Európa Pont | 2017.09.27. 15:42

Jön az 5G!

5g1.jpgMa már az emberek többsége elképzelhetetlennek tartja az életét a folyamatos és gyors, azonnal elérhető és használható internetkapcsolat nélkül. Akár a munkában, akár azon kívül, hasznos, vagy szórakoztató tartalmak megismerésére használjuk online eszközeinket, a gyors internet-hozzáférés alapigénnyé vált. Ma a negyedik generációs mobiltechnológia által kínált szélessávú internet az elérhető leggyorsabb és legnagyobb adatforgalmat megengedő hálózat, amit használni tudunk. A 4G technológia sávszélessége már lehetővé teszi videók, zenék zökkenőmentes fogyasztását. Az aktuális technológia még korántsem jelenti a fejlődés végét: a küszöbön álló 5G alapjaiban változtathatja meg kommunikációs, ügyintézési szokásainkat, életünket. 

5g2.jpg

0 Vissza

safe.jpgAz internethasználat elválaszthatatlan a mindennapjainktól, életünket eluralják a hálóra csatlakozó kütyük, a fiataloknak és a gyerekeknek pedig szinte alapszükségletük lett az online élet. Az ezredforduló körül és után született Z generáció tagjai az internetet már alapadottságnak tekintik, és a lehető legnagyobb természetességgel használják a hálózatra kötött eszközeiket. Ugyanakkor nem árt, ha az interneten keresztüli veszélyekre felkészítjük a gyerekeket: az internetezők egyharmada 18 évesnél fiatalabb, és már a 9-16 éves korosztály 68 százaléka (!) rendelkezik legalább egy profillal valamelyik közösségi oldalon, ezért nagyon fontos, hogy tisztában legyenek azzal, hogyan használják biztonságosan az internetet.

Ennek elősegítésére indította el az Európai Bizottság – már a lakossági internetezés hőskorában, 1999-ben – a Biztonságos Internet (Safer Internet) Programot. A kezdeményezés nem csak a felhasználókat, hanem az online ipar szereplőit, nonprofit szervezeteket és az UNICEF-et is bevonja az együttműködésbe. 2004 óta rendezik meg minden februárban a Biztonságos Internet Napot (Safer Internet Day), melynek során Magyarország mellett már a világ több mint száz országában hívják fel a társadalom főként a fiatalok és gyerekek - figyelmét az internet és az online technológiák, okostelefonok tudatosabb és biztonságosabb használatára.

Hogy az EU döntéshozói megismerhessék a fiatalok véleményét és kérdéseit az internetről, létrehozták az évente összeülő Biztonságos Internet Fórumot (Safer Internet Forum). A Biztonságos Internet Központok (Safer Internet Centres) szintén segítséget nyújtanak a gondtalan netezés feltételeinek megteremtésében; a káros tartalom, visszaélés, zaklatás bejelentését pedig az INHOPE által működtetett Biztonságos Internet oldalon vagy a Kék Vonalon tudjuk megtenni. A biztonságos internet területén működő magyarországi szolgáltatásokat és szervezeteket a Better Internet for Kids oldalán foglalták össze. A témához kapcsolódóan nagyon sok hasznos anyagot gyűjtöttek össze a saferinternet.hu szerkesztői magyar nyelven, minden korosztály számára a témában.

A Bizottság kezdeményezésére nemrégiben önszabályozó együttműködés („Safer Internet for Minors”) jött létre a legnagyobb közösségimédia-szereplők alkotta szövetség tagjai között. Ez a fiatalokat veszélyeztető tartalmakat és visszaéléseket próbálja belülről, önszabályozással és önként vállalt korlátozásokkal lecsökkenteni.

Nem szabad félvállról venni az internet veszélyeit. Nem „csak” az eszközeinket tönkretevő, adatainkat, jelszavainkat ellopó vírusokat kell kivédenünk, a fenyegetettség ennél jóval szélesebb körű. Jogellenes, kéretlen és káros, veszélyes, nem az adott korosztálynak megfelelő tartalmak, adatainkkal való visszaélések, online zaklatás – ez az internet sötét oldala, amire érdemes figyelnünk, amikor fellépünk a hálózatra. Infografikánkban összegyűjtöttük a legfontosabb alapelveket a biztonságos internetezéshez – a tanácsokat nemcsak fiataloknak érdemes megfogadni! (Nagyobb méretben itt, vagy a képre kattintva nézhető.)

internet_biztonsag_v4-01.png

0 Vissza

roaming_cover2.jpgSokszor és sok helyen olvashattuk az elmúlt években, hogy az EU szabályozásnak köszönhetően kevesebbet fogunk költeni, ha EU-tagállamban használjuk a telefonunkat, akár beszélünk, sms-ezünk, vagy internetezünk vele. Saját bőrünkön is tapasztalhattuk, hogy évről évre jelentősen csökkent a barangolás költsége – 2007 óta a hanghívások és szöveges üzenetek díjai több mint 80%-kal, az adatroaming 91%-kal (utóbbi piaca pedig 630%-kal bővült azóta).

0 Vissza

jb2.pngAz internetnek van egy sötét oldala, ahol mindenféle törvénytelen, erkölcstelen vagy titkos dologra rábukkanhatunk – a pornográfiától a legtisztább kokainok dealerein át a mindenféle radikális politikai mozgalmak anyagáig. Ez a net kitermeli a maga rendszerét és szabályait, de a legtöbbek előtt rejtve marad – Jamie Bartlett kutató szerint a közeljövőben nem kizárt, hogy ez a turbulens, sötét háló mindannyiunk életét befolyásolja majd.

1 Vissza

Míg 17 évvel ezelőtt az európaiak alig egy százaléka internetezett, ma Európában közel 250 millió ember használja napi szinten a webet, a digitális korszak időszakában másodpercek töredéke alatt világszerte hihetetlen mennyiségű személyes adat továbbítására és megosztására kerül sor. Az e-kereskedelem, a közösségi oldalak, az online játékok és a felhő alapú számítógépes szolgáltatások korában rengeteg információt tárolnak rólunk online, személyes adataink illetéktelen kezekbe kerülése pedig hatalmas károkat okozhat nekünk – éppen ezért különösen ügyelnünk kell ezen adataink védelmére.

 

Adatainkat nemzeti és uniós jogszabályok is védik (amely utóbbi reformja jelenleg is zajlik), emellett mi magunk is sokat tehetünk annak érdekében, hogy mások ne élhessenek vissza személyes adatainkkal. Ehhez kapcsolódóan összegyűjtöttük, hogy mire érdemes odafigyelni a netezésnél – a lista természetesen nem kimerítő, de írásunk végén további hasznos információforrásokat találtok, ahol még több tippet kaphattok az internetes adatvédelemmel kapcsolatban.

 

Online jelenlét, jelszavak

 

Manapság egyre több ügyünket intézzük személyes utánajárás helyett kényelmesen a fotelból, azaz az internet segítségével. Weben keresztül kezeljük a bankszámlánkat, fizetjük a rezsit, rendelünk könyveket vagy repülőjegyet, levelezünk, regisztrálunk ügyintézéshez, kutatunk online adatbázisokban, vagy épp jótékonykodunk valamilyen szervezet javára – ilyenkor mindig oda kell figyelnünk, nehogy a kényelem a biztonság rovására menjen.



Ennek egyik legnyilvánvalóbb módja az interneten végzett ügyletekhez szükséges jelszavak körültekintő megválasztása. A kézenfekvő jelszavakat, például a saját nevet vagy a lakóhelyet nagyon egyszerű megfejteni, ehelyett számok, kis és nagybetűk és írásjelek legalább 7 karakter hosszúságú kombinációját érdemes jelszónak használni. (Az ilyen módon generált megjegyezhetetlen jelszavak bevésésére bevált módszer, hogy egy kulcsként használt, számokat is tartalmazó mondat szavainak kezdőbetűit használjuk, kiegészítve valamilyen írásjelekkel, például: 17 vagy 18 ismerőse van Viviane Redingnek a Facebookon? – 17v18ivVRaF?). Fontos emellett, hogy jelszavainkat rendszeresen megváltoztassuk, és lehetőség szerint ne használjunk egységes jelszavakat több felületen. Érdemes az újonnan vásárolt szoftverek alapbeállításait is megváltoztatni, amelyek gyakran a legegyszerűbb – hackerek és adathalászok számára legkönnyebben feltörhető – jelszavakat használják kezdeti (default) beállításként.

 

Mire figyeljünk internetes vásárlásoknál?

 

adatvedelem_brosurabol2.jpgInkább válasszunk utánvétes fizetési módot, így kevésbé tudnak minket átverni. Mivel a weben keresztül vásárolt árukra is ugyanolyan garanciák vonatkoznak, mint az üzletben vásárolt termékekre – figyeljünk rá mindig, hogy a garancialevelet megkapjuk az áru átvételekor. Többek között a garancia érvényesítéséhez is ismerni kell az adott céget – óvakodjunk az olyan cégektől, amelyek honlapjukon nem adják meg az üzemeltető cég adatait. Megrendelés előtt mindenképpen ellenőrizzük az adott webshop üzletszabályzatát, amely rögzíti a vásárlás legfontosabb feltételeit (például fizetési és szállítási kondíciókat). Szintén érdemes ellenőrizni, hogy az online bolt rendelkezik-e adatvédelmi szabályzattal, vagy üzletszabályzata kitér-e a személyes adatok védelmére. Legyünk óvatosak személyes adataink megadásánál, bankkártyánk számát vagy egyéb érzékeny adatot csak akkor adjunk meg, ha meggyőződtünk arról, hogy a webáruház valóban megfelelően kezeli azokat.

 

Mire érdemes figyelnünk a közösségi oldalaknál?

 

A közösségi oldalak világszerte egyre elterjedtebbek, a világ legnépszerűbb közösségi oldala, a Facebook csak Európából közel 230 millió regisztrált felhasználó adatait tárolja – a közösségi oldal üzemeltetőinek pedig nem titkolt célja, hogy a felhasználók adatait gazdasági céllal továbbhasznosítsa.

 

Mivel személyes profilunk, adataink sok esetben mások számára is könnyedén hozzáférhetők, elsőként arra kell nagyon ügyelnünk, hogy mi magunk milyen adatokat teszünk közzé az interneten. adatvedelem_brosurabol_envagyok.jpgKözismert tény, hogy állásinterjúk alkalmával az új munkaerőt kereső cégek HR-esei előszeretettel böngésznek utánunk ezeken az oldalakon, számunkra ismeretlenek is gyakran kezdik azzal az információszerzést rólunk, hogy lenyomoznak valamelyik ismert közösségi oldalon – érdemes tehát vigyázni arra, hogy mit (milyen adatokat, képeket, akár megjegyzéseket) tárunk a nagyvilág elé. A feltöltött adatok megválogatása mellett arra már sokkal kevesebben figyelnek, hogy mi az, ami „látható” személyes profiljuknál, éppen ezért mindenképpen fontos, hogy ellenőrizzük az adott közösségi oldal adatvédelmi beállításait, és tudatában legyünk annak, hogy az adatlapunk pontosan mely részei láthatók bárki számára. Érdekes, hogy a Facebook működése során úgy változtatta  adatvédelmi alapbeállításait, hogy mára az egyik végletből – a „majdnem minden privát”-tól a „jóformán minden nyilvános” megközelítésig jutott – a jogvédők, és többek között az Európai Unió épp ennek a megközelítésnek a lehetséges negatív következményeitől igyekszik megóvni a felhasználókat.

 

Nem mindegy tehát, hogy mi az alapbeállítás – többek között ez az ellentmondás is megjelenik az Európai Bizottság által kezdeményezett új adatvédelmi szabályozásban, amelynek egyik legfontosabb célja, hogy a mostaninál egyértelműbb szabályokkal biztosítsa az internethasználók adatainak a korábbinál erősebb védelmét. Az új jogszabályok többek között megszüntetik az európai adatvédelmi előírások töredezettségét, amely a jelenleg érvényes, vonatkozó uniós irányelv eltérő értelmezéséből és gyakorlati átültetéséből fakad. Az új szabályozás – amely még tárgyalási szakaszban van – biztosítani kívánja, hogy az egyének könnyebben hozzáférhessenek majd saját adataikhoz, és továbbíthassák személyes adataikat a különböző szolgáltatók között (az adathordozhatóság joga). adatvedelem_brosurabol_torles.jpgA jogszabály előírná az online közösségi hálózati szolgáltatások számára, hogy a lehető legkisebbre csökkentsék az általuk gyűjtött és feldolgozott személyes adatok mennyiségét, illetve hogy az alapbeállítások szerint az adatok ne legyenek nyilvánosak. Emellett biztosítaná a személyes adatok tárolásának megszüntetéséhez való jogot („the right to be forgotten”), amelynek értelmében az adatkezelők kötelezettsége, hogy töröljék az adott személyek személyes adatait, ha az érintett személy kifejezetten kéri azok törlését, és nincs jogos indok a megtartásukra.

A Bizottság által előterjesztett javaslatról még megállapodásra kell jutniuk az uniós intézményeknek, az új szabályozás várhatóan 2-3 éve múlva lehet hatályos az uniós országokban. Az adatvédelmi jogszabályok reformjával kapcsolatban eligazítást nyújt a Bizottság rövid magyar nyelvű ismertető brosúrája, akit részletekbe menően érdekel az új javaslat, a Bizottság ezen oldalán keresztül megtalál minden lényeges információt a jogszabályokról.

 

Ne feledjétek, az interneten többet mutattok meg magatokból, mint gondolnátok – csak okosan!

 

Az íráshoz felhasznált források, amely oldalakon további hasznos információ olvasható az internetes adatvédelemmel kapcsolatban (a címekre kattintva olvashatod):

 

Illusztrációk: Pierre Kroll – „Vedd át az irányítást személyes adataid felett!” brosúra

0 Vissza