szel_1.jpgAz Európai Unió tagállamai rengeteg eredményt értek el az utóbbi években az Európa 2020 stratégia célkitűzése felé haladva, amely alapján a megújuló energiaforrások arányát 2020-ig uniós szinten 20%-ra kell növelni. A villamos energia termelésébe újonnan bevont erőművek tavaly összességében már közel 90%-ban megújuló energiára épültek. Az erőművek legjelentősebb része vízi- és a szélerőmű, de szintén nagy arányban hasznosítják a biomasszát és az újrafelhasználható szemetet feldolgozó, illetve a nap- és a geotermikus energiát felhasználó erőművek által termelt energiát is.

Az Eurostat statisztikái szerint 2015-re már 11 tagállam teljesítette az országonként eltérő arányú vállalásait – köztük Magyarország, amely 2020-ig 13%-ot vállalt – nem utolsósorban az EU célzott forrásainak köszönhetően. Bár a 2004-es arányt (8,5%) 2015-re uniós szinten már majdnem sikerült megduplázni (16,7%), jut még teendő a 2020-ra vállalt 20%-os célkitűzés elérése érdekében. A listavezető Svédországban már az energiafelhasználás több mint felét megújuló forrásokból fedezik. Érdekesség, hogy a legkisebb arányban a Benelux államok és Málta használ nem fosszilis eredetű energiát. Egyes tagállamok – mint például Portugália – elérte azt a szintet, hogy az ország teljes villamosenergia-felhasználását napokig kizárólag megújuló energiából képes fedezni.

A 2016-ban telepített „szélfarmok” közül a legnagyobbat éppen Hollandia kezdte el tavaly a tengerre építeni, amely ezzel a világ második legnagyobb szélerőmű-telepe. A második legjelentősebb fejlesztést Németország tette 2016-ban, amely két, szintén tengeri szélfarmot telepített; a negyedik nagy szélerőmű-parkot ugyancsak Hollandia partjainál állították fel. Összességében Németország növelte a legnagyobb mértékben a szélenergia-kapacitásait a tavalyi évben, de Franciaország, Hollandia, Finnország, Írország és Litvánia is hatalmas beruházásokat hajtott végre ezen a területen. A tavaly kiépített megújulóenergia-kapacitások több mint a felét már a szélenergiára épülő erőművek tették ki.

Infografikánkon a megújuló energiaforrások arányait böngészhetitek a tagállamok teljes bruttó energiafelhasználásában (az Eurostat legfrisebb adatai alapján). (Kattintásra megnő!)

megujulo_infografika.png


Borítókép forrása: http://geminiwindpark.nl/foto-s.html

 

0 Vissza

park01.jpgVégre itt a tavasz, kezdődik a parkszezon! Ilyenkor nincs is annál jobb, mint kiülni a város egyik parkjába, leheveredni egy plédre a fűbe, és megtelve az illatokkal élvezni a napsütést. Európa sok nagyvárosában találhatunk felfedezésre érdemes hangulatos parkokat: vannak beláthatatlanul óriásiak, némelyik kocogáshoz, lovagláshoz, focizáshoz, tollasozáshoz ideális, több pedig gazdag növény- és állatvilágáról ismert. Posztunkban most ezek közül a különleges parkok közül mutatjuk a legérdekesebbeket – ha vannak egyéb kedvenc parkjaitok, kommentben osszátok meg velünk!

park02.jpg

Hyde park (London, Egyesült Királyság)

Az egyik leghíresebb városi park Európában kétségtelenül a londoni Hyde Park. Az Egyesült Királyság egyébként is híres páratlan pázsittal borított, ősfás, gyönyörű és hatalmas parkjairól. A metropolisz zsúfoltságához és forgatagához képest erős kontrasztot jelent a város nyolc királyi parkjának talán legjelentősebbje. A 141 hektáron elterülő óriási parkot évente több millió londoni és turista keresi fel, ahol úszni, csónakázni, teniszezni és lovagolni is lehet, valamint a szónoki képességeinket is kipróbálhatjuk a több mint 150 éve működő Speakers’ Corner emelvényén.

park03.jpg

Buttes-Chaumont (Párizs, Franciaország)

Párizs egyik legrégebbi eredeti zöldfelülete az 1867-ben megnyitott Buttes-Chaumont park, amely 25 hektáros területen fekszik. Érdekessége a nagy szintkülönbségből adódó sok meredély, amelyek remek kilátást kínálnak a városra, főként a Montmartre negyedre. Kilátó mellett barlangot, függőhidat és vízesést, kis tavat is találunk a parkban, számos egzotikus fával, növénnyel és különleges vízimadarakkal (többek között gallinulákkal).

park04.jpg

Tiergarten (Berlin, Németország)

Berlin legnépszerűbb parkja a Tiergarten, ahol rengetegen kocognak, sétálnak, grilleznek, vagy csak egyszerűen pihennek a fűben. A főváros közepén helyezkedik el, így tényleg a város zöld tüdeje. Az egykori repülőtérből kialakított közpark, a Tempelhof után a 210 hektáron elterülő Tiergarten Berlin második legnagyobb parkja – és nagyobb, mint a londoni Hyde Park. Az egykori vadászterületet a 17. században nyitották meg a közönség előtt. A park jellege az idők folyamán számos változáson ment keresztül, míg végül Peter Joseph Lenné építész tervei szerint 1833 és 1838 között egy részét angolparkká alakították.

park05.jpg

El Retiro park (Madrid, Spanyolország)

Madrid egyik legnagyobb parkja az El Retiro, amely 125 hektáron terül el. A királyi család 17. században kialakított egykori kertje ma nagyon népszerű a helyiek és a turisták körében. A spanyol nyári forróságban különleges fák adnak árnyékot, a mesterséges tó és szökőkutak pedig hűsítik a park látogatóit, de találhatunk itt rózsakertet, illetve itt van a szépművészeti múzeumnak otthont adó Buen Retiro palota is.

park06.jpg

Villa Borghese (Róma, Olaszország)

80 hektáros területével a harmadik legnagyobb római park a Villa Borghese, amelyet a 17. század elején alakítottak ki, majd a 18. században, Marcantonio Borghese herceg megrendelésére nyerte el mai, angolkert-jellegű formáját. A kis utakkal szabdalt, ősfákkal övezett zöldterületen számos – főként múzeumként funkcionáló – villát, lóversenypályát és állatkertet is találunk.

park07.jpg

Phoenix Park (Dublin, Írország)

Összeállításunkból kihagyhatatlan a dublini Phoenix Park, mely 707 hektáros kiterjedésével Európa leghatalmasabb parkja. A 17. század közepén eredetileg királyi szarvasparknak kialakított területen ma is rengeteg szarvas él, ez adja a park fő látnivalóját az állatkert, a viktoriánus virágkert, a dísztavak és egy 15. századi vár, az Ashtown Castle mellett. A terület közel egyharmadát borítják fák, a szarvasok mellett számos egyéb állatnak ad otthont.

park08.jpg

Park Güell (Barcelona, Spanyolország)

A barcelonai Güell park fontos színhelye a város legismertebb művésze, Antoni Gaudí munkásságának. Az Eusebi Güell üzletember által megrendelt, eredetileg lakónegyednek szánt park 1900 és 1914 között épült Gaudí tervei alapján, a tervezett hatvan ház közül azonban csak kettő épült fel. Az 1926-tól látogatható, 17 hektáros területen így nem csak zöld felületet, hanem számos érdekes építészeti megoldást is találunk. A város magas részén fekvő parkból csodálatos kilátás nyílik Barcelonára és a tengerre.

park09.jpg

Vondelpark (Amszterdam, Hollandia)

A legnagyobb amszterdami zöld terület, a 47 hektáron fekvő Vondelpark nagyon népszerű a helyiek és a turisták körében is. Sétálni, fűben pihenni, kutyát sétáltatni, sportolni vagy előadásokat hallgatni egyaránt lehet az 1865-ben, lovasparkként átadott területen. A szabadtéri színház és rózsakert mellett éttermeket és kávézókat is találunk a számos növény- és állatfajnak otthont adó parkban. A hippimozgalom számára a Vondelpark a szabadság szimbóluma volt, ahol mindent meg lehetett tenni. A terület harmincévente teljes átépítésre szorul, mivel folyamatosan süllyed a szintje, és beavatkozás nélkül hamarosan víz borítaná el az egész parkot. 

park10.jpg

Kungliga Nationalstadsparken – Királyi nemzeti városi park (Stockholm, Svédország)

Igazi természetközeli élményben lehet részünk a Stockholm belvárosához közel, de a főváros határán már túlnyúló Kungliga Nationalstadsparkenben. Természetes erdőkben barangolhatunk, piknikezhetünk, sétálhatunk, úszhatunk a tengerben, színházi előadásokat látogathatunk, több királyi kastélyt és múzeumot is meglátogathatunk, vagy csak egyszerűen csodálhatjuk a természet gazdagságát. Rengeteg állat- és növényfajnak ad otthont a királyi park, amelyet a 18. században nyitottak meg a közönség előtt – él itt például szarvas, róka, rénszarvas és több mint száz fészkelő madárfaj.

park11.jpg

Margitsziget (Budapest)

Válogatásunkból nem maradhat ki a budapestiek egyik kedvenc pihenőhelye, a Margitsziget, mindenféle sportolás, strandolás, andalogva sétálás, a réten és a parton napozás, kutyasétáltatás népszerű helyszíne. A szigeten fekvő szállodákban akár meg is szállhatunk, vagy felkereshetjük a szabadtéri színházat, éttermeket, sörözőket és bárokat.  A szigetet a 19. században, több kis sziget egyesítésével és elkotrásával építették ki, de még a 20. században (pl. a Margit és az Árpád híd építésekor) is módosítottak az alakján. Az egykori Nyulak szigete a 17-18. században Árpád-házi Szent Margitról kapta mai nevét. A szigeten különleges növények mellett japánkert és egy kis vadaspark is található.

Képek forrása: Címlap – Vondelpark; Hyde park, Buttes-Chaumont, Tiergarten, El Retiro, Villa Borghese, Phoenix Park, Park Güell, Vondelpark, Kungliga Nationalstadsparken, Margitsziget

---

Az Európa Pont közösségi tér a budapesti Millenárison. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat és beszélgetésekhez ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.

Olvasd el többi bejegyzésünk, iratkozz fel hírlevelünkre, kövess minket a Facebookon és gyere el ingyenes programjainkra!

0 Vissza

essen1.jpg2017-ben a németországi Essen viselheti a leginkább környezettudatos városnak járó „Európa zöld fővárosa” címet. A korábban szénbányászatra és acéltermelésre épülő Ruhr-vidéki nehézipari központ évtizedek óta dolgozik az arculatváltáson, hogy a várost egészségesebb, fenntarthatóbb élőhellyé változtatassa. Komplex, zöld programja jó példával szolgálhat sok európai város számára.

0 Vissza

szatyor.jpgIdén augusztus 8-ra esett az a nap, amikorra az emberiség a Föld éves erőforrásait felhasználta (ez az ún. „túlfogyasztás napja”). Innentől kezdve az év hátralevő időszakában gyakorlatilag a „jövő hitelét” költjük. Ennek enyhítésére, és a folyamat megfordításához szemléletváltásra, erőforrás-hatékony életmódra való áttérésre lenne szükség – egyéni és közösségi szinten egyaránt. Legyinthetnénk rá, hogy mit számít az egyén felelőssége, de igenis fontos, hogy olyan szemléletet valljunk és terjesszünk, amely a természetet védi és a Föld erőforrásait tartalékolja. Az alábbiakban néhány nemzetközi példát mutatunk be arra, amelyek már ezt a szemléletet tükrözik, és amelyeket bárki követhet – mind fontos lépés a környezetünk óvása és kizsákmányolásának megakadályozása szempontjából.

0 Vissza

diakreporters_icebearproject.jpg
Az Európai Parlament támogatásával 2015 szeptemberében meghirdetett diákújságíró verseny, a Diák rEPorters több mint harminc középiskolai „szerkesztőség” több mint háromezer diákját mozgatta meg közel fél év alatt. A kétfordulós verseny első fordulójában a pályázóknak az Európai Parlament által is tárgyalt olyan témát kellett feldolgozniuk, amely közvetlenül érinti vagy érdekli az iskola diákjait (például a migráció, környezetvédelem, ifjúság és oktatáspolitika, vagy nemek közötti egyenlőség). A cél az volt, hogy széles körű vitát, párbeszédet indítsanak a témában, amelyhez bármilyen kommunikációs csatornát és eszközt felhasználhattak – természetesen elsősorban online felületeken, főként saját honlapon és a közösségi médiában jelentek meg a kiválasztott témák, írott anyagként vagy multimédiás tartalomként. Az első fordulóban hét regionális győztest választottak ki, akik részt vehettek egy háromnapos médiatréningen, ahol a videóvágástól az interjúkészítésig, a közösségi média használatától a tudósítások megírásáig sok elméleti és gyakorlati szakmai tudást és támogatást kaptak elismert szakértőktől.

0 Vissza

cop21_cover.PNGTavaly decemberben végre megszületett a várva várt megegyezés: a világ országai elfogadtak egy jogilag kötelező erejű megállapodást az üvegházhatású gázok kibocsátásának globális csökkentéséről. A nemzetközi közösség régóta várt erre a pillanatra: a világsajtó hosszan és hangosan ünnepelte és méltatta a COP21 csúcs eredményét. A klímatárgyalások hosszú évek után, úgy tűnik, eredményre vezettek.

0 Vissza


cherry-blossom-wallpapers_2.jpgHa április, akkor környezetvédelem és irodalom: ebben a hónapban hagyományosan a zöld témákat járjuk körül a Föld napjához kapcsolódóan, és ilyenkor látjuk vendégül a Nemzetközi Könyvhét keretében a kortárs európai irodalom legizgalmasabb személyiségeit is. Alternatív energiaforrások és fenntartható fejlődés mellett ebben a hónapban a szerzői jogok XXI. századi védelméről beszélgetünk Presser Gáborral – aki fel is lép nálunk –, Lumière Filmklubunkban pedig Ciro Guerra, az idei legjobb idegennyelvű Oscar-díjra jelölt filmjét, A kígyó ölelését vetítjük.

0 Vissza

mzs_dmt_gyd.pngKét nagy pályamódosító volt vendégünk legutóbbi estünkön: Mautner Zsófi, aki a diplomataéletet hagyta ott, hogy a gasztronómiáért (és abból) élhessen, vagy ahogy ő mondja „főzőnő” legyen; Dóra Melinda Tünde pedig gazdasági újságíróból / budai „úrilányból” lett különleges zöldségeket termelő kertész, aki a legmenőbb budapesti éttermeknek szállít alapanyagot. Irodából a sütő vagy az ágyások mellé – szokatlan pályamódosítások, de úgy tűnik, vendégeink cseppet sem bánják, és nagyon élvezik a váltást. Zsófival és Melindával Gyárfás Dorka beszélgetett.

0 Vissza