portugalkonyv1.jpeg„Öt könyv, amit el kell olvasnod egy országból” sorozatunk mostani írásában portugál kötelezőket ajánlunk figyelmetekbe. A válogatáshoz többek között az Európa Pont korábbi vendégei adtak inspirációt, de persze a nagy klasszikusokat sem hagytuk ki. Íme, öt olvasnivaló, ha közelebb szeretnél kerülni a portugál kultúrához.

portugalkonyv2_jpeg.jpgKihagyhatatlan klasszikus Luís de Camões, aki olyan a portugáloknak, mint Shakespeare az angoloknak, vagy Homérosz a görögöknek. Camões a reneszánsz kor legnagyobb hatású portugál szerzője, hírnevét első sorban a portugál nemzeti eposz, a Vasco da Gama útját feldolgozó A Lusiadáknak (Os Lusíadas) köszönheti. Portugália a 15-16. század folyamán vált kis monarchiából felfedező és hódító világhatalommá – ezt mutatja be az eposz.

A portugál szellem legegyetemesebb érvényű klasszikusa, ez a kétes cimborák közt forgolódó művelt katonaköltő igazi reneszánsz egyéniség volt; szenvedély fűtötte, viharos élete egy dicsőségében is küzdelmes, nagyszerűségében is viszontagságos, hősiességében is nyomorúságos kor jelképe. Remekműve, A lusiadák – Vasco da Gama indiai útja kapcsán – az antik eposz eszközeivel, de olaszos stanzákba foglalt, bensőséges lírával vázolja fel népe sorsát és jellemét, Lusus fiainak, vagyis a portugál világnak hatalmas költői látomását, és olyan mitológiát fogalmaz meg, amely a vitézség, az életerő, a küldetéstudat és a helytállás vonásait rajzolja a portugál nemzet – és az újkori fehér ember – arcképére.”

portugalkonyv3_jpeg.jpgSzintén kihagyhatatlan a XIX. században alkotó realista író, Eca de Queirós is, „a modern portugál irodalom legeurópaibb alakja, »patriótába oltott világpolgár«, Balzac és Zola művészetének méltó folytatója. Írásaiban, melyek a portugál prózát világirodalmi színvonalra emelték, megsemmisítő iróniával fest nagyszabású körképet a múlt század második felének Portugáliájáról.” Egyik legnépszerűbb írása az Amaro atya bűne (O Crime do Padre Amaro), a portugál realizmus legkiemelkedőbb, számos hazai és külföldi kiadást megért alkotása. A regény a hivatástudati válsággal küzdő fiatal pap és a vakbuzgó úrilány tragikus szerelmének történetét meséli el. Eca de Queirós egyszerre meséli az ő történetüket és mutat görbe tükröt az álmos kisváros közéletének, amely képmutató erkölcsösségével az egész vidéki polgárság szatírájává bővül. A könyvből 2002-ben nemzetközi koprodukcióban film is készült, amelyet a magyar mozik is vetítettek.


portugalkonyv4_jpeg.jpgA huszadik század elején élt és alkotott a sokoldalú író, költő, műfordító, kritikus, filozófus Fernando Pessoa, akinek egyik legnagyobb hazai ismerője (és fordítója), Pál Ferenc, nemrégiben vendégünk volt az Európa Pontban. Pessoa életművében közel nyolcvan álnéven alkotott: írt verseket és regényeket, minden alteregójához kész életrajzot és sajátos írói személyiséget (plusz horoszkópot és aláírást) is készített. Jelentősége a portugál irodalomban magyar példát idézve csak a Nyugat első nemzedékéhez mérhető, „Pessoa személyiségével, pontosabban személyiségeivel, mintha egymaga alkotna egy egész írói csoportot. Életművének legkülönösebb vonása ugyanis az, hogy számos alteregót hozott létre. Ráadásul saját néven is publikált műveket, alkalmasint több nyelven”.

Egyik legjelentősebb írása, A kétségek könyve (Livro do Desassossego) magyarul is elérhető (a MEK online könyvtárából ingyenesen letölthető).A világhírű portugál költő filozofikus vallomás-regényének hőse és írója is a szerző egyik alteregója: Bernardo Soarez. Magányos megfigyelésekben, elmélkedésekben, rácsodálkozásokban kiapadhatatlan alkotás”, amely vallja, hogy „az irodalom a legkellemesebb módja annak, hogy ne vegyünk tudomást az életről.

portugalkonyv5_jpeg.jpgA válogatásból nem maradhat ki a portugálok irodalmi Nobel-díjjal kitüntetett (1998) szerzője, 2010-es haláláig a kortárs portugál irodalom egyik legjelentősebb írója, José Saramago. A Nobel Bizottság értékelése alapján Saramago életművéért és jelentős részben az egész világon óriási sikert arató Vakságnak köszönhetően nyerte el a Nobel-díjat, az indoklás szerint „képzeletből, együttérzésből táplálkozó és iróniával átszőtt példázatai újra meg újra kézzelfoghatóvá tesznek számunkra egy illuzórikus, tovatűnő valóságot”.

A vakság (Ensaio sobre a cegueira) lehangoló helyzetjelentés az emberről, egy világméretű katasztrófa fókuszába helyezve. A regény alaphelyzetében különös ​kór terjed a városban: először az autóját vezető férfi veszti el látását, majd sorban mindenki, aki csak kapcsolatba kerül vele. Az elharapódzó járványt nem lehet megállítani, hiába zárják szigorú katonai őrizet mellett elmegyógyintézetbe az első vakokat, a rejtélyes fehér kór tovább szedi áldozatait. A vesztegzár embertelen körülményei közé kényszerített férfiak és nők saját vakságuknak, az ismeretlen környezetnek, az egyre jobban elszabaduló indulatoknak, az éhségnek, a mocsoknak és a szexuális megaláztatásnak kiszolgáltatva lassan kivetkőznek emberi mivoltukból… Ebben a disztópikus könyvében Saramago is ugyanarra a következtetésre jut, mint számtalan neves és névtelen elődje; „az emberről rekordidő alatt hámlik le minden civilizáció és humanizmus, amint felborul a megszokott rendje”.

portugalkonyv6_jpeg.jpgHogy napjaink portugál irodalmához is adjunk valamilyen ajánlást, a kortárs írók közül egy egészen új írót ajánlunk, aki elsőkönyvesként nemrégiben szintén vendégünk volt az Európa Pontban. Bruno Vieira Amaral portugál újságíró első regénye, Az Amélia-lakótelep (As primeiras coisas) Lisszabon külvárosában élő emberek történeteit meséli el. A városrész „tele van érdekesebbnél érdekesebb történetekkel, elvetélt emberi sorsokkal, a kispolgári lét peremére szorult, bizarr figurákkal, a reménytelenség melankóliájával, nagyívű vágyakkal és ábrándokkal, feloldatlan társadalmi és ideológiai feszültségekkel. Bruno Vieira Amaral a tragikum és a komikum kettős perspektívájából írja meg, rövid, anekdotikus fejezetekben ennek a kronotopikusan terhelt külvárosi térnek a krónikáit.”

Amaral az Európa Pontban többek között a portugál társadalom jelenleg is tapasztalható belső ellentmondásairól mesélt, amely például az 1974-es fordulat utáni időkben a portugál gyarmatokról „visszaáramló” tömegek, az ún. retornados és az őslakos helyi, portugál lakosság közötti feszültségben is tetten érhető. A gyarmatokról Portugáliába áramló ötszázezres tömeg a mai napig sok szempontból konfliktusban áll a helyiekkel – többek között ezt a konfliktust is feldolgozta első regényében. A regény részletei magyarul is olvashatók.

Ezen sorozatunk célja egy olyan „must read” lista összeállítása az adott ország szerzőinek könyveiből, amelyek elolvasása közelebb viszi az olvasót az adott ország kultúrájának és embereinek megismeréséhez, amelyek sokat mondanak az ország lakóiról, történelméről. Minden ilyen lista vitatható természetesen, de ez is a célja – vitassátok, egészítsétek ki saját ötleteitekkel, kedvenceitekkel, ajánljatok további könyveket! Ti mit ajánlanátok portugál íróktól feltétélen elolvasásra?

A könyvek leírásához és értékeléséhez a Moly.hu-n található bemutatásokat és jellemzéseket használtuk.

Képek forrása: Pexels; Moly.hu

-----

Az Európa Pont az Európai Bizottság információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.

Olvasd el többi bejegyzésünk, iratkozz fel hírlevelünkre, kövess minket a Facebookon és gyere el ingyenes programjainkra!

 

0 Vissza

d141.jpgA világtörténelem folyamán a cenzúra mindig fontos eszköz volt a hatalom kezében, hogy a hivatalos ideológiától távol eső, vagy azzal szemben álló gondolatokat távol tartsa a társadalom nagyobb részétől. Szerencsére mára Európában ezt már nehéz elképzelni, de a legtöbb európai ország történelméből ismerős ez, és a világ más pontjain sajnos még ma is bevett gyakorlat. A cenzúra ellenében, a gondolkodás szabadságának fontosságára hívja fel a figyelmet az idei Documenta összművészeti esemény egyik legérdekesebb installációja, a „Könyvek Parthenónja”.

A németországi Documenta kiállítást ötévente rendezik meg Kasselben 1955 óta. Mára egyértelműen korunk jellemző dilemmáira, problémáira reflektáló kortárs alkotások kerültek a kiállítás középpontjába, amely idén is száz napig – még szeptember 17-ig – várja az érdeklődőket Németország közepére, Kasselbe. A Documenta kasseli eseményein ebben az évben 35 helyszínen – parkban, múzeumban, moziban, egykori földalatti pályaudvaron – több mint 160 művész mutatkozik be. (A szemlének idén is van magyar vonatkozása, a Budapesten született amerikai művész, a környezetszobrászat úttörőjeként számon tartott Agnes Denes The Living Pyramid című munkáját lehet megnézni egy kasseli parkban.)

Az idei Documenta kétségkívül egyik legizgalmasabb helyszíne a Könyvek Parthenónja, Marta Minujín argentin képzőművész alkotása. Az installáció a görög Parthenón mása, amelyet közel százezer, korábban vagy jelenleg valamelyik országban betiltott könyv borít. Az argentin művész ezzel tiltakozik a gondolkodás szabadságának korlátozása ellen. Az alkotást már 1983-ban, az argentin katonai junta bukása után felépítették Buenos Airesben. A mostani alkotást jelentős kutatómunka előzte meg, amely során létrejött egy több mint hatvanezer könyvet tartalmazó lista. Az alkotás ugyanakkor teljesen nyitott: az alkotó és a szervezők folyamatosan várják további könyvek jelölését a listára, valamint a betiltott könyveket is el lehet küldeni a szervezőknek. Az installáció éppen azon a helyen épült fel Kasselben, ahol korábban, a náci uralom alatt kétezer betiltott, a „német szellemiséggel ellentétes”, káros gondolatokat tartalmazó könyvet égettek el.

A betiltott könyvek között számos politikai, illetve társadalom- és vallásfilozófiai mű található, vagy olyanok, amelyeket egy adott rendszer erkölcstelennek bélyegzett. Ugyanakkor vannak népszerű kortárs regények is a listán (mint például a Harry Potter vagy a Da Vinci kód), amelyek bizonyos országokban okkultizmusuk miatt kerültek indexre. A listán számos világirodalmi klasszikus is megtalálható. Néhány példa a betiltott könyvek listájáról (egy kivonatolt lista itt olvasható, a kiállítás alapjául szolgáló hosszabb lista itt tallózható):

  • Dan Brown: A Da Vinci kód
  • Caroll Lewis: Alice csodaországban
  • Giacomo Casanova: Emlékiratok
  • Miguel de Cervantes: Don Quijote
  • Paolo Coelho: Az alkimista
  • Albert Einstein teljes életműve
  • Sigmund Freud teljes életműve
  • Johann Wolfgang von Goethe: Faust
  • Grimm testvérek: Grimm mesék
  • Jaroslav Hašek: Švejk, egy derék katona kalandjai a világháborúban
  • Thomsa Hobbes: A Leviatán
  • Niccolo Macchiavelli: A fejedelem
  • Franz Kafka teljes életműve
  • Milan Kundera teljes életműve
  • James Joyce: Ulysses
  • Thomas Mann teljes életműve
  • Karl Marx teljes életműve
  • George Orwell: 1984, Állatfarm
  • Jean-Jacques Rousseau: Társadalmi szerződés
  • Antoine de Saint-Exupéry: A kisherceg
  • Joanne K. Rowling: a Harry Potter könyvek
  • J.D. Salinger: A zabhegyező
  • Friedrich Schiller: versek
  • Jonathan Swift: Gulliver utazásai


Képgaléria az installációról:

A borítókép készítője: Roman März (documenta14)

---
Az Európa Pont az Európai Bizottság információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.

Olvasd el többi bejegyzésünket, iratkozz fel hírlevelünkre, kövess minket a Facebookon és gyere el ingyenes programjainkra!

0 Vissza

3402-oksanen1-jpg.jpgEbben a sorozatunkban egy-egy adott ország öt legfontosabb / legjobb / mindenképpen elolvasásra érdemes könyvét mutatjuk be. A kezdeményezés szándékosan provokatív, hiszen az öt „legjobb” könyv mindenkinek mást és mást jelent, aki ismeri egy-egy ország irodalmát – ha egyáltalán meg tudja határozni, melyek szerinte a legjobbak.Célunk egy olyan „must read” lista összeállítása az adott ország szerzőinek könyveiből, amelyek elolvasása közelebb viszi az olvasót az adott ország kultúrájának és embereinek megismeréséhez, amelyek sokat mondanak az ország lakóiról, történelméről. Minden ilyen lista vitatható természetesen, de ez is a célja – vitassátok, egészítsétek ki saját ötleteitekkel, kedvenceitekkel, ajánljatok további könyveket!

A mostani lista alapja Finnország hivatalos országimázs oldala, a finn külügyminisztérium által működtetett Finland.fi felmérésén alapszik, ahol olvasóikat kérdezték kedvenc könyveikről. Íme a top öt:

#1: Tove Jansson: Mesék Múminvölgyből / Varázskalap a Múminvölgyben (Trollkarlens hatt, 1948)

finn1.jpgA finnországi svéd kisebbséghez tartozó Tove Jansson történetei, könyvei, képregényei és rajzai a finn (pop)kultúra kihagyhatatlan részét képezik. Történeteinek központi karakterei a Múminok, kinézetre vízilóhoz hasonló kis trollok, akik Múminvölgyben élnek, ahol barátaikkal és vendégekkel a legőrültebb kalandokat élik át. A múminok meséi többrétegűek, a gyerekek mellett felnőtteknek élvezetes olvasmányt jelentenek. Jansson könyveit több mint negyven nyelvre fordították le, sokmillió példányban keltek el világszerte. Mivel Jansson anyanyelve a svéd volt, örökségét éppúgy magáénak tekinti Svédország, mint a finnek. Történeteiből készült rajzfilmsorozat japán-finn koprodukcióban, nagyfilm, színdarab, sőt Ilkka Kuusisto zeneszerző 1974-ben operát is írt a múminokról. A Turku melletti Naantali szigetén pedig egy teljes élménypark várja a Múmin-rajongókat, ahol festői környezetben felépítették Múminvölgyet.

Egy rajongó szavaival: „Tove fantáziavilága, Tove meséi, Tove képei, minden, ami tőle származik, lenyűgöz. A történetein sokszor elgondolkodom, hogy valóban gyerekeknek írta-e, és nem csupán saját magának. A lények, amiket kitalált, mind-mind hasonlítanak egy-egy embertípusra, de összességében az emberre csak az ember és a böngészek. A többi lényében van valami álomszerű vadság, valami állati naivság. A képei egyszerűek, de tökéletesek.”

#2: Elias Lönnrot: Kalevala (Kalevala, 1849)

finn2.jpgEgy finn válogatásból kihagyhatatlan a Kalevala, a nemzeti eposz, amely a finn öntudat egyik alapeleme. A Kalevala tulajdonképpen a finn népköltészet elsősorban karjalai eredetű epikus énekeinek láncolata, amelyet Elias Lönnrot gyűjtött és állított össze az északkeleti Kainuuban töltött látogatása során. Első alkalommal 1835-ben jelent meg a „Régi-Kalevala”, amelynek nemzetközi sikere „kiemelte a finneket az ismeretlen népek sorából”, hozzájárult a finn nyelv fejlődéséhez, a finn nemzeti öntudat erősödéséhez. Az eredeti eposzba további dalokat épített be más finn területek énekeivel, így készült el a végleges – ma is ismert – változat 1849-ben, az 50 éneket tartalmazó Új-Kalevala.

A történet maga a Kaleva-nemzetség helykereséséről, harcairól, életformájának megtalálásáról szól, központi karaktere a dalos Väinämöinen. A történetben – amely a világ teremtésével kezdődik és a kereszténység finnországi térhódításával zárul – Kalevala (Kaleva földje, azaz Finnország) és Pohjola küzd egymással. Egy métatója szerint: „csodálatos öröksége a finn hitvilágnak, hagyományoknak és a népköltészetnek. Egyszerűen élvezet volt olvasni, megelevenedtek előttem a tündérek, a boszorkányok, a sámánok és a tengeri csaták.”



#3: Mika Waltari: Szinuhe (Sinuhe, egyptiläinen; 1945)

finn3.jpgFinnország nemzetközileg egyik legismertebb írója Mika Waltari, aki verseket, drámákat, hangjátékot, pamfletet, detektívregényeket is írt, de legismertebbek történelmi nagyregényei, azok közül is az ókori Egyiptomba kalauzoló Szinuhe.

A könyvben Szinuhe, a fáraó barátja és orvosa beszéli el életének fordulatos történetét. Képet fest az ókori nagyvárosok – Théba, Babilon, Kréta – életéről, mondanivalója nemcsak az ókori birodalomban, de a könyv írásakor, a második világháború idejében is érvényes. „Szinuhe nyitott szemmel jár a fény és a nyomor világában, látja az elnyomottak görnyedező hátát, hallja a hatalomért vívott öldöklő harcokban az emberek halálhörgését. Életére születésétől fogva súlyos rejtély nehezedik, amely magányossá teszi, és keserű tapasztalatai után még magányosabb lesz. A végső kétségbeeséstől azonban megóvja mély humanizmusa, s ez ad neki erőt ahhoz, hogy minden tudásával egy ellenséges, értetlen világban is az igazságot szolgálja.”

Egy méltató szavaival: Fogság ez a regény – akár a Spiró Györgyé. A magány fogsága, a csillagokban megírt sors fogsága, a tehetetlenség érzéséé. Ugyanúgy fejlődésregény, kalandregény és nagy ívű történelmi regény. Ugyanolyan időgép, mint amaz, elbeszélője azt az érzést kelti, hogy itt és most, illetve a közelmúlt eseményeinek tanúja nemcsak ő maga, hanem az olvasó is. És ugyanúgy nemcsak víztükör ez a regény – nemcsak az ókori világ felelevenítése, hanem több annál. A szerző nagyon jó érzékkel megtalálja azt a pontot a történelem folyamában, melynek saját kora kérdéseit teheti fel.

(A könyv a Magyar Elektronikus Könyvtárból ingyenesen letölthető.)

#4: Sofi Oksanen: Tisztogatás (Puhdistus; 2008)

finn4.jpgAz 1977-es születésű, finn-észt származású Sofi Oksanen nevét 2003-ban ismerte meg a kortárs irodalmat kedvelő nemzetközi közönség, amikor megjelent Sztálin tehenei című regénye, amely egy észt család női ágának történetét meséli el egészen az ezredfordulóig. 2008-as könyve, a Tisztogatás szintén több női generáció történetét mutatja be a szovjet megszállás alatt. A történet egyszerre beszél a nők elleni erőszakról, a második világháborút követő szovjet megszállás traumájáról, és foglalkozik a kommunista országok feldolgozatlan múltjával.

„A regény egy család történetén keresztül Észtország közelmúltjának s vele együtt a keleti blokk országainak elhallgatott eseményeibe, az elkendőzések világába is betekintést nyújt. Megszólaltatja a háború és a kommunizmus áldozatait, szembesít a megalkuvók és a megalázottak szégyenével. Ám a hajdani megaláztatások és a napjaink zavaros társadalmi közegében viruló erőszak határvonalai mindinkább elmosódnak…” „Családregény. Történelmi regény. Regény az erőszakról. Lélektani regény. Krimi. Egyik sem. Egyszerre mindegyik.”

A könyv nemzetközi elismertség mellett számos irodalmi díjat hozott Oksanennek, akit 2014-ben mi is vendégül láthattunk a nemzetközi írótalálkozón.

#5: Arto Paasilinna: A nyúl éve (Jäniksen vuosi, 1975)

finn5.jpgA ​mai finn irodalom jellegzetesen gunyoros-kritikus hangját, a szatirikus kispróza és regény műfajait műveli Arto Paasilinna, akit a társadalmi ellentmondásokat vizsgáló új, fiatal nemzedékbe sorolhatunk. A történet egészen egyszerű, hétköznapi szituációval kezdődik, majd egyre hihetetlenebb, de majdnem mindig mégis életszerűnek tűnő kalandok során végigutazzuk Észak-Finnországot és eljutunk a főhőssel egy lehetetlenül szürreális végkifejlethez „A nyúl éve – friss, üdítő olvasmány egy ember egy évéről, amelynek kezdetén revelációként éri egy nyúllal való találkozás, amely a jövőben meghatározza sorsát, s városi patkányból normális, természetben szívesen élő lénnyé válik.” „A nyúl éve nemcsak írói ötletekkel, a cselekmény fordulataival mulattatja az olvasót, hanem figurák, típusok, magatartások pontos megfigyeléseivel is szolgál.”

A könyvet több nyelvre lefordították, a belőle készült filmet a magyar televízió is bemutatta.

A könyvek leírásához és értékeléséhez a Moly.hu alatti bemutatásokat és jellemzéseket használtuk.

Képek forrása: Moly.hu; borítóképen Sofi Oksanen, Finnland.fi


-----
Az Európa Pont az Európai Bizottság információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.

Olvasd el többi bejegyzésünk, iratkozz fel hírlevelünkre, kövess minket a Facebookon és gyere el ingyenes programjainkra!

1 Vissza

konyv.PNGEbben a sorozatunkban egy-egy adott ország öt legfontosabb / legjobb / mindenképpen elolvasásra érdemes könyvét mutatjuk be. A kezdeményezés szándékosan provokatív: hiszen az öt „legjobb” könyv mindenkinek mást és mást jelent, aki ismeri egy-egy ország irodalmát – ha egyáltalán meg tudja határozni, melyek szerinte a legjobbak. A „legjobb” és a „legnagyobb jelentőséggel bíró” kategóriái sem feltétlenül esnek egybe, a személyes kedvencek pedig abszolút szubjektív alapon szelektálódnak. Bármilyen hasonló szándékkal előállított lista természetesen vitatható, de ez is a célja – vitassátok, egészítsétek ki saját ötleteitekkel, kedvenceitekkel, ajánljatok további könyveket, amiről azt gondoljátok, az ország iránt érdeklődőknek érdemes lenne elolvasnia!

Olaszország irodalmát 5 „must read” könyvre rövidíteni szinte lehetetlen feladat, de mi most adunk egy megközelítést:

1. Dante Alighieri: Isteni színjáték (La Divina Commedia, 1321) – Nádasdy Ádám friss fordításában (2016)

olaszkonyv1.jpgHa olasz irodalomról van szó, nem lehet kihagyni az egyik legnagyobb klasszikust, az olasz irodalmi nyelv egyik megformálóját, Dantét. Az Isteni színjáték pedig – amellett, hogy különösen sokat elárul a reneszánsz kori Itáliáról – ma is nagyon aktuális kérdéseket boncolgat. Emellett élvezetes és monumentális kalandregény, amit van olyan jó olvasni, mint A gyűrűk urát. A műről már többször nálunk, az Európa Pontban is esett szó: Nádasdy Ádám nyelvészprofesszor és műfordító beszélt az írásról, aki nemrégiben, többéves munka után a klasszikus, 1912-es babitsi fordítás után elkészítetett egy kortárs, „nem cukrozott” magyar fordítást.

Nádasdy Babitscsal ellentétben az írás dallamossága, költőisége helyett inkább a szöveghűségre koncentrált. Dante műve Nádasdy szerint csodálatosan megírt, monumentális alkotás. A mű elképesztően informatív – megismerhető belőle a reneszánsz korabeli firenzei élet, bemutatja az ott élő családok életét, otthonaikat. Emellett aprólékos képet fest az egyházról is, amelyet a mélyen vallásos Dante komolyan kritizált. A két fordítás közti különbséget Nádasdy úgy fogalmazta meg, hogy míg Babits megközelítésében az Isteni színjáték „tankönyv, amely meglepően költői”, addig az ő olvasatában a mű sokkal inkább „költemény, amely nagyon informatív”. Érdekes, hogy a mű nyelve egyszerre nagyon fennkölt és alpári – Dante a későbbiekben olasz nyelven író alkotók számára megkerülhetetlen művet alkotott. „Dante Isteni színjátékban használt olasz nyelve úgy lett az olasz irodalom nyelve, ahogy a németeknél Luther Márton dialektusa vált a német irodalmi nyelv alapjává” – már csak ezért sem maradhat ki a sorból.

2. Giuseppe Tomasi di Lampedusa: A párduc (Il gattopardo, eredeti megjelenés: 1958)

olaszkonyv2.jpgKlasszikus regénynek számít Lampedusa Párduca is, amely történelmi és művészettörténeti vonatkozásai miatt is izgalmas, egyben nagyon élvezetes családregény, középpontban egy szicíliai hercegi családdal. Az író, Lampedusa maga is nemesi származású, a főhős karakterét saját dédapjáról mintázta. Érdekesség, hogy ez a szerző egyetlen regénye, amely csak halála után jelent meg.

A regény pontos korrajzot ad az egységes Olaszország létrejöttéről, a Garibaldi korabeli Itáliáról és közben a lassú, de annál biztosabb változásról, az arisztokrácia szerepének csökkenéséről. „Itália történelmi időket él meg ekkor, forrong az egész félsziget. Garibaldi vörösingesei és a piemonti politikusok elérkezettnek látják az időt arra, hogy megvalósuljon a régi álom: Itália egyesítése. Mindenki keresi helyét egy új országban, egy megváltozott világban. Így tesz a regény főhőse Don Fabrizio, Salina hercege is. Gondolkodása egyszerre feudális és polgári, több évszázados tradíciókon nyugvó szellemi és érzelmi világát igyekszik hozzáigazítani az új eszmékhez. Lampedusa e nemesi család köz- és magánéleti eseményeit, könnyed sziporkáit és súlyos gondjait meséli el, klasszikus prózában.”

A regényből Luchino Visconti 1963-ban nagyszabású filmet is készített Burt Lancasterrel, Claudia Cardinaléval és az akkoriban feltűnő Alain Delonnal – a film abban az évben nagydíjat nyert Cannesban.

3. Umberto Eco: A rózsa neve (Il nome della rosa, 1980)

olaszkonyv3.jpgEgy olasz válogatásból lehetetlen kihagyni az egyik legjelentősebb, megkerülhetetlen kortárs olasz gondolkodót, a nemrégiben elhunyt Umberto Ecót, „az utolsó embert, aki mindent tudott”, aki „modernizálta az olasz kultúrát”. „Magát inkább határozná meg egyetemi előadóként, mint íróként – ha pedig íróként kell meghatároznia magát, akkor inkább közép-európaiként, mint olaszként – vallotta Umberto Eco, akinek a világhírnevet meghozó első regénye, A rózsa neve 1980-ban jelent meg.”

A regény egy bencés kolostorban játszódik a XIV. században, ahol egy gyilkosságsorozat kapcsán nyomozás indul. A könyv „bestsellerbe rejtett tudományos diskurzus”, nagyon sokrétegű, rengeteg értelmezési szinttel: „intellektuális detektívregény, mely a fikcióba szemiotikai, bibliai és középkor-kutatói, irodalomtudományi kérdéseket vegyít.” A kötet megjelenése után hamar világsiker lett, mintegy húszmillió eladott példánnyal, több mint negyvenöt idegen nyelvű kiadással.

Egy olvasó megfogalmazásában: „(az írásban) …szerepeljenek titokzatos gyilkosságok, fontos könyvek, vallási mozgalmak, eretnekek, hitviták, hatalmi harcok, inkvizíciók, boszorkányüldözések, császárok, pápák, bíborosok, apátok, szerzetesek. Lássunk emberi gyarlóságot, nemi eltévelyedést, tiltott szerelmet, féltékenységet, butaságot, fanatizmust, de tudásvágyat, nyílt értelmet, segíteni vágyást és áldozatkészséget is. Gondolkodjunk el eszméken, valláson, filozófián, történelmen és nyelven. Mindehhez végy egy nagyszerű elmét, egy rendkívüli írót, aki olasz szemiotikaprofesszor és középkorkutató is, és kapsz egy kivételes alkotást, A rózsa nevét. Az élmény különleges lesz!”

4. Niccolò Ammaniti: Én nem félek (Io non ho paura, 2001)

olaszkonyv4.jpgAmmaniti fiatal, rendkívül népszerű kortárs olasz író, számos olasz irodalmi díj nyertese, akinek könyvei már negyvenöt országban olvashatók. Eddigi legnagyobb sikerét ezzel a regénnyel aratta, amely egy kilencéves kisfiú történetét meséli el, aki valahol Dél-Olaszországban egy tikkasztó nyári napon szörnyű felfedezést tesz az elhagyatott, omladozó ház pinceüregében. Annyira megrémül attól, amit – jobban mondva akit – talál, hogy el sem meri mondani a társainak. Ahogy telik az idő, egyre több sötétebb történet bontakozik ki előtte, amelyhez saját családjának is köze van.

Ammaniti több regényében is gyerekek szemével láttatja napjaink Olaszországát. „Ammaniti azért lehet érdekes szerző, mert (…) azt az országot mutatja meg, amelyről a konzumvilág biztonságban, a médiumok uralta mindennapokban próbálnak nem tudomást venni, amiről nem illendő beszélni: a jólléti állam perifériáján tengődőkről, a vesztesekről, és azokról, akik önszántukból állnak kívül a rendszeren. Ezek spektruma aztán igen széles lehet: az elvált munkanélküli apától az emberrabló maffiózóig és a drogdílerig mindenféle alakokkal találkozni. (…) A gondosan, szorgosan felépített Made in Italy-brand mögött élő és burjánzó országot teszik láthatóvá.”

A könyvből az Oscar-díjas Gabriele Salvatores készített filmet 2004-ben, amelyet itthon is vetítettek.

5. Roberto Saviano: Gomorra – Utazás a nápolyi maffia, a Camorra birodalmába (Gomorra – Viaggio nell'impero economico e nel sogno di dominio della camorra, 2006)

olaszkonyv5.jpgKortárs írások közül nem hagyhatjuk ki Saviano nagy botrányt kavart, de rendkívül népszerű írását, amely a dél-olaszországi alvilágba kalauzol el – annyira pontosan leírva azt, hogy 2006-es megírása óta Saviano szünet nélküli rendőri védelem alatt él a camorra halálos fenyegetései miatt. „Saviano megdöbbentő könyve nagyon pontos, ugyanakkor szenvedéllyel átitatott jelentés Nápoly lezülléséről, amely az óriási pénzügyi holdingként működő, külföldi befektetésekkel és nemzetközi üzleti kapcsolatokkal rendelkező bűnszövetkezet, a camorra uralma alatt él. Részletes képet kapunk szervezeti felépítéséről, tetteiről és azok következményeiről, arról, hogyan, hol és miért vesztegetnek, zsarolnak és ölnek meg embereket. A szerző lerántja a leplet a klánok legálisnak álcázott üzleteiről, a camorra és a közhivatalok összefonódásairól, az alvilág és a politika kapcsolatáról. Rádöbbenünk, hogy a nápolyi bűnszövetkezetek állnak a nemzetközi piac ismert márkanevei, a hulladékfeldolgozás, a cementgyártás és az építkezések mögött, és megismerhetjük a főnökök véres, ugyanakkor hollywoodi filmekre emlékeztető életét.”

A nápolyi camorra világát bemutató Gomorra ötvenhárom országban összesen tízmillió példányban kelt el. Az eltelt években több új kötete (oknyomozó és irodalmi egyaránt) is megjelent, és olyan díjakkal lett gazdagabb, mint a PEN és az Olof Palme-díj. A Gomorrából 2008-ban (számos Európai Filmdíjat és a Cannes-i zsűri nagydíját elnyert nyert) nagyfilm és sorozat is készült, amely szintén nagyon népszerű világszerte.

Öt könyv nagyon kevés persze – de most ezek kerültek szubjektív válogatásunkba. Ti melyik öt könyvet ajánlanátok Olaszországból? :-)


Képek forrása: borítókép - pexels.com, a könyvek magyar kiadásának borítói a moly.hu-ról

---

Az Európa Pont az Európai Bizottság információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.
Olvasd el többi bejegyzésünk, iratkozz fel hírlevelünkre, kövess minket a Facebookon és gyere el ingyenes programjainkra!

1 Vissza

cover_sk.jpgÚj sorozatunkban egy-egy adott ország öt legfontosabb / legjobb / mindenképpen elolvasásra érdemes könyvét mutatjuk be. A kezdeményezés szándékosan provokatív: hiszen az öt „legjobb” könyv mindenkinek mást és mást jelent, aki ismeri egy-egy ország irodalmát – ha egyáltalán meg tudja határozni, melyek szerinte a legjobbak. A „legjobb” és a „legnagyobb jelentőséggel bíró” kategóriái sem feltétlenül esnek egybe, a személyes kedvencek pedig abszolút szubjektív alapon szelektálódnak. Így a lista természetesen vitatható, de ez is a célja – vitassátok, egészítsétek ki saját ötleteitekkel, kedvenceitekkel, ajánljatok további könyveket, amiről azt gondoljátok, az ország iránt érdeklődőknek érdemes lenne elolvasnia!

A mi célunk egy olyan „must read” lista összeállítása az adott ország szerzőinek könyveiből, amelyek elolvasása közelebb viszi az olvasót az adott ország kultúrájának és embereinek megismeréséhez, sokat mondanak az ország lakóiról, történelméről, közelebb visznek kollektív ismereteikhez. A személyes vélemények és a témában íródott több korábbi hasonló, hivatalos svéd oldalakon megjelent válogatások alapján, titkos algoritmussal, bonyolult súlyozással, brit tudósok alaposságával és precizitásával összeállított listánk a következő:

#1: Astrid Lindgren: Harisnyás Pippi (Pippi Långstrump, 1945)

sk1.jpgEgy gyerekkönyvvel indítunk, amely persze sokkal több egyszerű gyerekmesénél. Talán nincs olyan svéd, aki nem a kis vagány, vörös copfos, szeplős lány kalandjain nőtt volna fel. A világ legerősebb kislánya bármit megtehet, ami eszébe jut, és állandóan tele van ötletekkel. Egyedül él egy meseszerű kis villában, a verandán lovat, a babaágyban kismajmot, az ágy alatt egy koffer aranypénzt tart. Pippi független, erős kislány, aki kiállt igazságáért és a gyengébbekért. Karaktere sok kislánynak üzente, hogy higgyen magában, és akkor bármit elérhet – ilyen formában a svéd egalitarizmus, női egyenjogúság egyik fontos karaktere. Pippi megteremtője, Astrid Lindgren a XX. század egyik legjelentősebb svéd közszereplője, aki meséi mellett (vagy sokszor épp azokkal) élete végéig markáns hatással volt a svéd gondolkodásra – legyen szó akár az adózási rendszerről, az állatjogokról vagy épp az EU-tagságról. (Az írónő számos más írása is megjelent magyarul.)

#2: Selma Lagerlöf: Gösta Berling (Gösta Berlings Saga, 1891)

sk2.jpgMásodik ajánlatunk is szorosan kapcsolódik a gyerekek világához, itthon Selma Lagerlöföt valószínűleg mindenki a Nils Holgersson csodálatos utazása Svédországban című mese miatt ismeri. Az eredeti írásból (amely tulajdonképpen egy Svédországot mesés formában bemutató földrajzkönyv) a nyolcvanas években svéd-csehszlovák-japán(!) együttműködésben rajzfilm is készült, amely Magyarországon is népszerű volt a nyolcvanas években. Selma Lagerlöfnek viszont nem ezt az írását, hanem Gösta Berling történetét ajánljuk. Ez volt Lagerlöf első regénye, amely hatalmas sikert aratott Svédországban és világszerte is. A romantikus regény „egy asszony mesésen gazdag, örömök és bánatok, zordonságok és gyengédségek közt telt életének olykor mesehangulatú krónikája”, amelyben Szerb Antal szerint „egy gavalléros, úri világ elevenedik fel, a nemesi életformának csak szépségét és költőiségét látjuk, árnyoldalai nélkül”. Ha igazi klasszikust szeretnétek olvasni, ez jó választás. Selma Lagerlöf volt az első nő, akit irodalmi Nobel-díjjal tüntettek ki, a regényből 1924-ben film is készült, Greta Garbóval a főszerepben. (Az írónő több könyve megjelent magyar fordításban.)

#3: Vilhelm Moberg: A kivándorlók (Utvandrarna, 1949–1959)

sk3.jpgNem hagyható ki a listából Moberg svéd emigránsokról készített regénye (egy négykötetes regényciklus első könyve), amely két jelentős svéd irodalmi felmérésnél is az élen végzett: „a XX. század svéd könyve” és „a XX. század legjelentősebb svéd könyve”. A regényciklus az 1850-es évektől az 1930-as évekig hazájukat elhagyó több mint egymillió svédnek állít emléket, és dolgozza fel történetüket történészi aprólékossággal. A könyv egy 16 fős smålandi csoport emigrációját követi Svédországból Minnesotába, középpontban Karl Oskar Nilson, felesége, Kristina és gyerekeik történetével. A kivándorlók közt mindenki másért hagyja el szülőföldjét: van, aki vallási hovatartozása miatt, van, aki a jobb megélhetés reményében, az éhínség elől, van, akit hatalmas ambíciói hajtanak az új világ felé. A könyvek hőseinek szobrot állítottak, postabélyegre is felkerültek, a történetből több Oscar-díjra is jelölt film és musical is készült (amelyet többek közt Benny Andersson, az ABBA egyik tagja jegyez). Egy másik svéd klasszikus, fontos szociológiai és történelmi részletekkel. (A kvadrológia további kötetei is elérhetők magyar nyelven.)

#4: Mikael Niemi: Popzene Vittulából (Populärmusik från Vittula, 2000)

sk4.pngListánkon a következő könyv vidámabb, ugyanakkor komoly témákat is boncolgató írás. Az utóbbi évek egyik legnépszerűbb könyve Svédországból, amelyet szintén nem került el a megfilmesítés. A „Vittula” szó a pesti éjszakában mozgók számára nem ismeretlen (a szórakozóhely névválasztása nem független a regénytől), de az Erasmuson megismert finnek szájából is ismerős lehet a szó első fele (amely kb. a legnépszerűbb finn káromkodás). A regény egy sarkkörön túli, elszigetelt, többnyire finn kisebbség által lakott kis svéd faluban játszódik, ahova „betör a rakendroll; a szótlan alkoholista férfiak és a szigorú nők világát felborítja egy dél-svédországi énektanár érkezése”. A könyv egy serdülő kisfiú, Matti szemén keresztül mutatja be „azt a földindulásszerű változást, amely a hatvanas-hetvenes években csaknem középkori körülmények között megmaradt svéd vidéket hirtelen a modern, jóléti, nyugati társadalom részévé tette”. Napló formátumban megírt ifjúsági regény a felnőtté válásról, sok társadalom- és korrajzzal, rengeteg már-már szürreálba hajló komikus szituációval és humorral – mindenképpen érdemes olvasásra.

#5: Jonas Jonasson: A ​százéves ember, aki kimászott az ablakon és eltűnt (Hundraåringen som klev ut genom fönstret och försvann, 2009)

sk5.jpgVégül még egy könnyedebb bestseller a közelmúltból: Jonas Jonasson könyve világszerte hatalmas sikert aratott pár éve, több mint 30 nyelvre lefordították, a regényből készült film szintén nagyon népszerű volt. Egy svéd öregember, Allan Karlsson századik születésnapján megszökik az idősek otthonából, és hatalmas kalandokba keveredik – miközben felidéződik személyes mozgalmas élete és az egész XX. század története Sztálinnal, Trumannal, De Gaulle-lal és számos nemzetközi történelmi személyiséggel. Egy találó összefoglaló alapján a könyv nem más, mint „a svéd Forrest Gump internacionalista kalandokkal, Rejtő Jenő stílusában előadva”, „egy 21. századi Svejk”.

Öt könyv nagyon kevés persze, több nagy klasszikus, vagy Nobel-díjjal elismert szerző nem fért fel a mostani listára. Hatalmas bestsellerek is kimaradtak, ahogy a mostanában nagyon népszerű skandináv krimik alkotói is – de most ezek kerültek szubjektív válogatásunkba. Ti melyik öt könyvet ajánlanátok Svédországból? :-)

Illusztrációk forrása: borítókép: sweden.se (Image Bank Sweden); a könyvek magyar kiadásának borítói a Moly.hu-ról

0 Vissza

cover3.PNG

Blogposztunk első felében bemutattuk Ann Morgan londoni szerkesztő kezdeményezését, amelyben egy év alatt a világ minden országából elolvasott egy-egy könyvet. Az ő válogatásából most az európai uniós országok második körének könyveit ismertetjük (az első 14 ország könyveinek ajánlóját itt találjátok).


A most kezdődő évvégi leálláshoz remek alap lehet a kezdeményezés könyvválogatása. Ha van kedvetek a szünetben egy kicsit többet olvasni, és így ismerni meg jobban Európa országait, akkor itt a segítség az EU-országokhoz ajánlott könyvekből – válogassatok kedvetekre! :-)

0 Vissza

cover2.PNGÉrdekes kísérletbe fogott nemrégiben Ann Morgan, londoni szerkesztő és szabadúszó író: elhatározta, hogy egy év alatt a világ minden országából elolvas egy-egy könyvet, és így ismer meg számára ismeretlen, távoli kultúrákat. Amikor belefogott, még nem volt teljes az olvasandói listája, de kezdeményezésének hamar híre ment. Blogjára és egyéb közösségi felületeire a kísérlet kezdete után tömegével érkeztek a könyvjavaslatok egy-egy ország „kötelező olvasmányaihoz”.

1 Vissza

konyv3.PNGÁprilis hagyományosan a költők és írók hónapja Magyarországon. Az április 11-én, József Attila születésnapján ünnepelt magyar költészet napja után április 23-án tartják a könyv és a szerzői jog világnapját, amely már huszonharmadszorra szolgáltat apropót a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál megrendezésére.

0 Vissza