3402-oksanen1-jpg.jpgEbben a sorozatunkban egy-egy adott ország öt legfontosabb / legjobb / mindenképpen elolvasásra érdemes könyvét mutatjuk be. A kezdeményezés szándékosan provokatív, hiszen az öt „legjobb” könyv mindenkinek mást és mást jelent, aki ismeri egy-egy ország irodalmát – ha egyáltalán meg tudja határozni, melyek szerinte a legjobbak.Célunk egy olyan „must read” lista összeállítása az adott ország szerzőinek könyveiből, amelyek elolvasása közelebb viszi az olvasót az adott ország kultúrájának és embereinek megismeréséhez, amelyek sokat mondanak az ország lakóiról, történelméről. Minden ilyen lista vitatható természetesen, de ez is a célja – vitassátok, egészítsétek ki saját ötleteitekkel, kedvenceitekkel, ajánljatok további könyveket!

A mostani lista alapja Finnország hivatalos országimázs oldala, a finn külügyminisztérium által működtetett Finland.fi felmérésén alapszik, ahol olvasóikat kérdezték kedvenc könyveikről. Íme a top öt:

#1: Tove Jansson: Mesék Múminvölgyből / Varázskalap a Múminvölgyben (Trollkarlens hatt, 1948)

finn1.jpgA finnországi svéd kisebbséghez tartozó Tove Jansson történetei, könyvei, képregényei és rajzai a finn (pop)kultúra kihagyhatatlan részét képezik. Történeteinek központi karakterei a Múminok, kinézetre vízilóhoz hasonló kis trollok, akik Múminvölgyben élnek, ahol barátaikkal és vendégekkel a legőrültebb kalandokat élik át. A múminok meséi többrétegűek, a gyerekek mellett felnőtteknek élvezetes olvasmányt jelentenek. Jansson könyveit több mint negyven nyelvre fordították le, sokmillió példányban keltek el világszerte. Mivel Jansson anyanyelve a svéd volt, örökségét éppúgy magáénak tekinti Svédország, mint a finnek. Történeteiből készült rajzfilmsorozat japán-finn koprodukcióban, nagyfilm, színdarab, sőt Ilkka Kuusisto zeneszerző 1974-ben operát is írt a múminokról. A Turku melletti Naantali szigetén pedig egy teljes élménypark várja a Múmin-rajongókat, ahol festői környezetben felépítették Múminvölgyet.

Egy rajongó szavaival: „Tove fantáziavilága, Tove meséi, Tove képei, minden, ami tőle származik, lenyűgöz. A történetein sokszor elgondolkodom, hogy valóban gyerekeknek írta-e, és nem csupán saját magának. A lények, amiket kitalált, mind-mind hasonlítanak egy-egy embertípusra, de összességében az emberre csak az ember és a böngészek. A többi lényében van valami álomszerű vadság, valami állati naivság. A képei egyszerűek, de tökéletesek.”

#2: Elias Lönnrot: Kalevala (Kalevala, 1849)

finn2.jpgEgy finn válogatásból kihagyhatatlan a Kalevala, a nemzeti eposz, amely a finn öntudat egyik alapeleme. A Kalevala tulajdonképpen a finn népköltészet elsősorban karjalai eredetű epikus énekeinek láncolata, amelyet Elias Lönnrot gyűjtött és állított össze az északkeleti Kainuuban töltött látogatása során. Első alkalommal 1835-ben jelent meg a „Régi-Kalevala”, amelynek nemzetközi sikere „kiemelte a finneket az ismeretlen népek sorából”, hozzájárult a finn nyelv fejlődéséhez, a finn nemzeti öntudat erősödéséhez. Az eredeti eposzba további dalokat épített be más finn területek énekeivel, így készült el a végleges – ma is ismert – változat 1849-ben, az 50 éneket tartalmazó Új-Kalevala.

A történet maga a Kaleva-nemzetség helykereséséről, harcairól, életformájának megtalálásáról szól, központi karaktere a dalos Väinämöinen. A történetben – amely a világ teremtésével kezdődik és a kereszténység finnországi térhódításával zárul – Kalevala (Kaleva földje, azaz Finnország) és Pohjola küzd egymással. Egy métatója szerint: „csodálatos öröksége a finn hitvilágnak, hagyományoknak és a népköltészetnek. Egyszerűen élvezet volt olvasni, megelevenedtek előttem a tündérek, a boszorkányok, a sámánok és a tengeri csaták.”



#3: Mika Waltari: Szinuhe (Sinuhe, egyptiläinen; 1945)

finn3.jpgFinnország nemzetközileg egyik legismertebb írója Mika Waltari, aki verseket, drámákat, hangjátékot, pamfletet, detektívregényeket is írt, de legismertebbek történelmi nagyregényei, azok közül is az ókori Egyiptomba kalauzoló Szinuhe.

A könyvben Szinuhe, a fáraó barátja és orvosa beszéli el életének fordulatos történetét. Képet fest az ókori nagyvárosok – Théba, Babilon, Kréta – életéről, mondanivalója nemcsak az ókori birodalomban, de a könyv írásakor, a második világháború idejében is érvényes. „Szinuhe nyitott szemmel jár a fény és a nyomor világában, látja az elnyomottak görnyedező hátát, hallja a hatalomért vívott öldöklő harcokban az emberek halálhörgését. Életére születésétől fogva súlyos rejtély nehezedik, amely magányossá teszi, és keserű tapasztalatai után még magányosabb lesz. A végső kétségbeeséstől azonban megóvja mély humanizmusa, s ez ad neki erőt ahhoz, hogy minden tudásával egy ellenséges, értetlen világban is az igazságot szolgálja.”

Egy méltató szavaival: Fogság ez a regény – akár a Spiró Györgyé. A magány fogsága, a csillagokban megírt sors fogsága, a tehetetlenség érzéséé. Ugyanúgy fejlődésregény, kalandregény és nagy ívű történelmi regény. Ugyanolyan időgép, mint amaz, elbeszélője azt az érzést kelti, hogy itt és most, illetve a közelmúlt eseményeinek tanúja nemcsak ő maga, hanem az olvasó is. És ugyanúgy nemcsak víztükör ez a regény – nemcsak az ókori világ felelevenítése, hanem több annál. A szerző nagyon jó érzékkel megtalálja azt a pontot a történelem folyamában, melynek saját kora kérdéseit teheti fel.

(A könyv a Magyar Elektronikus Könyvtárból ingyenesen letölthető.)

#4: Sofi Oksanen: Tisztogatás (Puhdistus; 2008)

finn4.jpgAz 1977-es születésű, finn-észt származású Sofi Oksanen nevét 2003-ban ismerte meg a kortárs irodalmat kedvelő nemzetközi közönség, amikor megjelent Sztálin tehenei című regénye, amely egy észt család női ágának történetét meséli el egészen az ezredfordulóig. 2008-as könyve, a Tisztogatás szintén több női generáció történetét mutatja be a szovjet megszállás alatt. A történet egyszerre beszél a nők elleni erőszakról, a második világháborút követő szovjet megszállás traumájáról, és foglalkozik a kommunista országok feldolgozatlan múltjával.

„A regény egy család történetén keresztül Észtország közelmúltjának s vele együtt a keleti blokk országainak elhallgatott eseményeibe, az elkendőzések világába is betekintést nyújt. Megszólaltatja a háború és a kommunizmus áldozatait, szembesít a megalkuvók és a megalázottak szégyenével. Ám a hajdani megaláztatások és a napjaink zavaros társadalmi közegében viruló erőszak határvonalai mindinkább elmosódnak…” „Családregény. Történelmi regény. Regény az erőszakról. Lélektani regény. Krimi. Egyik sem. Egyszerre mindegyik.”

A könyv nemzetközi elismertség mellett számos irodalmi díjat hozott Oksanennek, akit 2014-ben mi is vendégül láthattunk a nemzetközi írótalálkozón.

#5: Arto Paasilinna: A nyúl éve (Jäniksen vuosi, 1975)

finn5.jpgA ​mai finn irodalom jellegzetesen gunyoros-kritikus hangját, a szatirikus kispróza és regény műfajait műveli Arto Paasilinna, akit a társadalmi ellentmondásokat vizsgáló új, fiatal nemzedékbe sorolhatunk. A történet egészen egyszerű, hétköznapi szituációval kezdődik, majd egyre hihetetlenebb, de majdnem mindig mégis életszerűnek tűnő kalandok során végigutazzuk Észak-Finnországot és eljutunk a főhőssel egy lehetetlenül szürreális végkifejlethez „A nyúl éve – friss, üdítő olvasmány egy ember egy évéről, amelynek kezdetén revelációként éri egy nyúllal való találkozás, amely a jövőben meghatározza sorsát, s városi patkányból normális, természetben szívesen élő lénnyé válik.” „A nyúl éve nemcsak írói ötletekkel, a cselekmény fordulataival mulattatja az olvasót, hanem figurák, típusok, magatartások pontos megfigyeléseivel is szolgál.”

A könyvet több nyelvre lefordították, a belőle készült filmet a magyar televízió is bemutatta.

A könyvek leírásához és értékeléséhez a Moly.hu alatti bemutatásokat és jellemzéseket használtuk.

Képek forrása: Moly.hu; borítóképen Sofi Oksanen, Finnland.fi


-----
Az Európa Pont az Európai Bizottság információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.

Olvasd el többi bejegyzésünk, iratkozz fel hírlevelünkre, kövess minket a Facebookon és gyere el ingyenes programjainkra!

1 Vissza

konyv.PNGEbben a sorozatunkban egy-egy adott ország öt legfontosabb / legjobb / mindenképpen elolvasásra érdemes könyvét mutatjuk be. A kezdeményezés szándékosan provokatív: hiszen az öt „legjobb” könyv mindenkinek mást és mást jelent, aki ismeri egy-egy ország irodalmát – ha egyáltalán meg tudja határozni, melyek szerinte a legjobbak. A „legjobb” és a „legnagyobb jelentőséggel bíró” kategóriái sem feltétlenül esnek egybe, a személyes kedvencek pedig abszolút szubjektív alapon szelektálódnak. Bármilyen hasonló szándékkal előállított lista természetesen vitatható, de ez is a célja – vitassátok, egészítsétek ki saját ötleteitekkel, kedvenceitekkel, ajánljatok további könyveket, amiről azt gondoljátok, az ország iránt érdeklődőknek érdemes lenne elolvasnia!

Olaszország irodalmát 5 „must read” könyvre rövidíteni szinte lehetetlen feladat, de mi most adunk egy megközelítést:

1. Dante Alighieri: Isteni színjáték (La Divina Commedia, 1321) – Nádasdy Ádám friss fordításában (2016)

olaszkonyv1.jpgHa olasz irodalomról van szó, nem lehet kihagyni az egyik legnagyobb klasszikust, az olasz irodalmi nyelv egyik megformálóját, Dantét. Az Isteni színjáték pedig – amellett, hogy különösen sokat elárul a reneszánsz kori Itáliáról – ma is nagyon aktuális kérdéseket boncolgat. Emellett élvezetes és monumentális kalandregény, amit van olyan jó olvasni, mint A gyűrűk urát. A műről már többször nálunk, az Európa Pontban is esett szó: Nádasdy Ádám nyelvészprofesszor és műfordító beszélt az írásról, aki nemrégiben, többéves munka után a klasszikus, 1912-es babitsi fordítás után elkészítetett egy kortárs, „nem cukrozott” magyar fordítást.

Nádasdy Babitscsal ellentétben az írás dallamossága, költőisége helyett inkább a szöveghűségre koncentrált. Dante műve Nádasdy szerint csodálatosan megírt, monumentális alkotás. A mű elképesztően informatív – megismerhető belőle a reneszánsz korabeli firenzei élet, bemutatja az ott élő családok életét, otthonaikat. Emellett aprólékos képet fest az egyházról is, amelyet a mélyen vallásos Dante komolyan kritizált. A két fordítás közti különbséget Nádasdy úgy fogalmazta meg, hogy míg Babits megközelítésében az Isteni színjáték „tankönyv, amely meglepően költői”, addig az ő olvasatában a mű sokkal inkább „költemény, amely nagyon informatív”. Érdekes, hogy a mű nyelve egyszerre nagyon fennkölt és alpári – Dante a későbbiekben olasz nyelven író alkotók számára megkerülhetetlen művet alkotott. „Dante Isteni színjátékban használt olasz nyelve úgy lett az olasz irodalom nyelve, ahogy a németeknél Luther Márton dialektusa vált a német irodalmi nyelv alapjává” – már csak ezért sem maradhat ki a sorból.

2. Giuseppe Tomasi di Lampedusa: A párduc (Il gattopardo, eredeti megjelenés: 1958)

olaszkonyv2.jpgKlasszikus regénynek számít Lampedusa Párduca is, amely történelmi és művészettörténeti vonatkozásai miatt is izgalmas, egyben nagyon élvezetes családregény, középpontban egy szicíliai hercegi családdal. Az író, Lampedusa maga is nemesi származású, a főhős karakterét saját dédapjáról mintázta. Érdekesség, hogy ez a szerző egyetlen regénye, amely csak halála után jelent meg.

A regény pontos korrajzot ad az egységes Olaszország létrejöttéről, a Garibaldi korabeli Itáliáról és közben a lassú, de annál biztosabb változásról, az arisztokrácia szerepének csökkenéséről. „Itália történelmi időket él meg ekkor, forrong az egész félsziget. Garibaldi vörösingesei és a piemonti politikusok elérkezettnek látják az időt arra, hogy megvalósuljon a régi álom: Itália egyesítése. Mindenki keresi helyét egy új országban, egy megváltozott világban. Így tesz a regény főhőse Don Fabrizio, Salina hercege is. Gondolkodása egyszerre feudális és polgári, több évszázados tradíciókon nyugvó szellemi és érzelmi világát igyekszik hozzáigazítani az új eszmékhez. Lampedusa e nemesi család köz- és magánéleti eseményeit, könnyed sziporkáit és súlyos gondjait meséli el, klasszikus prózában.”

A regényből Luchino Visconti 1963-ban nagyszabású filmet is készített Burt Lancasterrel, Claudia Cardinaléval és az akkoriban feltűnő Alain Delonnal – a film abban az évben nagydíjat nyert Cannesban.

3. Umberto Eco: A rózsa neve (Il nome della rosa, 1980)

olaszkonyv3.jpgEgy olasz válogatásból lehetetlen kihagyni az egyik legjelentősebb, megkerülhetetlen kortárs olasz gondolkodót, a nemrégiben elhunyt Umberto Ecót, „az utolsó embert, aki mindent tudott”, aki „modernizálta az olasz kultúrát”. „Magát inkább határozná meg egyetemi előadóként, mint íróként – ha pedig íróként kell meghatároznia magát, akkor inkább közép-európaiként, mint olaszként – vallotta Umberto Eco, akinek a világhírnevet meghozó első regénye, A rózsa neve 1980-ban jelent meg.”

A regény egy bencés kolostorban játszódik a XIV. században, ahol egy gyilkosságsorozat kapcsán nyomozás indul. A könyv „bestsellerbe rejtett tudományos diskurzus”, nagyon sokrétegű, rengeteg értelmezési szinttel: „intellektuális detektívregény, mely a fikcióba szemiotikai, bibliai és középkor-kutatói, irodalomtudományi kérdéseket vegyít.” A kötet megjelenése után hamar világsiker lett, mintegy húszmillió eladott példánnyal, több mint negyvenöt idegen nyelvű kiadással.

Egy olvasó megfogalmazásában: „(az írásban) …szerepeljenek titokzatos gyilkosságok, fontos könyvek, vallási mozgalmak, eretnekek, hitviták, hatalmi harcok, inkvizíciók, boszorkányüldözések, császárok, pápák, bíborosok, apátok, szerzetesek. Lássunk emberi gyarlóságot, nemi eltévelyedést, tiltott szerelmet, féltékenységet, butaságot, fanatizmust, de tudásvágyat, nyílt értelmet, segíteni vágyást és áldozatkészséget is. Gondolkodjunk el eszméken, valláson, filozófián, történelmen és nyelven. Mindehhez végy egy nagyszerű elmét, egy rendkívüli írót, aki olasz szemiotikaprofesszor és középkorkutató is, és kapsz egy kivételes alkotást, A rózsa nevét. Az élmény különleges lesz!”

4. Niccolò Ammaniti: Én nem félek (Io non ho paura, 2001)

olaszkonyv4.jpgAmmaniti fiatal, rendkívül népszerű kortárs olasz író, számos olasz irodalmi díj nyertese, akinek könyvei már negyvenöt országban olvashatók. Eddigi legnagyobb sikerét ezzel a regénnyel aratta, amely egy kilencéves kisfiú történetét meséli el, aki valahol Dél-Olaszországban egy tikkasztó nyári napon szörnyű felfedezést tesz az elhagyatott, omladozó ház pinceüregében. Annyira megrémül attól, amit – jobban mondva akit – talál, hogy el sem meri mondani a társainak. Ahogy telik az idő, egyre több sötétebb történet bontakozik ki előtte, amelyhez saját családjának is köze van.

Ammaniti több regényében is gyerekek szemével láttatja napjaink Olaszországát. „Ammaniti azért lehet érdekes szerző, mert (…) azt az országot mutatja meg, amelyről a konzumvilág biztonságban, a médiumok uralta mindennapokban próbálnak nem tudomást venni, amiről nem illendő beszélni: a jólléti állam perifériáján tengődőkről, a vesztesekről, és azokról, akik önszántukból állnak kívül a rendszeren. Ezek spektruma aztán igen széles lehet: az elvált munkanélküli apától az emberrabló maffiózóig és a drogdílerig mindenféle alakokkal találkozni. (…) A gondosan, szorgosan felépített Made in Italy-brand mögött élő és burjánzó országot teszik láthatóvá.”

A könyvből az Oscar-díjas Gabriele Salvatores készített filmet 2004-ben, amelyet itthon is vetítettek.

5. Roberto Saviano: Gomorra – Utazás a nápolyi maffia, a Camorra birodalmába (Gomorra – Viaggio nell'impero economico e nel sogno di dominio della camorra, 2006)

olaszkonyv5.jpgKortárs írások közül nem hagyhatjuk ki Saviano nagy botrányt kavart, de rendkívül népszerű írását, amely a dél-olaszországi alvilágba kalauzol el – annyira pontosan leírva azt, hogy 2006-es megírása óta Saviano szünet nélküli rendőri védelem alatt él a camorra halálos fenyegetései miatt. „Saviano megdöbbentő könyve nagyon pontos, ugyanakkor szenvedéllyel átitatott jelentés Nápoly lezülléséről, amely az óriási pénzügyi holdingként működő, külföldi befektetésekkel és nemzetközi üzleti kapcsolatokkal rendelkező bűnszövetkezet, a camorra uralma alatt él. Részletes képet kapunk szervezeti felépítéséről, tetteiről és azok következményeiről, arról, hogyan, hol és miért vesztegetnek, zsarolnak és ölnek meg embereket. A szerző lerántja a leplet a klánok legálisnak álcázott üzleteiről, a camorra és a közhivatalok összefonódásairól, az alvilág és a politika kapcsolatáról. Rádöbbenünk, hogy a nápolyi bűnszövetkezetek állnak a nemzetközi piac ismert márkanevei, a hulladékfeldolgozás, a cementgyártás és az építkezések mögött, és megismerhetjük a főnökök véres, ugyanakkor hollywoodi filmekre emlékeztető életét.”

A nápolyi camorra világát bemutató Gomorra ötvenhárom országban összesen tízmillió példányban kelt el. Az eltelt években több új kötete (oknyomozó és irodalmi egyaránt) is megjelent, és olyan díjakkal lett gazdagabb, mint a PEN és az Olof Palme-díj. A Gomorrából 2008-ban (számos Európai Filmdíjat és a Cannes-i zsűri nagydíját elnyert nyert) nagyfilm és sorozat is készült, amely szintén nagyon népszerű világszerte.

Öt könyv nagyon kevés persze – de most ezek kerültek szubjektív válogatásunkba. Ti melyik öt könyvet ajánlanátok Olaszországból? :-)


Képek forrása: borítókép - pexels.com, a könyvek magyar kiadásának borítói a moly.hu-ról

---

Az Európa Pont az Európai Bizottság információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.
Olvasd el többi bejegyzésünk, iratkozz fel hírlevelünkre, kövess minket a Facebookon és gyere el ingyenes programjainkra!

1 Vissza

konyv3.PNGÁprilis hagyományosan a költők és írók hónapja Magyarországon. Az április 11-én, József Attila születésnapján ünnepelt magyar költészet napja után április 23-án tartják a könyv és a szerzői jog világnapját, amely már huszonharmadszorra szolgáltat apropót a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál megrendezésére.

0 Vissza