nagy dőlésszögű, rövid pályára épült vasúti síneken közlekedő siklókocsikat sodronykötéllel vontatják. A különleges látványt nyújtó kocsik kialakítása általában lépcsőzetes, így padlója a meredek emelkedő ellenére is vízszintesen áll. A siklóvasutakat utas- és áruszállításra használják, mind a mai napig az egyik legpraktikusabb szállítóeszköz a meredek vidékeken. Az első siklóvasútpályát a franciaországi Lyonban építették meg, ahol 1862-től 1968-ig közlekedtek a siklókocsik.

Posztunkban a European Destinations összeállítása nyomán a legszebb környezetben közlekedő, legérdekesebb európai siklóvasutak közül mutatunk be néhányat. A lista természetesen bővíthető, várjuk javaslataitokat! :-)

siklo1.jpg

Montmartre – Párizs, Franciaország

Hogy a párizsi polgároknak ne kelljen a rengeteg lépcsőn felmászni az akkor beépülő Montmartre-ra, 1900-ban megépítették az azóta már kétszer felújított siklóvasút-pályát, a Funiculaire de Montmartre-ot. Ezzel jóval kényelmesebben, napjainkban már másfél perc alatt megközelíthető az 1875 és 1919 között épült Sacré-Cœur bazilika.

siklo2.jpg

Budavári sikló – Budapest

Az 1870-ben átadott Budavári sikló a siklóvasutak kialakításának hajnalán, az elsők között épült meg a mai Clark Ádám tér és a Budai Vár között. A Várban lakó, dolgozó, vagy színházba látogató lakosok közlekedését 1928-ig egyetlen tömegközlekedési eszközként segítette a sikló. A 95 méter hosszú pályán járó, 50 méter szintkülönbséget leküzdő sikló 1944-ben bombatalálatot kapott, és egészen 1986-ig nem közlekedett. A mai két kocsi, Gellért és Margit kinézetében megidézi a háború előtt használt elődeit: három, lépcsőzetesen egymás felett elhelyezkedő fülkéből áll.

siklo3.jpg

Elevador da Bica – Lisszabon, Portugália

Lisszabon ikonikus járműve, az első pillantásra villamosszerű Bica siklóvasút 1892 óta működik a portugál fővárosban. Egy szerencsétlen baleset következtében – egy elszabadult kocsi lerombolta az alsó végállomást – 1916 és 1926 között nem közlekedett. A nemzeti örökségvédelem alatt álló sikló közel 12%-os meredekségű, 245 méter hosszú pályán jár.

siklo4.jpg

Elevador do Bom Jesus – Braga, Portugália

Portugáliában még mindenképpen érdemes megemlíteni a bragai Bom Jesus siklóvasutat is. A Bom Jesus do Monte rend által üzemeltetett felvonó Braga városát köti össze a hegyen álló Bom Jesus szentéllyel. Az Ibériai-félsziget legrégebbi siklóját 1882-ben adták át, meredek, 274 méter hosszú pályája 116 méter szintkülönbséget hidal át.

siklo5.jpg

Zagrebačka uspinjača – Zágráb, Horvátország

A zágrábi siklóvasút közlekedik a legrövidebb pályán a világ siklói közül, mindössze 66 métert tesz meg a horvát főváros alsó- és felsővárosa között, ám így is több mint 30 métert emelkedik. A két kocsit üzemeltető siklóvasút 1890 óta üzemel, és ma is őrzi egykori megjelenését. 

siklo6.jpg

Funiculaire de Pau – Pau, Franciaország

A Pireneusok északi oldalán található Pau siklóvasútja a városközpontot és a királyi palotát köti össze a völgyben található vasútállomással. Az 1908-ban átadott sikló 1970 és 1978 között biztonsági okokból nem közlekedett. Egy felújítást követően azonban ismét üzembe állt: 103 méter hosszú pályája 26 méter szintkülönbséget hidal át. A paui siklóvasút kiemelkedően népszerű: évente közel félmillió utast szállítanak vele.

siklo7.jpg

Gelmerbahn – Grimselwelt, Bern, Svájc

Európa legmeredekebb siklóvasúti pályája a Gelmerbahn. Az 1028 méter hosszú pálya 448 métert emelkedik, a kocsiknak néhol 106%-os emelkedőt (több, mint 45 fokos szöget!) kell leküzdeniük. A tízperces út így az átlagos siklózásnál sokkal több izgalmat ígér. Bár a vonalat 1926-ban, a Gelmersee víztározó építésének megkönnyítése céljából fektették le, a nagyközönség számára csak 2001-ben nyitották meg. 

Képek forrása: Funiculaire de Montmartre; Budavári sikló(1); Budavári sikló(2); Elevador da Bica; Elevador do Bom Jesus; Zagrebačka uspinjača; Funiculaire de Pau; Gelmerbahn

0 Vissza

Az európai sporthét még véget sem ért, és máris kezdődik a mozgást népszerűsítő következő, hagyományos rendezvénysorozat: idén szeptember 16. és 22. között rendezik meg az Európai Mobilitási Hetet, amelyre természetesen Magyarországon is számos rendezvénnyel és programmal készülnek a szervezők. 2016 témájának az „Okos és fenntartható mobilitás – befektetés Európának; ésszerű közlekedés, erős gazdaság” mottót választották, utalva a közlekedés és a gazdaság szoros kapcsolatára. 
mobilitasihet2016.jpg

mobilitasihet2016_2.jpg


A közel 15 éves múltra visszatekintő, az Európai Bizottság által kezdeményezett programsorozat alapvető célja, hogy autó nélküli mozgásra késztesse a lakosságot: ha lehetőségünk van rá, a héten autós közlekedés helyett válasszuk a biciklit, sétáljunk, esetleg használjuk a kötöttpályás tömegközlekedési járműveket, és élvezzük egy kicsit a stressz, légszennyezés és közlekedési dugó nélküli napokat. A városi közlekedés racionalizálását, fenntartható közlekedési intézkedések bevezetését, illetve a lakosság egészségi állapotának és életminőségének javítását megcélzó mobilitási hét az autóval való közlekedés helyett választható egyéb opciókra kívánja felhívni a figyelmet. Emellett bátorítja a résztvevőket, hogy adjanak visszajelzéseket arról, hogy milyen irányba kellene fejleszteni a közlekedési megoldásokat városukban. A program keretében kerül sor minden évben az autómentes napra, amikor arra kérik a csatlakozó városok lakosait, hogy aki csak teheti, ne autóval közlekedjen aznap. Az autómentes nap hagyományosan szeptember 22-én kerül megrendezésre.

mobilitasihet2016_3.jpg


Az Európai Mobilitási Hét résztvevői már nem csupán európai országok – idén 44 ország 1762 városa csatlakozik a kezdeményezéshez, köztük pl. Japán, Dél-Korea és Mali is. A tavalyi kampány több mint 200 millió lakost ért el – ezen belül Magyarország 187 települése vett részt a programban, ezzel Ausztria és Spanyolország mögött a harmadik legaktívabb tagja lett az akkor is 44 országot mozgásba hozó rendezvénynek. Idén Abodtól Zircig 211 település szervez programokat a mobilitási héthez kapcsolódóan. A települések többsége autómentes napot tart majd, amelynek során bizonyos belvárosi utcákat lezárnak az autós forgalom elől, és gyalogos, biciklis övezetté alakítják, de sok helyen heti programokkal és állandó intézkedésekkel is készülnek majd. Néhány példa a számtalan programlehetőség közül: Budapesten a szeptember 22-i autómentes napon idén is a gyalogosoké és bicikliseké lesz az Andrássy út, a MOL Bubi közbringa és a BKK akadálymentesített járművei és megállói kerülnek a középpontba; emellett természetesen számos egyéb rendezvénnyel találkozhatnak az érdeklődők a fővárosban. Szarvason az autómentes nap mellett bringás reggelit és biciklitúrát, kerékpáros véradást szerveznek; Ajkán iskolai kerékpáros versenyeket, biciklitúrát, tó körüli futást és tornát magában foglaló programokat kínálnak az érdeklődők számára. Celldömölkön kerékpáros ügyességi edzést és versenyeket tartanak gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt, gyümölccsel kínálják a kerékpárral közlekedőket, ingyenes bicikli-állapotfelmérést nyújtanak, valamint kerékpáros felvonulást szerveznek a városban.

Az Európai Mobilitási Hét programjairól a kezdeményezés hivatalos Facebook-eseményének oldalán, illetve a hazai programokról a magyar eseményt követve tájékozódhatunk részletesebben.

Ha megtehetitek, ti is hagyjátok minél többet otthon az autót legalább ezen a héten, mozogjatok többet, és élvezzétek a dugó- és stresszmentes közlekedést! :-)

mobilitasihet2016_4.jpg

Az illusztráció a 2015-ös Mobilitási héthez kapcsolódó kreatív pályázat egyik díjazott alkotása

A kampány az Európai Bizottság Mobilitási és Közlekedési Főigazgatóság főkoordinációjában zajlik, magyarországi koordinátora a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium

Képek forrása: European Mobility Week; Youtube; kormany.hubudapest.hu 

 

 

 

0 Vissza

traffic-jam.jpgFolyamatosan csökken a halálos közúti balesetben elhunytak száma az EU-ban. Jelenleg naponta mintegy hetvenen halnak meg az európai utakon, de ez a szám jóval magasabb volt korábban. A napokban jött ki a Bizottság legfrissebb jelentése az aktuális statisztikákról – a közúti halálesetek legalacsonyabb arányáról 2014-ben Málta, Hollandia, Svédország és az Egyesült Királyság számolt be. Magyarország az uniós átlagnál valamivel rosszabb mutatóval rendelkezik, és sajnos a trend is megfordult az utóbbi években.

0 Vissza