h2.PNGSzámos tanulmány bizonyítja, hogy a kutatásra és fejlesztésre (K+F), innovációra költött összegek hosszú távon többszörösen megtérülnek, arról nem is beszélve, hogy a gazdasági növekedés egyik legfontosabb motorja lehet az innováció. Emellett a legégetőbb problémák – például a globális felmelegedés, gyógyíthatatlan betegségek, elöregedő társadalmak, nyersanyagszűkösség – megoldásához is kulcsfontosságú az újító ötletek megfelelő támogatása. A kérdést éppen ezért kiemelten kezeli az EU, és célul tűzte ki, hogy Európa lemaradását a K+F területén ledolgozza.

Az EU célja: a GDP 3%-a kutatásra és fejlesztésre

Többféleképpen számszerűsíthető egy ország K+F tevékenységének intenzitása vagy hatékonysága, de a legelfogadottabb és leggyakrabban használt mérőszám a GDP-arányos ráfordítás mértéke. Ilyen szempontból a világ élvonalába tartozó országok mind 3% felett vagy akörül költenek erre a tevékenységre – a legtöbbet Dél-Koreában (4,23%), Japánban (3,29%), vagy az USA-ban (2,79%). Európa egyelőre még elmarad globális versenytársai mögött ezen a területen. Ezért is indította útjára az EU Európa 2020 stratégiában az EU az „Innovatív Unió” koncepcióját, amely célul tűzte ki, hogy a 2010-es 1,93%-ról 2020-ig átlagosan 3%-ra növeli a terület GDP-arányos támogatását az EU-ban.

Célzott támogatások

Az EU támogatja és segíti is a tagállamok ehhez kapcsolódó tevékenységét és együttműködését, és a vonatkozó szabályokat is igyekszik mindinkább támogatóvá alakítani. A tagállamok eddigi jelentései alapján az uniós támogatások (strukturális és beruházási alapok) forrásainak közel negyedét ilyen jellegű fejlesztésre fordítják a tagállamok, emellett az EU külön kutatás-fejlesztési és innovációs programot is működtet már évtizedek óta. Az aktuális keretprogram, a Horizont 2020 program összesen közel 80 millió eurós, közvetlenül Brüsszelből elnyerhető támogatással járul hozzá uniós együttműködésekben megvalósuló kutatásokhoz.

…és hogy állunk?

Bár az uniós együttműködések számtalan jelentős innovációt szállítottak az utóbbi években, ha csak a számokat nézzük, egyelőre sajnos még messze vagyunk EU-s szinten is az átlagos 3%-os céltól. 2016-ig 2,03%-ra sikerült növelni átlagosan a ráfordítási arányt, de továbbra is csak két ország van a bűvös 3%-on felül: Svédország és Ausztria. Az Európa 2020 stratégiában külön meghatároztak célértékeket az egyes tagállamoknak is, de még csak Ciprus érte el (nem túl ambiciózus) 0,5%-os célját. Magyarországnak saját vállalása szerint 2020-ig a GDP 1,8%-ra kellene növelnie a kutatásra költött összeget, jelenleg 1,21%-on állunk, valahol az uniós középmezőnyben – úgyhogy van még tennivaló e téren. Reméljük, a hátralévő két évben még sikerül egy kicsit javítani itthon és uniós szinten is ezen a mutatón.

k_f.png

2 Vissza

esztoktatas1.jpgÉsztország egy ideje rendre az élbolyban – Európából épp az első helyen – végez az OECD természettudományos, matematikai és szövegértési képességeket felmérő tesztjén, a PISA teszten. Mivel a kis balti ország sok szempontból hasonló háttérrel rendelkezik, mint Magyarország, érdemes lehet megvizsgálni, hogy minek köszönhető Észtország oktatási sikere. Ennek próbáltunk utánajárni vendégeinkkel egyik legutóbbi programunkon, ahol Gunda Tire PISA szakértő beszélt nekünk az észt oktatási rendszer sajátosságairól.

E-Észtország

esztoktatas2.jpgE-parlament, e-választás, e-adózás, e-egészségügy, digitális aláírás: Észtországban mindezek létező és működő lehetőségek. Az észtek számára a legfontosabb ügyekben állami szinten kiépített és támogatott elektronikus ügyintézés áll rendelkezésre. Az észteknél van emellett e-iskolatáska és e-iskola is: az e-iskolatáska teszi lehetővé, hogy a gyerekeknek ne kelljen nehéz könyvekkel kitömött táskákkal iskolába járniuk – mivel a legtöbb tananyag online felületeken vagy digitális könyvekben is elérhető. Az e-iskola pedig olyan kommunikációs platform, amelynek segítségével a diákok, tanárok és a szülők valós időben tudják nyomon követni a gyerekek tanulmányait és fejlődését. Lényegében egy online napló és ellenőrző egyben, amelyből a szülő azt is megtudja, ha a gyereke jó jegyet kapott, vagy épp azt is, ha nem jelent meg valamelyik órán. (Ez utóbbiban egyébként nem vagyunk lemaradva Észtországtól: ilyen rendszer itthon is működik.)

Gunda Tire előadása alapján mindezt két korábbi észt elnök alapozta meg: Lennart Meri nevéhez fűződik az Észtországot 1996-ban a digitalizáció útján elindító Tigrisugrás (Tiigrihüpe), amely a gyerekek, felnőttek és idősek digitális írástudásának fejlesztését támogatta minden eszközzel – infrastruktúrafejlesztéssel, oktatással együtt. A Lennart Meri által elindított programot vitte tovább Toomas Hendrik Ilves is, akinek egyik elhíresült mondása szerint akkor tesszük a legjobbat a gyerekeinkkel, ha nem lakást vagy pénzt biztosítunk számukra, hanem jó oktatást.

Az észt oktatási jövőkép

2012-ben fogalmazták meg azt a jövőképet, amely 2020-ig tűzött ki célokat az észt oktatás számára, és amely mai működését is meghatározza. A terv a tények megtanulása helyett a valódi, használható tudásra helyezte a hangsúlyt. A rendszer középpontjában a kompetens és motivált tanárok állnak – a tanári életpályát népszerűvé kellett tenni Észtországban is. Az oktatás kialakításánál folyamatosan figyelembe veszik a munkaerőpiaci igényeket is, valamint nagyon erősen építenek a digitális kompetenciák fejlesztésére. Az „egész életen át tartó tanulás” pedig itt nemcsak üres szólam: számos eszközzel segítik és ösztönzik a fiatalokat és az időseket, hogy tudásukat folyamatosan gyarapítsák.

Mindezen célkitűzéseket – például a szélessávú internethozzáférést mindenhol, az iskolákban is – jelentős uniós támogatással valósították meg. A program hatása egyértelműen érződik az eredményeken is: Észtország egyre jobb eredményeket ér el nemzetközi felméréseken.

esztoktatas3.jpg

…de mi a titok?

A kompetencia-központú oktatás és digitális képességek fejlesztése alapvetően a legtöbb európai országnál előtérbe került az utóbbi időben, ez még önmagában nem feltétlenül magyarázza az észt modell hatalmas sikerét. Gunda Tire mindezek mellett az alábbiakat emelte még ki:

Átfogó megközelítés: a tanításban igyekeznek a tudás, a kompetenciák és a képességek megfelelő kombinációjára törekedni, középpontban a kritikai gondolkodással, problémamegoldási képességekkel és együttműködési képességgel;

Külső értékelési hagyományok: az egyes iskolák teljesítményét rendszeresen átfogó, állami teszteken mérik fel;

A rászorulók támogatása: Észtországban külön figyelnek arra, hogy a rosszabbul teljesítő diákok megfelelő támogatást kapjanak, az iskolákban támogató központok működnek, ahol akár beszédterapeuta vagy pszichológus segíti a lemaradókat;

Ingyenes menza, tankönyvek és utazás az iskolába: a diákokat és szüleiket ezzel is támogatják, a tanulás és taníttatás ne rójon nagy terhet a családokra;

tanítás utáni tevékenységek: az iskolák számos tevékenységet támogatnak, amelyeket tanítás után az iskolában maradva végezhetnek a diákok;

Autonóm iskolák: az észt alaptanterv kötelező betartása mellett az iskolák nagyfokú autonómiát élveznek a konkrét oktatási program összeállításában;

Motivált és együttműködő tanárok: a tanároknak számos ingyenes képzést biztosítanak (amelyekre kötelezik is őket), komoly mentorálási rendszerrel. Motiválásukban nem elhanyagolható az a tény sem, hogy az utóbbi öt évben közel 40%-kal növelték a tanárok alapbérét (ez jövőre ismét emelkedni fog), valamint a nagyvárosoktól távoli helyen munkát vállaló tanárok külön támogatást is kapnak.

 

Gunda Tire szerint mindezek eredménye, hogy Észtországban a kellően motivált diákok, a keményen dolgozó és profi tanárok, a támogató otthonok és az állam együttműködéséből olyan sikeres rendszer jöhet létre, amely Észtországot az oktatási élvonalba emeli.

PISA-kultusz Észtországban

Gunda Tire arról is beszélt, hogy a diákokat külön felkészítik és motiválják a PISA tesztek megírása előtt, akik maguk is nagyon lelkesen várják azt, és megpróbálják a maximumot nyújtani. Mióta Észtország ilyen jól szerepel a felméréseken, a tesztnek külön kultusza van – mindenki ismeri, az újságok rendszeresen cikkeznek róla. A jól szereplő diákok és iskolák külön elismerésben részesülnek, amelyet büszkén osztanak meg például a közösségi média felületein.

Innovatív magyar kezdeményezések

esztoktatas4.jpgAz esten vendégünk volt még Balatoni József, vagyis Jocó bácsi, aki az élménypedagógiában hisz, és különleges tanítási módszereivel vált ismertté. Legfontosabb alapelve, hogy kimozdulva a merev mindentudó tanító – alacsonyabb rangú tanuló szerepkörökből, partnerként kezeli diákjait, akiknek nem szégyelli azt sem elmondani, ha tévedett. Óráin fontos szerepe van a játéknak, a személyes átélésnek. Szerinte a legfontosabb, hogy a tanárok levetkőzzék ezt a tekintélyelvűséget, és másképp vívják ki a diákok tiszteletét. Legnagyobb motivációja a gyerekek sikere: mindenkinél igyekszik megtalálni azt, amiben a legjobb, és azt támogatva a többi területen is továbbfejleszteni. Alternatív módszerei ellenére diákjai nagyon jól teljesítenek a teljesen hagyományos megmérettetéseken is: az általan tanított osztályok érettségi eredménye mindig magasan az átlag fölött van.

esztoktatas5.jpgDrahota-Szabó Bálint pedig az erős tudásátadó misszióval rendelkező adományalapú közösségi irodáról, az UP Centerről mesélt a résztvevőknek. Céljuk a legfrissebb, online elérhető tudás rendszerezése és átadása – akár e-learning anyagok, akár személyes tapasztalatok megosztása révén. Ahogy a világ legnagyobb szállásportáljának (airbnb) nincsen saját ingatlana, vagy az Ubernek saját gépkocsiflottája, úgy szerintük ugyanez a gondolkodás alkalmazható az online tudásra is. A közösségi felületeken elérhető tudást és tananyagokat rendszerezik és elérhetővé teszik – legyen szó akár grafikus oktatóvideóról vagy a programozás alapjairól. Számos előadást szerveznek, meetupoknak adnak teret. Terveik közt szerepel saját online elérhető oktatóvideók készítése is.



---

Az Európa Pont az Európai Bizottság információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.

Olvasd el többi
 bejegyzésünk, iratkozz fel hírlevelünkre, kövess minket a Facebookon és gyere el ingyenes programjainkra!

Európa Pont | 2017.09.27. 15:42

Jön az 5G!

5g1.jpgMa már az emberek többsége elképzelhetetlennek tartja az életét a folyamatos és gyors, azonnal elérhető és használható internetkapcsolat nélkül. Akár a munkában, akár azon kívül, hasznos, vagy szórakoztató tartalmak megismerésére használjuk online eszközeinket, a gyors internet-hozzáférés alapigénnyé vált. Ma a negyedik generációs mobiltechnológia által kínált szélessávú internet az elérhető leggyorsabb és legnagyobb adatforgalmat megengedő hálózat, amit használni tudunk. A 4G technológia sávszélessége már lehetővé teszi videók, zenék zökkenőmentes fogyasztását. Az aktuális technológia még korántsem jelenti a fejlődés végét: a küszöbön álló 5G alapjaiban változtathatja meg kommunikációs, ügyintézési szokásainkat, életünket. 

5g2.jpg

0 Vissza

h2.PNGSzűkülő erőforrások és bővülő igények; éghajlatváltozás, gyógyíthatatlan vagy krónikus betegségek, új járványok fenyegető réme – a tudománynak, kutatás-fejlesztésnek, innovációnak kulcsszerepe van abban, hogy Európa megküzdjön a XXI. század legégetőbb kihívásaival. A közös gondolkodáshoz és fejlesztéshez az alap adott: az EU tagországai szerencsére bővelkednek jó ötletekben és elkötelezett kutatókban. Ehhez kapcsolódóan az EU is igyekszik megfelelő támogatással szolgálni, hogy az együttgondolkodás ne álljon meg az országok határainál, és a jó ötletek mindenképp „mecénásra” találjanak. Ennek egyik legfontosabb eszköze az EU minden korábbinál nagyobb költségvetéssel rendelkező kutatás-fejlesztési programja, a Horizont 2020, amely hét év alatt közel 79 milliárd euróval (!) támogatja az innovációs projekteket.

0 Vissza