h2.PNGSzámos tanulmány bizonyítja, hogy a kutatásra és fejlesztésre (K+F), innovációra költött összegek hosszú távon többszörösen megtérülnek, arról nem is beszélve, hogy a gazdasági növekedés egyik legfontosabb motorja lehet az innováció. Emellett a legégetőbb problémák – például a globális felmelegedés, gyógyíthatatlan betegségek, elöregedő társadalmak, nyersanyagszűkösség – megoldásához is kulcsfontosságú az újító ötletek megfelelő támogatása. A kérdést éppen ezért kiemelten kezeli az EU, és célul tűzte ki, hogy Európa lemaradását a K+F területén ledolgozza.

Az EU célja: a GDP 3%-a kutatásra és fejlesztésre

Többféleképpen számszerűsíthető egy ország K+F tevékenységének intenzitása vagy hatékonysága, de a legelfogadottabb és leggyakrabban használt mérőszám a GDP-arányos ráfordítás mértéke. Ilyen szempontból a világ élvonalába tartozó országok mind 3% felett vagy akörül költenek erre a tevékenységre – a legtöbbet Dél-Koreában (4,23%), Japánban (3,29%), vagy az USA-ban (2,79%). Európa egyelőre még elmarad globális versenytársai mögött ezen a területen. Ezért is indította útjára az EU Európa 2020 stratégiában az EU az „Innovatív Unió” koncepcióját, amely célul tűzte ki, hogy a 2010-es 1,93%-ról 2020-ig átlagosan 3%-ra növeli a terület GDP-arányos támogatását az EU-ban.

Célzott támogatások

Az EU támogatja és segíti is a tagállamok ehhez kapcsolódó tevékenységét és együttműködését, és a vonatkozó szabályokat is igyekszik mindinkább támogatóvá alakítani. A tagállamok eddigi jelentései alapján az uniós támogatások (strukturális és beruházási alapok) forrásainak közel negyedét ilyen jellegű fejlesztésre fordítják a tagállamok, emellett az EU külön kutatás-fejlesztési és innovációs programot is működtet már évtizedek óta. Az aktuális keretprogram, a Horizont 2020 program összesen közel 80 millió eurós, közvetlenül Brüsszelből elnyerhető támogatással járul hozzá uniós együttműködésekben megvalósuló kutatásokhoz.

…és hogy állunk?

Bár az uniós együttműködések számtalan jelentős innovációt szállítottak az utóbbi években, ha csak a számokat nézzük, egyelőre sajnos még messze vagyunk EU-s szinten is az átlagos 3%-os céltól. 2016-ig 2,03%-ra sikerült növelni átlagosan a ráfordítási arányt, de továbbra is csak két ország van a bűvös 3%-on felül: Svédország és Ausztria. Az Európa 2020 stratégiában külön meghatároztak célértékeket az egyes tagállamoknak is, de még csak Ciprus érte el (nem túl ambiciózus) 0,5%-os célját. Magyarországnak saját vállalása szerint 2020-ig a GDP 1,8%-ra kellene növelnie a kutatásra költött összeget, jelenleg 1,21%-on állunk, valahol az uniós középmezőnyben – úgyhogy van még tennivaló e téren. Reméljük, a hátralévő két évben még sikerül egy kicsit javítani itthon és uniós szinten is ezen a mutatón.

k_f.png

2 Vissza

h2.PNGSzűkülő erőforrások és bővülő igények; éghajlatváltozás, gyógyíthatatlan vagy krónikus betegségek, új járványok fenyegető réme – a tudománynak, kutatás-fejlesztésnek, innovációnak kulcsszerepe van abban, hogy Európa megküzdjön a XXI. század legégetőbb kihívásaival. A közös gondolkodáshoz és fejlesztéshez az alap adott: az EU tagországai szerencsére bővelkednek jó ötletekben és elkötelezett kutatókban. Ehhez kapcsolódóan az EU is igyekszik megfelelő támogatással szolgálni, hogy az együttgondolkodás ne álljon meg az országok határainál, és a jó ötletek mindenképp „mecénásra” találjanak. Ennek egyik legfontosabb eszköze az EU minden korábbinál nagyobb költségvetéssel rendelkező kutatás-fejlesztési programja, a Horizont 2020, amely hét év alatt közel 79 milliárd euróval (!) támogatja az innovációs projekteket.

0 Vissza